Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

mmrnmmmmmmmBKKKKKKUKm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 185. szám Ara 50 fillér Szombat, 19G4. augusztus 8. a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke Pénteken elhunyt Aleksander Zawadzki. a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja. ——oOo ■— az ország A vasúti áruszállítás mil­lió tonnákban mért eredménye alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az idén már januárban meg­kezdődött a csúcsforgalom. A Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban nyilvánosságra hozott terv jelen lése is megál­lapítja, hogy az év első felé­ben a vasút 15 százalékkal több árut szállított, mint a múlt év hasonló időszakában. Vasutasaink az év első felé­ben több mint egymillió ton­nával teljesítették túl a tervet: hat hónap alatt hét havi mennyiségnek megfelelő árut szállítottak. Az elért ered­ményben kétségtelenül érez­tette hatását a vasút műszaki fejlesztése, a korszerű diesel- és villamosmozdonyok üzem­be lépése, a pályák és bizto­sítóberendezések korszerűsí­tése, de a nagyobb rész min­denképpen a vasúti forgalom különböző ágazatainak jobb összmunkájából adódik. Tovább növeld a vasúti áru- szállítással szembeni követel­ményeket a minden évben, és így az idén is jelentkező őszi csúcsforgalom. A vasút telje­sítő képességének az ipari ter­melésre gyakorolt meghatáro­zó szerepe várhatóan erőtelje­sebben érvényesül az év má­sodik felében, amikor az idő­höz kötött mezőgazdasági szál­lítások kerülnék előtérbe. Az egész népgazdaság fejlődésé­hez szükséges további teljesít­ménynövelés járható útija a műszaki fejlesztésen kívül a vasúton belüli és a vasúton kívüli lehetőségek felkutatása és maximális kihasználása. Ez természetesen elsősorban a Vasutasok kötelességei, de a Vasúton kívüli lehetőségek feltárásában ás hasznosításá­ban felelősségük már megosz­lik mindazokkal, akikkel mint szállító felekkel működnek együtt. S itt kezdődnek a Problémák. A vasút vezetői és dolgozói napi munkájuk közben is ért­hetően arra törekednek, hogy a népgazdaság érdekeinek megfelelően, tervszerűen hasz­nálják fel a rendelkezésre ál­ló vonóerőt és kocsiparkot. A vállalatoktól kapott szállítási igénybejelentések (tervek) alapján állítják össze a teher- Vonatók közlekedési tervét. Hasztalanná válik viszont a Vasutasok tervszerűségre irá­nyuló minden erőfeszítése, ha o vállalatok önmagukra néz­ve Jsem tartják kötelezőnek saját szállítási terveiket. A tapasztalatok szerint a válla­latok csak mintegy 55 száza­lékig teljesítik szállítási terve­iket. ugyanakkor terven kívül, nagy mennyiségű árut zúdíta­nak a vasút nyakába. Ezzel nemcsak a vasutasok munká­ját nehezítik meg. hanem nö­velik saját áruik szállítási ide­iét is. A z adott helyzetben, ami­kor a vasút teljesítő képessége az egész ipari termelés fejlődését kedvezően. vagy kedvezőt­lenül befolyásolja. érde­mes gondolkodni, hogy az elő­zetes terv megszegése, illetve a tervtől eltérő szállítás ese­tén a vállalat, nyeresége ter­hére. büntetésit fizessen. (El­képzelhető volna olyan gya­korlat. hogy szállítás esetén a MÁV bűntetőtarifát alkalmaz­zon.) A másik probléma, amely Ugyancsak évek óta napiren­den szerepel, a kocsik kése­delmes ki- és berakása. Bár e tekintetben, történtek intézke­meg érkerin»ését! o dósok, mint amilyen például a vasárnapi és munkaszüneti napokra előírható rakodási kötelezettség, de egyik-másik vállalat a késedelmes ki- és berakással még mindig sok vasúti kocsit elvon a forga­lomtól. A Lenin Kohászati Művek például a második ne­gyedévben több mint tízezer, az Ózdi Kohászati Üzemek több mint ötezer, a Kohászati Alavanyagellátó Vállalat mis­kolci üzeme több mint tízezer kocsit késve adott vissza a vasútnak, A késedelmes rako­dások miatt azután akadozik a borsodi szénvidók. a Sze­rencs környéki kőbánya, a nyékládházi kavicsbánya vas­úti kocsi ellátása. A MÁV. hogy eleget tudjon tenni feladatainak, nagy távolsá­gokról irányít a helyszínre üres kocsikat, s ezzel mind üzemi. mind népgazdasági szempontból gazdaságtalanul használja ki a rendelkezésre álló eszközöket. E gyes üzemek raktárnak használják a vasúti kocsikat: legalábbis erre utal, hogy az év első öt hónapjában a múlt év hason­ló időszakához viszonyítva több mint öt millió forinttal emelkedett a kocsik visszatar­tásáért fizetett leötberek ösz- szege. A késedelmes kirakások egyik oka az üzemen belüli szervezetlenség. Ez sok eset­ben arra vezethető viszsa, hogy az egyes vállalatok ve­zetői. nem is tekintik fel ad­tuknak a vasúti szállítás gond­jainak megismerését, segítését. Másrészt (mint objektív té­nyező) közrejátszik az is. hogy sokszor még a nagy anyag­mennyiséggel dolgozó válla­latoknál sincs kellően gépesít­ve a rakodás. A Csepel Vas­művekben például megvizs­gálták a vasúti kocsik vissza­tartásának okait. A vizsgálat tapasztalatai szerint az okok között egyik lényeges ténye­ző az. hogy az üzem területén nem megfelelően alakították ki a vágányhálózatot, továb­bá. hogy nincs elegendő rako­dógép. sőt közrejátszik a ra­kodóterek rossz megvilágítá­sa és a szállítási ügyeket in­tézők gyenge szakismerete is. EZeitnek az okoknak egy ré­sze minden különösebb beru­házás nélkül megszüntethető, csupán egy kis akaratra és hozzáértésre van szükség. A vasúti áruszállítás is­mert és várható prob­lémáinak megoldásá­ban nagy fontosságú lépés volt a közös vagonpark megte­remtése. A nemzetközi mére­tekben végrehajtott koordi­náció az együttműködésben részvevő minden ország szá­mára lehetővé teszi hogy az eddigieknél előnyösebben és gazdaságosabban üzemeltesse vasúti kocsiparkját. A nem­zetközi eevüttműködésből adó­dó előnyök és a csak vázlato­san érintett belső lehetőségek jobb kihasználásával vasúti kocsiparkunk számszerű nö­velése nélkül is könnyebben oldhatók meg a vasúti áru­szállítás gondjai. Ehhez azon­ban nemcsak a vasutasok jobb munkája szükséges, ha­nem az is, hogy az üzemek­ben a csepeliekhez hasonlóan elemezzék a késedelmes kocsi- kirakások okait és a tapaszta­latok alapján tett intézkedé­sekkel segítsék az ország vér­keringésének gyorsulását. • • Ötvenmillió forint értékű munka határidő előtt A konfekció vezet Olvasóink javasolják Rádió- és tv-műsor Egy szorgalmas kisközség életéből-te-te ,-fc A vattai határban kosság. Eredményes a tisztása-* ^ szgvptkpzet, Mejzyaszói szülők az iskoláért E Az utóbbi években teljesen^ megváltozott a falu képe, s az-fc emberek élete. Eltűntek a ré-J gi, kisablakos lakások, helyet-* ^ vattai Szemere Bertalan talál eledelt. Elsősorban az ár- különösen szeret. A traktorok tűk egészséges, világos lak°-5Termeii>szövetkezet birtoka- patr.rlókra hajtott, mert ott már ott szántottak az üszők hazakat építettek. Szorgalma-L ak je)entgs r£Sze közvetlenül aratás után jó /riss kelés ke- mellett, de azok nyugodtan le­sak az emberek; ezt az is bi-+ Budapest—Miskolc közötti letkezett, amit a szarvasmarha geltek. zonyifia, hogy sok társadalmi^ ^ u terül el, munkát végeznek. Az állam-K^, ____ ____ t ámogatásával villamosították-koppén arra jattunk a minap, tamogatasavai viiiamositottaK* feltünt hogy a műút mellett Répáshutát, utakat hidakat,*hosszú s’orba~ kaszálnak. Egy átereszeket építették, v,zvezc-$ ános férfi di mérői£ eket egészséges kutakat is*lel> nagyokat lélpkedve haladt kapott a falu. .. Ia tábla szélén. Kiderült, hogy Egy időben nagy volt a tan-Jö a brigádvezető, SZilvási Gyu­terem-hiány. A megyei és aulának hívják. A már lekaszált járási tanács segítségével ^területet mérte. összefogott a község lakossá-J — Még aratnak? — kérdez­ga, s 120 ezer forintos költ—Kiük. séggel új tanterem létesült, sj — Már csak a lencsét — fe- felújitották az egész iskolát.*lelte —, a gabonaaratást jó­sokat javult a kulturális Jformán el is felejtettük, helyzet is. A helyi megmozdu-* Jókora tábla borsóban dol- lásokon kívül szervezetten lá-*goztak a férfiak. Szépén* lógatják a rénáshutaiak ajsorban, ütemre kaszáltak. Miskolci Nemzeti Színház elő-kOlykor-olykor megálltak ka­pásait is. Az elmúlt tanévben Jszát fenni. Estére végeztek is, 80 felnőtt véffezte el az álta-*befejezték az 55 hold lencse lános iskola hetedik osztályát.Járatását. s valamennyien beiratkoztak* A lencsetábla mellett, a nyolcadikba is. jkaszások mögött traktorok dü­. . „ , , ... ... ,, fhörögtek. Vetőszántást készi­A község szénítóséért ebbenJtettek mert oft ahol az idén az evben is összefogott a la-járpa tcrmett gs,,pl búzát vet Előkerült Csir- maz Mihály mezőgazdász is. ő mondta el, hogy az 500 *hold tarlóról már a szalmát is ^betakarították, és most t.elies -kérővel szántanak. A traktoro­sok. Szabados T.aios, Tóth Bé- i’a és Kovács István vépészta- A megyaszói szülők az el-*..„iA ,>Pn jaj dolgoznak. A kö- múlt három hét folyamán kö-I”ete1mAr>veknek rnn"foWőení vetésre méltó példáját adták$™—sn centiméter mélyen for­annak; a szülői munkaközös-J'^V.VvnHal* határban tnlál- ség miképpen segítheti nyáronjvoztunk Vanezák MthAlv bá- is az iskolát. -kosival is. A növéndólri•’czázp­tX, __.__________, eket leeeHot+e. A mezőBa-ó-ísz­É v közben sok szó esett ro-*,.A1 jne"b>dbik. hogv Mlbálv la, hogy a nyári mcszelési,*t*.^„ci a PPv- k ípt. festési munkák minden évbenJ<-APiVih As legszorgalmasabb nagy összegeket emésztenekJ^Hnteondozóin, Most, bow a fel. A szülők már akkor elha-|'^^V«n telesen kiszáradt a , , i . **”. M'naiv been hei.árta a ha­tározták, hogy szívesen segi-*(;5rf ^ 07oknt „ tenek. Az így megtakaritottjiartókat. ahol a jószág még 10—15 ezer forintot egyéb* hasznos célra lehet majd fel-* használni. j Nyáron az iskola igazgató-k ja hatvan szülőt hívott össze* megbeszélésre. A nagy dolog-* időben is megjelentek negy-£ vénén, de az otthonmaradot-* tak is szívesen vállaltak 1—1* nap társadalmi munkát az is-* kola festésénél. Az épület^ mindhárom tantermét szintet újjávarázsolták. Mestereknek} is dicséretükre válna, olyan^ ügyesen, szépen dolgoztak.* Három hét alatt hatvan szülők és három pedagógus dolgozott* a tantermek rendbehozatalán.£ A megtakarított összegből át-* építtetik a rosszul záródó ab-* lakokatj -j. A mezőgazdász a szántás mélységét és minőségét ellenőrzi. Lencsekaszálás. (Szendrei) f Világ proletárjai, egyesüljelek? Meghalt Zawadzki elvtárs miután a hitleri Németorszás megszállta hazáját — a Szov jetunióba ment. s ott külön féle társadalmi feladatoknál tett eleget, 1943—44-ben • Szovjetunióban szervezett len gyei hadsereg parancsnok helyettese volt. Hazájába 1945 ben tért vissza. 1952 óta töl lőtte be a lengyel állami' tisztjét. piigrclopsíájajban Politikai Bizottsága tágjánál halála miatt. Lengyelországban félárbóert eresztik a lobogókat. A szóra­koztató előadások szünetelnek államtanács nyilatkozata munkra, amelyet hosszú éver át az Államtanács elnökekén képviselt. Nagy veszteség e* az egész népnek. Aleksander Zawadzki, égj kohász fia, bányász voll, s ko ra ifjúságától kezdve rész vett a kommunista mozgalom ban. A Kommunista Ifjúság Szövetség tagjaként hamaro­san nagy tehetségű szervező­nek és lánglelkű forradalmár nak bizonyult. A két világháború között húsz éves időszakban Zawad­zki elvtárs, mint a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség cgyil (Folytatás a 2. oldalon.) Zawadzki 1899-ben szüle­tett. 1922-ben lépett be ä Kom­munista Ifjúsági Szövetségbe. A szövetség központi bizott­ságának 1923-ban tagja lett, ugyanebben az évben belépett , Lengyelország Kommunista Pártjába. Tevékenységéért: két ízben börtönbüntetést szenve­dett. Zawadzki 1940-ben — Nemzeti gyász Le A lengyel Minisztertanács ! ílnöke nemzeti gyászt rendelt i ;1 Aleksander Zawadzkinak, a engyel Államtanács elnöké- lek, a Lengyel Nemzeti Egy- { ségfront elnökének, a LEMP 1 / A lengyel A és kormány i A Lengyel Egyesült Mun- r káspárt Központi Bizottsága, é i Lengyel Népköztársaság Ál- 1 íamtanácsa és kormánya mély i gyásszal közli, hogy folyó év Higusztus 7-én 15.05 órakor, ] losszú és súlyos betegség , itán elhunyt Aleksander Za- , ivadzki elvtárs, a Lengyel | Népköztársaság Ä Ilam tana- « isának elnöke, a Lengyel $ Nemzeti Egységfront országos , bizottságának elnöke, a LEMP , Politikai Bizottságának tagja. Súlyos veszteség ez a len- j ryel imjnk-'s'-srHIyra, amelv- 2 lek Zawadzki elvtárs bű fia f i-olt. párttv-kra, amelynek sgyik vezetője, népi álla­Vadregényes környezetben, a Bükk kellős közepén helyez- tedik el Répáshuta. Mindösz- ;ze hatszáz leket számlál, la- íosainalc 80 százaléka erdő- nunkás. gi verseny. Á társadalmi i munka egy főre jutó értéke ■ meghaladja a 60 forintot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents