Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

Í9UL

1

fiSZAKMAGYAnOKRTAG

3

fr"—— ......................-jj

A gönci kajszi j '■ debütálása ;

1 a vb ütésén

Kedves meglepetés- i tel szolgáltak a gönci J kajszi termesztői a me- ■ gyei tanács végrehajtó J bizottságának ülésén. A \ vb-tagok asztalára ele- »

■ Qtótis csomagolásban ba- J ' rock-küldemény került, i A gönciek azt üzenték, J azért küldtek kóstolóba i ebből a kiváló export- J cikkükből, mert annyi- ■ szór megdicsérték őket. J Vgy érezték, illik kül- ■ deni belőle m,utatóba. J amikor már vagy húsz t vagont el is indítottak J külföldi megrendelők- , nek.

Miután a kajszi di- i eséretét éppen mi, új- J ságírók zengtük legtöbb- i szőr, e sorok írója úgy J érezte, teljes joggal fo- J gyaszthat belőle — és i meg is tette. ;

Kitűnő volt. i

M. I.

Nagytakarítás az iskolában

Szépítik, csinosítják az iskolákat, hogy szeptemberre orom legyen bennük a tanulás. A képen: a szorgos takarító brigád már az ablaktisztításnál tart a kazincbarcikai általános iskolában.

Hz év végéig 2500 családi ház épül fel

eMgyéiükhen

Borsodban az utóbbi évek során igen megszaporodott a kislakásépítők száma, akik OTP-kölcsönből, vagy saját

Négy héttel a kiállítás megnyitása előtt

Pontosan négy hét múlva, augusztus 28-án nyitja meg kapuit a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A kiállítás 33 hektárnyi területének minden részén lázas munka folyik.

Pénteken délelőtt jegyezték be a kiállítás 16. nyugati részvevőjét: á bécsi Leopold Löb- lich-céget, amely különböző üvegházak és más mezőgazda- sági épületek fűtésére alkalmas kazánokat mutat majd be. Ezenkívül 5—5 olasz és nyugatnémet, 2—2 angol és francia, valamint egy osztrák cég részvétele biztos már, de

I

az eddigi érdeklődés alapján még augusztusban is sok külföldi ■ jelentkezőre számítanak.

erőből építik fel a mai igényeknek megfelelő új otthonaikat. Munkájukhoz sok segítséget is kapnak. így például a tanácsok jóvoltából az eddiginél gybrsabban jelölik ki a telkeket, típusterveket bocsátanak az építtetők rendelkezésére, és gondoskodnak arról is, hogy az építéshez szükséges anyagokat a legközelebbi TÜZÉP-telepen megvásárolhassák. A segítségeket igénybe véve, az elmúlt hét évben több mint 12 ezer korszerű, kertes családi ház készült el a megyében. Ez idő alatt számos község új utcasorokkal, vagy például mint Nyékládháza, Mezőnyárád, Pa- rasznya, Sajószentpéter és Ra- dostyán, új falurészekkel gazdagodott. Az új családi házak egy részében, ahol a vízellátás lehetővé tette, fürdőszobákat is kialakítottak. Az idén a megye ipartelepein és községeiben újabb 2500 családi ház épül fel, és ezekbe előreláthatólag még az őszi hónapokig beköltöznek.

i

Kis fcslu nagy gondjai

Több ezer éves emberek tanyája a tiszakeszi Szódadombon

— Ä szükség törvényt bont. Itt nem fogja meg a rendőr, mert nincs papírja — nevet egy idős férfi.

Az asszonyok kicsit abbahagyják a rostálást, a traktor zúgására figyelnek, olyan hangot ad-e, mintha igazi traktoros ülne rajta. A gép nehézkesen araszol felfelé a dombon — a pótkocsin felpúpozott rakomány, takarmányborsó.

Ax elnök a traktoron

Losák Józsefet „törvénybon- tásra” vitte a szükség, maga ült a traktor kormánykerekéhez, mert a valódi mestert elkérte a gépállomás néhány napra, aratni. Szakértelemmel kormányozza a gépet a ponyvához. Máris ugrik egy másik idős férfi, megragadja a pótkocsi hátulján lévő kurblit, s a keményre száradt borsó kavicsos zörejjel ömlik a ponyvára a megbillent pótkocsiból.

— Addig nem lesz reggel, míg nem végzünk vele — mondja nagyon határozottan tosák József, a litkai Szabad Elet Tsz elnöke. — Majd vihetek egy kis bort a kombájno- Bának, igazgató elvtárs?

Hegedűs Sándor, a Mérai Gépállomás igazgatója nemet Int. Még mit nem, Sándor László a gépállomás legjobb kombájnosa, július 28-ig csaknem négyszáz holdat aratott le, még majd valami bajt csinál nála a bor, egyébként is oldal- gós a terep, vigyáznia kell.

Egy farakás árnyékába húzódunk a tűző Nap elől. Az elnök szól, nézzem meg az itt lévő, szorgoskodó embereket.

— Mit lát? — kérdi várakozón.

Itt valami különlegességet kellene észrevennem — gondolom magamban. Tulajdonképpen nincs itt semmi különös. Másutt is láttam már rostáló asszonyokat. Szekér áll a le- mázsált zsákokhoz. Két markos asszony is segédkezik, egy férfi, egy asszony ragad meg egy- egy zsákot, és löki fel a szekérre.

— Kevés maguknál a férfi, hogy asszonyok is zsákolnak — mondom bizonytalankodva, hátha ezt kellett meglátnom.

— Az semmi — legyint az elnök. — Az a baj, hogy még asszonyból sincs elég.

Losák József eltűnődve néz el a dombok hajlataiban feltünedező, nagyon messzire vezető út felé. Azon az úton ment el, megy el a falu férfi lakosságának színe-java. A Város, az ipar, a könnyebb és több pénz csábította el őket a csereháti dombok közül. He- tenként-kéthetenként visszajönnek, odaadják az asszonynak a keresetet, aztán buszra Bzállnak — hétfőn kétszer kell fordulni a busznak velük. Ha nem küldene értük buszt a város, akkor is elmennének, gyalog, kerékpáron tennék meg zz utat az állomásig, mely 14 kilométerre van ide. A tsz megalakulása óta fogy, egyre fogy az ember innen« azóta

egyetlen általános iskolát befejező gyerek nem maradt meg a faluban, tanulni mentek. Elmentek, elmennek holnap is, mert tehetik, s jó dolog, hogy a sors nem zárja már be őket a falu istenhátamögötti magányába. S a falu, a több mint hatszáz holdas határ az öregek gondjára marad.

— Két-három év múlva any- nyi emberünk nem lesz, hogy legyen, aki a jószágnak adjon. A tagság átlagos életkora 61 év.

Aas „öregek téesxea

Semmi sopánkodás nincs az elnök hangjában. Beleszokott a holnap talán már tragikussá fokozódó gondok nyomasztó közelségébe. A gépesítés se segíthet rajtuk. Lám, elment a traktoros, s hogy fennakadás mégse legyen, neki kellett kezébe vennie a kormányt, anélkül, hogy a közösség kormánykerekét egy percre is odahagyta volna. Egyszóval a traktorra sincs kit üitetni, nincs fiatal, össze kellene házasítani ezt az elaggott falut egy olyannal, ahol legalább a gépre akad fiatal ember. De van-e a nehézsorsú Csereháton ilyen falu? A férfi lakosság gyors apadását nem ellensúlyozza a fokozódó gépesítés, a mezőgazdasági tömegmunkák megszüntetése a kemizálással, ma is ugyanúgy kapálnak, mint kétszáz évvel ezelőtt.

És milyen különös, hogy az „öregek téesze” tulajdonképpen nem tartozik a gyengén gazdálkodó közös gazdaságok közé, mérleghiányuk csupán a kezdés első esztendejében volt, három éve nem. Kapásaik most is szépek — csak hát eső kellene rájuk.

— Szorgalmas ez a nép« ha szorít az idő, vakulástól vaku- lásig dolgozunk, pedig itt 15 hold föld jut egy tagra — és milyen tagra? Öregek, sajnos, öregek, a hatvanhat tagból huszonnégy öregségi járulékos. Ez a helyzet — tárja szét karját az elnök, majd kissé fel- villanyozódva újságolja. — Harmadéve mégis mi voltunk az elsők az encsi járásban az aratással, a csépléssel. Egy televízió van a faluban — azt kaptuk ajándékba, hogy iparkodtunk.

A gondok orvoslásra várnak

Másoktól tudtam meg, hogy az első díj egy külföldi utazás volt, mely Losák Józsefet illette, de ő lemondott róla. merthogy az csak neki lett volna öröm, a tévé meg mindenkinek. A készülék az iskolában van, melynek plafonjáról a minap szakadt le egy darab, s ha a szomszéd elvenné a kerítésoszlopát, a támaszték nélkül maradt hátsó fal szépen kidőlne. A járási tanács illetékesei szerint azért nem építenek új iskolát, mert egyszer a keret lenne meg hozzá, de

nincs építőkapacitás, másszor meg éppen fordítva. Itt nem ragadhat meg tanító, mert nincs nevelői lakás. De kell-e ide új iskola? Litka az öregek faluja. És gyerek mégis van, mert a város jelenleg még csak munkát tud biztosítani, lakást nem, és a férfiak innen és ide házasodnak, itt raknak fészket.

Gondokat vázoltam — nemcsak Litka gondjait. A Cserehát embere mindig is nehezen élt, s hogy korábban nem mozdult lakottabb tájak felé, egyetlen dologgal magyarázható: nem volt hová mennie, a város visszakergette volna, hiszen a maga lakosságának sem tudott munkát adni. Most annyi a munkaalkalom, hogy a csereháti embernek is jut belőle, és kapva kap utána, mert itt a fold dupla munkáért is csak fele haszonnal fizet.

Litka (csepp a csereháti életből) gondjait orvosolni kell.

Gulyás Mihály

Szombaton megkezdődik az augusztusi csillaghullás

Földünk szombaton érkezik el napkörüli pályájának ahhoz a pontjához, ahol összetalálkozik a Perseidák nevű hatalmas meteor-raj útvonalával —- mondotta dr. Kulin György, az Uránia csillagvizsgáló igazgatója. Ezzel megkezdődik a nyári éjszakák nagy égi szín játéka« az augusztusi csillaghullás. „ . ..

Nemrég fejeződtek be a miskolci Herman Ottó Múzeum több hétig tartó ásatásai a tiszakeszi Szódadombon. Ezek eredményeként számos szép lelettel, gazdag anyaggal gyarapodott a múzeum régészeti gyűjteménye.

A Tisza borsodi szakasza mentén az őskor folyamán az egyik legjelentősebb település a tiszakeszi Szódadombon volt. A Tisza árteréből kiemelkedő, egykor vízzel körülvett domb kitűnő települési helynek kínálkozott. Valóban meg is települt rajta az őskor hosszú, több ezer éves időszaka alatt a Borsod alföldi részén élt népek csaknem mindegyike. Előkerültek azonban itt honfoglaló őseink temetkezései is.

A régészek figyelmét is hamar magára vonta a gazdag leletanyagot sejtető domb. Már az 1900-as évek elején ásatott itt Gálffy Ignác, a múzeum akkori igazgatója, az 1920-as években meg Tompa Ferenc; a Nemzeti Múzeum egykori igazgatója. , ...

Földművelés a koravaskorban

Az idei kutatások a homokbánya partján fekvő koravaskori település feltárásával kezdődtek. A homokbányászat, sajnos, már elpusztította a telep egy részét.

Az ásatás eredményeként felidézhető a mintegy három ezer évvel ezelőtti, korai vaskori élet. A feltárt lakógödrök elárulják, hogy a korai vaskorban olyan házakban laktak, amelyeknek alsó része a földbe mélyedt, felső részüket pedig agyaggal kitapasztott, vesz- szőbőí készített tető alkotta. A lakógödrökből csonteszközök, őrlőkövek, edénytöredékek kerültek napvilágra. Ugyancsak számos edénytöredék, állatcsont került elő a hulladékgödrökből is. Az egyik gödörből igen sok, nagyméretű edénytöredéket ástak ki. Ezek az edények gabonatartásra szolgálhattak, a gödör gabonatároló hely lehetett Ez, s a telepen talált néhány őrlőkő kétségtelenül bizonyítja, hogy a földművelés már jelentős tényező volt a koravaskori nép gazdálkodásában.

Az állatcsontok meghatározása teljesebb képet nyújt majd számunkra rz akkori gazdálkodási viszonyokról. Megtudjuk, milyen háziállatot ismertek, tenyésztettek, s milyen állatokra vadásztak. A telepen előkerült szelídített és vadászott állatok csontjainak arányszáma pedig megmutatja; a vadászat-gyűjtögetés, vagy pedig az állattenyésztés, s a hozzá kapcsolódó földművelés volt-e a korai vaskorban az élet fenntartásánál?: fő forrása.

Cserépjelzés a vándorúton

A múzeumban restaurálják, összeállítják majd a Szódadomb földjéből kikerült edénytöredékeket. A tudományos feldolgozó munka alapján megállapítható, hogy a különböző

edényformáknak, díszítéseknek milyen területeken találjuk meg párhuzamait, megfelelőit. S mivel minden őskori nép csak a rá jellemző kerámiamű- vességgel rendelkezett, ez egyben megmutatja a Szódadombon, a korai vaskorban, mintegy háromezer évvel ezelőtt élt nép vándorlásának vonalát, lehetővé teszi történetének megrajzolását.

Az ásatás nemcsak a koravaskori nép emlékanyagát hozta felszínre, hanem előkerültek az i. u. első évszázadokban az Alföldön élt, iráni eredetű szarmatákra vonatkozó leletek

is. Az egyik szarmata-kori gödörből mintegy nyolcvan centiméter átmérőjű, középen átfúrt malomkő bukkant elő.

A Szódadomb területén,: a korai vaskori és szarmata településtől nem messze, a későbronzkorban, mintegy 3490 évvel ezelőtt temető volt. Sajnos, nagy részét az utóbbi évek folyamán, különböző épületek építésénél elpusztították, így már csak négy sírt sikerült feltárni. Ezek közül egy hamvasz- tásos temetkezés volt. A halott hamvait, érdekes módon,' nem az urnába, hanem az urna alá helyezték. A többi sírból kis csésze, amely az egyik csontváz lábánál volt, s néhány bronz ékszer került elő.

Még sok titkot rejt a Tisza-mente

X szódadombival egy időben

kisebb próbaásatásokat végeztünk a Tisza partján. Ezek egy több évre tervezett ásatási munka kezdetét jelentették. A Tisza II. vízlépcső építése következtében a Tisza borsodi szakaszának alsó részén, az árterületen fekvő régészeti lelőhelyek víz alá kerülnek, illetve területüket erdősítik. Ezért ezeket fel kell tárni, leletanyagukat megmenteni. Ez évben a Herman Ottó Múzeum régészeti terveiben a lelőhelyek megkeresése, felkutatása szerepel. Már az eddigi próbaásatások is gazdag eredménynyel jártak. Egy újkőkori, mintegy hatezer éves telep, egy négyezer éves korabronzkori település egy részét tártuk fel, s megtaláltuk egy koravaskori urnatemető maradványait is. Jövőre, s a következő években kerül sor ezek, s több más lelőhely teljes feltárására.

Dr Kemenczei Tibor muzeológus

Ménes a Bükkben

Delelő a Bükk egyik festő! táján, Nagymezőn.

Foto: Szabados György