Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

Szwnfnrfj MC5. augusztus 29. ESZAKMAGTAROTíRZAG 3 Albérleti uzsora, ami mögötte van A miskolci belvárosban ötszázért cselédszoba, a külvárosban háromszázért istálló „Különbé járatú bútorozott szoba kiadó magányos, csendet szerető férfinak.” Az esőcsa­tornára ragasztott tenyérnyi cédulát sötét kapualj és két emeletnyi lépcső választotta el a „csendes” szobától. Elpbb a függöny résén, majd a résnyire nyitott ajtóban ala­posan végigmustráltak. — Kérem, már soikan jelent­keztek .. .. Majd a férjemmel döntjük el, melyiküket választ­juk ... Itt mindig csak úriem­berek laktak ... — zúdul rám a szóözön, mielőtt még láthat­tam volna a szobát. A rendet­len konyhán át végül megpil­lanthatom: valóban csendes. És parányi is, meg sötét is, a szekrény és az ágy mellett alig fér el a kis asztal és a hokedli. A „különbejárat” persze úgy értendő, hogy a konyhán át.-Sa „feltételek?’' — Havi négyszáz... Termé­szetesen előre kérem... És mi­vel villanyt is tetszik használ­ni, a konyhában a gáz is ren­delkezésre áll, a bútor is ron­gálódik, ezért még plusz száz forintot tetszik fizetni ha­vonta ... Mindez egy kis, fűthetetlen cselédszobáért (igaz, a tüzelőt így meg lehet takarítani) a belváros egyik tanácsi rendel­kezésű, mintegy 80—100 forin­tos lakbérű főbérletében. Igaz, a házfelügyelőtől megtudom, hogy a nagyságos asszonnyal lehet alkudni is, mert egy hó­napja nem talál lakót. Rendelet van, de lő meri betartatni? Nem ritkaság Miskolcon, hogy a „jószívű” főbérlő az ál­lami tulajdoniban levő lakás bérének nyolc-tízszeresét * .szedi” be albérlődtől. Igaz, hogy az albéiieti dijakat ren­delet szabályozza, de az al­bérlő-tartás engedélyezése for­mális, a tiltó rendelkezéseket ^nehéz” betartani. Hogy miért? A teltételeket a főibérlő szin­te minden esetben szóban szabja meg, és természetesen négyszemközt. És ha az albér­lő felháborodna az uzsoraáron, ha a kiszipolyozásnak ellen merne szegülni, s a hatóságnál keresné igazát, akkor fel is út, le is út. Kezdheti szobakeresési kálváriáját elölről. Ütan-útfé­len hallani a panaszokat az al- ♦ bérleti uzsorákra, de vajon ♦ hány ilyen eset került a ható- ^ ságok elé?! Peremvárosi gondok szigorú engedélyéhez kötnék, milyen helyiségeket szabad ki­adni albérletbe. Havi háromszázért életveszély Akadnak még súlyosabb ese­tek is. N. J. a Csabavezér utca 9. számú házban havi 300 fo­rintot fizet egy nyári konyhá­ért. Gyermek itt is van. A „lakás” olyan alacsony, hogy a befőttek nem fémek el a szek­rény tetején. Az üvegek az ágy alatt Sorakoznak. A villanyt csak úgy vezették be, hogy az albérlő megváltotta a villany­órát, s most utólag kiderült, hogy az ígéret ellenére még le sem lakhatja az árát. Sürgősen tatarozni kellene a szörnyű he­lyiséget. A házigazda válasza: „Majd akkor, ha kiköltözik az albérlő.” A Nagyszalonta utca 2. szá­mú házban, egy földes, meny- nyezet nélküli, romos helyiség­ben három kiskorú gyermek is lakik. Az életveszélyes, alátá­masztott odú bére havi 300 fo­rint. Csupán a város negyedik ke­rületének 930 lakásigénylője közül 287 család él hasonló, szörnyű albérleti viszonyok kö­zött. Százhetvenhat olyan al­bérleti odú van nyilvántartva a kerületben, amely nem is lakás céljaira épült. Van-e kiút? A negyedik kerületi tanács vezetőinek szinte mindan,napos gondot okoznak ez elv a súlyos albérleti viszonyok. Sosem épült annyi lakás or­szágszerte és városunkban sem, mint az elmúlt esztendőkben. Miskolc egyik peremvárosának gondjai azonban arra figyel­meztetnek, hogy az egyre több állami és szövetkezeti lakás felépítésén kívül más intézke­désekre is szükség van, hogy a súlyos lakásviszonyok megol­dódjanak. A negyedik kerületi tanács vezetői szerint igen megfontolt, országos intézkedé­sek kellenek. Meg kell akadá­lyozni a vidékiek további in­dokolatlan beáramlását, rendet kell teremteni az albérletek­ben. Az albérleti dzsungel nem maradhat sokáig senki földje. Pozsonyi Sándor Október 25-en nyílik a lillafüredi Herman Ottó emléiímíizeum Herman Ottó halálának 50. évfordulójáról méltó keretek között emlékeznek meg Mis­kolcon. A nagy magyar ter­mészettudós ezen a tájon, „bükki magányában” töltötte életének jelentős löszét. A múlt század végén Lillafüre­den villát építtetett, amelyet a környéken még ma is Pele- háznak neveznek. Ebben a villában írta meg több mint ezer tudományos cikkeinek, dolgozatainak, könyveinek és megfigyeléseinek nagvobb ré­szét. Egykori lakóházát újjá­építették, és abban emlékmú­zeumot" rendeznek be. Ezt a munkát a napokban kezdték meg. A földszintes villa egyik helyiségében Herman Ottó ed­dig fellelt használati tárgyait, eredeti fényképeit és cikkeit, valamint kiterjedt levelezését állítják ki. A másik helyiség­ben bemutatják a Bükk erdő­rengetegeiben élő állatok és madarak preoarált sokaságát. A villa pariját a Miskolci Kertészeti Vállalat rendbe­hozza, és abba tavasszal a Szakszervezetek Borsod me­gyei Művelődési Otthonának biológiai szakköre a Bükkben található összes növényeket kiülteti. A Hennán Ottó em­lékmúzeumot október 25-én nyitják meg. Határkő egy nép forradalmi űiiászüEetéséta A Szlovák Nemzeti Felkelés Az elégető teremben Mint arról lapunkban mAr beszámoltunk, a Tiszai Vegylkombinátban megkezdődött rendezések próbajáratása. !-n Képünk az elégető teremben készült. az egyes bc- Fotó: Szabados ¥7 urópa antifasiszta küz- delmei között a jelen­tősek közé tartozik az 1944. augusztus 29-én elemi erővel kirobbant szlovák nemzeti felkelés. Ennek szükséges­sége 1939. március 14-én szü­letett meg, amikor Tiso kle- rikál-fasiszta „kormányt” alakított Szlovákiában, és minden tekintetben elköte­lezte magát Hitlernek. Ki­hagyta azonban a számításá­ból a nép akaratát, amely a nácizmusban felismerte a nemzet létét fenyegető halá­los veszedelmet. Ebben a légkörben fokozó­dott a Szlovák Kommunista Párt aktivitása, s minden lé­nyeges politikai kezdeménye­zés és döntés főszereplője lett. Elszaporodtak a kor­mányellenes politikai sztráj­kok, szabotázsok és agitációs kampányok. A népi ellenál­lás kifejezéseként a szlovák hadsereg már 1939-ben zen­düléssel tiltakozott Lengyel- ország hitlerista megszállása ellen. Partizán tevékenység keletkezett előbb Kelet-Szlo- vákiában, később az ország más részeiben is. A frontra kényszerített szlovák kato­nák tömegesen álltak át a szovjet csapatokhoz. Benn, az országban megalakultak az illegális nemzeti bizottsá­gok és az antifasiszta ellen­állás helyi szervei. Létrejött a széles nemzeti front a né­met fasizmus és a belföldi árulók ellen. Megkezdődött a felkészülés a nemzeti fegy­veres felkelésre. A fegyveres felkelés ak- kor robbant ki. ami­kor a nácik, megrémülve a partizánakciók lendületétől, elhatározták az ország meg­szállását. A felkelés, mint nemzeti és demokratikus for­radalom. két hónapig tartott: augusztus 29-től a szovjet csapatok győzelmes bevonu­lásáig. A partizánharcok és a fegyveres felkelés sikereinek nyomán, a felszabadított te­rületeken nemzeti bizottsá­gok vették át a hatalmat. Mozgósítottak. rádiójukkal irányítottak. Hatvanezer ka­tona és húszezer partizán harcolt hatvan napon át. A küzdelem méretére jellemző, hogy a nácik októberben öt hadosztályt vetettek be a fel­kelők ellen. A fasiszta túl­erő átmenetileg visszaszorí­totta a szlovák fegyveres erő­ket a hegyekbe, de győzni nem tudott A kommunisták mindvégig lelkesítették a partizánokat erősítették a katonák forradalmi helytál­lását, ami nagy náci sereget tartott lekötve. A nemzeti felkelés mér­földkő a szlovák nép forra­dalmi újjászületésének út­ján, s ugyanakkor az inter­nacionalista összefogás fel­emelő példája is. A felkelés szervezői 1944 nyarán meg­állapodást kötöttek a Moszk­vában székelő Csehszlovák KP és az Ukrán KP, továbbá a szovjet partizánmozgalom vezérkarával. Ettől kezdve folyamatosan érkezett a kül­ső segítség. A szovjet légierő egy egész csehszlovák ejtőernyős dan­dárt, 1700 kiválóan képzett harcost juttatott Szlovákiába, teljes felszereléssel. A cseh és szlovák antifasiszták tá­mogatására tömegesen ér­keztek szovjet partizánok. A Szovjetunió fegyvert, lőszert és más hadianyagot szállított a felkelőknek nagy mennyi­ségben. A felkelést a szlovák nép antifasiszta magatartása ér­lelte meg. A Szlovák KP gondoskodott a szervezeti feltételek érvényesüléséről, a nemzeti és népi erők koordi­nálásáról, az antifasiszta egy­ségfront helyes vezetéséről. Ami a felkelés internaciona­lista oldalát illeti, ez sem ke­vésbé dicsőséges. A nagysza­bású szovjet segítségen kívül cseh, lengyel, magyar, szerb, német, bolgár és francia an­tifasiszta harcosok érkeztek a szlovák felkelő alakulatok támogatására. A felkelés hozzájárult a munkásosztály vezető szere­pének megszilárdításához. A Szlovák KP a nemzeti front létrehozásával megszervezte az egész nép harci egységét. A nagy cél a fasiszta iga le­rázása volt, és a demokra­tikus alánokon nyugvó Cseh­szlovák Köztársaság újjáépí­tése. M i, magyarok tiszta szívből köszöntjük a szlovák nemzeti felkelés va­lamennyi hősét. Büszkék va- g\-unk rá, hogy Nógrádi Sándor elvtárs partizánosz­taga és még 800 magyar par­tizán is részt vett a testvér­nép e hősi harcaiban. Szlová­kia népének dicső tette a mi nemzeti büszkeségünk is. hi­szen céljaink és eszméink azonosak, s a nének barátsá­gának és testvériségének je­gyében együtt haladunk a kommunizmus felé. A szlovák felkelés és a magyar partizánok Irtat Nógrádi Sándor A súlyos albérleti viszonyok a város peremén okozzák a legtöbb gondot a kerületi taná­csoknak. Az elmúlt esztendők­ben vidékről beözönlött, csalá­Szlovák Jte fel tanyáját, ♦kapcsolatot területre történt megérkezésem ^után törzsem Zvolenben ütöt- Felvetlem a _______ a szlovák parti­d os albérlők nagy része ugyan-^zánmozgalom vezérkarával: is itt talált „otthonira”. A Iris,Jsmidke és Aszmolov elvtárs- kertes házakban kevésbé voltosai Banska Bystricán. ökmin- akadály a család, és itt az al-Jden támogatást megadtak, ki­bérletek ára is olcsóbb. Hogy ♦egészítették csapatom felsze- ez az „olcsóság” mit jelent, an- Jrelését. Banska Bystricán talál­nak jónéhány szörnyű példája-} koztam ifjúkori barátommal, a val találkozni a IV. kerületben.Tkésőbb hősi halált halt Ján P. A. bányász a Tar utca 6-ban,♦Svermával, akivel együtt tet- egy padlás nélküli, vert falú,♦tűk meg az utat Stáre Hory- volt tehénistállóban havibból Tureckára. Ez már akkor 150-ért lakik családjával. Aj volt. amikor a német fasisz- Hcjő utca 10-ben N. J. és csa-Jták Magyarországon Szálasi ládja (két gyermek már tiidő-jkormanyának megalakításával bajos) ugyancsak 150-ért lakjai biztosítani tudták a hadtáp- a volt istállót, amelyben még*’területet a maguk számára. villany sincs, s az ablakot sem lehet kinyitni. A Csinos Bertalan szám alatt egy villanyvilágítás^ nélküli, volt mosókonyhában< K. B. lakik két gyermekével^ 250-ért, nehéz körülmények kö-j zöt.t. Mindhárom család az elmúlt^ években jött fel vidékről a vá­Valamennyi frontszakaszon. }nagy erőkkel támadást indítot- utca 2.♦ta.k a partizánok ellen. Tureckáról a partizánegysé- gek. amelyek a visszavonuló harcokban nagy vesztesége­ket okoztak a német hadse­regnek. az Alacsony-Tótra er­deibe húzódtak, ahol erősebb­nek érezték magukat, az ellen­parti zár csapat. iránti mély szolidaritásának. Élelmezték bennünket, és részt vettek csapatom harcbiztosításában. Mostenica község felett áll­tam 1944. november első nap­jaiban, amikor úgy határoz­tam, hogy a Garamon átkelve folytatom az utat A Garam bővizű volt. hídra volt szük­ségem. A hidakat azonban megszállva tartották a néme­tek. Lucatinból két szlovák ember jött fel hozzám, el-* mondták, hogy a községükben német, hadtápalakulat állomá­sozik. a hidat a németek szét­szedték. de ők meg tudják ja­vítani. és akkor át lehet kel­ni rajta. Ezt a két jó szlovák hazafit felderítőim fedezték fel. Éjjel megjavították a hi­dat. és másnap éjjel a néme­tek orra előtt keltünk át raj­ta. Az egyik rosba. Egyikük sem szakmu n-*ségnél. Itt búcsúztam el cseh- kás, egyiküknél sem indokolt, j szlovák barátaimtól, és bár­hogy elhagyták a falut. Lakás-^ mi ne emberrel elindultam dél igényük ott van a IV. kerületi♦ felé. a salgótarjáni szenme- tanácson. És ha majd kapnak z den ce irányába, lakást, vajon ki tudja meg- j Az első fegyveres összecsa- akadáíyozni, hogy a „jószívű”♦pás Donovali környékén tör- házigazdák ne adják ki ismét jtént. A németek itt két felde- fegy másik családnak a megüre-<* rí tőmét elvágtak a csoporttól, liedett istállót, vagy mosókony-* Kisebb-nagvobb harcok köze- hát? £ petto vonultunk, rendszerint A tanács vezetői szerint ezen »éjszaka, a megadott irányba, tsalris az segíthetne, ha az épí-j A szlovák lakosság felemelő lesi és egészségügyi hatóság*példáját nyújtotta a magyar 'Mszaka a Tűrje Polje közelében lévő Hrabcapusztán negyed- magammal szorongatott hely­zetbe kerültem. Csapatomat előreküldtem egy Suho Bre- zovo közelében fekvő vízima­lomba. Lázas megbetegedé­sem miatt még egy éjszakára négyen visszamaradtunk a ta­nyán. Rajtam kívül Tömpe András politikai biztos. Tánya Szamszonyenko rádiós és Molnár Jani felderítő. Úgy határoztam, hogy a következő éjszaka a vízimalomnál csat­lakozunk a csapathoz. A né­metek megneszelték, hogy a tanyán vagyunk, és kevesen. Éjjel megtámadták a tanyát. Tizenkettest voltak. Tudtam, hogy a tanya lakóházának van egy hátsó ablaka, amely, eltérően a többi szlovák ház hátsó ablakától, kinyitható. Az ablak a kertire nézett. Fe­jemet elhúzva, hogy sorozatot ne kapjak, kinyitottam. A po­litikai biztos döntött: elsőnek a parancsnok ugrik, második­nak a rádiós, harmadiknak a politikai biztos és negyedik­nek Molnár. így is történt. Ki a tornácra és onnan a jó ma­gas deszkakerítéshez, amelyen gyorsan átvetettük magun­kat Közelről géppisztolytüzet kaptunk, amit sűrűn viszonoz­tunk. miközben a szántóföl­deken át a mintegy fél kilo­méterre fekvő erdőbe futot­tunk. Közülünk szerencsére senki sem sebesült meg, hogy a németeknek volt-e áldoza­tuk. nem tudtam meg. Ennek a sikeres kitörésnek Tánya volt a hőse. Az ő lele­ményessége mentette meg ta­lán négyünk életét. Az Ipolyon való átkelés is a n ínetek orra előtt történt, éjszaka. I pol ytarnócn á 1. Ekkor értünk magyar- területre. Ezt megelőzően egy partizángyű­lésen felajánlottam a szlovák fiúknak, hogy ha szlovák föl­dön kívánják a harcot tovább folytatni, feloldom őket foga­dalmuk alól. Megköszöntem nekik eddigi hősi magatartá­sukat. Azt is megmondtam, hogy ha valaki közülük ma­gyar területen is velünk akar harcolni, továbbra is szívesen látott bajtárs és testvér köz­Vonulás fenik.' A válasz: egy szlovák fiú sem kívánta elhagyni ma­gyar és szovjet partizánbaj- társait így maradt velünk mindvégig Vecera zászlós, Ku­ban szakaszvezető. Letko tize­des: Fridricli és Hőnig József hősi halált halt az abroncsos- pusztai harcokban. közben. Bagoly­pusztán ismét szlovák földet érintettünk. Onnan Barják Antal levelet vitt tőlem Losoncra, a szep­tember első napjaiban meg­alakult illegális Nemzeti Bi­zottsághoz. Kértem, küldjenek megbízottat csapatomhoz. Ket­ten jöttek: Hódosi József bá­dogosmester és Gleszk János ügyvédbojtár, ifjúkori bará­tom. ök küldték kötszert és meleg ruhát partizánjaink számára, és szervezték meg egy hadi fontosságú üzem le­állítását Losoncon. A Salgótarjántól 7—8 kilo­méterre fekvő Abroncsospusz- tát hegyek, erdők veszik kö­rül. A szovjet hadsereg olyan lendülettel támadta a német fasiszta erőket:, hogy azok kénytelenek voltak az erdei utat is felhasználni gyors visz- szavonulásukhoz. így kerültek felderítőik Abronesospuszta tájára, ahol az én. időközben kilencven—kilencvenöt főre felerősödött, törzscsapatom tanyázott. A német felderítők a partizánok kezére kerültek. December 28-án éjszaka egyik oszlopunk mégis bemerészke­dett az Abroncsos-völgybe. A Kagyolc község szomszédságá­ban lévő pusztán tíz-tázenkét parasztcsalád lakott. Én a tör­zsemhez tartozó kilenc baj­társsal Palicsek János bíró, a kiváló szlovák hazafi házában pihentem, teljes harci készült­ségben. Az SS-oszlop egy zászlóalj- nyi lehetett. Éjjel két órakor futva érkezett hozzám az egyik őrszem, és jelentette az oszlop közeledtét Az őrszem riasztó lövéseket is leadott. Jevgenyij Lapsov törzspa­rancsnokkal együtt elsőnek ugrottunk ki a konyhán ke­resztül a tornácra. A ház előtti udvaron korom-sötétben kezd­tek sietve gyülekezni a néme­tek. Hallom az egyik hangját: „Was ist hier los?” („Mi van itt?”) Nyilván a riasztó lövés­re értette. Erre tüzet kaptak a géppisztolyunkból. Többen összeestek, nyögésüket is hal­lottam. Közben a törzs többi harcosa, a politikai biztossal az élen, szintén kint volt már a tornácon. A bíró háza mö­gött üldözőbe vettük a néme­teket. Az SS-zászlóalj tüzelő állásba vonult és géppuska tűzzel támadta a tanyát. Visz- szavonultunk. A Monosza- hegy erdős oldalában folytat­tuk a tűzharcot: reggelig. A németelcnek sok halottjuk volt az ütközetben. De itt hal­tak hősi halált Valasek József. Bandur Árpád. Szvetlik Bar­na, Lapin Sándor. Kalló Gyu­la és Hőnig József partizánok is. A németek a partizánok támadásai következtében nem tudtak megvetni lábukat a környező hegytetőkön, kénytelenek vol­taic szervezetlenül tovább me­nekülni észak felé. ahol meg­semmisülés várta őket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents