Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-22 / 196. szám
ES2AKMAGYAROKSZAG Szombat, 1961 augusztus ES. craKiiaicMiiM Ünnepség Románia felszafsadltiSásáiiaSí Sűpi jobbén érzi mzgát 20. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága péntek délután a Ganz-MÁVAG Művelődési Házában ünnepséget rendezett a Román Népköztár. •ság nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. A román és a magyar himnusz hangjai után Bugár Já- nosné nyitotta meg az ünnepséget, majd Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. I Komócsin Zoltán beszéde nizmus felépítésében, tovább fog terebélyesedni. — A testvéri román nép ugusztus 23-án ünnepli hazája felszabadulásának huszadik évfordulóját. Ezen a nagy napon az egész haladó emberiség vele ünnepel, de különösen becses e szabadságünnep nekünk, a szocialista világrendszerhez tartozó népeknek. A román és a magyar nép szenvedésekkel, élnyomatással és dicső harcokkal teli történelmében oly sok a közös vonás, 1945 utáni utunk pedig olyannyira eggyé forrt, hogy méltán tartjuk a baráti szomszéd nép ünnepét sajátunknak is — mondotta bevezető szavaiban Komócsin Zoltán. Majd a továbbiakban 1944. augusztus 23-a történetével foglalkozott. A Jassi—Kisinyov frontszakaszon a Hitler-fasiszta csapatok egyik legerősebb csoportjának megsemmisítésével ezen a na- oon a szovjet hadsereg megteremtette a feltételét annak, hogy meedöntsék Antonescu fasiszta diktatúráját. A Romániai Kommunista Párt által felfeavverzett és megszervezett munkáscsapatok, hazafias harci egvségek foglvul éltették Anto- "escut, elfoglalták a főváros fontos katonai pontjait. A román hadsereg fegyvereit a néo igazi ellensége, a fasiszta Ná- •rmtország ellen fordították. A szovjet hadsereghez csatlakozva folytatták az ellenség kiűzését Románia területéről, majd tovább harcolva resztvettek hazánk felszabadításában. Hadd emlékezzünk meg ez alkalommal is kegyelettel és el nem múló hálával azokról a román hősökről, akik hazánk felszabadításáért harcolva ontották vérüket. Komócsin Zoltán ezután részletesen beszélt a Román Népköztársaság dolgozóinak az ipar, a mezőgazdaság, a kul. túra fejlesztésében elért nagyszerű eredményeiről. Majd a későbbiekben utalt a román és magyar nép barátságának nagy történelmi hagyományaira, s hangsúlyozta: — A magyar—román barátság húsz év alatt a proletár- internacionalizmus szellemé- ,'|en jelentősen megerősödött. Biztosak vagyunk benne, hogy a következő években és évtizedekben, ahogy kölcsönösen még nagyobb győzelmeké/ érünk el a szocializmus és a kommu— Ügy vélem, valamennyiünk legbensőbb érzését fejezem ki, amikor ünnepi gyűlésünkről is forró testvéri üdvözletünket, legjobb kívánságainkat küldjük a román népnek. Tiszta szívünkből kívánjuk, hogy a Román Népköztársaság erősödjék, izmosodjék tovább, sokasodjanak örömei, oszoljanak gondjai, s érjen el új meg új sikereket a szocializmus és a kommunizmus felépítésében! Mihail Rosianu beszéde Komócsin Zoltán nagy tapssal fogadott beszéde után Mihail Rosianu, budapesti román nagykövet szólt az ünnepség részvevőihez. — A magam és a nagykövetség valamennyi dolgozója nevében szívből jövő köszönetét mondok a Románia felszabadulásának 20. évfordulóját ünneplő mai gyűlés megrendezéséért, a magyar—román barátság e szép megnyilatkozásáért — mondotta. Majd méltatta 1944. augusztus 23. jelentőségét, és a 20 év alatt elért hatalmas eredményeket. Két évtizedben a kommunisták pártja által vezetett román nép küzdelmes, de nagy utat tett meg — mondotta —, a teljes megújulás útját. Ezután a román munkáspárt ésszerű politikájáról szólott a román dolgozók hősies munkájáról. a Szovjetunió testvéri segítségéről, a békeharc jelentőségéről. a KGST tagállamok gazdasági együttműködésének szüntelen erősítéséről. Majd így folytatta: a román nép meleg ro- konszenvvel és elismeréssel figyeli a magyar nép alkotó munkáját, s e munka gazdag termését, a szocialista Magyarország felépítésében elért ered- menyeket. Büszke örömmel töltik el ezek a sikerek, — A román nép — felszabadulásának 20. évfordulóját ünnepelve — büszkén tekint visz. sza a megtett útra s továbbra is elszántan munkálkodik azon, hogy a szocialista országok népeivel vállvetve valóra váltsa az emberiség nagy álmát, a kommunista társadalom felépítését, amelynek megvalósulásáért az emberiség legjobbjai vérüket áldozták. A nagykövet hosszantartó tapssal fogadott szavai után az ünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepség második részében művészi műsor következett. A köztársasági elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője közölte, hogy Se^ni két nap óta jobban érzi magát Az orvosok — alapos szemfenék, és egyéb vizsgálat után — sem miféle agydaganatot nem állapítottak meg. A Francia \{? levele az SZKP-íiez A Pravda csütörtöki számában a párizsi L’Humanité közlése nyomán megjelent az a levél, amelyet a Francia Kommunista Párt intézett a Szovjetunió Kommunista Pártjához a kommunista- és munkáspártok újabb nemzetközi tanácskozásának a kérdéséről. Harlemi csendélet — Megrohantak és leütöttek! — XJgy! Szóval bőrével provokálta a fehérekei. Letartóztatom! A Francia Kommunista Párt a tanácskozás összehívása mellett foglalt állást és hajlandó elküldeni küldöttségét az előkészítő bizottságba, amely Moszkvában december 15-én kezdi meg munkáját. A francia küldöttség tagjai: Raymond Guyot, Roland Leroi és Jean Canapa. Az előkészítő bizottság összeülése után rá lehet térni ,a tanácskozás megszervezésére, s a tanácskozás 1965. nyár elején összeülhetne — mondja befejezésül az SZKP Központi Bizottságának levele. Kongó megszakítja diplomáciai kapcsolatait Burundival Meghalt egy férfi, azok közül való, alak népüket a. legtöbbre tanították meg — saját sorsa megváltoztatásának tudományára, a Ieninizmusra Palmlro Togliatti testet, ezt a törékeny, de nagy leikéhez hasonlatosan szívós testét, annyi kísérlet után 71 éves korában legyőzte a halál. Mi, akik egy hétig álltunk gondolatban betegágyánál, s a legyűrt betegségekre, a túlélt merényletekre emlékezve reménykedtünk, most megdöbbenten ismerjük fel — mostantól már csak emlékünk ő, Togliatti elvtárs. Palmiro Togliatti 1893-ban született Genovában. Édesapja hivatalnok volt. Togliatti 1915-ben végezte cl a torinói egyetem jogi karát és már diák korában eljegyezte életét a munkásosztállyal, küzdött felemelkedéséért. pártmunkáját. 1927-ben megválasztották a párt főtitkára vá, és haláláig betöltötte cl a tisztséget. Ugyanebben az esztendőbe! Párizsban létrehozta a pál „külső központját,” amelj megjelentette a Stato Ope raio havonta megjelenő el méleti folyóiratot. A háboij kitörésekor Togliatti átmeneti leg letartóztatásba kerüli majd 1940-ben sikerült Szovjetunióba emigrálnia 3944. márciusában tért vissz hazájába, s júniusban ő lei a Rinascita című pártlap fa szerkesztője. Leopoldville-ben csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy Kongó megszakítja diplomáciai kapcsolatait Burundival. Válságos szakaszába lépett a két Kongó közti feszült viszony is. Csőmbe kormányának már korábban ismertetett deportá- lási rendeletéi a Brazzaville-i Kongó Léopold ville-ben élő közel százezer állampolgárát érintik. 1914-ben az Olasz Szocialista Párt tagja, majd 1919-ben a Torinóban megjelenő Avanti szerkesztője lett. Egyetemi hallgató korában életre szóló barátságot kötött Antonio Gramscival és együtt vívtak engesztelhetetlen harcot a Szocialista Párt reformista irányvonala ellen, küzdöttek a marxizmus érvényre- juttatásáért. 1919-ben Togliatti egyik megalapítója volt az Ordine Nuovo című marxista hetilapnak, amely tömörítette Torino forradalmár szocialistáit. Az Ordine Nuovo-csoport Gramsci és Togliatti vezetésével 1921 januárjában megalakította az Olasz Kommunista Pártot. Gramscit 1926-ban a fasiszta hatóságok letartóztatták és ekkor Togliatti vette át a párt vezetését. Ugyanez év novemberében a pártot illegalitásba kényszerítették és Togliatti irányította a fasizmus ellen a küzdelmet. Évekig Ercoli néven végezte Az 1918-ban megtartói parlamenti választásokon á Olasz Kommunista Párt nagl sikereket ért el. A megrémül1 jobboldal ekkor felvette l harcot a Kommunista Párt e!| len, egymást érték a reakciói támadások, és az Olasl Kommunista Párt ellenzéki)! kényszerüli. 1948. július 14-c( merényletet is megkísérelte! Togliatti ellen, egy szélsői jobboldali fiatalember ( képviselőház bejárata előfl rálőtt. Súlyos sérüléséből fel épülve Togliatti tovább folj tatta aktív politikai tevő kenysegét. 1948-tól fogva ha láláig tagja volt az olaS képviselőháznak. Szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe Anasztasz Mikojannak, az párt- és kormányküldöttség. A SZKP Központi Bizottsága el- küldöttség részt vesz a Románöksége tagjának, a Szovjetnia felszabadulásának 20. évunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével fordulója alkalmából rende- Bukarestbe érkezett a szovjet aendő ünnepségeken. Magyar párt- és kormányküldöttség Románia felszabadulási ünnepségén A Román Népköztársaság felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken magyar párt- és kormányküldöttség vesz részt A küldöttség vezetője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, tagjai: Borbándi János honvédelmi miniszterhelyettes és Kuti Jenő, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A magyar párt- és kormányküldöttség augusztus 21-én megérkezett Bukarestbe. Palmiro Togliatti fontos Sri* repet töltött be a m. InterW clonáléban és a spanyol pol| gárháború idején az egyi) megszervezője volt a köztársai sági Spanyolország oldalál küzdő nemzetköri brigádot1 nak. Dimitrov harcostársa, európai antifasizmus, a nem .zetköri munkásmozgalom nagy alakja volt Togliatti S a kapitalizmus egyre jót ban elembertelenedő társa1 dalmából a kivezető út egyŐ, megmutatója. Ö, aki cselekvő sével és szellemével is Lenií műveinek tolmácsolásával ó- Lenin gyakorlatának folytai tásával meggyökereztetik Olaszországban a leninizmusl azok közé tartozott, akik leginkább képesek voltak al kalmazni a marxizmus-' leninizmust a mára, a m»1 olasz és világméretű valósa? ra. S akik az elembertelen? dés végső fázisával, atomhalállal szembe szegei ték a kommunizmus és a bét szövetségét, a kommunizmfl cs a humanizmus, az alkot szellem szövetségét. Nagy kommunista, nagy lek volt, századunk fejejfjic' tetten embere. IPCOENEK XXIII. A fiú pizsamakabátjába bújt. cipőjét kezdte kifűzni. — Egyáltalán hol voltál ilyen soká? ... Éjfél van. rég ágyban volna a helyed! A fiú piszmogott a cipővel: föl sem nézett anyjára. — Hol voltál, felelj hát! — Züzüéknél. — Az kicsoda? — Egy lány. — Mindjárt gondoltam! — Akkor miért kérded? Az anya keze kissé megemelkedett, de fékezte haragját. Megpróbált nyugodtan, halkan beszélni, hisz döbbenten kellett tapasztalnia, hogy ez a fiú, ha lehet, talán még távolabb van tőle, mint az első este, amikor hozzájuk költözött. — Fiam. anyáddal beszélj tisztességesen!.... Hol lakik az a Züzü? — Itt a József Attila-tele- pen. — És kik voltak ott? — Lányok, fiúk. * — Bora is? — Igen. — Miért jöttek össze nála? — Táncoltunk, beszélgettünk. Az anya megfogta a fiú kezét, felszakította a ragasztó keresztszalag másik ágát is. Fia megint elhúzta volna karját, de ő nem engedte, megnézte a sebhelyet. — De csúnya! Egy odaérintett cigaretta nem éget ekkora sebet! A fiú rágyújtott. — Nagyon szépen megkérlek, próbálj kevesebbet dohányozni! ___ És jó volna, ha a m éregerős Muníkás helyett mást szívnál. Tervet vagy Fecskét. — Visszaragasztotta a szalagot, óvatosan simítgat- ta le. hogy a sebhez ne érjen. — Holnap feltétlenül menj el orvoshoz, mert elmérge- ződhet! Mindjárt reggel elléphetsz a rendelőintézetbe! A fiú hátat fordított, kibújt nadrágjából. s célzatosan meglengette a pizsamanadrágot. — Nem mosakodsz meg? — Ezzel a kézzel nem tudok. — Majd én segítek, gyere. A fiú eloltotta a cigarettát. — Szeretnék már lefeküdni! Az anya megértette a kiutasítást. — Jól van. fiam... — A visszanyelt sírás lefojtotta hangját. — Jó éjszakát! — Csókolom — morogta a fiú. felkattintotta éjjeli lámpáját, s anyja még el sem hagyta a szobát, amikor eloltotta a mennyezeti csillárt. me; ÉM Épí azt 1944. áprilisától 1946-ig Tog liatti tárcanélküli miniszíej volt Badoglio antifasiszil kormányában, majd a Bono! mi kormányban vállalt ml niszterelnökhelyettesi tiszti séget. Parri és de Gaspef kormányában igazságügyminiszter volt. nép mu ház na! alk jár. vet / ver hív elv Biz kor leg szál Bai me sőb pár nal par tét. tetl üni Kel / túr Vol ren sód ti ti szé 6 reg nel ese réz cia rür te. tűr riei Kii só ópi há ~ká; laz tot Sá ko. ka ly< in< Az né de Pn fal Ső ha tár ( a dó ne let •m.i 550 az úg no eg he íoo Jvr ín *V5 a Bí ta tő ke b; e? K< 5í ta ISonvanna Phount | Párizsban ff Souvanna Phouma. laoszi rr ^niszterelnök, a semleges irán i zat vezetője Vientiane-b ?pénteken repülőgépen Páriz f ba érkezett, hogy Politik | kompromisszum létrehozás ^céljából tanácskozásokat föl itasson a másik két laos ^irányzat vezetőivel. ♦ ----------------J Ciprusi küldöttség | utazik Moszkvába $ Kiprianu ciprusi külügyn1 iniszter csütörtökön Nicosiád a nyilatkozott a jugoszláv újsál T íróknak. Kijelentette: egy-K1 J napon belül közlik. milyen Ö? yszetételben és mikor utazik 4 ciprusi küldöttség Moszkva1 A a felajánlott szovjet segélyt I folytatandó tárgyalások? ’Ciprusz moszkvai nagyköve f már megkezdte az ezzel kai $ csolatos tanácskozásokat. 0 --------------a — A FIATAL NEMZED# J:problémái címmel érdév 1 könyv jelent meg a könyvpr {con. A nyugati fiatalságé ! szóló müvet Emst Fischer, . . nálunk is jól ismert oszt*1 ] marxista esztéta és filozór, ! írta. A könyv már Miskolc1 is kapható. úgy találta, hogy az előtte is-/ menetien eredetű újabb voná-j sokkal együtt meglevő tulaj-! donságai még jobban eltávo-4 lítják fiát. ! Elgondolkodott. Vajon nem/ ő a hibás fia sorsának alakú-1 lásában? Nem ő követte-e el * a nagyobb hibát tizenöt évvel! ezelőtt, amikor othagyta első ! férjét? i Fölidézte azokat a napokat.! Kórházban feküdt öt hétig,] epeműtéttel. Súlyos volt- az! operáció, de szerencsésen fel-! épült, sőt néhány nappal előbbi bocsátották haza, mint koráb-! ban közölték vele, s ahogy] megírta férjének. így tehát! egyedül kellett utaznia. Még! gyönge volt, de azért nagyobb i erőfeszítés nélkül elviselte.! Késő estére ért haza a faluba,] már aludtak. Pontosan ilyen! meleg májusi éjszaka volt, s! ő akadálytalanul bejuthatott! az udvarba, a kutya nem] ugatta meg, bejutott a házba,] mert az ajtót kitárták éjsza- S kára. Idegen női hang fogad-! ta. az ágyuk felöl hallatszott:3 ,.Ki az?” Aztán felriadt férje/ is, ő pedig felkattintotta a] villanyt, és meglátta ásvukban! az idegen asszonyt, aki arcát! eltakarva futott hátra a kis! kamrába. Férje másodunoka-» testvére volt. látogatóban tar-] tózkodott náluk. ! (Folytatjuk.) r - - 22. Az anya kihúzta a kulcsot az előszobaaj tóból, pedig már tudta: ma éjjel nem jön haza férje, a szüleinél alszik. Betakargatta a kisfiút, kiment az erkélyre. Nyitva hagyta az erkélyajtót. mert kellemes májusi éjszaka volt, most erősen és tisztán érezhette a hegyekből a városra aláhömpölygő léghullámokat. Enyhén édeskés zsenge fű és kankalin illata volt a levegőnek, a tavaszi erdő buja páráival telített illata. Máskor mindig különös .erővel pezsgette meg a hosszú tél után. most azonban érzéketlen maradt a külső ingerrel szemben, mert teljesen lefoglalták nyomasztó és nyugtalanító élményei. Elhelyezkedett a nyugágyban, legalább a testét pihentesse, ha már aludni képtelen ebben a lelkiállapot- . ban. Megijesztette a fiával folytatott párbeszéd. Igen, fia egy ideje akadozás nélkül áttért a tegezésre, de rá kellett eszmélnie, hogy ezzel semmi sem változott, nem kerültek közelebb egymáshoz. Tehát máshol a baj. máshol rejtőzik a megoldás kulcsa. De vajon képes lesz-e valaha is megtalálni ezt a kulcsot, amivel megnyithatja fia bezárt lelkét. Eddig hitt ebben, az imént
