Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

ES2AKMAGYAKOKSZAO Csütörtök. 1964. augusztus 30. B—BW——a A Pravda a ciprusi helyzetről A Pravda szerdai számában N. Bragin kommentálja a cip­rusi helyzetet. Megállapítja, hogy a békeszerető erők egy­öntetű véleménye szerint a Ciprus elleni katonai kalandok megfékezésében döntő szerepet játszik a Szovjetunió állásfog­lalása, amely Nyikita Hruscsov frunzei beszédében és a szov­jet kormány augusztus 16-i nyilatkozatában öltött világos formát A NATO-nak a ciprusi ese­ményekben játszott alantas szerepét elemezve a cikkíró megállapítja, hogy Görög­ország nem enged partnerei nyomásának. Csapatainak egy részét visszahívja a NATO kötelékéből. A NATO törzs­karához beosztott görög tisztek egy csoportja már vissza is utazott hazájába. JUSA-intervenció Kongóban Amikor tegnapelőtt az USA kenyai nagykövetsége előtt tüntetők tiltakoztak a kongói intervenció ellen, azt kiáltot­ták: nem tűrik, hogy az ame­rikaiak második Dél-Vietnam­má változtassák Kongó föld­jét. Adott a hasonlóság azért is, mert akárcsak Dél-Vietnam- ban, Kongóban is egyre re­ménytelenebbnek látszik a né­pi erők ellen fellépő amerika- barát csoportocskák és az amerikai katonai körök szö­vetségének háborúja. Scgni állapota íoráblira is sú!yos Segni köztársasági elnök egészségi állapota — a leg­újabb orvosi jelentés szerint továbbra is súlyos, egyik pilla­natról a másikra rosszabbodás várható. Az elnöki palotában jelenleg is tart a kezelőorvo­sok konzíliuma. Rosszahlíodoií Togliatti állapota Palmiro Togliatti egészségi állapotában kedden délután hirtelen rosszabbodás állt be. Palmiro Togliattit súlj'os agy­vérzés érte. A beteg állapotát megnehezíti, hogy kompliká­ciók léptek fel a hörgőkben. A kezelőorvosok egyetértettek az eddig alkalmazott és a jövő­ben alkalmazandó gyógymód­ban is. Alkotmányunk ünnepén (Folytatás az 1. oldalról.) téssel, a feltételek biztosításá­val alapozzuk meg az őszi beta­karítási és vetési munkákat. Az elmúlt év őszi vetési és betaka­rítási munkáinak sikerei ebben az évben terméseredmények­ben jelentkeznek. Most vala­mennyi mezőgazdaságban dol­gozónak, mezőgazdasági ter­melést irányítónak az a fel­adata, hogy a tavalyi őszhöz hasonlóan ugyanolyan terüle­ten és minőségben vessük el a kenyérgabonát. Ezzel megala­pozzuk zavartalan kenyérellá­tásunkat. Az aszályos időjárás csökkentette terméskilátásun­kat, ezért minden kapás- és takarmánynövényt össze kell szedni. A mélyszántást novem­ber végéig el kell végezni. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem feladatainak za­vartalan ellátását nagy mér­tékben segíti a szállítás zavar­talan lebonyolítása. A követ­kező hónapokban nagy feladat hárul.a közlekedés és a szállí­tás dolgozóira. Szervezett, terv­szerű munka szükséges ahhoz, hogy az őszi csúcsforgalomban az ipari és mezőgazdasági ter­mékek’ a téli tüzelő szállítása, a termeléshez szükséges üzem­anyag, vetőmag eljuttatása időben megtörténjék. Ezeknek a munkáknak jó elvégzését mindenkinek segíte­nie kell. Társadalmi összefo­gással kell fáradoznunk a kö­zös munkán. A célok, a felada­tok világosak, jó hozzáállással, jó szervezéssel, a feltételek időbeni biztosításával kell se­gíteni a kedvező végrehajtást. Igen, feladataink világosak, ahhoz azonban, hogy terveink, céljaink megvalósuljanak, az szükséges, hogy nemzetközi téren is biztosítva legyenek a kedvező feltételek, örvendetes számunkra, hogy mindinkább szélesednek nemzetközi kap­csolataink. Növekvő mérték­ben vesszük ki részünket a nemzetközi feszültség csökken­téséért, a békés egymás mellett élésért vívott harcból. Viszo­nyunk a Szovjetunióval, a KGST-országokkal s a többi szocialistá orázággal inter­nacionalista. baráti, azt meg­bontani nem engedjük. E test­véri kapcsolatok ápolása mel­lett, bővülnek diplomáciai és kereskedelmi kapcsolataink a kapitalista s az ázsiai és afri­kai országokkal. Nemzetközi tekintélyünk növekedése és a kapitalista országokhoz fűződő viszonyunk javulása annak eredménye, hogy társadalmi rendünk szilárd, népünk a párt és a kormány mögött áll. Nem engedünk. beavatkozni bel- ügyeinkbe, a szuverenitás alap­ján állunk, szilárdan a békés egymás melleit élés politikájá­nak vagyunk hívei. Kedvező politikai és gazdasági sikereink eredményeként mind több nemzetközi szervezetben vá­lasztanak meg számottevő tiszt­ségekbe magyarokat. Ugyanakkor sajnálattal álla­pítjuk meg, hogy a Kínai Kommunista Párttal viszo­nyúnk nem kedvező. Dogmati­kus, szektás politikájával nagyhatalmi törekvései van­nak. A kínai néphez baráti ér­zelmek fűznek bennünket, a kínai vezetők álláspontjával, politikájával azonban nem ér­tünk egyet. A magyar dolgo­zók, köztük Borsod megye dol­gozói soraiban sem találnak támogatásra a Szovjetuniót tá­madó kínai vezetők. Saját ta­pasztalatunkból tudjuk, hogy ez a politika súlyos károkat okoz a szocializmus építésé­nek, a dolgozó népnek. z a politika, amelyet a Szovjetunió Kommu­nista Pártja képvisel, megfelel a nemzetközi mun­kásmozgalom követelményei­nek, elősegíti annak egységét. Azért támogatjuk, mert a dol­gozó nép érdekeit, az elnyo­mott népek felszabadítását szolgálja. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresz- szusána-k szelleme hatja át azt a politikát, amelyet mi helyes­nek tartunk. E politika mögé sorakozik népünk, ez az alapja szocializmusba vetett hitének. Ez a politika teremtette meg a párt és: a tömegek közötti bii zalmat, szilárdította meg az alkotmányban rögzített, népi hatalmat és gyorsította meg fejlődésünket. Ez a politika zá­loga annak, hogy a népköztár­saságunk alkotmányában előírt célokat mielőbb megvalósítjuk. Az alkotmányban biztosított jog és szabadság, az emberiség javát szolgáló dolgos összefogás az alapja, éltetője fejlődésünk­nek. É mellett a politika mel­lett következetesen kitartunk. Ez a politika biztosítéka an­nak, hogy a következő eszten­dőkben még nagyobb ered­ményekkel, gazdagabban és vi­dámabban köszönthessük az alkotmány ünnepét. Oe&0e£</ MMuzJkf •* IPE6CNEK XXII. Mindenki az arcát bámulta kétkedve, mert az kifejezés­telen maradt mindvégig, míg a parázs ki nem aludt. A lány iszonyodva nézte. Is­merte már annyira, hogy meglássa, mozdulatlan arca, s csupán egy vonallal tágabbra nyíló égszínkék szeme meny­nyi vadságot, megfejthetetlen idegénséget fedett fel a külö­nös párbaj pillanataiban. Be- leborzongott. Kezdettől meg­magyarázhatatlan erőknek engedelmeskedve vonzódott a fiúhoz, de ime, idgen volt a lényegében, ami taszította, az most roppant erővel tört fel benne. S ebben a pillanatban félni kezdett tőle. önkéntelenül is hátrált előle, kicsúszott a za- jongó gyűrűből. Egy jóalakú, erős mellű, szalmaszőke hajú leány oda­ment a fiúhoz, és szájon csó­kolta. — Haláli voltál! — mondta a szőke. Mindenki tapsolt. Végre Bajnok is elvigyorodott, kezet adott. — Rendes haver vagy: sze­vasz! Kezetfogtak, de a fiú él sem mosolyodott. Züzü már behozta az ét­olajat és a steril gézt, mintha mindez elő lett volna készít­ve. Aztán ittak. Valaki ismét megindította a magnót. A fiú a lányt kereste szemével. — Hagyd, biztosan kiment — mondta a szőke. — Gyere, táncoljunk! A szám véget ért, a fiú Bo­ra keresésére indult. Vele tar­tott a szőke is, mintha nem látta volna, hogy eltávozott. Nem találták a lakásban. A szőke, akit a többi csak Szöszinek szólított, belekarolt, visszavezette a szobába. — Ugyan, mit keresed! Biz­tosan megfájdult a feje, és hazament... Láttam, hogy sápadozott, amikor beoltottad a cigit. Táncoltak. Szöszi hozzá­simult, hogy a fiú úgy érezte, szédül. Egy, még közelebb fészkelődő mozdulatra, szoro­san zárta körül karjával. — Ügy, úgy! — durúzsolta Szöszi. — Nem Bora való te- hozzád, aki rosszul lesz egy cigi kioltásától, hanem én! A fiú hallgatott, nem értet­te világosan Szöszit, De jó volt vele táncolni, borzolta idegeit a fiatal nő felajánlko­zása. S már nem érezte any­nyira Bora hiányát. A pálin­ka és az előbb aratott győze­lem is részegítette. Látta, hogy azzal az egyetlen moz­dulattal elfogadtatta magát a társasággal. 21. Tíz órát fújtak a gyár du­dái, de az asszony még ébren volt. öntudatlanul is odafi­gyelt a kürtök ismerős kóru­sára, és külön kihallotta belő­lük a keleti villamosközpont lágy dallamú tercét, mely mindannyiszor gyermekkorá­ra emlékeztette, a Pokolhegy tetején álló barakkra. Apjára emlékeztette, a fekete, lobogó tekintetű, különös emberre, akit oly nagyon szeretett. Mindössze hét esztendős volt, amikor anyja egy választási gyűlésen csendőrtűz áldozata lett, s apjuk a három gyereket is magával hozta Zsábarétről Endrődtelepre. A hosszan kitartott tere most is a gyermekkor képeit hívta elő, de emlékezete er­nyőjén nem tudtak megéle­sedni a képek, mert elfedték őket mai gondjai. Ott, állt a nagyszoba abla­kában, mely szembenézett a gyárakkal. A toronyház nyol­cadik emeletéről ritka szép­ségű látvány volt az éjszakai város. Tíz óra elmúlt, és még sem fia, sem férje nem jött. meg. Férjéről sejtette, hogy szülei­nél van, de hol lehet a fia ilyen későn? Hogy mostani, nyugtalan idegállapotában is ennyi min­den felmerült emlékeiből, nyilván annak a következmé­nye volt, hogy estefelé be­csöngetett hozzá gyermekkori barátnője. Ladó Mártonné, a kisebbik Kökény-lány. Ott laktak egymáshoz közel, ők a Pokolhegyen, lakásokká s le­gényszállóvá átalakított világ- háborús tifuszbarakkban, Irjj- nék a Pokolvölgyben. A Po­kolvölgy, a Víztorony-domb, a temetőkert, a Lindák-erdő volt gyermekkoruk színtere! Ladóék az autósztráda túlsó oldalán, mostanában kaptak 'lakást, s hallotta, hogy ők is itt laknak; felkereste, mert régen találkoztak. Ladóné leplezetlenül für­készett. arcában, s megkérdez­te: — Mi van veled? Olyan zak- latottnak látszol! — Talán, mert, fáradt va­gyok. — Nagyon látszik rajtad. És ne haragudj... mintha el is hanyagolnád • magad! Csak akor nézett végig ma­gán, s vette észre, hogy ha­zaérkezésekor sietlségébén egy mosásra váró, összegyűrő­dött pongyoláját vette föl, és a lába is a rosszabbik papucs­ba tévedt, talpa félig lesza­kadt, rég ki kellett volna dobnia, de tartogatta, mert takarításhoz megfelelt. gyengébben, s apró villanásokkal fényesé' Volna is hova jönniük, amíg Va pásztázza az alkonyati Barcsa Sándor Gépkocsi nyertesek nem építkeznek. Mi már épí- szürkületet — Jön a lányom a vacsora- '*®* f val... Ma rántott csirke les& 4 meg palacsinta Miután Ladóné elköszönt, a k — Hát akkor Endre bácsi­tükör elé ült, hosszan vizsgál- * — No, no. Azt már nem­ta magát. Nem csoda, hogyT Majd megkóstolja, hogy í® úgy beszélt Irén, gondolta,fáz anyjukom. Ne féljen, bősé* valóban elhanyagoltnak lát- 4 gesnek bőséges, még két sze- szik. És az arca is, fedezte fel (, mélynek is... Aztán meg el' meglepetten, az arca is más. a beszélgetünk a lányommal' Fáradt, szeme fénytelen, kis-1 Hátha ő is tud valami okosa* sé lesoványodott, a haja kő- ’ mondani arról: mikor elég«' cos. Hetek óta nem jutott el aVdctt, mikor boldog az emberi fodrászhoz. ^Legalább fiatalodunk egy ki' Ezeket a felismeréseket, écs^ minthogy férje egyre késett, $ lassanként kapcsolatba hozta a az immár ismétlődő kimara-T dósokkal, férjének az utóbbi j időben tapasztalt elhidegülé-V sével. é Éjfél felé'meg jött a fia. Ag-^ gódóan és indulatán uralkod-A va kémlelte. — Szervusz, fiam! — kö-y Az Országos Takarékpénztá* szöntötte, _ s beidegzetten { augusztus 18-án'tartotta a gér csókra nyújtotta arcát. ( kocsi-nyereménybetétkönyvek — Csókolom — mondta Gé-/13. sorsolását. A húzáson ápri' za, éppen csak arcát érintette 1 lis 30-ig váltott és július 31-é” egy pillanatra anyja hűs, si-'még érvényben volt 10.000 # ma arcához, aztán ment be a <5000 forintos nyereménybetét' szobájába. < könyvek vettek részt. A fiú levetette az ingét is, A Ismét kedvezett a szerencSc hogy felvegye pizsamakabát-1 a Borsod megyei betétköny'1 jét, az anya meglátta kezén a tulajdonosoknak. hiszen i kötést. * mostani sorsoláson heten nyef- j — Mi az? mi történt? — < tek gépkocsit. Ezzel az eddig'! sietett hozzá. ^ 13 sorsoláson 63 szerencséi — Semmi. Egy srác vélet- / borsodi nyert gépkocsit, lenül hozzányomta a cigit. ! A nyertes betétkönyvek é5: — Ki kötötte be? Mutasd!’a könyvekre nyert gépkocsi!*': — s nyúlt a kötésért, vékonyt 10.000 Ft-os betétkönyvekre' SÄ “ T War,bur“ t A fiú dühösen elrántotta a > 04 11168 Tiabant 601, 04 1140- kézét. V Moszkvics 403, 04 11707 Wart-' — Hagyd a fenébe! <burg Limousine, megbénult PÍUanatraJ 5000 Ft-os betétkönyvekre: m— Fiam! ...Hogy beszélsz' 04 510252 Moszkvics 403. 0* anyáddal! (Folytatjuk) r. 04 510252 Moszkvics 403, j 510759 Moszkvics 403, 04 515185 * Wartburg Limousine. tettünk, az öregemmel, m< Icuskával, a lányommí Majd meglátja, hamarosa jönnie kell a vacsorával. M< torral hozza. Azzal jár t anyja ijesztgetésére. Mert v( dőnő és a másik falu is hoz! tartozik. Miért ne járjon? £ nem ellenzem egy pillanati se, csak az asszony. De ö a: a kertészeti tanfolyamot í akarta .. . — ... Majd így jársz, máj úgy jársz, vén fejjel ilyesmi csinálni, nemhogy mennél éj jeliőrnek. — Ezt hajtogatta Pedig tudta, hogy . mindi vonzódtam a kertészethez, o! is kötöttem ki, amikor két tészkedni kezdett a közös, amit lehetett, ellestem a He vesből szerződtetett atyafitó Bele is jöttem, úgyannyirt hogy amikor kiderült: valari bibádzik az atyafi számolás» nál, és jobb lesz félmondat! a kapcsolatot, tőlem kérdez ték meg — nem tudná-e End re bácsi kézbevenni, mond juk egy tanfolyam elvégzés után. Azután elvállaltam, ma már nem is tudnék kér tészkedés nélkül élni . ■ Amióta élek, most érzet' magam igazán nyiigodtnai elégedettnek. Már csak azét is, mert milliós hasznot adurt! ám évente, ha aszály van. W nincs. Itt a víz, öntözünk, túl járunk az időjáráson, bármi lyen makacs legyen is . .. .... .. fel a lábun! Nyul ugnl( előtt, szürkf labdaként ugrik, pattog át í sötétzöld héjú dinnyék fölött A két kutya játékosan után» Alig néhány másodperc múl va már messziről hangzik vi dám csaholásuk... A távol hegyek mögül már csak fé arcával tekintget körül a' augusztusi Nap, S olyan szí nű az egész határ, mint * bicskával kettévágott görög­dinnye ízes-piros húsa. — Ilyenkor a legjobb ízű * dinnye, alkonyaikor. Nekeit legalábbis. Bár lehet, hog) ezt a kor is teszi. Igaz, hog) a hajnalt is éppúgy szereteti' mint az alkonyától. De legin­kább a nappalt, mert akko> jönnek a lányok, az asszo- nyok, s megtelik kacagása#! jókedvvel a határ. S a joked'’ jelenti a jó munkát, az meg 3 jó életet. Fene tudja, hog)' van ezzel az ember... Báj annyi bizonyos, hogy ha valald kedvvel dolgozik, ha megéri lés, békesség van körülötte- boldognak kell lennie, legyei öreg, vagy fiatal... T r ... halk zümmS" Tavolro1 gés kúszik hol gyengébben, hol erősebben- •s apró villanásokkal fénycső' va pásztázza az alkonyat! Sí "T E Sí Bt I b? Ö ÖS 1?“ if f I f '<£' *4 xz=& '4 xsí» xak ^ ^ kertészeti tanfolyamra. El is mentem, pedig az asszony .. . Pszt... No né, még fogunk valamit. .. A pisszentés nem ok nélkül való ... A lusta, hullámlalan vízfelületen megbillen a zsi­nórra húzott parafadugó. Endre bácsi, az öreg kertész kezébe fogja a botot. Feltér­del, ,úgy figyeli a zsinór inga­dozását. Aztán egy rántás, s az alkonyatba hajló Nap vö­röses fényében megcsillan egy jó félkilónyi súlyú ponty ezernyi ezüst pikkelye ... — Nocsak. Gyere csak, gye­re. Biztos te kapkodtál már hajnalban is ... Sajnállak, sajnállak, de régen etetlek, és én is megéheztem egy jó ha­lászlére ... Kis, fedeles fűzfa-kosár nye­li el a ficánkoló pontyot. A kosarat meg a víz. — Hadd éljen holnapig, hát­ha később párja is akad. Este­felé kapnak leginkább, bár •egy hét óta nem volt szeren­csém, mint harmadéven Bazsi Jóskának, a kerülőnek. — Ö is horgászgát? —. Már nem, mert nem ke­rülő. Az volt a hiba, hogy so­ha senki nem akadt a horgá­ra, pedig innen is, onnan is hiányzott valami. Később ki­derült, hogy nem is foghatott senkit, mert saját magát kel­lett volna elfognia. Végül az ellenőrző bizottságnak sike­rült ... Alighanem az volt ná­lunk az utolsó magánszorga­lomból esett munkaegység-ki­egészítés ... De javallanám, hogy kóstoljunk meg egy gö­rögöt. Mármint a dinnyéből. — Ha szabályos. — A közgyűlés engedélyez­te. Ha megéhezem, fogyasztha­tok. De itt a noteszem, még ezt is bejegyzem. Nehogy ferdét mutassak... Ez lesz az idén a hatodik __ N ekivágunk az ötholdas dinnyetáblának. A tábla köze­pén terpeszkedő, terjedelmes, „modern” faházikó mellől két fekete puli tápászkodik fel, az éjszakai segítőtársak. — Ilyenkor itt élok, hétszám. Velük, meg olykor a két fiú- unokámmad. Egyik tíz eszten­dős, a másik, a Laci, már tizennégy. Sajnos, csak ilyen­kor, nyáron lehetek velük együtt. Mert a városon élnek. Nem volt bizalma apjuknak a faluhoz. — Talán jobban megtalálták számításukat? — Nem a. A keresetet te­kintve én vezetek most az egész családban. De talán nem sokáig. Hívják a fiamat gép­csoport-vezetőnek, jó fizetés­sel. Mert szerelő a javából... Volna is hova jönniük, amíg nem építkeznek. Mi már épí­az is jó, Például hogy végre »ékességben éldegélünk. .— Mármint hogy béke van? — No, nem úgy értem. Ha­nem itt, egymás között. Mert léha két ember hadakozása is ilyan elkeseredettséget tud »kozni szűk körben, mint nagyban a háború. Hát még na tizen, húszán békétlenked- nek. S nálunk volt ilyesmi láronn-négy esztendőn át. — A vezetés miatt, ugye? Wert ez amolyan divattá vált ?gy időben ... Vagy egyik né- nes családfa a másik családfa :llen ... — Így is mondhatná az em- »er, de nálunk más obiigával mutatkozott. Családfán belül. \z elnökünk talpraesett gye­dek, ismeri. S hogy elvégezte ízt az akadémiát, nyelve , tőr­ön, aki rosszat mond rája, inert hazugság. De az elején, ihogy összeszövetkeztünk, a nátyja harapdálta lépten-nyo- non; „így nem ért hozzá, úgy íem ért hozzá. O kivakaródzik majd, mi meg a rongyokra iáiét se keressük meg.”... Sgyszer, hatvanegyben még leki is ment italosán az iccsének. — Megverte? — Nem, csak akarta. A fo­ltosok lefogták, — mert a anyában történt így augusz- usban, — azután a fejőasszo- íyok leöntöttek egy sajtár iÍzzel... De ezzel nem ért /éget. Később a közgyűlésen olytatódott a dolog, s akkor ;em lett jó vége, mert a bá- yust, bizony, kizártuk ott, izonnyonnban. Pedig a végén ejebb adta. de az emberek mintha megbabonázódtak vol­ta. Azelőtt soha nem volt ilyan egységes a falu, mint ikkor. „Elég volt a pocskon- iiázásból... Vagy rendbe- essziik magunkat, vagy gye- ■ünk a nagyvilágnak ,..” Így íz emberek. Még én is neki- luráltam magam. Pedig az­előtt soha nem szóltam. Ki rele, tanulja , meg, mi az élet. 3zt mondtam.-— És kizártak ? — Ki bizony. Két évet tég- agyárban töltött segédmun- :án, míg visszavettük. S ettől tezdve, a torzsalkodás helyét i munka foglalta el. Hogy nitől volt ez a hirtelen vál- ozás? Lehet, hogy valami lapfoltféleség okozta, mert leszélte a rádió, hogy az is látással van az emberekre. De inkább a megdöbbenés, íogy: „no, még engem is ki- esSékelhetnek, ha nem vigyá- ok”. Én magam is akkor löntöttem el, hogy ötvenéves ejjel csak elmegyek arra a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents