Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-18 / 193. szám

11 • !il k' \ á"v V ; } proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK r»APJ£ XX. évfolyam, 193. szám Ara 50 fillér Kedd, 19fi4. augusztus 18. Hz Mém befei©s@dlls miskolci kórházváros ép>lilk©^és© Miskolcon, a Szenitpéteri-ka- pui kórházvárosban befejezés előtt áll a 351 ágyas ideg- és elmeosztály építése, amelyet az év végén adnak át rendelteté­sének. Ezzel a létesítménnyel befejeződik a kórházváros 1958-ban megkezdett építke­zése. Jelenleg már 12 osztály, többek között belgyógyászat, nőgyógyászat, általános és bal­eseti. sebészet, koraszülött gyermekosztály működik a kórházban, összesen csaknem 1200 ágyas kórtermekkel. A hiár működő gyógyító részle­gek építésére és felszerelésére 99 millió forintot költöttek. Az idegosztály létesítése mintegy 10 millió forintba ke­rül. A legtöbb műszer, mint többek között az elektromos fejvizsgáló készülék, a fiziko­terápiához használt gépek, röntgen már megérkeztek. Az idegosztályon állítják fel Bor­sod megye első 30 ágyas alko- hol-elvonó osztályát, ahol «.bentlakásos” betegekként ke­zelik majd az idült alkoholis­tákat. Befejeződik az idén a 23 holdas park építése is. A pa­vilon rendszerű kórházváros­ban az egyes épületek közötti tereket parkosították, virág­ágyakkal, facsoportokkal tet­ték barátságossá a környeze­tet. A parkosításra mintegy 4,5 millió forintot költöttek. A kórházhoz tartozó további 26 holdas területen pedig kerté­szetet. sportpályákat alakítot­tak ki. A kertészet egyúttal gyakorlóterületül szolgál a re­habilitációs' osztálynak. A csonkulást szenvedett betege­ket tanítják meg itt hasznos foglalkozásokra. Szeretettel köszöntjük lengyel testvér városunk, Katowice küldöttségét A Miskolc Városi Tanács meghívására kedves vendégek érkeztek vasárnap Miskolcra. Nyolcnapos magyarországi lá­togatásukból hat napot váro­sunkban töltenek: Edmund Kost, Katowice Városi Taná­csa végrehajtó bizottságának elnöke. Kazimierz Miclcarek, a katowicei pártbizottság titká­ra. Adam Wozniak föépitéez- mémök, Tadeusz Broda, ipar­ügyi osztályvezető és Józef Stania, a katowicei központi kerületi tanács elnöke. A katowicei és a miskolci Mézemmel állifemok a borok királyának Borsod megye egyik büszke­sége és aranyatérő kincse a Tokaj-PIegyalján szüretelt za­matos bor. Aranyszínű, illatos Aszúja a legmagasabb rangot ri'tc el: világszerte a borok ki­rályának és a királyok borá­nak nevezik. Hegyalja szőlő- művelésének és borászatának jhost méltó emléket állítanak Tokajban, amely idegenforgal­mi látványosság is lesz. Ebben a községben, melyet bora tett híressé, rendezik be az ország első pincemúzeumát. Erre a célra egy régi. faragott kövek­kel kirakott, bolthajtásos borospincét használnak fel. A 35 méter hosszú pincében üvegvitrinekben mutatják be a hegyaljai zárt borvidékhez fertőző községek tájfajtáit, azok történetét, valamint sző­lészeti és borászati eszközeit. Kiállítják á Hegyalján hasz­nált összes lopóíajtákat, a zempléni hutákban készült tokaji borosüvegeket, gyertya- tartókat, a faragott hordókat, cserpákat, köblösöket és kü­lönböző présfajtákat. A vitri­nek között feliratokat helyez­nek el, amelyek a XVI. szá­zadtól kezdve a nagy embe­rek: királyok, pápák, herce­gek, hadvezérek, költők és ze­neszerzők .mondásait tolmá­csolják a tokaji aszúról. A mú­zeum végében pedig eredeti állapotban berendeznek egy XVIII. századból származó hegyaljai pincét. A tokaji bo­rospince múzeummá való át­alakítását. elektromos beren­dezéseinek felszerelését az őszi hónapokban kezdik meg. A hangulatos kiállítás a jövő év­ben nyílik. városi tanács évek óta, mint testvérváros vezetősége tart kapcsolatot egymással. A ta­pasztalatcsere-látogatásokon, amelyekre már eddig is sor ke­rült, a két város vezetői sole közös problémát megbeszélhet­nek. ^Tegnap délelőtt a küldöttség tiszteletére fogadást adott a Miskolc Városi Tanács elnök­sége. Ezután a vendégek festő­művészekkel ismerkedtek a művésztelepen. Testvérvárosunk küldöttsé­gét mindenütt szeretettel fo­gadták Miskolcon. Látogatásuk további programjairól lapunk későbbi számában, számolunk be. A bcfoaiclcwMgy/árban Ernst Thalmann © Idegenforgalmi gondok 300 no részére új műn ka lehetőség Gondosabb elemzés — többszörös haszon Tiszakarádon Vasárnapi sporieredmények Kozma Tibor, az alsózsolcai betonelemgyár főmérnöke a „kong­resszusi műszak” termékeit ellenőrzi. Sikeres kísérletek, jelentkező gondok Az Özdvidéki Szénbányá­dat! Tröszt összes termelésé­hek 60 százalékát — Boi'sod- hádasd kivételével — frontiej- fesekröl biztosítják. Nádasdon kizárólagosam kamra- illetve csoportos pillérfejtés a műve­lési mód. Kamrafejtéseken a felepvastagság igen változó és főként, vékony telepekben dol­goznak. Ezek a munkaterüle- fek a termelésnek 12—15 szá­ntókét adják, szerepük emiatt alárendelt. A szeszélyes telep- jMstagság miatt az acéltámos biztosítás és a gépi növesztés hern jöhet számításba. A kor- deriisítésnél tehát elsősorban a frontfejtéseket kell számba- ’vénni. E tekintetben az ózdi Medencében elfogadható ered­mények születtek. Ezek a si­kerek két részfeladat megoldá­sából adódtak. Az egyik a frontfejtések acéltámos bizto- ®*tása. míg a másik, az acél- fernos frontokon a páncélkapa- fekra való önrakodós megol­dása. A fejlődést a legjobban a dim ok illusztrálják. Amíg 1962-ben a korszerűen ellátott Mont aránya 41.7 százatok volt. addte ezév első félévében ez az arány 45,8 százalékra növe­kedett. A dicsérendő eredmény az acéltámos biztosítással, a biz­tonság növelésén túl, a bánya­fával való takarékosságban és az önrakodás alkalmazásában jelentkezik. Amíg 1962-ben a fajlagos bányai a fel h a s zná 1 ás 0,326 köbméter volt, addig ezt a mennyiséget ennek az évnek a végére 0,320 köbméterre akarják csökkenteni. Sikeres kísérletek voltak az ózdi medencében a bidro- pneumatikus acél tárnokkal is. Egercsehiben az I-es telepben szerzett tapasztalatok felhasz­nálásával a második félévben Királdon is bevezetik ezt az újfajta biztosítási módszert — a frontsebesség és a teljesít­mény növelése érdekében — önrakodóssal kombinálva. Jelentős az előrehaladás a gépi rakodásban és a rárob- ban.tásban is. A gépi rakodás aránya két év alatt 1964 első félévének végére 17 százalék­ról 23 százalékra növekedett. Gépi növesztést a fejtéseken nem alkalmaztak, miután a széngyalus és F—5-ös gépekkel való kísérletek nem vezettek eredményre. Lengyel ifjúsági küldöttség Miskolcon Á KISZ Borsod megyei Bi­zottsága meghívására 5 tagú lengyel ifjúsági küldöttség ér­kezett Miskolcra. A Lengyel Szocialista Ifjú­sági Szövetség Katowicei Te­rülete első titkára, Zygmunt Ujejski vezetésével a küldött­ség 6 napig tanulmányozza Borsod megye üzemeiben a KISZ tevékenységét eyár karbantartó Özemének fiataljai is Jó munkát végeztek ezen a műszakon. Képünkén elektromotorokat szerelnek. ' Foto; Paulovits Egy levélváltás története A Frunze Gépgyár segítsége a BVK-nak Mindkét gép óriás. Energiát termelnek. Megállás nélkül dolgoznak, lüktető, eleven éle­tet diktálnak a hatalmas gyár­ban. Az egész üzem vérkerin­gése azon múlik, hogy e két. örökké dohogó, dobogó testvér, a két óriáskompresszor bírja-e szusszal. S hogy bírja, nem le­het hiány alkatrészben, a berendezésekhez szükséges kellékekben. Néhány héttel ezelőtt jelent­kezett a gond: nincs elegendő tartalékalkatrész. Sürgősen gondoskodni kell róla. külön­ben veszélybe kerül a terv tel­jesítése, a termelés. Tanácskozik a vezérkar A gyár vezetői töprengtek: mit tegyenek. Ehhez a két. Szovjetunióban gyártott be­rendezéshez nálunk nem gyár­tanak üzemszerűen alkatrésze­ket. De megoldást kell találni. Egy javaslat alapján házilag próbálkoztak a különféle, igen kényes* munkaigényes „kellé­kek” gyártásával. Ä javaslat valóra is vált, csakhogy túl nagy ráfordítást, költséget igé­nyelt. Pillanatnyilag megol­dást jelentett, de végleges el­intézést nem nyújtott. Más utat kellett keresni. Az ügyet a nagyüzemi pártbizottság vette kézbe. Egy levél útnak indul A pártbizottságon az a véle­mény alakult ki: levélben for­dulnak ahhoz a gyárhoz, amely gyártotta az óriáskom­presszorokat. Szavakba öntöt­ték a kérést és elküldték a Szovjetunióba a Frunze Gép­gyár pártbizottságának. Felso­rolták. milyen alkatrészekre lenne szükség és kérték, ké­szítsék el és küldjék meg a BVK címére. Alig telt el három hét, már meg is érkezett a válasz. Az állt benne, hogy megvizsgál­ták lehetőségeiket, segítséget tudnak nvűjtani. Az időpontot is közölték, mikor készülnek el az alkatrészekkel. Á BVK pártbizottsága újra írt egy le­velet, amelyben megköszönte a segítséget és kérte: amikor postára adják a küldeményt, kísérjék figyelemmel az útját, nehogy szállítás közben késle­kedjen valahol. Egy levél és egy telefon A múlt hónap végén újabb levél érkezett a Frunze gyár­ból. A pártbizottság írta. Kö­zölték. hogv a küldeményt postára adták. Alig olvasták végig a sorokat a BVK-ban csengett a telefon. A mechani­kai osztály jelentkezett. Beje­lentették: megérkezett a Szov­jetunióból a küldemény, amielv dugattyú gvűrüket, különféle szelepeket, hengerperselyeket szívószelepeket, szclepkosara- kat tartalmazott. Nagy volt az öröm. Megol­dódott a probléma a szovjet gyár és munkásai baráti, test­véri segítségével. t—th) Hasznos kezdeményezés az ismeretterjesztő munkában Borsod megye községeiben és üzemeiben az ismeretter­jesztő munkát még ma is meg­nehezíti a szemléltető eszkö­zök hiánya. Ezért számos, elő­adó saját maga házilag készí­tett ilyen tárgyakat. így pél­dául Apostol Ince, a miskolci csillagászati szakosztály el­nöke az elmúlt 10 évben mint. egy 200 csillagászati szemlél­tető eszközt. Árokszállásy Zol­tán szakfelügyelő pedig a bio­lógiai és természettudományi előadások megértésére, színe­sítésére diapozitíveket készí­tett. A megvoi tanács művelő­désügyi osztálya most elhatá­rozta. hogy a felszabadulás óta házilag előállított szemléltető eszközöket összeevüiti és mint kultúrtörténeti emléket meg­őrzi. Ennek érdekében felhí­vással fordul a TIT-előadók- hoz, a falusi pedagógusokhoz, hogy a maguk által készített rajzokat, kísérleti eszközöket, kéneket, maketteket és diapo- z.itíveket ajándékozzák a kö­zösségnek. Az osztály úgy ter­vezi: a beéi'kező szemléltető eszközöket kikölcsönzik a fa­lusi iskoláknak, művelődési otthonoknak és úttörőcsapa­toknak, hogy arról másolato­kat készítsenek és azokkal nö­veljék az ismeretterjesztő elő­adások szánvonalát.

Next

/
Thumbnails
Contents