Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 166. szám Ara 50 fillér Péntek, 1964. július 17. különféle munkahe­lyeken gyakran támad vita egy-egy feladat elintézése miatt, arrlelyről hir- telenében nem tudják megál­lapítani: kinek a hatáskörébe tartozik. Nem egy tanácsházán vagy Vállalati igzagatóságon küldö­zik a szegény panaszost egyik szobából a másikba. Az elnök­től az elnökhelyetteshez; a hiunkaügyi osztályról a norma­irodára sok kilincset kipróbál és esetleg még ezekután is tárnia kell, míg kiderül, hogy kinek a dolga az ő ügyében rendet teremteni. S a tennelő- Bzövetkezetekben is hányszor előfordul, hogy az elnök az ■agronómusra hivatkozik, az ftieg a brigádvezetőt „hívja te­temre”, s ahelyett, hogy intéz­kednének, hosszasan vitatják, kinek a dolga a kérdéses ügy­ken kimondani az igent, vagy a nemet. A mai rohanó világ­ken gyakran adódhatnak olyan elintéznivalók, amelyek nincse­nek senki nevére jegyezve. A különféle munka helyek veze­tői napról napra beleütköznek olyan teendőkbe, melyekről nem tud a régebbi keletű „szervezeti szabályzat” sem, nincs rá semmiféle paragra­fus vagy utalás, kinek a köte­lessége elintézni. Mi hát ilyenkor a teendő? Várni talán, amíg a miniszté­rium, vagy valamiféle bizott­ság vagy albizottság eldönti, hogy a nevezetes ügyben, kié a döntés joga? Álljon meg az élet, és várja be, hogy a kü­lönféle cikkelyek és bekezdé­sek „felzárkóznak hozzá”? Vagy pedig élni a néptől ka­pott bizalommal és vállalni a felelősséget, amely nélkül a hli világunkban semmiféle be­osztásban nem lehet eredmé­nyesem dolgozná. Nem nehéz eldönteni, hogy ez az utóbbi a követendő út. Csakhogy nem ilyen egysze­rű a dolog. Hiszen nem csupán olyan esetekben támad vita, n mi kor az illetékes szabályzat nem rendelkezik. Olyankor is, 'bitikor a szabályzatból nem hiányzik ugyan a „megfelelő bekezdés”, de marad valami keskeny rés, egy-egy parányi kiskapu, amelyen át még ki lehet bújni a felelősség alól. Némely bürokratának elég egy-egy pontatlan megfogal­mazás, vagy leheletnyi kétér­telműség ahhoz, hogy azonnal Pjossa kezét, áthárítsa a fele­lősséget, s a néhány perc alatt elintézhető aktát elindítsa eset­leg sok hónapos vándorújára. Mert nem csupán nagy jelen­tőségű ügyekről van szó, me­lyekben valóban meg kell rágni a döntést. Aprócska, sze­mélyes ügyek esetében is sok­szor elhangzik a kérdés: „Nem én dolgom kérem, miért ^avarnak vele?” § az ilyen emberek, alak legszívesebben min­dent másra hárítaná­nak, nem törődnek azzal, mennyi bizalom rendül meg, mennyi anyagi érték megy ve­szendőbe az ilyen lelketlen „ügyintézés” során, mennyi felesleges papír tornyozódik halomba, mennyi felesleges munka és .időpazarlás történik más elintéznivalók rovására. Hiszen az időt rabló labdázás helyett legtöbbször elég volna egy telefon, vagy egy gyors aláírás és pecsét, s egy elakadt üggyel máris kevesebb, egy olyan emberrel pedig több lenne, akiben a gyors intéz­kedés csak erősíti a meggyő­ződést, hogy a mi világunkban komolyan veszik az emberek gondját, baját. Száz és száz ügyet el lehetne intézni a tanácsházán, s nem kellene tovább kanyarogtatni az aktákat a járáshoz, vagy a megyéhez is. Nehéz volna megszámolná, hány esetben dönthetne egy-egy vállalat olyan ügyekben,. mely végül a tröszt, vagy a minisztérium magasába emelkedik „elbírá­lás végett”, mert odalenn nem sikerült megállapítani: kinek a dolga a mondat végére oda­tenni a pontot. Nem csupán a paragrafusok akadályozzák az ilyen stílusú ügyintézőket abban, hogy ön­állóan és felelősséggel, percek alatt döntsenek; ez csak köny- nyen tettenérhető védekezé­sük. Az ok legtöbbször más­ban, kisebb-nagyobb emberi gyengeségekben keresendő. Aki ugyanis minden lehetséges al­kalommal azon töpreng, hogy az eléje kerülő ügy vajon lei­nek a dolga, az vagy gyáva ember, aki fél a felelősségtől, vagy bizonytalan és önáliót- lan, vagy pedig egyszerűen csak lusta, akinek semmi sem drága, legkevésbé az idő; aki jobb megoldásnak tartja a tö­rődés és a fáradozás helyett j,áthelyezni” a gondot egy másik szobába. De lehetnek más okok is. Például az embe­ri sorsok, gondok iránti kö­zöny; ez viszont teljesen mél­tatlan a szocialista közösség dolgait bármilyen szinten inté­ző közalkalmazotthoz. inek a dolga? Néhány hivatalnok, aki hosz- szasan és buzgón kere­si a választ erre a kérdésre, az elfecsérelt idő alatt tíz ügyet is elintézhetne, megnyugvást teremthetne, tiszteletet éb­reszthetne hivatala iránt, ahe­lyett, hogy a packázással el- játsza az önmaga és az általa képviselt munkahely tekinté­lyét. Csak egy kis emberség leéli és nagyobb felelősségtudat. Hiszen a mi társadalmunkban van egy íratlan szabály, az em­beriesség, mely a tisztségvise­lők lel ki i sm ereiére apellál és arra int, hogy a te gondod az én gondom is legyen. (K.) K Sajtófogadás az Épüésgazdasági és Szervezési Intézet ivSískoSci Kutató Osztályán Másfél esztendei előkészítő, Kservező munka ért véget a na­pokban: új otthonába költöz­ne, kedvezőbb munkakörülmé­nyek között láthat munkához ^ Építésgazdasági és Szerve­zési Intézet Miskolci Kutató Osztálya. Ebből az alkalomból gyűltek össze az új székház­ban csütörtökön a koraesti órákban az intézet miskolci Osztályának dolgozói, eljöttek Oz Építésügyi Minisztérium képviselői — ott volt többek között Juhász Ferenc tervgaz­dálkodási főosztályvezető, Ku­khoz János lakáspolitikai fő­osztályvezető, — jelen volt rtlep István, az Iparművészeti u'anács titkára, dr. Gerő Irt­va. az intézet igazgatója, va­lamint az intézet több vezető állású dolgozója, a megyei pártbizottság képviseletében Papp Lajosné, a városi párt- bizottság részéről Balogh And­rás osztályvezető, tovább;! a ta­nácsok, társintézmények több képviselője. Az összejövetelt sajtótájékoztatással kapcsolták egybe. Az Építésgazdasági és Szer­vezési Intézet (ÉGSZI) felada­tairól, a Miskolci Kutató Osz­tály szervezésének szükséges­ségéről cs sajátos feladatairól dr. Gerő István igazgató adott tájékoztatást, majd ifj. Hor­váth Béla tudományos intézeti osztályvezető számolt be a Miskolcon eddig végzett mun­káiéi Százezres tömeg Maurice Thorez temetésén Emlékezés ári Gyulára Mik m várnak holnapi segítségre Borsodi siker Külföldi tudósok Magyarországon Hazánkba évenként sok kül- és a Kulturális Kapcsolatok Waman Gokhale indiai aspi- földi tudós érkezik lapaszta- Intézetének vendégei. ráns tudományos dolgozatát latcserére. A hosszabb ideig Gerald Abraham, a londoni k&7- az Eöt.vös Lóránd Tu_ itt-tartozkodó tudósok a Ma- BBC radiotarsasag zeneigazga- . gyár Tudományos Akadémia, tója a Magyar Rádió munka- dományegyetem földtani tan- a Művelődésügyi Minisztérium ját tanulmányozza, Narhari székén. Gerald Abraham (Jobbröl) Kun Imrénél, a Magyar Rádió nemzetközi műsorcsere osztályának vezetőjénél. Ä Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és tudomásul vet­te a földművelésügyi minisz­ternek a betakarítás meneté­ről előterjesztett tájékoztató­ját. Az aratás az ország egész területén jó ütemben halad, a mezőgazdaság dolgozói elisme­résre méltó munkával, ered­ményesen fáradoznak a ter­més mielőbbi és gondos beta­karításán. A tervezetthez ké­pest országszerte javult a gé­pek kihasználása, most első­sorban a kombájnok teljesít­ményének növelésére kell nagy gondot fordítani. A kormány megállapította: A betakarítás mielőbbi befejezése mellett nagyfontosságú, hogy a mező­gazdasági üzemek a kedvező időjárás lehetőségeit hasznosít­va, minél nagyobb területen végezzenek másodvetést, ilyen módon is gondoskodjanak a közös- és a háztáji állatállo­mány jobb takarmányellátásá­ról. A munkaügyi miniszternek, az Országos Tervhivatal elnö­kének és a Minisztertanács ta­nácsszervek osztálya vezetőjé­nek közös előterjesztése alap­ján a kormány határozatot ho­zott a tanácsok munkaerőgaz­dálkodási feladatairól és ható­sági jogkörének bővítéséről. A Minisztertanács a művelődés- ügyi miniszter javaslatára ha­tározatot hozott a Képzőmű­vészeti- és az Iparművészeti Főiskola új képzési rendjéről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Teifesítménye duplájára nőtt A Lenin Kohászati Művek húzóműhelyében eddig az acélrudak megmunkálása fá­radtságos módon, szaporátlanul történt. A munkadarabot kézi erővel igazították a hideghen­ger alá, hogy végét levékonyit- sák, s beilleszthessék az úgy­nevezett húzógvűrúbe. A gyár karbantartó dolgozói a munka megkönnyítésére, a termelé­kenység növelésére házilag félautomata gépet készítettek, amely a munkapadról, a rám­páról a rudakat önműködően, egymás után adogatja a beren­dezésbe, megfelelő méretűre munkálja, s továbbítja anél­kül, hogy a dolgozónak be kellene avatkoznia. Mindössze a megmunkáló kés időnkénti cseréjéről kell gondoskodnia. Az új, ötletes berendezés tel­jesítménye kétszerese a régi­nek, s feleannyi munkaerő kell hozzá, de azok is mentesülnek a nehéz munkától. Az új, na­gyobb termelékenységet bizto­sító megoldás annál inkább értékes, mert húzott áruból mind a hazai, mind az export­igény egyre inkább növekszik, aminek jobb kielégítéséhez je­lentős segítséget nyújt a jól bevált berendezés. Nftrburl Waman Gokhale indiai aspiráns az egyetem laboratö­ríumában. Elegáns könyvtár a tsz-klubban Az ódon kapubejáróban, amely valaha védelmet nyúj­tott; a polgároknak illetéktelen behatolók ellen, a szinte folyo­sónak is beillő hosszúságú, ki­Júliusban 136 lakás aiapoxásáhox fognak 1200 férőhelyes munkásszállót építenek Diósgyőrött A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az idén, na­gyobbrészt Miskolcon és Öz- don, csaknem 400 lakást adtak át a családoknak. A tervszerű munkával lehetővé vált, hogy az év második felében újabb lakások és más szociális léte­sítmények építéséhez fogjanak. A program szerint a miskolci selyemréti új városrészben, ahol eddig már mintegy 2 ezer otthon készült el, a közeli na­pokban 72 új lakás alapozását kezdik meg. A munkához je­lentős segítséget nyújtanak a megyében dolgozó honvédek is. Miskolc felső részében, a Kili- án-lakótelepen most fogtak hozzá 64 új lakás építéséhez. Ezekben a házakban azok a dolgozók jutnak kényelmes otthonhoz, akik jelenleg a Sa- jókeresztúr határában épülő Borsodi Ércelőkészítőmű ideig­lenes felvonulási épületeiben kaptak szállást. A Kilián-lakó- telepen a gabonatábla Maratá­sa után újabb nagy munka kezdődik. Ezen a területen építik fel Miskolc második, korszerű építőipari munkás- szállását. Az új, 1200 férőhe­lyes, háromemeletes szállodá­ban a két-három ágyas szo­bák mellé ételmelegítő helyi­séget, az emeleteken hideg-me­leg vizes zuhanyozókat, tv- szobákat, társalgókat és könyv­tárakat alakítanak ki. Föld­szintjén gépesített konyhát és a mai igényeket kielégítő ét­termet rendeznek be. A szál­ló építését a hónap végén kez­dik meg, és azt 1966-ban adják át a faluról bejáró dolgozók rendelkezésére* csit emelkedő úton, a boltívek alatt, ma egészen más valami tör be Gönc életébe, mint ré­gen, amikor még martalócok ellen kellett védekezniük a hajdani szabad hajdúváros la­kosainak. Ez a más a. kultúra, mégpedig elegáns könyvtár ké­pében. Csak be kell fordul­nunk a kis ajtón a boltívek alatt, és a nyári hőségben is jó hűvös fogad. Ez a tsz-klub könyvtára, ide kalauzol ben­nünket Gönc.zy Jenő. a műve­lődési otthon vezetője. Kényelmes. ízléses színű, modem bútorok, kis fotelek, asztalka és olyan szép köny­vespolcok. amelyeket legutóbb Tcrsánszky Józsi Jenő, a kivá­ló író is megcsodált. Helybeli kisiparos alkotása. Több mint 3000 könyv várja itt az olva­sót. Járnak is vagy hatszázan állandóan. Kényelmesen he­lyet foglalnak a koros székben, kiválasztják azt, ami érdekli őket, esetleg elbeszélgetnek a másik kölcsönzővel, mintha klubban üldögélnének, valahol Londonban. Ez végeredmény­ben a négy helyiségből álló tsz-klub könyvtára és meg kell hagynunk, hogy a klub­szerűséget tökéletesen elénk varázsolta. aki megtervezte és elkészítette. Ódon boltívek alatt elegáns, modern könyvtár. Az olvasó megtalálhatja benne azokat a könyr'eket. amelyek a bolt­ívekbe rejtett múltról szólnak. Hagyományok és modernség szerencsés találkozása, kultú­ra és történelem egycsapásra. Érdemes megnézni. «mát« Versenyben a minél nagyobb liszlaságért i,Tiszta város — tiszta köz­ség” versenymozgalom veszi kezdetét megyénkben hamaro­san. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága hozzájárult, hogy a versenyben első helye­zést elérő város 30, a második 20, a harmadik pedig 10 ezer forint pénzjutalmat kapjon. Ezt az összeget csak költség- vetési, illetve községfejleszté­si dologi kiadásra lehet fel­használni. Kinek a dolga ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents