Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-16 / 165. szám
ESZAKMAGYARORSZAG * Csütörtök. 1964. Julias 1A í jj lé szliielilc a Sályi patak völgyében Sály község alatt, az egykor rakoncátlan, de néhány esztendeje már szabályozott Sályi patak völgyében nagy dózerek jelentek meg. Megkezdték a sályi víztároló előkészítő káit. A völgyzáró gátat ala-i pozzák, egyengetik a terepet,▼ hogy az elkövetkező hetekbenV munkához láthassanak a gátat (f építő nagy gépek is. Az idénfy elkészülő nagy gát mögött üi tavaszi olvadás után már /eZ-T gyülemlik a víz. Az új mester-v séges tő'560 ezer köbméter vizfy tárolására lesz alkalmas. A0 nagy víztükör szomszédsága-k ban két kisebb teleltető, illetve jí ívató tavat is építenek, mert c? sálm'Szabad Föld Termelőszö-y vetkezet nemcsak mintegy 350 § hold öntözésére használja^ majd a, tó vizét, hanem hal- a gazdaságot ís létesít. Víziszár-, nyasok hizlalásával is foglal- v * ♦ ♦ ♦ 4 ♦ koznak majd a tó partján. Jövőre a termelőszövetkezet részben már hasznosítani is tudja a víztárolót. Hogyan készül 4 ezer ózdi fiától a KISZ II. kongresszusára? Ha száz fiatal összefog, már az is nagy erőt jelent, hát míg ha négyezer! És ha ennyi erőt nemes feladatokra fordítanak, feltétlenül szép eredményeiddel kell járnia. Ózdon négyezer, pontosabban 4089 fiatal fogott össze ez év január elsején. Ennyi tagot számláltak ugyanis akkor a városi-üzemi KlSZ-bizptt- ságnál. S a cél, amelynek elérésére összefogtak, valóban nemes: szép eredményeket elérni a termelésben, a tanulásban, a nevelésben, a sportban és a szabad idő eltöltésében-az év végére, a KISZ II. kongresszusára. Kovács Miklóstól, az ózdi üzemi és városi KlSZ-bizolt- ság titkárától, Görgei Barnabástól és Köteles Györgytől, a bizottság két munkatársától tudtuk meg terveik részleteit. Üzemi ifjúmunkások Az Ózdi Kohászati Üzemekben több mint, kétezer ifjúmunkás, 70, szocialista címért dolgozó ifjúsági brigád tett konkrét vállalásokat az idei termelési feladatok teljesítésére. A nagyolvasztó kiszesed ezenkívül például felajánlották, hogy 20 óra helyett egyénenként 27 órát dolgoznak társadalmi munkában az idén: segítenek az: érctömörítő villamosdarujának lebontásánál, a szalag beépítésénél és mindenütt, ahol szükség van rájuk. Az acélmű ifjúmunkásai félmillió forint anyag megtakarítását és 15 baleseti forrás megszüntetését tűzték célul maguk elé. A durvahengerműben a fiatalok 3 ezer órát kívánnak társadalmi munkával eltölteni. A finomhengerdében többek között vállalták, hogy 500 tonna vas- és 10 tonna színes fémhulladékot gyűjtenek össze. f Diákok A diákok számára első a tanulás. De, mint a KlSZ-bizott- ság megállapította; a tanulóifjúság nem zárkózik el az építőtáborban való részvételtől sem. A zalkodi és a balaton- széplaki építőtáborba például a szükségesnél jóval többen jelentkeztek ózdról. Még a „lefaragás” után is több mint 300 ózdi diák vesz részt ezen a nyáron az építőtáborok munkájában. ' Az iparitanuló intézet kisze- sei az iskola építésénél dolgoznak társadalmi munkában. Úttörők Az úttörőcsapatokból kerül ki, a KISZ utánpótlása. Az idén két hónap alatt mintegy 300 úttörőből lett KISZ-tag. Ezek a fiatalok legfontosabb feladatuknak szintén a szorgalmas tanulást, az iskolai fegyelem betartását tekintik, ezenkívül nem hanyagolják el a közhasznú társadalmi munkákat sem. Derekasan kivették részüket már eddig is a város fásítási programjából, az iskolák szépítéséből, a nyári expedíciós táborok előkészítéséből. Az idei kulturális szemléken több mint eker úttörő és KISZ- tag szerepelt... Fiatal párttagok Ezt a KISZ-bizottságot is mindenben segíti az üzemi és városi pártbizottság, valamint a kohászat gazdasági vezetősége. A kiszesek közül tavaly mintegy 630 fiatal került a párt soraiba. Ezeknek a fiataloknak kell élem járniuk a KISZ-alapszerveze tekben. Most, a KISZ vezetőségválasz- tó taggyűlései és küidöttvá- lasztó értekezletei előtt sokszor elhangzik egy javaslat Ózdon: lehetőleg fiatal párttagok kerüljenek a KISZ-ala.p- szervezetek élére. A javaslat helyes és feltétlenül figyelmet érdemel. A párt segítségével ugyanig a fiatalok jobban megszervezhetik — és elvégezhetik — feladataikat, kiszélesíthetik a védnökség!, a takarékossági, az újítási,, a Szakma ifjú mestere, az Ifjúság a szocializmusért mozgalmat, eredményesebben munkálkodhatnak a világnézeti nevelésben, jobban megszervezhetik a szabad idő hasznos eltöltését, többet törődhetnek a szervezeti egység megerősítésével. Mert a termelési eredmények javításán kívül mindezt vállalta az ózdi 4 ezer fiatal a KISZ II. kongresszusának tiszteletére. (Ruttkay) laoTafiagj, Várható időjárás ma estig: főként nappali felhőképződés, helyenként délutáni záporral, zivatarral. Mérséh 't szél, zivatar idején átmeneti széíerő- södés. Meleg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 38—33 fok között. DIÓSGYŐRI VASAS • FILMSZÍNHÁZ Július 16-án du. 5 és 7; 17-én csak du. 5 órakor: Topáz úr. Széles. Színes angol film. Korh. nélk. Július 18—19-én du. 5 és 7 órakor: A trubadúr. Olasz Ilim. Korh. nélkül. Július 20—21-én da. 5 és 7 órakor: Miért rosszak a magyar filmek. Széles. UJ magyar film. 10 éven alul nem ajánlott. Miskolci mozik műsora BEELE 16—19: Ének az esőben. Színes, széles amerikai. Előadások: hn. 4. 6, n. 9. Matiné 19. de. í. 10 és í. 12: Szegény gazdagok. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 18—19: Ének az esőben. Színes, széles amerikai. 18 és 20: A trubadúr. Olasz. 21—22: Oly közel az éghez. Csehszlovák. Előadások: de. 9 és f. 12. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora 16—19: A trubadúr. Olasz. 20—22: Ének az esőben. Színes, széles amerikai. Előadások: f. 4, hn. 6 és 0. Matiné 10. de. íél 10 és f. 12: A piros autó utasai. FÁKLYA 18—17: Már nem olyan Időket élünk. Magyar. 18—10: Külön asztalok. Amerikai. 20: Horgász a pácban. Francia. 21—22: Férjhez A Magyar Rádió és Televízió-ntct-olri etiTrM0tn--.lt míi'mra áss méteres hullámhosszon IS—16 Orsi® A megye életéből. Egy a tíz közül. Polkák. Ismerkedjünk! ... girtnesi gyógypedagógiai Iskola nyári mun-^ kájávai. $ Látogatás — KTSZ-vezetőképző is-a kólában. Opecaáriák. • C sak úgy dől a sok boldogság és a pálinkabűz ápolatlan szájából. Szerelem, pénz; férfinak egy szőke és egy barna nő; nőnek egy barna és egy szőke férfi; no és a harmadik, aki leselkedik ... áld közbelép: vigyázzon, gyémántos kisasszony! Jósol tenyérből, jósol a tekintetből, kávézaccból és tiszta vízből. A boldogság mennyiségét a páciens neme. kora, s nem utolsósorban honoráriuma válogatja. „Gyémántos úr, mutassa a tenyerét, megjósolom a jövőjét. Oh, aranyos gyémántos úr, ön szomorú, mert nem ismeri, mekkora szerencse vár rá. Ez a vonás a szerelem jele. Egy szőke asz- szonyt látok... Szenved. De a gyémántos úr luxusautón fogja őt a hálószobájába vinni. A háttérben egy gyémántos szép barna asszony áll. Vigyázzon gyémántos úr. mert az asszony álnok, és cselt sző. Rövidesen sok pénzhez jut, s örökre megalapozza a boldogságát. Egy kis előleget, gyémántos úr...” Figyelem a cukrászdában az arcokat. Vajon ma. 1964-ben hányán és kik fognak ezzel a toprongyos szélhámossal szerencsét jósoltatni? Senki. A munkába igyekvő emberek, fiatalok és idősebbek sietősen isszák feketéjüket, s inkább csak kíváncsiságból, mint érdeklődésből fordulnak oda, amikor a menni tilos. Magyar. E16ad4*ó f. 6 és 8, vasárnap í. 4-kor is. ’M1 tiné 19. f. 16 és f. 12: Ordas« között. MISKOLC TÁNCSICS 16—17: A kapitány. Mb. bőit 18—19: Pedró kapitány vidám bs( jarata. Színes nyugatnémet. 20' 21: Görbe tükrök birodalma. S: nes szovjet. Előadások: csak 8 f. 5-kor. 20—21: A szerelem- irt' sik arca. Olasz. Előadások: és*j 8-kor. Előadások: naponta í. 8, Matiné 19. f. 10 és f. 12: Az elv* rázsolt herceg. SAGVAR1 16—19: Gitár és szerelem. csehszlovák. 18—19: Miért rossz*, a magyar filmek. Magyar. 20—2 A hazudós Billy. Angol. Előad' sok; f. 5 és 7, vasárnap í. 3-k^ is. SZABADTÉRI fNépkcrt) 16: Pacsirta. Magyar. .17—18: trubadúr. Olasz. 19—20: Ének esőben. Színes amerikai. 21: En < -g a gengszter. Angol. 22: A szerelj ♦ másik arca. Olasz. Előadások: e' te f. í). A MISKOLC SZIKRA I 16—17: Háború és béke. Színes amerikai. 18—19: A háfO* jósnő hadarni kezdi a betanult szőve- udvaron elkapott csirkével, a kerítésre get. Fiatal fiú tartja a tenyerét, a töb- kiakasztott ruhával... S voltak megbiek hosszas unszolására állt kötélnek, csalt lányok, hűtlenül elhagyott szere- ^ ....................................... A mazok körbeállják. kuncognak, elvö- tők. akik nyakbavalójukat, gyűrűiket Á testőr és‘a "Milady bőí,szúja."’s< rösödnek a visszafojtott nevetéstől, adták oda, hogy csak a Kedvesről hall- Y nes francia. 20—21: Amikor jön „Gyémántos fiatalúr! Egy szőke lány janak. A jövendőmondó asszonynak v Eüín,es eaei-tszlov^ álmodik magáról, de szerelmük útja mindenre volt orvossága, mindenre volt nem lesz tövisektől mentes...” Kirob- szövege. Még arra is. ha nem jósoltatott **************************** Gyémántos úr, miért olyan szomorú? ban a nevetés, a fiú elkapja kezét és kirohan, mintha puskából lőtték volna ki. Sokáig éltem falun. Emlékszem, gyermekkoromban az ilyen jövendőmondó cigányasszonyok kétszer-háromszor bejárták hetente a községet. Tejért, darabka szalonnáért, kenyérért, krumpliért, le" vetett ruhadarabért, mindenért jósoltak. Akadtak szegény emberek, akik odaadták az utolsó darabot is (bár nem hitlek a jóslat beteljesedésében) azért a néhány percért, amíg a sok szerencsét, a iólétet behunvt szemmel hallgatták. Volt. aki sokáig ábrándozott így. behunyt szemmel, s mire felébredt, a cigányasszony árkon-bokron túl járt az valaki. Kiátkozta a kapuban és visszakiabált az utcáról: ..Akasztófán végzed, te zsugori ...” Mire a gyávábbak visz- szahívták, a bátrabbak seprűt ragadtak, és végighúztak a hátán. Utóbb megkérdeztem egy parasztasz- szonyt: — Jósoltatnak még falun? Csaknem megsértődött: „Ugyan, ki hisz már abban?” Bejön hát a jósnő a városba. Sétál az asztalok közt a vendéglőben. keresi a neki való embert. ..Gyémántos úr. miért olyan szomorú? Megjósolom a jövőjét.” S öt perc alatt annyi pénzt, annyi szép nőt hord össze szőkét és barnát ez a toprongyos, pálinkabűzös vénasszonv. hogy amikor a fizetőpincér egy barátságos kioendérí- téssel véget, vet a boldogsághalmaznak, szinte kisemmizettnek érezzük magunkat... A ztán ki-ki megissza feketéjét, órájára tekint és siet a gyárba. a hivatalba, szanaszét az üzletekbe; dolgozni. Önodvári Miklós ! ♦ Előadások: hn. 5 és n. 8. Mati^ 19. de. 10: Ketten a túlvilágról. $ MISKOLC PETŐFI ♦ 16—17: A szerelem másik af^ Olasz. 18—19: Karambol. Many*} 2n—21: Topáz úr. Színes anrí Előadások: hétfő, csütörtök, v: sárnao f. 5 és 7. kedd. péntf szombat 7. Matiné 19. de. 10: nnev olimpia. ♦ ADY fTanolcn! » Terem. Á 16—17; Görbe tükrök birodalrí Y Mb. színes szoviet. 18—16; A fos; 4 dalom. Brazil. 26—21; G61 bűn'; a tésből. Mb. színes sz.ovjet. Előad* ▼ sok; R órakor. 4 ADY (Tapolca) — Kert. ♦ 16—17: A dühöngő ifiiiság, Sz angol. 18—16: A fogadalom. Bt fa ni. ?a—»1 • Robin Hood új kalarí v iái. Színes angol. Előadások: v. f. 9. ,!• DIADAL ' 18—16: Sodrásban. Magyar. i'J y 22: Gengszterek és filantróp**! Á Mb. lengyel. Előadásók: kedd, Y sárnap n. 5. f. 7. szerda, számi1, 6 r. 7. Matiné 16. de. f. 11: ööfr ♦ T tfii—mv birodalma. BÜKK . 4 18—19: Gyilkosság SzHllJáb«, ♦ Mb. olasz. 21; Az orosz csóda. TI. Mb.’NDK. 22: A naiv mi)”, ♦ ver. Angol. Előadások: 7. vasári?! f. 5-kor is. Matiné 19. 1. 11: W* Évtizeddel ezelőtt nem kellett „házhoz szállítani ’ aszin- uuzj egyeket Ozüon, edég volt néhány piakát, éa az em Derek tódultak a Díszt Ferenc Művelődési Ház pénztárához. Mostanság az is gyakorta elő- lordui, hogy a „kikézbesített” tiszteletjegyek tulajdonosai sem ülnek be a színházterembe. Úgy látszik, az emberekben történt, valami. Hogy mi, arra nehéz lenne pontos választ adni. Ma inkább telik színházjegyre, a szabad idő is növekedett. Akkoriban ritkán bukott meg film Ózdon —'manapság elég gyakran. A nagy riport 13 százalékos, A hosz- szútávfutó magányossága című film mindössze 8 százalékos látogatottságnak „örvendett”. Előfordult már nem egyszer, hogy 10—12 néző előtt vetítettek a 928 férőhelyes teremben. A film iránti érdeklődés szembetűnően megcsappant. 1964. elmúlt hat hónapjában . 30 százalékkal csökkent a mozilátogatók száma. Mi az oka? Akadnak, akik így érvelnek: az a politikai, gazdasági feszültség, bizonyos fokú kilá- tástalanság, ami az ötvenes évek elejét, jellemezte, szinte beüzte az embereket az egyébként olcsó szórakozást jelentő mozikba, kulturális rendezvényekre, nem volt jó otthon ülni, mert az asszony folyton panaszkodott és a férjeknek is éppen elég panasz- kodnivalója akadt, az emberek teliét belefeledkeztek a mozizásba, egyebekbe. Talán van ebben kevéske igazság, de csak kevéske. Igazabbpak tűnik az a vélemény, hogy a felszabadulás előtti viss-zaszorítottság csapódott ki a tömegek hirtelen támadt művelődési kedvében. A bőséges lehetőség után két kézzel kaptak az emberek, szomjúhozták a kultúrát a szó eredeti értelmében. Az éhes ember is eltelik előbb-utóbb, turkálni kezd az ételben, válogatóssá válik. S talán a kultúra művelői, a hivatásos népművelők nem tudtak együtt változni a növekvő igényekkel, régről jött módszerek, eszközök rabjaivá váltak, hasonlattal élve: az igényeiben megnövekedett ember ugyanazt a kosztot kapja, melyre már ráunt. A televízió előnyei Egyik ismerősöm felesége, egyszerű munkásasszony ezt mondta 5900 forintos tv-készü- lékére: higgye el, minden pénzt megér... Becses részünkké vált a lélek művelésére, szórakoztatására sosem költöttünk annyit, mint napjainkban. Ózdon négy év alatt 15 milliónál többet költöttek tv- -'ásárlásra. mint hallottam, ‘öbh mint. háromezer tv-kéJ Megbukott filmek, sok tv-nézö, “C növekvő művelődés Ózdon szülék van a varosban, s elsősorban a drágább masinákat veszik. Tíz évvel ezelőtt alig vettek könyvet a dolgozók. Drágállották, vagy még akkoriban nem igényelték? Valószínűleg a keltő együtt igaz. Ma már a módos bútorhoz szinte kötelezően ott a könyv, sokaknál talán még csali mint díszítő elem, de holnap kezükbe veszik, és megszeretik a könyvet. Szikora Béla, az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház vezetője nem panaszkodik a tv~ re. Azt tartja, hogy ez csak a kapitalistáknál okozhat problémát, mert a mozisok tönkremennek, a tv-társaságok meggazdagodnak. Minálunk minden a mi „nagy családunkban marad”. Teljesen mindegy, hol látja a dolgozó a filmet, lényeg. hogv megnézze, átadja magát hatásának. Sokan úgy vélik, hogy a tv elvonja az embereket a némesebb szórakozásoktól, például a könyv- olvasástól. A művelődési ház könyvtárának statisztikájából ennek az ellenkezője bizonyítható. Ugrásszerűen megnövekszik azoknak a műveknek a kivitele. melveket a tv bemutat, s nézőinek „melegen” ajánl. A tv-nek tulajdonítják nőidéül azt. hoev míg 1962-ben esész évben 1800 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak. 19P4. első három hónapjában 17«1 fő h-atknzo+t be. Egy tv-készülékre átlagosan öt nézőt számítunk — Ózdon tehát naponta legalább 12—15 ezer ember részesül politikai, szakmai, kulturális „fejtágítóban”, a lakosságnak csaknem fele. Hát lehet ezzel versenyezni? És ráadásul senkit sem kell szervezni, agitálni — a maga jószántából, teljes ön- . kéntességgel ül készüléke elé, : s még akkor sem kapcsolja : ki, ha „direkte nevelik”, leg- ' feljebb morog, hogy nem ezt várta. Ki mit olvasson? Ma már nem az a gond, ho- . gyan juttassuk el a kultúra ' javait az emberekhez, sokkal 1 inkább az, hogyan lehetne egységes nevelési, világnézeti rendszerbe foglalni az emberekre szakadó kulturális ha- tászuhatagot. Az életszínvonal növekedésével azok is vásárolhatnak tv-t, járhatnak moziba, eljuthatnak színházba, kiállításokra, akik még nem rendelkeznek a művek megértésének, elemzésének ismeretbeli feltételeivel. A tv-, filmnéző, tárlatlátogató, könyvolvasó magára marad, nincs mögötte a segítségére siető, a • műélvezetbe tudatosságot elegyítő népművelő. Milliók váltak máról holnapra mozilátogatókká falvainkban, de azt még nem mértük fél, hogyan hatnak a filmek az egyszerű parasztember tudatvilágára. A filmekkel foglalkozó szakemberek szinte egybehangzóan állítják, hogy a faluban elsősorban az egyszerű hangvételű, a mondanivalóját szinte száj- barágó filmek a népszerűek. Sikeresek a „nehéz” filmeket megelőző, rövidre fogott ismertetések. A hozzáértő mozivezető nem áll ki a pódiurma, „untatni a közönséget”, előre elkészített szöveget olvas fel a mikrofonba. Sajnos, falusi mozivezetőinknek csak nagyon kis hányada képes ilyen értelmű segítséget adni a nézőknek. Az Ózdi Kohászati Üzemekben mintegy 500 szocialista brigád működik. Ezek jelentős része, kulturális vállalásként, könyvet olvas. Itt tömegekről, sok ezer emberről van szó, akik presztízsből, egyéni passzióból, vagy éppen a kollektíva nyomására könyvet vesznek kezükbe. Az olvasó-nevelés roppant lehetőségei rejlenek ebben a tényben. Szinte tudós alapossággal kellene megtervezni, ki mit olvasson. A fokozatosság didaktikai elvét a lehetőségek szerint alkalmazva nagyon sok könyvbarátot szerezhetnénk könyvtárainknak. A jó, pozitív hatás elmélyíti az igényt, míg az ellenkezője, mondjuk egy nehezen megemészthető könyv, taszít, elveszi a kezdő könyvolvasó kedvét. \ Felmérni az igényeket A Liszt Ferenc Művelődési Ház vezetősége úgy véli, nagyobb volna a színházi, fel- nóttnevelési rendezvények látogatottsága, ha a gyár vezetői is többet járnának ide. Abból indulnak ki, hogy a múltban szinte mindig telt ház várta például a miskolci színház művészeit, mert a nézőtéren ott voltak a gyár vezetői, kicsik, nagyok egyaránt. Az persze nagyon kívánatos volna, ha a gyár mai vezetői megjelennének a jelentősebb rendezvényeken, de azt kétlem, hogy ezzel a módszerrel elejét tudnák vermi a közönségapadás . tendenciájának, legfeljebb fékeznék. Másként volt a múltban. A munkás úgy vélte és sokszor tapasztalta is, hogy ha mutogatja magát. előbb-utóbb észreveszik, „csöppen” valami, a műhelyfőnök gondol rá is, amikor órabérjavításra kerül sor, stb. A munkásember mai egzisztenciális biztonságát nem az ilyen körülményekre alapozza, tudja, ha becsületesen dolgozik, nem árthatnak neki, illetve, ha nem tetszik valamelyik fölöttesének az 6 fizimiskája, azért még nem kerül az utcára. Jogait törvények védik. Igen. inkább azon kellene tömünk a fejünket, hogyan lehetne jobb műsorokat adni, vonzóbb rendezvényekkel tenni kedvessé a művelődési házat. ami egyébként így sem kong az ürességtől. ózdon is az lenne a legfőbb feladat, hogv kipuhatollak az űi igén veket, a művelődés új lehetőségeit, választ csak fev adhatunk sok-eeic nrehléccára. Gulyás Mihály Apróságok Sétálunk az Avason, j gyönyörködünk d kilátó- ( ban, a szépen Iáépített i sétányokban. Mennyire j megszépült az öreg hegy, l milyen kedves ajándék j ez a város lakóinak, i Már-már túlságosan is ] büszkék vagyunk a i széppé varázsolt Avasra, j amikor letelepszünk a ' sétány egyik beszögellé- j sének négyszögletesre [ faragott rönkökből ké- i szült padjára. Néhány | perc múlva ijedten ta- i pasztáijuk, hogy nem j tudunk felállni. Odora- i gadtunk a pádhoz, a pí- [ ros festék tönkretette ru- t hánkat. Valaki, minden i szakértelem nélkül, né- , hol ujjnyi vastagon má- \ zolta be ezeket a pado- j kát. Persze jobb, időben i megszáradó festéket is j használhattak volna. S \ miután tönkretett ru- j hűnk miatt bosszúsan indultunk hazafelé a i szép Avasról, már azt | is észrevettük, hogy a teraszokon elhelyezett ] valamennyi szemétkosár i szinültig tömve van sze. [ méttel, s úgy látszik i nincs, aki ezeket időn- [ ként kiürítse. léi I A csecsemők tápláld- | sóhoz általában szükség van egy mércével ellá- jj tott, bébi-cumis üveg- i! nek nevezett holmira. j( Olcsó kis jószág, igaz, ij elég sok kell belőle, j mert gyakran eltörik, i Különösen akkor, ha j nem hőálló üvegből ké- | szült. Sajnos, az utóbbi 1 hónapokban hőállá cu- \ mis-üveg egyáltalán nem i kapható Miskolcon, jj Rendes üvegből készült i is csak ritkán. Sok szü- jj lőnek az is gondot, bősz- i| szúságot okoz, hogy j egyes bébi ruházati dk- jj kékből is hiányzanak bi- 1 zonyos méretek. Nehéz j lenne megállapítani, ij hogy az ipar. vagy a ke- } reskedelem fordít-e a ( kelleténél kisebb gondot j a legapróbbak igényeinek i kielégítésére. A lényeg \ az, hogy a bébik több ( figyelmet, gondoskodást 1 érdemelnének, G», a.) ]'
