Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

Anyagi javak és művelődés Miről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága? Mikojan az új szovjet államfő Négyezer ózdi fiatal a KlSZ-koíigrcsszusra készül Kossuth huszárai a Sajó partján H sült piai! nem repül az emberek szájába Egészségesivóvíz a Bodrogköznek Gépekkel könnyebb Aratnak mindenütt A termelőszövetkezetek szorgalmas dolgozói azon fáradoznak, hogy minél kisebb szemvesz­teséggel takarítsák be a termést. Javában tart az aratás a szirmabesenyöi tsz-ben is, ahol a Felsőzsolcai Gépállo­más traktorosai is csatasorba álltak. / Világ proletárjai, ©gyesülielefel A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 165. szám An» 50 fillér Csütörtök, 1964. július 16. Ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége Július 14-én, kedden reggel 3 órai kezdettel az SZMT el- böksége ülést tartott. Elsőnek Bállá Antal, az állami gazda­ságok megyei igazgatója és Gergely István, a gépállomások •begyei igzgatója tartott tájé­koztatót arról, hogyan állnak á nyári mezőgazdasági mun­kákkal a megye állami gazda­ggal, gépállomásai. Azt is Megtárgyalták, milyen segítsé­get várnak a szakszervezeti •szervektől. Ennek során szóba került, hogy a szakszervezet segítsen a gépi munka arányát Megjavítani, hasson oda, hogy az ipari üzemek adjanak szak­embereket a nyári munkák­hoz, A MEDOSZ segítsen a kombájnok és az aratógépek átszál Utasában. Gál Imre, az SZMT kultu­rális bizottságának vezetője javaslatot tett a szakszervezeti Politikai iskolák 1964—65. év- M szóló nrogramjára. A ja­vaslatot elfogadták és kimond­ják. hogv augusztus 1-ig meg kel] határozni, mélvik hatvan községben létesítenek szak- szervezeti. politikai iskolát. Ugyancsak Gál Imre tartott ^áiékoztatót a Magyar Rövid­ülni és Televíziós Rövidfilm fesztivál tapasztalatairól. — CENTRALIZÁLT munká­val tervszerűbben és szerve­zettebben kell javítanunk mű­velődési intézményeink anyagi ellátottságán. Ebben a mon­datban foglalta össze a felada­tokat Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke annak a vi­tának lezárása után. amelyet a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén folytattak. Az a jelentés, amelyet a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya készített, részletesen és mindenre kiterjedően tárta fel művelődési intézményeink anyagi ellátottságának helyze­tét, eredményeit és hibáit. A leglényegesebb talán az, hogy noha a múlthoz képest hatal­mas a fejlődés, a megnöveke­dett igényekhez és az országos átlaghoz képest megyénkben jelentős lemaradás tapasztal­ható. Ennek okát a Művelő­désügyi Minisztérium megbí­zottja abban látta, hogy évek­kel ezelőtt a minisztérium kissé mostohán kezelte Borsod megyét, és ezt. a néhány más megyével összehasonlítva na­gyon is látható lemaradást még nem sikerült a fokozott segítség mellett sem behozni. A számadatokat tekintve: központi beruházásból évente 25—40 tanterem épül, de ez a mennyiség alig pótolja az el­avultság miatt kiesőket. A má­sodik ötéves terv során csu­pán általános iskolai tanter­mekből 236-ra lett volna szük­ségünk, ám nem készült el több mint 150. Az apró közsé­gek közül nagyon kevés tud önerejéből tantermet építeni, a körzetesítéshez pedig nem mindig igyekszik hozzájárulni. Vannak biztató kivételek: ilyen például Hejőkercsztúr, Hejöszalonta és Szakáid együtt­működése, vagy a mikóházi példa. Biztató az is, hogy pél­dául Tiszakesziben és Tisza- karádon a tsz társadalmi mun­kában segíti az óvodaépítést. LEGÉGETŐBB probléma azonban a középiskolai tanter­mek hiánya. A második ötéves tervben előirányzott 72 tante­remből körülbelül csak a fele épül meg. A munkaoktatás se- gítésében szép eredményekkel büszkélkedhetünk; az iskola- reform meghirdetése óta 146 műhely épült, nagyobbrészt társadalmi erőből, 53 iskolá­ban azonban műhely nélkül történik a munkaoktatás. Hasonlóan fontos kérdés a pedagógusok lakásügye. Az el­múlt évben a Művelődésügyi Minisztérium kétségtelenül se­gített, mert több mint 20 peda­gógus lakásának megvásárlá­sát tette lehetővé, és az idén is 20 megvásárlásához biztosí­Csehsstovák turisták a Matyi tó partján A Mályi tóhoz megérkeztek az első külföldi turisták. A für­désre, vitorlázásra és csónaká­zásra alkalmas tó környékén kiépült vikendtelepet a cseh­szlovákiai Pilzenböl érkezett 40 kerékpáros középiskolás diák kereste fel. A Kassa fe­lől érkező kerékpáros-karaván Hidasnémetinél lépte át a ha­tárt, magyarországi útjuk elsp állomása a Mályi tó volt, ahol tábort vertek, majd kedden folytatták útjukat Egerbe. In­nen Budapestre látogatnak. 'Útjuk végcélja a Balaton. Tú­rájuk sorún mintegy ezer ki­lométert tesznek meg hazánk­ban. Irodaház épül Miskolcon a József Attila utcában Foto: Ago®» Tibor Hatvanhét fiatal pedagógus Harmadszor tartott diplo­maosztó ünnepséget a Sáros­pataki Tanítóképző Intézet Az ünnepélyes alkalomra az ok­tatói kar tagjain és az ifjúsá­gon kívül igen nagy számban jöttek el az új tanítók szülei, hozzátartozói is. Ködöböcz Jó­zsef igazgatóhelyettes megnyi­tó szavai után Komáromy Bé­la igazgató mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva, hogy Sárospatakon több évszázados múltja van ugyan a tanítókép­zésnek, de régen a társadalmi igényelt alig jutottak kifeje­zésre a tanterv. a tanítási anyag, a módszerek, s főleg a szemlélet kialakításában. — Népi demokráciánk a tár­sadalmi igényeken kívül a legteljesebb mértékben figye­lembe veszi a világ fejlődésé­nek irányát, körülményeit is. Abban a nagy gazdasági és szellemi versenyben, amely a szocializmust építő népek dol­gozói és a kapitalizmus korát élő népek kormányzatai között fennáll, a mi népünk is ne­mes módon vesz részt. A peda­gógusokra, az iskolákra e te­kintetben nagyon sok feladat hárul. — Éppen ezért mélyreható és széleskörű kutató munkával tovább kell fejleszteni. és a jelenleginél sokkal magasabb szintre kel] emelnünk az isme­retek szerzésének, megőrzésé­nek és felhasználásának mód­szereit. Ez a magyarázata an­nak. hogy tanítóképzésünk munkájában minőségi változó áll be ezekben az években amikor az iskolareform meg­valósítására indulunk el. Az iskolareform megvalósítása nemcsak a tananyag korsze­rűsítésén múlik, hanem annak korszerű módszerekkel való elsajátításán is. A pedagógus­nak nemcsak az a feladata, hogy oktasson, hanem az is, hogy alakítsa is a gondolko­dást. A továbbiakban kérte az igazgató az új tanítókat, hogy kikerülve a különböző isko­lákba, legyenek igényesek sa­ját magukkal és tanítványaik­kal szemben, mert. a kulturális igény nélkülözhetetlen feltéte­le a jó pedagógiai munkának. Akkor lesznek igazán jó taní­tókká, ha künn. az életben to­vább tanulnak, éles szemmel figyelik a közösség, a társada­lom akaratát, kívánságait. Kö­szöntsék szóban és tettben azt a társadalmat, azt a közössé­get. amelyben és amelyért ezentúl munkálkodni fognak. Az idei aratást éppen egy hónappal ezelőtt — június 15 én — kezdték meg Fejér me­gyében. A következő napokba: gyors egymás után kapcsolód­tak be a munkába a többi me­gyék. A jól szervezetten és jc ütemben indult munkát ké­sőbb alaposan megnehezítettél-- a gyakori és általában v" is isőzések. E * ívnyában például az aratás kezdete óta eltelt 31 napból mindössze 5 volt tel- 'ns'm szárai. A többi 25 napor 'sett az eső. A viharok és esők nkhelyütt megdöntötték - -"'bnnákat, s emiatt a terve­zettnél lényegesen nagyobb te­rületről kell kézzel betakart 'int. A ké-’1'—" 'okozott igény bevételére vezetett az a körül meny is, h-'”' a félé-ot tala­jokon a gépek a megsüüyedés veszélye miatt; később kezdhet­X gondolatokban, hasznos út-ravalókban gazdag ünnepi beszéd után Komáromy Béla igazgató kiosztotta a 67 új ta­nítónak a diplomát. Közülük Horváth Ferenc mind a három évet kitüntetéssel végezte, ezért ő megkülönböztetésül „vörös diplomát” kapott. A fiatal pedagógusok nevében Lengyel Terézia mondott meg- illet-ődött hangon köszönetét szüleik, tanáraik és az egész társadalom segítségéért. s megígérte, hogy munkahelyü- kön mindannyian odaadó, lel­kes szolgálói lesznek a magyar kultúrának és nevelésügynek (h. j.) tök meg a munkát, mint a ké­zikaszások. Mindent egybevet­ve, a betakarítás terhét mégis túlnyomórészt a eé"pk viselik. ' kombájnok és az aratógépek vezetői elismerést érdemlő ■gvesséegel, hozzáértéssel lesz­ek úrrá a nehézségeken. Az állam? gazdaságok a leg­frissebb íoiontósek szerint a búzának eevharmadát takarí­tották be. A rozsnak 21, a ta­vaszi árpának 14 százaléké' bltt-Mták hí-H-o- ölő, TSW­-azdasáRban megkezdték a ,nrnf>5c;^f íq 'Minclon ••»«q pvorsabb ütemben végzik 1 <■*+ « ka rífú Sá+. *7 ors’’npfoí5 összesítés szerire-'rlrfí cf T11 0or> boltéi húzta1" flfotve nréselték bálába a A Te+akarított teák­ból 78 000 holdat munkáítak eí. Egy hónapja dolgoznak az aralék Naponta mintegy százezer holddal gyarapszik a tarlók területe tóttá az összeget. Az elkövet­kező két esztendőben azonban legalább 200 újabbra lesz még szükségünk. Különösen fontos a bejáró pedagógusok lakás­problémájának megoldása, mert a máshonnan érkező és aztán ismét hazautazni kény­szerülő tanító nem nagyon tud bekapcsolódni a falu életébe. Kevés ideje marad a gyerme­kekkel való foglalkozásra az órán kívül. A VÉGREHAJTÓ bizottság a jelentés megvitatása után hozott határozatában leszöge­zi. hogy a jövőben különös gondot kell fordítani a helyi kezdeményezésből, állami tá­mogatással létesülő tantermek építésére. Az idei munkákat maradéktalanul lie kell fejez­ni, és jövőre 50 százaléklcal többet kell építeni, mint; ebben az esztendőben. Elsősorban a körzetesítés megvalósítását kell figyelembe venni. . A munkát — mint Papp Lajos cikkünk kezdetén idézett mondatában megjegyezte — centralizálni kell. Fontos, hogy a járások konkrétan döntsék el, mit és hogyan akarnak megvalósíta­ni, ehhez azonban az is szük­séges, hogy a felsőbb szervek pontosan tudassák velük, mi a legfontosabb teendőjük. A kör­zetesítés érdekében kifejtendő társadalmi munkát sehol se halogassák. A falusi lokálpat­riotizmusnak, a csak speciális helyi érdekek előtérbe helye­zésének, a közös cél érdeké­ben vessenek véget. Igénybe kell venni a társadalmi mun­kánál a tsz-eket és nagyon só­kat használna a népfrontban tömörült műszaki értelmiség segítsége is. Máté Iván Nagy Károly, az SZK 4-cs kombájn vezetője minőségi munkát ígért. Szccskó József traktoros ellenőrzi. ömlőnek az aranyat érő búzaszemek. Foto: Váracll György

Next

/
Thumbnails
Contents