Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

5 Vasárnap, 195-1. július 5. ESZAKMAGYARORSZAG Táborozása bcszüínclí a mezőkövesdi ifjú gárdisták (Levelezőnktől.) Mezőkövesden négy évvel ezelőtt alakult meg a helyi KISZ-szervezet fiataljaiból az Ifjú Gárda. Az idén szerteága­zó munkára vállalkoztak a mezőkövesdi ifjú gérdiusk. Sikfőkútra jól sikerült kerék­pártúrát rendeztek. Egyik tár­sukat. aki beteg lába miatt nem tud kerékpározni, felvált­va vitték, hogy ő is ott lehes­sen a kiránduláson. Július kö­zepén 3 napos sátortábort ren­deznek Sikfökúton, ahol u bo­gácsi és a szomolyai fiatalok­kal közös kulturális- és sport- vetélkedőket rendeznek. Egyik új kezdeményezésük, hogy Me­zőkövesden megszervezik rz ifjúsági őrjáratot. Nagy Károly Mezőkövesd « C Ot cukorgyár tűzoltóinak versenye Szerencsen Hetvenöt esztendővel ezelőtt tek a Szerencsi Cukorgyárban. 1889. nyarán, a Szerencsi Cu- Ez alkalommal rendezték meg korgyár alapításával egy idő- a cukorgyárak közötti országos ben alakult meg a gyár önkén- tűzoltóverseny döntőit is. A tes tűzoltó testületé. Az évfor- verseny során öt cukorgyár dúló alkalmából szombaton ju- tűzoltói mutatták be tudásu- . bileumi ünnepségeket rendez- kát. látnánk nyugodtan, nugy a jmelkedő irodalmi és művé­szeti alkotások aránylag ke­vés emberhez szólnak még. Közönségünk eddigi élményét eddigi ismereteik nem enge­dik a „ráismerést” a legjob­bak által felvetett kérdésekre. S itt érez az ember hézagot a kitűnő és korszerű müvek s a széles közönség-igény között. Vajon a népszerűsítő irodalom nem hézag és szakadék áthi­dalását szolgálja-e? A magas igény és a széles igény között ki verjen hidat? S ne becsül­jük-e azokat a hídverőket,- akik a legmagasabb igény rá- ismerésének örömét szórnák a szívekbe? Ország és világfaggató fül­lel kutatjuk társadalmunk tu­datát. Kincs „ráismerés örö­me" elég széles rréretekben( sem a képzőművészetben, sem az irodalomban, filmben, ze­nében, színházban. Pedig, ha valóság-kutató érzékkel néz­nénk hazánkat és a világot, másképp gondolkodnánk mun­kánkról és eredményeinkről is. A „ráisnierés örömével" tapintanánk ki sorsunkat, s a társadalmi, emberi viszonyo­kat. Nagy hidakat épít a valóság napjainkban, s a borsodi ex­pressz közel hozza a fővárost s a világot a vidékhez. Bárhol ' is vagyunk, halljuk meg a híd- s építők kalapácsütéseit. Tágít- s suk a szubjektív érdekeltségű j ítéleteket országos és világ- színvonalúvá. Tegyünk minél többet, hogy a csúcsok építői­nek hangját a legszélesebt 7, mezők is meghallják. Érezőül és éreztessük a ,,ráismerő; s örömét” legnagyobb értékbink ». re. it Akkor befűt az eiípresss i ,rítéíi-a Tátrait J3a.rv.tz iknak nagy forgalma s az er- na eklödés a mai magyar iroda- ed >m iránt. De a számbeli ada- ói ikon túl, minőségi kérdést is bt essünk fel, Hogyan olvassunk? s lemcsak a mit és mennyit a ki érdes. S ezt a „hogyan ol- sz ássunk” kérdést, a ..hogyan V átunk” és „hogyan ítélünk”- m lek kell megelőznie. Az isme- d elterjesztő előadások, írói te- ij álkozók, viták sem annyira k zámbelileg. mint minőségileg ji »rdekesek. A borsodi expressz a ávolságokat hoz közelebb, a j.< mivelödés horizontokat tágít, s: Ne csak azokat, az elemeket érzékeljük, amelyek szubjek- )< tiv ítéletrendszerünknek' meg- d felelnek. De még inkább tó- n gítsuk ezt a szubjektív ítélet- s rendszert. Kitűnő folyóirata- r ink szeles látóköre hány em- r bérhez jut el? Sokszor meg- \ döbbentő, hogy még a társa- i dalmi tudományokkal, vagy i humán tárgyakkal foglalkozó ] embereknek is, müven hátul­kullogó, milyen múltba fenek- lett az ízlése és értékrendsze­re Érdekes eredményeket kap­hatnánk az e téren végzett közvélemény kutatással. Irodalomban és művészet­ben még mindig érvényes az a szabály, hogy a „rriismerés öröme” vezeti a szemlélőt, az olvasót. A könyv szereplőjé­nek S jellemében „ráismer” valami eddig ismertre, kész sablonra. A film nézője „ráis­mer” a story-ra és a hősre, s egyben azonosítja magát vele. — Ha a ráismerés horizontjait 'z —r ziift. Van, aki egyaránt rajong He- in! mingway-ért és a Csárdáski- de rálynőért. Az olvasmány és lói film-igény is elsősorban az tol eseménye« romantikus művek ve felé hajlik még akkor is. ha N< mai íróknál keresi ezt, A reá- ke lizmus keményebb szikláira vs kanyargó utakat nehezebben Iá követik. oc Bölcs István, a Társadalmi re Szemle júniusi számában ér- Iá dekesen elemzi a best-seller, s? a siker-könyv sikerét. Mindé- éi nekelőtt az eseményszerűség ti köti le a legtöbb olvasót. Ez- ír ért oly népszerű Jókai, a nagy ÍN1 mesemondó, hisz’ gvermekko- é runk óta szenvedélyünk a me- ti se. Ezért hajlanak olv sokan f a romantika művei fölé. Du- g más és Hugo nagy példánv- r számban kél el. A romantikus i hős már jelmezében is cevér- 1 tel mű: rögtön fel lehet ismer- ( ni, ahogy a evermok szokta < • kérdezni: ueve ar>u. ez a ló 1 i ember,'URve ez a rossz ember. <- S a szokványos happv-and- ' i igény regényben és filmben ezt az ősi, gyermeteg vonását tükrözi az embernek: de azért _ nem lesz semmi, baja-’! , Sokan menekülnek romanti­- kába, kalandregénybe, giccs- ö be s szeretik önmagukat bele- l_ érezni a regény és filmhősök I“ sikereibe. A mai regények kö- ‘s zül is a kaland, vagy a felszí­ne« csillogás vonz sok pille-ol­•s vasót. „ ... csak azokat az ele­v mekot ragadja ki, érzékeli, 1- amelyek a maga szubjektív r>- érdekeltsége által meghatáro- »b zott ítéletrcndszerének meg- é- felelnek." látó, az utasok úgy érzik, hogy Vai hazatérnek. A szűkebb haza- mit ba, mely nem szűk és nem rál; szorít, de megölel. Miskolcon für túl a barcikai vagy ózdi dóm- esc bök erdei szaggal várnak. A fel« gyors közlekedés közel hozza ma az o]S!70r szívét s az ózondús lizi tüdőket. Munkások alkotása kai munkásokért. S az új. szórta- k«* i * * * v lista városban minőig Aragon 1 egvik verse jut eszembe: ■ Szí „ r ele Kgy Uivdonárosban vagyok véletlenül Kis Uemil patakok zaja ... mindenfelől. Munkát. eredrnénvt, hol- m dogsáeot nem előttünk, mö- ru göttünk vagy felettünk kére- se sünk. hanem bennünk. A mi a tudatunkból árad a megelége- m dettség forrása, s ez.t a tuda- sz tot a körülöttünk növekvő éle' Ív táplálja. A gabona szökkenő tr szárával- a Martin-kemencék n izzásával s az új város virá- k gos utaival. S a megnyugvás e i újabb lehetőségek csiráit ér- S • leli a hazaérkezés éjszakai is • csendjében. e . Főváros és vidék, földműves 1 és kohász, pesti író és újváro- ' si tanár — így oldódnak egy­ségbe az ellentétpárok. Ered- 1 ‘ mények és hibák, vágyak és i megvalósulás egyenletei ad- ( ~ ják a haladásnak azt az egyen- súlyát, amely nélkül nincs I i- é,et í k I ” T~~ Az 1961-es ' R Olvastam, siatisztika elő­S szőr ad hírt arról, hogy az ol- k vasók a kortárs magyar iro- 11 dalmat igénylik legnagyobb ít százalékban. A közönség ízlé­nint a művelődési otthon is Sí! v községfejlesztési alapból pá árdát. valamint a hesvekböl su ezúduló esővizek felfogó; í ne íátakat akarnak készíteni. va 77~------ Ahogy sima L áttám. könnyedséggel húzza ki a Kandó-mozdony a hosszú kocsisort a Keleti üvegcsarnokából, — elgondol- li kozom a sokat, emlegetett el- h lentéten: főváros—vidék. A b körutak forgalma és üzletso- s rai, a könyvkereskedések és t könyvtarak csábító gazdagsá- t ga, az emberek barátsága és g egyben idegensége, a probié- r mák sokrétűsége s a baráti t körök melege, mozi, színház, i a vallatható Duna s a budai 1 házak és kertek, — mindez < egységben, kavargásban és el­lentétben: a főváros. De egy­ben: távolság és költség, fá­rasztó rohanás és időpontok rabsága. Már kinn fut a Kandó a föl­dek között és a dús vetések gazdag aratás ígéretét hord­ják. Nemrég járt nálunk, Bor­sodban a Szakszervezeti Világ­szövetség egyik titkára Chilé­ből. A látogatást befeiező kül­döttség a könyvtár ablakaiból nézte a nvőreleii esőt. s a chi­lei kiküldött megkérdezte: Ki örül maguknál az esőnek? Mindenki — -volt az egyértelmű válasz. Érdekes, — nálunk Chilében csak a földművesek, i S a borsodi expressz ablaká- i 11 ál valóban minden utas örömmel nézi a gabonatáblá­kat, a szépen sorjázó kukori- 5 cát s a jól egyelt cukorrépát. Az ország kenyere, mondogat­ják itt is. ott is s minden arc- - ra az új kenyér foszlós melege _ áraszt derűt. Alkonyod!!: s a Mátra mö­gött rózsás fény bujkál, Sok v pesti szűk utcában nem dereng l- üyen fénnyel az alkony, S , ahogy közelednek a Bükk ’ nyúlványai, s Miskolc körül '1 föltűnik a Lenin Kohászai LUklűredi expressz azon, hogy minél előbb meg­un jtk a termelőszövetkezeti ipparkok „nemzetközi jelié­it” Sokféle a gép, nehéz az al- atrészek beszerzése. Ez bizony országos jelenség, leg lehet majd kérdezni ille- ikes minisztériumi szervektől, likorra várhaló változás. — Sok kárt okoz az erdei ad, különösen a vaddisznó a sz-ek véleményeiben. A terű­ét rezervátum, így nehéz a vé­lelmezés. Bizony ez nemcsak hegyközé ;ond, hanem megyei, sőt, az ország egész északi részének problémája. Ha lehet, nézze meg a képviselő, beszéljen az erdőigazgatósággal, hogyan le­hetne jobb együttműködéssel többet tenni a kultúrnövények védelmében. Szavak, vélemények az élet­ről. Vita, beszélgetés, kérés és a problémák megértése... S mindezt bizonyosan intézkedé­sek követik, hiszen a képvise­lő megértette, elismerte, fel­jegyezte. Nehéz befejezni egy-egy ilyen találkozást. Füzérkomló­son is gyorsan repültek és so­kasodtak a beszélgetéssel töl­tött órák. S mire befejeződött az igen hasznos találkozás« odakint esett az eső. — No, az esőt már megkap­tuk, ez sokatmondó előleg a . többire, — folytatódott tovább : az érkezéskor megkezdett tré­fa. S bizony, amilyen könnyű . volt elkezdeni, olyan nehéz- volt befejezni a találkozást. A választók véleménye! í „aztán találkozzunk újra. mi­- nél előbb, Vaskó elvtárs. Min- t denkor szeretettel várjuk.” 5 A képviselő véleménye, aki- munkája, fontos társadalmi- beosztása következtében egyébként is gyakran járja a- megyét: „Bizony, jó dolog ez. . Ilyen összejöveteleken sokat- tanulhat, okulhat, tapasztalhat ki-ki a maga területén”. t- Barcsa Sándor múlva valóban esett, dereka- ni a: san.) szűr ® gép; ge.” — ... Ezt végeztük a tava- kati szón... — Nem beszámoló E hangzott el. hiszen e bészélge- Mes tések korántsem hivatalos jelle. ték< gűek, s éppen ezért még álltái- mii masabbak a tapasztalatok is- - j mertetésére, a gondok, probié- vac mák kicserélésére. A hegyközi- tsz- ^ ek örömmel értesültek az or- let szággyűlés végezte munkáról, a del s megyei képviselőcsoport tévé- I 1 kenységéről, s a tervekről.. goi , Kérdés is esett. Belföldi és 0rs nemzetközi jellegű. hiszen pr, a Bodrogközben vagy Hegyközön, me a Szárazvölgyben vagy a Tisza er. .v, mentén aligha akad ember, tie akit ne érdekelne, mi is törté- tö' nik a nagyvilágban, aki ne ve- tudná, hogy ami nálunk és külföldön történik, az szorosan rg ,n összefügg egymással... S mi- a n_ lyen jó, ha van, aki időnként 1T1 áz elmondja az összefüggéseket. sc >k, ie ;o- ® je on A közvetlenebb persze az, jj ami helyben, körülöttünk tör- s, ál tént. történik és történni fog ... ^ Ezért a képviseltek sem be- f . széliek kevesebbet, mint a kép- a viselő. Kisebb-nagyobb gondok, c megvalósításra kívánatos ter. ikó vek ismertették meg a képvise- ( lek löt választóinak életével, elkép- t , zeléseivel. Hadd említsünk i meg néhányat. j ng' — Kevés a Hegyköz községei, ■ ben az ivóvíz. Füzérradvánv- tal- ban már terv készült társadal- jja j mi • munkában á törpe vízmű lel megépítésére. Azonban a me- ebb gyei tanácson valahogyan lába ppv kelt az egész dolognak. Pedig réfa jelentős társadalmi hozzájáru- ban lássa] több községben elké­ssek szülhetne a vízmű ... Fontos probléma? Igen. Hí. phb, szén a víz szinte életfeltétel... ifált A képviselő megígérte a segít- rai- séget. óra — Hogyan lehetne változtat­Minden újabb találkozás múli meggyőző erővel bizonyítja: san.) mennyire helyes, milyen dicsé­retes kezdeményezés volt a Hazafias Népfront és az ország. — gyűlési képviselő csoport közös SZ011 kezdeményezése arra vonatko- *\an; zóan, hogy választék és vá- ícse. lasztottak rendszeresen és mi- ®ue nél gyakrabban találkozzanak. mas A képviselők elmondtak ta- m<:* nasztalataikat. beszámolnak ró. ma j la mit végzett, milyen munkára G*\ '•észül az orszáegvnlés. a vá- sza^ lasztók neri in észrevétel őznek s me* — ba l^bAf ezf fay mondani — interpellálnak választottjukhoz. Tgv kerül in-'-én köz“l om-más- n<?1 hoz képviselő és képviselt, a V-ormány és a pép, az élet és a vezetés. S oz nálunk fontosabb dolog mindennél . .. , ml m tu< kü A napokban a Hegyközben cisi tart á kénviselő, A füzérkom- lóci csinos művelődési ház előtt a tsz-vezetők. tsz-taffok, az erdészet; a tanácsok dolgo- .zói várták. Hol a domboldalon fiüó országúiét, hol a magassá- ■ got, a hegyhátakon illő tenyér- a' • nvi felhőpamacsokat vizsgál. <lC * nafták. — Ügy lenne igazán szén, ha ‘ ,f esőt is ..hozna” ’— mondogat- n a ták tréfásan. S ahogy Vaskó v i, M>hálv elvtárs, a hegyköziek ^ választottja megérkezett, mind- z jl járt. kint a szabadban elhang- s- zott az. első interneüáeió: I s- — Hát az eső? H '?van do]- l í- gozik az az. országgyűlés? Baj 1 12 van a csapadék!erwel. oz le- i r- gyen az első. amit legközelebb ! r- megvitatnak. Nálunk már eev 1 jy hónapja nem esett. — Tréfa ; á- tréfát ért, mindennél iobban k, bizonyítva: azért mégis csak ! il- több az öröm. mint a gond. z- •— No, gyerünk beljebb, ő- azután jön az eső is — tréfált cg vissza a képviselő. — (Nem raj­ta múlt ugyan, de egy óra A sáíoraijaújhelyi iiákok példamutatása Sátoraljaújhely lakossága ,064-re több, mint egymillió M érint értékű társadalmi mun- mef cát vállalt, hogy szebbé tegye mer /árosát. Az év első felében rett :supán az. új városligetben Has nintegy 185 ezer forint értékű gyű társadalmi munkára került kéz sor. 7.60 A város szépítésében, fejlesz- las: lésében különösen a közép- és nél általános iskolás diákság veszi A ki példamutatóan részét. A naí Kertészeti Technikum tanárai la és diákjai például 50 000, a hé: Kossuth Gimnázium 52 000. az. las Élelmiszeripari Iskola 48 000. a — Közgazdasági Technikum int "5 000 forint értékű társadalmi Tc munkát; ajánlott fel. \ kisebb ho iróniák és a Zóia Kollégium ke diákjai is kivették részüket a vc , társadalmi munkákból. de i <Suhant nem tudjéh: I Ksnvezióyes ;; \ hétvégi íegyeK a borsodi *: { kíránduiénetyeKie ­f Az ország kevés részében ta- g piálható oly sok, szép kirandu- v & lóliely, mint megyénkben. So- o ^ kan nem tudják, hogy a het- K) végeken kedvezményes áru Q vasúti jegyekkel is el lehet c f. jutni számos borsodi turista t y központba. Boldogkővára!ja, i fyBódvaszilas, Füzérkomlós, Fü- , Azórradvány. Jósva fő-Aggtelek, a Mezőkövesd. Putnok. Sárospa- ■ ftak, Sátoraljaújhely, Szarvas­it kő, Szendrő felső, és Szilvás­ai várad vasúti állomásokra vált­akat ó minden pénteken déli 12 AÓrától hétfőn déli 12 óráig ér- f vényes. 33 százalékos kedrez- j menyes menettérti jegy. így v például, akik Miskolcról .„50- ^ toraijavjhelybe kirándulnak. A oyorsvonaton Sf forint fíO fil- Jlér helyett a túrista-kedvez- J meny igénybevételével 54 fa­s' rint 60 fillérért tehetik meg A nz oda-vissza utat. A kis, füstös riói szállodá­ban találkoztam velük elő­ször. Élénken vitatkoztak, repkedtek a dallamos spa­nyol szavak a vita. hevében. — Son panamenos, yo hal­ló que comunistas. Panamai­ak, azt hiszem, hogy kom­munisták — szólt fanyar arccal a spanyol portás. Közéjük ültem, s most . már magam is érdeklődve , hallgattam a tizenegy pana- ^ mai diák beszélgetéséi, mely (»».Sí«,«,,,,,, .................. \ Lloro s » . i európai fül számára vesze- 1 kedésként hallatszott. * Jól szemügyre vettek, de v amikor megmondtam, hogy $ magyar vagyok, engem is a belevontak a disputába. A Y Canal del Panamá-ról, s a » jenkikről volt szó. Már nem v tudom, hogy hogyan terelő- ^ dött rá a beszélgetés Lloró- A ra- Lloro, ez a szó sírást, I könnyet jelent. S milyen ^ furcsa, egy panamai fiút t hívtak így. * — Mondd el Lloro lörténe- ^ tét! — kérlelték a többiek a egy magas, félvér fiút, aki ’ lassan belekezdett a véreser ® komoly mesébe. $ ... Lloro együtt kezdtí $ velünk az egyetemet otthen a Ciudad del Panamában. Ke Y vesen tudtuk róla, hogy ille * gális kommunista volt, 4 amellett igazi panamai, ak ^ gyűlölte a jenkiket. Tűnte a lést szervezett, diák-sztráj T kokat, és emiatt sokszor ke ▼ Hilf, összeütközésbe a ható (i Ságokkal. Merényletet pre ff háltak elkövetni ellene, d Á meghiúsult. Amikor pedig I letartóztatására került voln ^ a scir, Lloro már Colombií f ban járt. § Kintről irányította társai a de nem bírta sokáig az emi: V rációt, s egy napon titke v visszatért. Barátaink ej 4 kis, vidéki farmon, hacie: Íj dán rejtették el. ö pedig ú ^ ból kezdett mindent. C volt, amikor összecsaptunk a f(Jí jenki-katonákkal a csatorna- v övezetnél, hogy a panamai ^ zászlót is kitűzhessük. Sem- a 1£. mitől sem félt, ezer helyen és ezer alakban jelent meg. . Nevét az egész ország is- vK‘ merte már. Az egyszerű pa- ’ namai peonok gitárjain a Lloro-ról szóló dalok egyre a™ : gyakrabban csendültek fel. : S ezért kellett meghalnia ?s< • is... ^ ' Mint mondják, szép nyári A este volt. Lloro kitárta ab- *á • lakát, s a remegő petróleum- Yk o lámpa fényébe húzta az ócs- jé « ka Remingtont. A gépbe be- ^ ő ” lefűzte a hófehér lapot, s » egy kicsit eltöprengett, ki- aÉ o nek is írjon először, anyja- Yé nak, vagy menyasszonyának? J - Aztán lassan leütötte az első ♦ r sort; Querida Marná, Drága e Édesanyám... S mielőtt A { y folytathatta volna, plasztik- 11 s bombát doblak a szobába. A v \ fehér lapot a lassan rácsurgó V a meleg vér élénk vörösre fes- fjt n tette ... Á ' j- A temetésen ezrek vett i: 1 i- részt, s a néma tüntetés fe- J t, nvegetőbb volt bárminél. ▼ :n Az újságok úgy adták hí ^ jt rül halálát, hogy „a kom- Á munista diákvezér írógépé a e- be lázító röplap volt befűz- ▼ >k ve, a halál pedig plasztik- “ ki bomba készítése közben ér- $ ;n te utói.” ^ De akkor már mindenki ^ te tudta a valóságot, hős/ a n, Lloro édesanyjához írt utol- Y e- só levelét szakította félbe a ^ ie- gyilkos kéz. /, s Azonban a panamai rend- J iki őrség, de a jenkik sem ege- J ie- szén biztosak, hogy valóban \ íj- ö halt-e meg azon a napon, ( :e- mert a jelentések újabb és ( tó- újabb Lloro nevű diákok , ró- tevékenységéről adnak hírt. de Hol itt, ho! ott tűnik fel, és j ; a ól tovább személytelenül. S i Ina hiába keresik, hiába, meri , iiá- ma már nem egy Lloro van , Panamában, hanem fiatalok alt, tízezrei;. üg- Amikor a mesélő elhallga- :on tott. láttán?, kis könnycsepp egv gördül le barna arcán. Tűd­én- tam miért, Lloro spanyolul új- könnyet is jelent..: OH Major László KéDviselő a Hegyközön Népi műemlékké nyilvánították a Hegyköz learéaibb házait Ä Hegyközben fekvő Három- ír huta község két ősi lakóházát ^ népi műemlékké nyilvánítót- iák. Mindkettő több mint száz g éves, és a jellegzetes hegy- _ vidéki forma szerint épült, fa- Vázzal és paticsfalakkal. Konyhájukban belső kemence van, szabad kéménnyel. A két 1 ősi lakóépületről a debreceni j iudományegyetem néu/ajzi | tanszéke készített felmérése- j két, s a benne lakók különös ] gonddal óvják, hogy minél to- i . vább fennmaradjon. Ezek a lakóépületek akkor i keletkeztek, mikor ezen a vidé­ken a hatalmas erdőségek hasznosítására üveghutákat ál­lítottak fel. Az erdő fáiból tűz­ték az üveggyártáshoz szüksé­ges hamuzsírt. Mikor egy-egy erdőrészt 1:' roltak, a huták­ban dolgozó munkások tovább költöztek. Így alakult ki, egy­mástól 2—3 kilométer tá 7ui- ságra az ó-, a közép- és az új­hutai település, amelyet ma közös néven, Háromhutának neveznek. Az 'egykori üveggyári mun­kások, most az erdőgazdaság­ban, valamint a szomszédos ipartelepeken találnak mun­kát, mert a község összesen | 240 holdnyi szántóföldje nem nyújtana megélhetést a csak­nem 500 főnyi lakosságnak ;l sent, il ■l A „huták” az utóbbi évek- it ken sokat fejlődtek. Bevezet­t) tcl< a villanyt. Minden ntásO' •j házban van rádió, öt tt t Pancsolja őket össze a kül Mlúggal. Az „anyaközségbea : rnnködik a tanács, it

Next

/
Thumbnails
Contents