Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

5

Vasárnap, 195-1. július 5.

ESZAKMAGYARORSZAG

Táborozása bcszüínclí a mezőkövesdi ifjú gárdisták

(Levelezőnktől.)

Mezőkövesden négy évvel ezelőtt alakult meg a helyi KISZ-szervezet fiataljaiból az Ifjú Gárda. Az idén szerteágazó munkára vállalkoztak a mezőkövesdi ifjú gérdiusk. Sikfőkútra jól sikerült kerékpártúrát rendeztek. Egyik társukat. aki beteg lába miatt nem tud kerékpározni, felváltva vitték, hogy ő is ott lehessen a kiránduláson. Július közepén 3 napos sátortábort rendeznek Sikfökúton, ahol u bogácsi és a szomolyai fiatalokkal közös kulturális- és sport- vetélkedőket rendeznek. Egyik új kezdeményezésük, hogy Mezőkövesden megszervezik rz ifjúsági őrjáratot.

Nagy Károly Mezőkövesd

« C

Ot cukorgyár tűzoltóinak versenye Szerencsen

Hetvenöt esztendővel ezelőtt tek a Szerencsi Cukorgyárban. 1889. nyarán, a Szerencsi Cu- Ez alkalommal rendezték meg korgyár alapításával egy idő- a cukorgyárak közötti országos ben alakult meg a gyár önkén- tűzoltóverseny döntőit is. A tes tűzoltó testületé. Az évfor- verseny során öt cukorgyár dúló alkalmából szombaton ju- tűzoltói mutatták be tudásu- . bileumi ünnepségeket rendez- kát.

látnánk nyugodtan, nugy a jmelkedő irodalmi és művészeti alkotások aránylag kevés emberhez szólnak még. Közönségünk eddigi élményét eddigi ismereteik nem engedik a „ráismerést” a legjobbak által felvetett kérdésekre.

S itt érez az ember hézagot a kitűnő és korszerű müvek s a széles közönség-igény között. Vajon a népszerűsítő irodalom nem hézag és szakadék áthidalását szolgálja-e? A magas igény és a széles igény között ki verjen hidat? S ne becsüljük-e azokat a hídverőket,- akik a legmagasabb igény rá- ismerésének örömét szórnák a szívekbe?

Ország és világfaggató füllel kutatjuk társadalmunk tudatát. Kincs „ráismerés öröme" elég széles rréretekben( sem a képzőművészetben, sem az irodalomban, filmben, zenében, színházban. Pedig, ha valóság-kutató érzékkel néznénk hazánkat és a világot, másképp gondolkodnánk munkánkról és eredményeinkről is. A „ráisnierés örömével" tapintanánk ki sorsunkat, s a társadalmi, emberi viszonyokat.

Nagy hidakat épít a valóság napjainkban, s a borsodi expressz közel hozza a fővárost s a világot a vidékhez. Bárhol ' is vagyunk, halljuk meg a híd- s építők kalapácsütéseit. Tágít- s suk a szubjektív érdekeltségű j ítéleteket országos és világ- színvonalúvá. Tegyünk minél többet, hogy a csúcsok építőinek hangját a legszélesebt 7, mezők is meghallják. Érezőül és éreztessük a ,,ráismerő; s örömét” legnagyobb értékbink ». re.

it Akkor befűt az eiípresss i ,rítéíi-a Tátrait J3a.rv.tz

iknak nagy forgalma s az er- na

eklödés a mai magyar iroda- ed >m iránt. De a számbeli ada- ói ikon túl, minőségi kérdést is bt essünk fel, Hogyan olvassunk? s lemcsak a mit és mennyit a ki érdes. S ezt a „hogyan ol- sz ássunk” kérdést, a ..hogyan V átunk” és „hogyan ítélünk”- m lek kell megelőznie. Az isme- d elterjesztő előadások, írói te- ij álkozók, viták sem annyira k zámbelileg. mint minőségileg ji »rdekesek. A borsodi expressz a ávolságokat hoz közelebb, a j.< mivelödés horizontokat tágít, s: Ne csak azokat, az elemeket érzékeljük, amelyek szubjek- )< tiv ítéletrendszerünknek' meg- d felelnek. De még inkább tó- n gítsuk ezt a szubjektív ítélet- s rendszert. Kitűnő folyóirata- r ink szeles látóköre hány em- r bérhez jut el? Sokszor meg- \ döbbentő, hogy még a társa- i

dalmi tudományokkal, vagy i

humán tárgyakkal foglalkozó ] embereknek is, müven hátulkullogó, milyen múltba fenek- lett az ízlése és értékrendszere

Érdekes eredményeket kaphatnánk az e téren végzett közvélemény kutatással.

Irodalomban és művészetben még mindig érvényes az a szabály, hogy a „rriismerés öröme” vezeti a szemlélőt, az olvasót. A könyv szereplőjének S jellemében „ráismer” valami eddig ismertre, kész sablonra. A film nézője „ráismer” a story-ra és a hősre, s egyben azonosítja magát vele. — Ha a ráismerés horizontjait

'z —r ziift.

Van, aki egyaránt rajong He- in!

mingway-ért és a Csárdáski- de rálynőért. Az olvasmány és lói film-igény is elsősorban az tol eseménye« romantikus művek ve felé hajlik még akkor is. ha N< mai íróknál keresi ezt, A reá- ke lizmus keményebb szikláira vs kanyargó utakat nehezebben Iá követik. oc

Bölcs István, a Társadalmi re Szemle júniusi számában ér- Iá dekesen elemzi a best-seller, s? a siker-könyv sikerét. Mindé- éi nekelőtt az eseményszerűség ti köti le a legtöbb olvasót. Ez- ír ért oly népszerű Jókai, a nagy ÍN1 mesemondó, hisz’ gvermekko- é runk óta szenvedélyünk a me- ti se. Ezért hajlanak olv sokan f a romantika művei fölé. Du- g más és Hugo nagy példánv- r számban kél el. A romantikus i hős már jelmezében is cevér- 1 tel mű: rögtön fel lehet ismer- ( ni, ahogy a evermok szokta < • kérdezni: ueve ar>u. ez a ló 1

i ember,'URve ez a rossz ember. <- S a szokványos happv-and- ' i igény regényben és filmben

ezt az ősi, gyermeteg vonását tükrözi az embernek: de azért _ nem lesz semmi, baja-’!

, Sokan menekülnek romanti- kába, kalandregénybe, giccs- ö be s szeretik önmagukat bele- l_ érezni a regény és filmhősök I“ sikereibe. A mai regények kö- ‘s zül is a kaland, vagy a felszíne« csillogás vonz sok pille-ol•s vasót. „ ... csak azokat az elev mekot ragadja ki, érzékeli, 1- amelyek a maga szubjektív r>- érdekeltsége által meghatáro- »b zott ítéletrcndszerének meg- é- felelnek."

látó, az utasok úgy érzik, hogy Vai hazatérnek. A szűkebb haza- mit ba, mely nem szűk és nem rál; szorít, de megölel. Miskolcon für túl a barcikai vagy ózdi dóm- esc bök erdei szaggal várnak. A fel« gyors közlekedés közel hozza ma az o]S!70r szívét s az ózondús lizi tüdőket. Munkások alkotása kai munkásokért. S az új. szórta- k«* i * * * v lista városban minőig Aragon 1

egvik verse jut eszembe: ■ Szí

„ r ele

Kgy Uivdonárosban vagyok véletlenül

Kis Uemil patakok zaja ...

mindenfelől.

Munkát. eredrnénvt, hol- m dogsáeot nem előttünk, mö- ru göttünk vagy felettünk kére- se sünk. hanem bennünk. A mi a tudatunkból árad a megelége- m dettség forrása, s ez.t a tuda- sz tot a körülöttünk növekvő éle' Ív táplálja. A gabona szökkenő tr szárával- a Martin-kemencék n izzásával s az új város virá- k gos utaival. S a megnyugvás e i újabb lehetőségek csiráit ér- S

• leli a hazaérkezés éjszakai is

• csendjében. e

. Főváros és vidék, földműves 1

és kohász, pesti író és újváro- ' si tanár — így oldódnak egységbe az ellentétpárok. Ered- 1 ‘ mények és hibák, vágyak és i megvalósulás egyenletei ad- ( ~ ják a haladásnak azt az egyen- súlyát, amely nélkül nincs I

i- é,et í

k I ” T~~ Az 1961-es '

R Olvastam, siatisztika előS szőr ad hírt arról, hogy az ol- k vasók a kortárs magyar iro- 11 dalmat igénylik legnagyobb

ít százalékban. A közönség ízlénint a művelődési otthon is Sí! v községfejlesztési alapból pá árdát. valamint a hesvekböl su ezúduló esővizek felfogó; í ne íátakat akarnak készíteni. va

77~------ Ahogy sima

L

áttám. könnyedséggel húzza ki a Kandó-mozdony a hosszú kocsisort a Keleti üvegcsarnokából, — elgondol- li kozom a sokat, emlegetett el- h lentéten: főváros—vidék. A b

körutak forgalma és üzletso- s rai, a könyvkereskedések és t könyvtarak csábító gazdagsá- t ga, az emberek barátsága és g egyben idegensége, a probié- r mák sokrétűsége s a baráti t körök melege, mozi, színház, i a vallatható Duna s a budai 1 házak és kertek, — mindez < egységben, kavargásban és ellentétben: a főváros. De egyben: távolság és költség, fárasztó rohanás és időpontok rabsága.

Már kinn fut a Kandó a földek között és a dús vetések gazdag aratás ígéretét hordják. Nemrég járt nálunk, Borsodban a Szakszervezeti Világszövetség egyik titkára Chiléből. A látogatást befeiező küldöttség a könyvtár ablakaiból nézte a nvőreleii esőt. s a chilei kiküldött megkérdezte: Ki örül maguknál az esőnek? Mindenki — -volt az egyértelmű válasz. Érdekes, — nálunk Chilében csak a földművesek, i S a borsodi expressz ablaká- i 11 ál valóban minden utas örömmel nézi a gabonatáblákat, a szépen sorjázó kukori- 5 cát s a jól egyelt cukorrépát. Az ország kenyere, mondogatják itt is. ott is s minden arc- - ra az új kenyér foszlós melege _ áraszt derűt.

Alkonyod!!: s a Mátra mögött rózsás fény bujkál, Sok v pesti szűk utcában nem dereng l- üyen fénnyel az alkony, S , ahogy közelednek a Bükk ’ nyúlványai, s Miskolc körül '1 föltűnik a Lenin Kohászai

LUklűredi expressz

azon, hogy minél előbb megun jtk a termelőszövetkezeti ipparkok „nemzetközi jeliéit” Sokféle a gép, nehéz az al- atrészek beszerzése.

Ez bizony országos jelenség, leg lehet majd kérdezni ille- ikes minisztériumi szervektől, likorra várhaló változás.

— Sok kárt okoz az erdei ad, különösen a vaddisznó a sz-ek véleményeiben. A terűét rezervátum, így nehéz a vélelmezés.

Bizony ez nemcsak hegyközé ;ond, hanem megyei, sőt, az ország egész északi részének problémája. Ha lehet, nézze meg a képviselő, beszéljen az erdőigazgatósággal, hogyan lehetne jobb együttműködéssel többet tenni a kultúrnövények védelmében.

Szavak, vélemények az életről. Vita, beszélgetés, kérés és a problémák megértése... S mindezt bizonyosan intézkedések követik, hiszen a képviselő megértette, elismerte, feljegyezte.

Nehéz befejezni egy-egy

ilyen találkozást. Füzérkomlóson is gyorsan repültek és sokasodtak a beszélgetéssel töltött órák. S mire befejeződött az igen hasznos találkozás« odakint esett az eső.

— No, az esőt már megkaptuk, ez sokatmondó előleg a . többire, — folytatódott tovább : az érkezéskor megkezdett tréfa. S bizony, amilyen könnyű . volt elkezdeni, olyan nehéz- volt befejezni a találkozást.

A választók véleménye! í „aztán találkozzunk újra. mi- nél előbb, Vaskó elvtárs. Min- t denkor szeretettel várjuk.”

5 A képviselő véleménye, aki- munkája, fontos társadalmi- beosztása következtében

egyébként is gyakran járja a- megyét: „Bizony, jó dolog ez. . Ilyen összejöveteleken sokat- tanulhat, okulhat, tapasztalhat ki-ki a maga területén”.

t- Barcsa Sándor

múlva valóban esett, dereka- ni a: san.) szűr

® gép;

ge.”

— ... Ezt végeztük a tava- kati szón... — Nem beszámoló E

hangzott el. hiszen e bészélge- Mes tések korántsem hivatalos jelle. ték< gűek, s éppen ezért még álltái- mii masabbak a tapasztalatok is- - j mertetésére, a gondok, probié- vac mák kicserélésére. A hegyközi- tsz- ^ ek örömmel értesültek az or- let szággyűlés végezte munkáról, a del s megyei képviselőcsoport tévé- I 1 kenységéről, s a tervekről.. goi , Kérdés is esett. Belföldi és 0rs nemzetközi jellegű. hiszen pr, a Bodrogközben vagy Hegyközön, me a Szárazvölgyben vagy a Tisza er. .v, mentén aligha akad ember, tie akit ne érdekelne, mi is törté- tö' nik a nagyvilágban, aki ne ve- tudná, hogy ami nálunk és külföldön történik, az szorosan rg ,n összefügg egymással... S mi- a n_ lyen jó, ha van, aki időnként 1T1 áz elmondja az összefüggéseket. sc

>k, ie

;o- ® je

on

A közvetlenebb persze az, jj ami helyben, körülöttünk tör- s, ál tént. történik és történni fog ... ^ Ezért a képviseltek sem be- f . széliek kevesebbet, mint a kép- a viselő. Kisebb-nagyobb gondok, c megvalósításra kívánatos ter. ikó vek ismertették meg a képvise- ( lek löt választóinak életével, elkép- t , zeléseivel. Hadd említsünk i meg néhányat. j

ng' — Kevés a Hegyköz községei, ■ ben az ivóvíz. Füzérradvánv- tal- ban már terv készült társadal- jja j mi • munkában á törpe vízmű lel megépítésére. Azonban a me- ebb gyei tanácson valahogyan lába ppv kelt az egész dolognak. Pedig réfa jelentős társadalmi hozzájáru- ban lássa] több községben elkéssek szülhetne a vízmű ...

Fontos probléma? Igen. Hí. phb, szén a víz szinte életfeltétel... ifált A képviselő megígérte a segít- rai- séget.

óra — Hogyan lehetne változtatMinden újabb találkozás múli meggyőző erővel bizonyítja: san.) mennyire helyes, milyen dicséretes kezdeményezés volt a Hazafias Népfront és az ország. — gyűlési képviselő csoport közös SZ011 kezdeményezése arra vonatko- *\an; zóan, hogy választék és vá- ícse. lasztottak rendszeresen és mi- ®ue nél gyakrabban találkozzanak. mas A képviselők elmondtak ta- m<:* nasztalataikat. beszámolnak ró. ma j la mit végzett, milyen munkára G*\ '•észül az orszáegvnlés. a vá- sza^ lasztók neri in észrevétel őznek s me* — ba l^bAf ezf fay mondani —

interpellálnak választottjukhoz.

Tgv kerül in-'-én köz“l om-más- n<?1 hoz képviselő és képviselt, a V-ormány és a pép, az élet és a vezetés. S oz nálunk fontosabb

dolog mindennél . .. ,

ml

m tu<

kü

A napokban a Hegyközben cisi tart á kénviselő, A füzérkom- lóci csinos művelődési ház előtt a tsz-vezetők. tsz-taffok, az erdészet; a tanácsok dolgo- .zói várták. Hol a domboldalon fiüó országúiét, hol a magassá- ■ got, a hegyhátakon illő tenyér- a'

• nvi felhőpamacsokat vizsgál. <lC

* nafták.

— Ügy lenne igazán szén, ha ‘ ,f esőt is ..hozna” ’— mondogat- n a ták tréfásan. S ahogy Vaskó v i, M>hálv elvtárs, a hegyköziek ^ választottja megérkezett, mind- z jl járt. kint a szabadban elhang- s- zott az. első interneüáeió: I

s- — Hát az eső? H '?van do]- l í- gozik az az. országgyűlés? Baj 1 12 van a csapadék!erwel. oz le- i r- gyen az első. amit legközelebb ! r- megvitatnak. Nálunk már eev 1 jy hónapja nem esett. — Tréfa ; á- tréfát ért, mindennél iobban k, bizonyítva: azért mégis csak ! il- több az öröm. mint a gond. z- •— No, gyerünk beljebb, ő- azután jön az eső is — tréfált cg vissza a képviselő. — (Nem rajta múlt ugyan, de egy óra

A sáíoraijaújhelyi iiákok példamutatása

Sátoraljaújhely lakossága ,064-re több, mint egymillió M érint értékű társadalmi mun- mef cát vállalt, hogy szebbé tegye mer /árosát. Az év első felében rett :supán az. új városligetben Has nintegy 185 ezer forint értékű gyű társadalmi munkára került kéz sor. 7.60

A város szépítésében, fejlesz- las: lésében különösen a közép- és nél általános iskolás diákság veszi A ki példamutatóan részét. A naí Kertészeti Technikum tanárai la és diákjai például 50 000, a hé: Kossuth Gimnázium 52 000. az. las Élelmiszeripari Iskola 48 000. a — Közgazdasági Technikum int

"5 000 forint értékű társadalmi Tc munkát; ajánlott fel. \ kisebb ho iróniák és a Zóia Kollégium ke diákjai is kivették részüket a vc , társadalmi munkákból. de

i

<Suhant nem tudjéh:

I Ksnvezióyes ;;

\ hétvégi íegyeK a borsodi *: { kíránduiénetyeKie f Az ország kevés részében ta- g piálható oly sok, szép kirandu- v & lóliely, mint megyénkben. So- o ^ kan nem tudják, hogy a het- K) végeken kedvezményes áru Q vasúti jegyekkel is el lehet c f. jutni számos borsodi turista t y központba. Boldogkővára!ja, i fyBódvaszilas, Füzérkomlós, Fü- , Azórradvány. Jósva fő-Aggtelek, a Mezőkövesd. Putnok. Sárospa- ■ ftak, Sátoraljaújhely, Szarvasit kő, Szendrő felső, és Szilvásai várad vasúti állomásokra váltakat ó minden pénteken déli 12 AÓrától hétfőn déli 12 óráig ér- f vényes. 33 százalékos kedrez- j menyes menettérti jegy. így v például, akik Miskolcról .„50- ^ toraijavjhelybe kirándulnak.

A oyorsvonaton Sf forint fíO fil- Jlér helyett a túrista-kedvez- J meny igénybevételével 54 fas' rint 60 fillérért tehetik meg A nz oda-vissza utat.

A kis, füstös riói szállodában találkoztam velük először. Élénken vitatkoztak, repkedtek a dallamos spanyol szavak a vita. hevében.

— Son panamenos, yo halló que comunistas. Panamaiak, azt hiszem, hogy kommunisták — szólt fanyar arccal a spanyol portás. Közéjük ültem, s most . már magam is érdeklődve , hallgattam a tizenegy pana- ^ mai diák beszélgetéséi, mely

(»».Sí«,«,,,,,,

..................

\ Lloro s

» .

i európai fül számára vesze- 1 kedésként hallatszott.

* Jól szemügyre vettek, de v amikor megmondtam, hogy $ magyar vagyok, engem is a belevontak a disputába. A

Y Canal del Panamá-ról, s a » jenkikről volt szó. Már nem v tudom, hogy hogyan terelő- ^ dött rá a beszélgetés Lloró- A ra- Lloro, ez a szó sírást, I könnyet jelent. S milyen ^ furcsa, egy panamai fiút t hívtak így.

* — Mondd el Lloro lörténe- ^ tét! — kérlelték a többiek a egy magas, félvér fiút, aki ’ lassan belekezdett a véreser ® komoly mesébe.

$ ... Lloro együtt kezdtí

$ velünk az egyetemet otthen a Ciudad del Panamában. Ke

Y vesen tudtuk róla, hogy ille

* gális kommunista volt,

4 amellett igazi panamai, ak ^ gyűlölte a jenkiket. Tűnte a lést szervezett, diák-sztráj T kokat, és emiatt sokszor ke ▼ Hilf, összeütközésbe a ható (i Ságokkal. Merényletet pre ff háltak elkövetni ellene, d Á meghiúsult. Amikor pedig I letartóztatására került voln ^ a scir, Lloro már Colombií f ban járt.

§ Kintről irányította társai a de nem bírta sokáig az emi: V rációt, s egy napon titke v visszatért. Barátaink ej 4 kis, vidéki farmon, hacie: Íj dán rejtették el. ö pedig ú ^ ból kezdett mindent. C

volt, amikor összecsaptunk a f(Jí jenki-katonákkal a csatorna- v övezetnél, hogy a panamai ^ zászlót is kitűzhessük. Sem- a 1£. mitől sem félt, ezer helyen és ezer alakban jelent meg. . Nevét az egész ország is- vK‘ merte már. Az egyszerű pa- ’ namai peonok gitárjain a Lloro-ról szóló dalok egyre a™ : gyakrabban csendültek fel.

: S ezért kellett meghalnia ?s<

• is... ^

' Mint mondják, szép nyári A

este volt. Lloro kitárta ab- *á

• lakát, s a remegő petróleum- Yk o lámpa fényébe húzta az ócs- jé « ka Remingtont. A gépbe be- ^ ő ” lefűzte a hófehér lapot, s

» egy kicsit eltöprengett, ki- aÉ o nek is írjon először, anyja- Yé nak, vagy menyasszonyának? J - Aztán lassan leütötte az első ♦ r sort; Querida Marná, Drága e Édesanyám... S mielőtt A { y folytathatta volna, plasztik- 11 s bombát doblak a szobába. A v \ fehér lapot a lassan rácsurgó V a meleg vér élénk vörösre fes- fjt n tette ... Á '

j- A temetésen ezrek vett i: 1 i- részt, s a néma tüntetés fe- J t, nvegetőbb volt bárminél. ▼ :n Az újságok úgy adták hí ^ jt rül halálát, hogy „a kom- Á munista diákvezér írógépé a e- be lázító röplap volt befűz- ▼ >k ve, a halál pedig plasztik- “ ki bomba készítése közben ér- $

;n te utói.” ^

De akkor már mindenki ^ te tudta a valóságot, hős/ a n, Lloro édesanyjához írt utol- Y e- só levelét szakította félbe a ^ ie- gyilkos kéz. /,

s Azonban a panamai rend- J iki őrség, de a jenkik sem ege- J ie- szén biztosak, hogy valóban \ íj- ö halt-e meg azon a napon, ( :e- mert a jelentések újabb és ( tó- újabb Lloro nevű diákok , ró- tevékenységéről adnak hírt. de Hol itt, ho! ott tűnik fel, és j ; a ól tovább személytelenül. S i Ina hiába keresik, hiába, meri , iiá- ma már nem egy Lloro van , Panamában, hanem fiatalok alt, tízezrei;.

üg- Amikor a mesélő elhallga- :on tott. láttán?, kis könnycsepp egv gördül le barna arcán. Tűdén- tam miért, Lloro spanyolul új- könnyet is jelent..:

OH Major László

KéDviselő a Hegyközön

Népi műemlékké nyilvánították a Hegyköz learéaibb házait

Ä Hegyközben fekvő Három- ír huta község két ősi lakóházát ^ népi műemlékké nyilvánítót- iák. Mindkettő több mint száz g éves, és a jellegzetes hegy- _ vidéki forma szerint épült, fa- Vázzal és paticsfalakkal. Konyhájukban belső kemence van, szabad kéménnyel. A két 1 ősi lakóépületről a debreceni j iudományegyetem néu/ajzi | tanszéke készített felmérése- j két, s a benne lakók különös ] gonddal óvják, hogy minél to- i . vább fennmaradjon.

Ezek a lakóépületek akkor i keletkeztek, mikor ezen a vidéken a hatalmas erdőségek hasznosítására üveghutákat állítottak fel. Az erdő fáiból tűzték az üveggyártáshoz szükséges hamuzsírt. Mikor egy-egy erdőrészt 1:' roltak, a hutákban dolgozó munkások tovább költöztek. Így alakult ki, egymástól 2—3 kilométer tá 7ui- ságra az ó-, a közép- és az újhutai település, amelyet ma közös néven, Háromhutának neveznek.

Az 'egykori üveggyári munkások, most az erdőgazdaságban, valamint a szomszédos ipartelepeken találnak munkát, mert a község összesen | 240 holdnyi szántóföldje nem

nyújtana megélhetést a csaknem 500 főnyi lakosságnak

;l sent, il

■l A „huták” az utóbbi évek- it ken sokat fejlődtek. Bevezett) tcl< a villanyt. Minden ntásO' •j házban van rádió, öt tt

t Pancsolja őket össze a kül

Mlúggal. Az „anyaközségbea : rnnködik a tanács, it