Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

IT* n. t izi Jj[í iK «4 *8 í Világ proletár! oi. egyesüli etek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 16D. szám Ara 50 fillér Kedd, 1964. július 21. • •••■•« ■••a ■••<••••**•••••• e«t •••••••■ Megkezdődlek a lengyel felszabadulási ünnepségek Készülődés a mezőgazdasági kiállításra Vezetésről—vezeíine! Autók a gyár előtt Váivédők éjlli boq (JJU — ráe&kát Vasárnapi sporteredmények Kársa miié kereszt gabona a borsodi földeken Megyénkben naponta már 8—10 ezer holdról kerül le a kombájnok, az aratógépek és a kézi kaszások munkája nyo­mán a gabona. Csütörtökön már mintegy felét vágták le a kalászosoknak. Eddig három millió kereszt gabonát arattak le a borsodi földeken. Ezeknek jó részét kombájnnal azonnal el is csépelték, de még egy­millió kereszt fekszik a tarló­kon. utóéré.sben. Ezeket kéve­kötő aratógénekkel, kézi ka­szával aratták és bordás után p tsz-ek közös szérűin csépelik eL Az alföldi jellegű vidékek után csütörtökön megindultak a gépek az északi, lejtős terü­leteken is. Az edelényi, az óz­di és az encsi járás szántó­földjein is beérett már a búza. Az abaúji dombokon csakúgy, mint a Cserehát lejtőire kapasz­kodó szántóföldeken, az arató­gépeken és- kombájnokon kí­vül igen sok kézi kaszás dol­gozik. Az aratást megkönnyíti, hogy a gabonát a rétegvona­lakkal párhuzamosan vetették, s a géneket, az egyenletesen elmunkált lejtőkön is használ­hatják. TALÁLT KINCS A gazolin leválasztó tornyok szomszédságában szerelik állványzatot. A talált kincs mindig meg­örvendezteti az embert. De vannak „talált kincsek”, ame­lyek az egész nemzet boldo­gulását szolgálják: ilyen a haj. dúsági földgáz. Nos, ennek a nemzeti kincsnek mennél tel­jesebb és célszerűbb hasznosí­tására, Hajdúszoboszló határá­ban gazolin és propánbután gáz leválasztó üzemet építenek. A létesítmény,500 millió forintba kerül, de a haszna szinte fel­becsülhetetlen jelentőségű. Ez az új létesítményünk 1965. végére készül el. Telje­sen automatikusan fog működ­ni. naponta 500 tonna háztar­tási és ipari célokra használ­ható propánbután gázt. vala­mint gazolint választ majd ki Erre a célra naponta két millió köbméter gáz szükséges, to­vábbi két millió köbmétert pe­dig tisztítás után továbbítanak ipari és háztartási célokra. A Tiszai Vegyikombinát és a miskolci üzemek már hasz­nálják a hajdúszoboszlói gázt. amelv eljut a debreceni és a haiöúszoboszlói háztartásokba is. •Budapestre a külön e célra most" énülő’ síárvemt/Mc továb­bítja a hajdúsági földgázt. Az ország egyik legkorszerűbb vegyipari gázmentő állomása A Tiszai Vegyikombinát nit­rogén műtrágyagyárának alig lesz olyan üzeme, ahol a ter­melés során ne dolgoznának egészségre ártalmas gázokkal. Ezért ezen a területen építet­ték fel az ország legkorszerűbb vegyipari gázmentő állomását. Az'új egészségügyi létesítmény kilenc helyiségében különböző laboratóriumokat, orvosi, ok­tató- és fektetőszobákat, vala­mint riasztó központot rendez­Több helfest pusztát©^ tűz cs snegfében Súlyos károkat okosait a gondatlanság Az elmúlt hét második felé­ben. több kisebb-nagyobb tűz pusztított megyénkben. A sú­lyos károkat a legtöbb esetben gondatlanság okozta, s ez kü­lönösen most, az ismét kezdő­dő kánikulában, amikor egyet­len szikra is tűzvészt okozhat, arra figyelmeztet: sokkal több figyelmet kell fordítani a tűz­biztonságra, a tűzrendészen előírások betartására, Szentistván községben,, a tnezőkeresztesi út mellett lévő termelőszövetkezeti. tanyán pusztított a legnagyobb tűz. Egy 25 méter hosszú, óriás szé- naicazalban keletkezett öngyul­ladás. A lucémaszénát hideg levegős eljárással szárították, s gondatlanságból egészen nedves rétegek is kerültek a kazalba. Időnként elmulasztot­tál; megmérni a kazal hőmér­sékletét, s így nem vették ész­re idejében, hogy öngyulladás veszélye fenyeget. A tűzoltó­ság és a segítségül sietett mint- egg félszáz katona több mint tíz órán át viaskodott a tűzzel. Négy fecskendő oltotta a lán­gokat, s három trágya-marko­ló Zeíorral szedték szét az égő kazlat, hogy az értékes takar­mány egy részét megmenthess sóid így is 160 mázsa első osz­tályú lucemaszéna ment tönk­re. A kár több tízezer forint. Percesén, a Fő utca 9. szá­mú háznál az éjszakai órákban fogott lángot két nagy csűr tetőzete. A kár több mint tíz­ezer forint. A tűz oka a. jelek szerint gyújtogatás. Hejőbá- bán, a Dózsa György utcában két ház gazdasági épületei sínylették meg súlyosán a gyermekek játékát. Két hat­éves kisfiú addig játszott a Gyufával, amíg egy szénakazal, egy sertésól, egy szekér, és más Gazdasági felszerelés lett a lángok martaléka. Sátoraljaújhelynél, a sára- Zsadányi úton egy bitumen­keverő gépnél keletkezett ki­sebb tűz. Az utóbbi időben többször fordult már elő, hogy a bitumenkeverő gép felrob­bant, illetve tüzet okozott. Miskolcon a Bútoripari Válla­lat, porkamrájában keletkezett léíz, A háromezer forintos kárt egy hegesztési szabálytalanság °kozta. Még szerencse, hogy a tüzet sikerült a tűzoltóságnak idejében > eloltania. Diósgyőr­ben. a Pálinkás-tetőn kisebb avart.űz volt, amely mintegy félholdas területen okozott kárt. Abaújszántón a kom­bájnból kipattanó szikra gyúj­tott meg egy kevés árpaszal­mát. lek be. Ezeket a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel. így többek között az állomás részére mintegy másfél millió forintos költséggel egy vastü­dőhöz hasonló, újraélesztő ké­szüléket, 15 önmentő berende­zést, ugyanannyi oxigénléle­geztető készüléket és több mint 700 gázálarcot vásároltak. A szintézisgázzal dolgozó üze­mekben kilenc helyen auto­matikus mérőberendezéseket helyeztek el, amelyek gázszi­várgás esetén távjelzéssel ri­asztják a mentőállomást. A többi üzemekben pedig vízjel­ző berendezéseket létesítettek, amelyek gombnyomásra mű­ködnek. Riasztás esetén a kép­zett gázmentők kétágyas, kü­lönleges légzőkészülékkel és belélegeztető berendezéssel felszerelt mentőautóval vonul­nak a helyszínre, hogy a sé­rülteket azonnal elsősegélyben részesítsék. Az új egészség­ügyi létesítmény most készült el, és dolgozói a közeli napok­ban tartják meg a berendezé­sek "gyakorlati kipróbálását Gyors ütemben készítik elő és állítják fel a gazolin leválasztó tornyokat. Végéhez közeledik az aratás a sátoraljaújhelyi járásban Borsod más vidékeihez hasonlóan jól ha­lad az aratás a sátoraljaúj­helyi járás területén is. Sőt, talán a korábbi évek hasonló időszakához viszonyítva vala­mivel jobban is állnak a szo­kottnál, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy megyénk északkeleti részéről van szó, ahol a késői kitavaszodás miatt a kalászosok érése is később történik, mint másutt. — Elégedettek lehetünk az eddigi eredményekkel — tájé­koztattak bennünket a mező- gazdasági osztályon —, hiszen már az aratnivaló 75 százalé­kát levágták, ami azt jelenti, hogy a 33 ezer 606 katasztrá- lis holdnyi területből mint—y 25 ezer holdról már betakarí­tották a kalászosokat. Dicsé­ret illeti a zemplénagárdi Sző­ke Tisza, a tolcsvai Békehar­cos, az alsóregmeci Kossuth, a sárazsadúnyi Jóreménység szorgalmas gazdáit, akik már végeztek az aratással. Meg kell gyorsítani a munkát a Hegyközben, különösen Fü- zérradványban, de a sárospa­taki Kossuth Tsz tábláin is, ahol kisebb lemaradás tapasz­talható. És ha a Sátoraljaúj­helyi Gépállomás odaadóbban, gondosabban végezte volna munkáját, nem lenne lábon álló búsa egyetlenegy határ­ban sem. De így is remélhető, hogy legkésőbb július 22-ére az egész járásban végzünk az aratással. Kiderült ugyanis, hogy az itt-ott von­tatottan haladó betakarításért legtöbbször nem a termelőszö­vetkezetek, hanem a gépállo­mások hibáztathatok. A kom­bájnoknál, az aratógépeknél gyakoriak az üzemzavarok, s késedelmes a gépek kijavítá­sa. Nem egyszer előfordul, hogy egyik-másik gép 2—3 napig is áll. Bodroghalmon például a Szabad Föld 3 kom­bájnt és 2 aratógépet kapott. A 3 kombájnból ezen a héten kettő leállt, az egyik a község közepén vesztegelt, a másik pedig a kombájnvezető ud­varán volt javítás céljából. A két aratógép közül az egyik kötőfej hiányában olyan rosz- szul dolgozott, hogy a tsz ve­zetősége kénytelen volt abba­hagyatni vele az aratást, s a másik is csak 80 százalékos munkát teljesít. Ha az aratással általában véve elégedettek Is a járás­ban, nem mondhatjuk el ugyanezt a nyári talajmun­kákról. Sajnos, e tekintetben nagyon is elmarasztalhatók a termelőszövetkezetek. A leg­több helyen ugyanis az aratást nem követi azonnal a tarló- hántás, a tárcsázás. Talán egyedül az alsóregmeclek ki­vételek, mert ők valóban na'gy gondot fordítanak az aratással egyszerre történő talajmun- káiraj Ennek a következménye az­tán, hogy másodvetést alig találunk a határokban. Ezt még azok a szövetkezeti gaz­daságok is elhanyagolják, amelyek pedig eredetileg ki- sebb-nagyobb területeken ter­veztek másodvetésű növénye­ket. A bodroghalmi Szabad Föld 20, a tiszakarádi Üj Élet 27 holdon vetett silókukoricát másodnövényként, néhány he­lyen vetnek még kölest takar­mánynak és napraforgót zöld­trágyának. elleni pana­A gépállomások szók miatt egyébként a mező­gazdasági osztály szerdán ér­tekezletet hívott össze Sátor­aljaújhelyre. Ezen a termelő- szövetkezetek vezetői és a gépállomások szakemberei őszintén, helyenként kemény hangon megvitatták a prob­lémákat. a hibákat. Nem he­lyeselhető ugyan, hogy ilyen sürgős dologidőben a vezetők, szakemberek értekezleteken fecséreljenek el néhány órát is, erre a megbeszélésre azon­ban éppen a bajok megszün­tetése végett feltétlenül szük­ség volt. És ennek eredmé­nyeképpen a gépállomások bi­zonyára mindent elkövetnek a gépek üzemeltetésének biz­tosítására, s akkor semmi akadálya sem lesz annak, hogy az aratást néhány napon belül valóban befejezhessék az egész sátoraljaújhelyi já­rásban. Hasznos találkozó Harmati Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront országos titkára 1945. március első napjaiban, mint kormány- biztos érkezett meg a volt gönci járás székhelyére. Gönc­re, hogy ismertesse a járás községeiben a földreform tör­vényt, megszervezze a földosz­tó bizottságokat, hogy mielőbb megkezdhessék a grófok és földesurak nagybirtokainak felosztását. Az elmúlt héten ismét Gön­cön járt Harmati elvtárs. hogy felkeresse azokat, akik mint munkatársak segítették annak idején e történelmi jelentőségű munkájában. Kruly Mihály, annak idején asztalos kisiparos, most a szö­vetkezet dolgozója, volt a leg­hűségesebb munkatársa Har­mati elvtársnak. Találkozásuk megható volt. A kifogyhatat­lan emlékek, a jól végzett munka öröme csendült ki min­den szavukból, özv. Németh Dánielné, akkor a Hangya szö­vetkezet dolgozója, most 87 éves nyugdíjas, volt Harmati elvtárs szállásadója. Leírhatat­lan volt az öröm, ahogyan az idős néni Harmati elvtársat fo­gadta. „Kedves Harmati úr, de sokat gondoltam önre. Nagyon boldog vagyok, hogy felkere­sett”. ezekkel a szavakkal kö­szöntötte 19 évvel ezelőtti la­kóiát. akit az első pillanatban felismert. Este, amikor szalonnasütés melletti barátságos beszélge­tésre jöttek össze az akkori és a mostani közéleti emberek, a múlt eseményein kívül a mai időkről is szó esett Harmati elvtárs, úgy is mint a Közpon­ti Bizottság tagja, úgy is mint a Népfront országos ti lkára sokfelé megfordul az ország­ban. Tapasztalatokat visz, s hoz. Sok kérdésről esett szó, főként a mezőgazdálkodással kapcsolatban. Hasznos volt ez a találkozó. A párt, a tanács, a tsz, az fmsz, a tömegszervezetek, a nép­front vezetői — mint valami­kor a forradalmár csoportok — fejüket összedugva hallgat­ták egymást, azokat a szava­kat, amelyek a közös ügyet szolgálták. Másnap reggel megnéztük a MÉK kirendeltségén a kiváló gönci magyar kajszi felvásár­lását Készen vannak a ládák a belföldi piacokra való szállí­táshoz, és az exporthoz is. A szocialista országokon kívül nyugati országokba is eljut a kiváló gyümölcs, amely évről évre mindig több és több lesz. Szépen díszlenek az utóbbi években telepített facsemeték, nevelik a gönci tsz faiskolái­ban a szaporítóanyagot. Szép a Hernádvölgye, gazdag kapás- termést. Ígér. Kulturáltabb a határ, mint a grófok és a föl­desurak idejében, s meglátszik minden községben, meglátszik a községekben lakó embereken is, hogy a szocialista nagybir­tok jövedelme azoké, akik megdolgoznak érte. Németh Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront meg' aleinöke

Next

/
Thumbnails
Contents