Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-19 / 168. szám
2883. JtíHtts 19. RSEAKMAGTÄÄORSZA© T Vasárnap a szerencsi járásban is fiatalok segédkeztek az aratásnál A járási KISZ-bi- zottság szervezésében társadalmi munkában dolgoztak: mintegy 1000 búzakaresztet raktak össze. A golopiak egész nap. élen jártak. 35 golopi fiatal több, mint 540 keresztet állított ösz- sze. A kiszesek mindenfelé segítőkészen várják a munkát Sajnos, éppen a golopi termelőszövetkezetben nem akarták elfogadni segítségüket. A fiatalok azonban megmutatták, hogy 6k is élen tudnak járni a munkában, megnyerték az idősebb tsz-tagok bizalmát és most már még nagyobb feladatokat kérnek. Tapasztalatcsere a jobb könyvtárakért A könyvet minden faluban szeretik, de a propaganda nem mindenütt megfelelő, a tanácsok nem mindenütt adnak megfelelő segítséget, vagy pedig nem is tudják, miben segíthetnének leginkább, hogyan lehetne saját könyvtárukat magasabb színvonalra emelni. A Miskolci járási Tanács kezdeményezésére az elmúlt évben éppen a könyvtári munka megjavításának céljából több tapasztalatcselét bonyolítottak le. Ezeken a evengén munkálkodó könyvtárak vezetői és a községek tanácsának vezetői vettek részt. Természetesen olyan helyekre láto- • gattak el, ahol tanulhattak, és gazdag tapasztalatokkal megrakodva tértek haza. Ezek a látogatások sikerrel jártak. A miskolci járás néhány községéből ez évben újra ellátogatnak a fejlett könyvtárral rendelkező helységekbe. A tapasztalatcsere részvevői az edelényi, a sajószentpéteri, a tolcsvai és az ongai könyvtárat tekintik majd meg. toruk is, de azt is elvitték a lovak. Egyszer Karkovics bácsi Istóknét is berántotta, s ezen mindig jót mulatunk, ha szóba kerül. — Istókné asszony, itt az alkalom, hogy megelőzze magát. Azért szólok, hogy ne tegyen szemrehányást estére, amikor a nyereséget összeszámolom. Ha kijön velem délután a lóversenyre, és megtesszük négy pengővel mutyi- •;a.n Ámokfutót és Csodalábat da-vissza is kifogunk még egy pár befutót, akkor maga is megkeresheti az ezresét; A felesége integetett a háta mögül Istókné- nak, hogy ne higy- gye, ne higgye, de akkor annak még semmi oka sem volt, hogy kételkedjék. Kárkovicsnak még villamosjeevre sem volt pénze, de mit számított az, amikor ezer pengő lógott a levegőben. Odahaza leírták a lovak nevét, amit befutóra megjátszanak, de künn Karkovics már másképp beszélt; — Látom, Amokfutó lesán- tult, Csodalábról meg levették a jó lovast. Itt Henricus fog belovagolni öt hosszal Jóbarát előtt: rájuk teszem a pénzt; Istókné belement; hiszen semmit sem értett hozzá, csak mikor a lovak elfutottak, akkor verte Karkovics a fejét, hogy miért nem az előző gondolatát játszotta meg, mert Amokfutó és Csodaláb győzött. Istókné ekkor ott akarta hagyni a pályát, de Karkovics rátámadt: csak nem dobja el az ezer pengőt, futnak itt még más lovak is ő meg biztos a dolgában. De amikor húsz Pengő elúszott, hiába bizonykodott Karkovics tovább: Is- tókné a helyszínen megeser- hyőzte, és faképnél hagyta, Korrekció“ helyett konfekció A IIKwiOKini KI SOI ItlATlvc'l „meztelen tények” fedőnéven emlegetik a nyugati rendőrhatóságok. Ezt a divathóbortot, állítólag, a szépséges Itália „dolce vita” köreiben kulti- válták először. Amerikában valami Bob Pinchbeck kaliforniai divatfőnök görljei ve-(lllllllllIIUIIllllllllllliiilimiIEIIIIIIIltl|||||||||||iiillll||||||ilitimiiiiii|||||||||||||imi||Ht«||||||||||IIIIUIIIIIIIIIimiiriillllltlllllHIIIIIIIIIilllllIIIIiHll* zették be. Nos. a kétrészes*: fürdőruha fogyókúrát tartott-*- s ime, beszélnek, vitatkoznak, E ínrak róla. E És ha már lúd, legyen kö-E vér. Jutta Wegener és Chris-E tiane Wolf, mindketten 22 éve-E sek, és mindketten sztárjai aE nyugat-berlini Edes-Salon el-“ nevezésű éjszakai mulatónak,E világos nappal, monokinis kompózíciójú utcai ruhában — jelentek meg a Kurtfürsten-E damm aszfaltján. Élénk érdek-: lődést keltettek. (Képünkön : Jutta Wegener látható, amint— a kíváncsi rendőrök kérdéseire*: felelget. A „meztelen tények”: leplezésére szol«-!''', ^keteE kereszt áz erkölcsrendészertiE cenzúra műve.) E Általánossá válik-e az űjS ..divat” nyugaton? Nem szük-E séces-e rendőri eszközökkel“ féllépni ellene? Iíöcherl nyu-E gatnémet miniszter szerint ezE nem josri. nem rendőrségi. ha-~ nem lélektani probléma. A: nők óriási többsége elutasítja,— Pénz, jetivértif, ékszer t Látogatás az Állami Pénzverdében Ha új lakó jön, Istókné kö-: telességének tartja, hogy fi-E gyélmeztesse: lóverseny dolga-E ban ne hallgasson Karkovics-E ra. De lehet is annak ellen-E állni, hisz maga is hiszi, amit: mond, s ezért a me'"'--őződés: sugárzik a szavából. Mi, a ré-= giek, meg csak nevetünk, haE új veréb száll a lépre. . E Az ötödik ágy — haE Istóknét is számí-E tom, a hatodik —E az enyém. Engem E már innen-onnan: ismernek, tudják honnan jöt-E tem, ki vagyok, nem szüksé-~ ges, hogy bemutatkozzam.E Annyit mégis be kell valla-- nőm, hogy már a harmadikhete nem tudtam fizetni az: ágyért, s ezért Istókné arca: napról napra komorabbá vált.E ha reám tekintett. Hogy aE meddő vitát elkerüljem, a leg-E korábban távoztam hazulról*: és csak akkor tértem meg,= amikor már mindenki aludt.E Virradat előtt kibújtam azE ágyból, a legnagyobb csend-E ben vettem fel a ruhám, a szá-E jamból vizet köptem a tenye-E rembe és az arcomra ken tem, — hogy minél kevesebb zajjal: ússzam meg a mosakodást.: Lábujjhegyen jártam, s már aE kilincsen volt a kezem, ami-: kor Istókné megszólalt: E — Varga úr, én sajnálom E magát, de nem várhatok to-E vább. Szegény asszony vagyok,“ nálam minden fillérnek meg-: van a helye; szombaton ki-: írom az agyat, ha nem fizet.: Isten látja a lelkem, hogy: nem tehetek másképp. E Ezen a napon rámmo-S solygott az ég': sike-E rült elszerződnöm E kutyasétáltatónak, E ami megmentett at-~ tói a kényelmetlenségtől, hogy: a Nyúl utcába járjak hálni; E Valamelyik bajnokunk kapja majd ezt a sportírmet, amit Hof- bauer Gyula kOszit. Nyugtalan teremtés a Dénz, nem tud sokáig egy helyben maradni, még ha olyan kicsi is, hogy csak fillér a neve. Kézből kézbe, zsebből zsebbe, tárcából tárcába vándorol. Amíg új és fényes, megforgatjuk ujjaink között, megcsillogtatjuk egy pillanatra, aztán a többi közé tesszük, s észre sem vesszük, már elillant tőlünk. tovább vándorolt. Folyton bolyong a pénz, ám mégsem örökké. Sorsuk, életük van a pénzeknek is. Születnek, aztán élik mindennapi életüket, majd, ha megkoptak, megsápadtak már, elenyésznek valahol; egy részük — a fémpénzek — olvasztókemence tüzes gyomrában fejezi be pályáját. S onnan ismét új életre indulnak. Hol születik” a pénz? A pénzverdében. Zajos prések formálják a csillogó érméket, olajszagú gépből hullik a húsz filléres, a forintos. S aki a gép mellett ül, annak nem újdonság a vadonatúj forint, legfeljebb, ha a vásárláskor a visz- szajáró apró között feltűnően fényes darabot is talál, megforgatja ő is ujjal között: „ezt vajon mikor k.'— Forog a pénz, éli mindennapi életét. Ám ahonnan útiakéi; ott, s ezt már kevesen .tudják,- sok minden más is készül. ÖV vösök, vésnökök dolgoznak itt; nyersanyaguk bronz, arany; ezüst, drágakő. Érmék, plakettek, jelvények, ötvösmunkák! gyönyörű ékszerek kerülnek! ki az Állami Pénzverdéből.' Havonta mintegy négyszáz-: ezer különféle jelvény; gomblyukba tűzhető néhány forint tos apróság. De készül itt ezreket, tízezreket éró cizellált ötvösremek is, amely vitrinek díszeként hirdeti a világ sok- táján a magyar mesterek ügyességét. Nehéz présekből 10—20 filléj resek, forintosok b--”~ -eV;; készül az aprópénz. Az ötvö-' sök könnyű kalapácsai alól szépen munkált ékszerek kerülnek lei; ezek nagy pénzt; értékes valutát hoznak az -országnak . a. k: Foglalkozása; órmefestó: Horvátli Kudolfnó a Daauvla motorkerékpár-érméket készíti. Egy tál húsztüléres. Gyártotta: Szabó S&ndorné. A boltban ó is kopott pénzzel fizet. •, A ssereaesf járás fiataljai az aratásnál Qetyifzttelz tehát nem lesz divat belőle. De a makacs, többnyire igen fiatal, monokini párti nők ragaszkodnak jogaikhoz. Az egyik amerikai görl monokini- ben, ezeket mondotta: „Afri1*'•jl'knr* ’n mrvrt’Korr» -fzAIr lányainak szabad? Az amerikai fehér lányoknak nem?” Az érv' nem rossz. És a szándék? És a társadalmi háttér? Ne feszegessük. . Ezek — meztelen tények... (pp) bertársainkat, az iskola és művelődési ház adott mindig otthont a bajbajutottaknak. Így lesz ez a jövőben is. D e az a szemlélet semmiképpen sem rokonszenves, hogy bármi történjék a faluban (tatarozás, átalakítás, leltározás) az iskolát vegyék igénybe áruház stb. céljaira. Ez az álláspont nemcsak eszményileg devalválja az iskolához tapadó tisztelet-érzésünket, hanem materiálisán is rongálja az oktatási intézmény amúgy is nagy megterhelésnek alávetett falait, berendezéseit. Sovány kompenzáció és gyér vigasz az, hogy az igénybe vevő kilátásba helyezi a falak kimeszelését. Itt a szemléleten kell alapvetően változtatni, mert például a mezőcsáti fmsz hatalmas cipőboltjába bőségesen „bevendégeskedhetett” volna a ruházati bolt is arra a két hétre, amíg a tatarozás tart. Annál inkább, mivel az iskola is többre tart igényt, mint egyszerű . belső meszelés; alapos tatarozásra, felújításra, ajtó-, ablakráma festésre, küszöb és veranda javításra. — párkány — M ezőcsáton tatarozzák a földművesszövetkezet ruházati szaküzletét. Egy felirat fogadja a vásárlót, a lényeget tekintve ezzel a szövegezéssel: Az árusítás zavartalanul folyik az egyik (s megjelöli melyik) iskolában. Megnéztük az iskolát, az áruházzá vedlett tantermet. Jó minőségű konfekció áruk sorakoztak az iskolapadok helyén s a katedrán (stílszerűen) két nagyon kedves, nagyon udvarias elárusító. Az iskola század eleji, szegényes, ütött- kopott épület. Két tantermes, az egyikbe zsúfolták össze a viszonylag korszerű padokat. Túl azon, hogy pillanat alatt megállapítottuk: erős tatarozásra szorulna az iskola, fellobbant bennünk a dobogás. Megint és megint egy nevelési intézményt „fogtak” be! Tudjuk jól: nyaranta a gabona számára sok helyütt szűkösek a tárolási lehetőségek. Szükség esetén még gabona raktározásra is átadjuk művelődési otthonainkat. Mar arra is volt példa, hogy iskolát is igénybe vettek gabona tárolásra. Ha természeti csapás sújtotta em