Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
eszakmagyarorszaq 3-bat, 1964. Túli ns 18. ««uagMwnini'iiTiiraniiw postává!! három azo- tartalmú levél érkezik a fi Mélyépítő Vállalathoz. A feladó: a Miskolc városi Pártbizottság. A címzett: Szo- molya Pál igazgató. Karvaj- l szky István főmérnök. Pecsenye Miklós, az egységes pártvezetőség titkára. A szöveg tömör, de sokatmondó. Lényege: a párt-vb értékelte az LKM ? rekonstrukciós munkákkal r\ kapcsolatos pártmegbizatások e teljesítését. Megállapította, hogy az említettek, kommu* nista vezetőkhöz méltóan hajit tották végre megbízatásukat, 1< ezért a párt-vb köszönetét és <3 elismerését fejezi lei. i ri IS nappal korábbam * Bár a címzett a három ve- b zető, az elismerés végered- é menyben sok száz ember el- :i.;tmerésre méltó, helyenként . hősiességszámba menő mimg, kájának szol. Annak, hogy a 1/mélyépítők, az eredetileg ter- T vezett 69 nap helyett 54 nap £ alatt befejezték a durvahen- ’ germűi bloklcsor hengei'állvá- , nyánalc alapozását. i A mélyépítők munkájáról )i érdemes néhány adatot ismerIntermetalí kalmázott anyagi ösztönzésnek, ez pártmegbizatás. de az em- de ez nem magyaráz meg min- - - dent. e • Mii Ä Els® a közösség ügye! igaz. nemet alig-alig mond, de® bos a társadalom számára. Ég többletldadást. aal: • • • , o az emberek, nemcsak óhajtják, hogy hazánk Is egyre inkább kiaknázza a szocialista világ- rendszer létéből fakadó előnyöket ős új, fejlett együttműködési formákat választ. Ebben az értelemben az In- termctall létrehozása szerves folytatása annak a fejlődésnek, amelynek a közös KGST- bank megalakítása, a közös vasúti teherkocsi-park, az egyesített energiarendszer központi elosztó-szolgálatának létrehozása voltak kiemelkedő állomásai. Híven elődeihez, az Intcr- metall is a résztvevő országok nemzeti szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán épült fel és egyformán szolgálja a három ország s az egész szocialista világrendszer érdekeit. Ennek szervezeti kifejezője, hogy az Intermetalí munkáját irányító tanács csakis enryban'té döntéseket hozhat. Az Intermetalí születése így a nemzeti és az internacionalista érdekek magasrendű közös szolgálatának •nyersvasat, 17,6 millió tonna példája. Mivel foglalkozik az ÉGSZ! ? osztály csak egy évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét. A jelenlegi körülmények között, a szervezés másfél esztendejének befejezése után azonban sokkal nagyobb lendülettel és intenzitással láthat munkához. Erről számolt be ifj. Horváth Béla, tudományos intézeti osztályvezető. Az osztály feladatai részben helyi, részben országos jellegű kutatási témák megoldásából állnak. Igen fontos feladatuk a lakáspolitikai kutatási témák megoldása. Ez a hazai és a nemzetközi lakáshelyzet elemzéséből, a különböző életszokások vizsgálatából és a lakásépítés konstrukcióinak elemzéséből adódó feladatok és kutatások készítéséből tevődik össze. Eddig eit végeztek Rövid fennállása alatt a miskolci kutató osztály, az Építésügyi Minisztériumtól kapott feladatok alapján számos, jelentős feladatot oldott meg. Például az építőanyagipari csoport foglalkozott a bodrog- kereszturi üzem termékféleségeinek vizsgálatával, a Hcjő- csabai Cement- és Mészműnél önköltségvizsgálattal, létszám- szükséglet meghatározással, TMK szervezéssel, a sájószent- péteri és zagyvapálfalvi üveggyár helyzetfelmérésével, a gázszilikáttal kapcsolatban a középblokk-gyártó üzemek további hasznosításának felmérésével és hasonló témákkal. Több, igen érdekes feladatot oldottak meg az építőipari termelésszervezés területén, többek között például részt vettek a Lenin Kohászati Művek dur- vahengerdei rekonstrukciójának építéselőkészítő munkájában. Sajnálatos, hogy ez irányú munkásságukat az építővállalatok még nem igénylik kellően. A nagyközönség előtt legérdekesebbnek mutatkozik talán a lakáspolitikai csoport munkássága, amely a különböző foglalkozási rétegek életszokásainak vizsgálatával, műszaki. gazdasági kérdésekkel, a hazai és a nemzetközi lakás- helyzet, a lakástörekvések folyamatos elemzésével, a magán lakásépítési tevékenységgel, a húszéves lakásépítési terv lakáspolitikai eél ki tűzéseinek vizsgálatával, általános demográfiai, statisztikai és egyéb, ezzel összefüggő vizsgálatokkal foglalkozik. Folyamaiban van Debrecen. Győr. Miskolc. Pécs és Szeged lakáspolitikai cellánu 1 mányárnak elkészítése is. Élénk társadalmi tevékenység Az ÉGSZI miskolci kutató osztályának munkatársai tervszerű kutatási munkájukon kívül bekapcsolódtak részben Észak-Magyarországon. részben a fővárosban különböző műszaki, gazdasági és társadalmi munkába, több előadást tartottak, részt vesznek a MTESZ, a TIT és a Népi^ Ellenőrzési Bizottság feladatainak ellátásában. Együttműködésük a társszervekkel. valamint a pártbizottságokkal jó, egészségesen gvümölcsöző. A miskolci kutató osztály felállítása és tevékenysége valóiában része annak a törekvésnek, amelv az Énítésiigvi Minisztérium láttató apparátusát decentralizálni és ezzel munkáiénak hniékopvc-icrát fokozni kivárna. Az o-Miei munkásságról a sattótálékoz- tatón résztvevő szakemberek és a vezető szervek képviselői elismeréssel szóltak. (bin) Érdekes kiállítások a Szegedi Játékok idején Szegeden, a Szabadtéri Játékok idején a rendező szervek több más. érdekes látnivalóról is gondoskodnak. A minden bizonnyal most is nagyszámú közönség ezen a nyáron virág- kiállításra, őszibarack, bor és növényvédelmi kiállításra is ellátogathat. Az őszibarack, a bor és a növényvédelmi kiállítást július 24-től augusztus 2-ig, a virágkiállítást augusztus 6-tól augusztus 9-ig rendezik meg. A kiállítás területén borkóstolót. ajándékboltokat állítanak fel, szakkönyveket árusítanak, termelési, értékesítési tanácsadót, tolmácsszolgálatot bocsátanak a közönség rendelkezésére. Akik a szép bélyegeket szeretik, bizonyára örülnek majd az őszibarack postabélyeg-sorozatnak. melyet ugyancsak megtalálhatnak a kiállítás területén. augusztus 23-án nyílik meg a Mezőgazdasági Kiállítás Ä kiállítási főbizottság csütörtöki ülésén jóváhagyta az augusztus 28-án megnyíló 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár végleges programját Keserű János földművelésügyi miniszter- helyettes, a főbizottság elnöke pénteken a kiállítás területén fogadta a hazai és külföldi sajtó képviselőit, s tájékoztatta őket a főbizottság dön- tcseirői, r S V oltaképpen a termelőszövetkezet elnökét, Bájt Xázs Lászlót kerestem ti Szőllősardón,, ő azonban nem tartózkodott a faluban. S hogy mégis papírra vetem tapasztalataimat. anélkül, hogy vele I beszélgettem volna, azt azért : teszem, mert a gond, amiről ) szó lesz, nem tűr halasztást. Nagyon, de nagyon gyorsan » tenni kell valamit! Ez a vételi menye a járási tanács elnökéül nek. és ugyanez a községi ta- I nács elnökének is. 1 Az Égervölgye Termelőszö- 1 vetkezet három kisközség hail tárában fekszik, egyesülés révén hozták léire. Akkor, amikor elindultak a közös úton, nagy remények töltötték el az embereket. — Hiszen ha a föld nem is elsőrendű, van mód a gyarapodásra — mondták. Bő- I ségesen van legelő, és az állat- tenyésztés szép jövedelmet biztosíthat. Azóta négy év telt el. A reményei« egyre foszladoznak. Az embereken csüggedő» vett erőt, némelyeken már a kétségbeesés. V. Ritó István a szó szoros értelmében sírva panaszkodott a tanács elnökének; „Mit tegyek, elnök elvtárs, a j mi szövetkezetünkben nem le- { hét becsületesen megélni.” És * nem ő az egyedüli, áld így kesereg. Azok. akiknek családjából valaki az iparban dolgozik, még elviselik valahogy helyze- j tűket. De mit tegyenek azok, akik kizárólag a szövetkezettől I várják a megélhetést!? ■ 1— Minek titkoljam — rán- I colta homlokát a szöllÓsardói tanácselnök — megmondom, I bár minket is nagyon bánt. Nem ritkaság nálunk a fekete fakitermelés, a fekete fuvar... I Akik nem ezt teszik, azok meg ! a maszek munkát csinálják, i Azt mondják az emberek, mi- ; nek ott a -munkafegyelem, ahol : a szövetkezet nem fizet. fe És a .szövetkezet valóban Tisztoj.ee é: ben az évben, a gratuláció já.'érint, a tagok szerkesztőknek r műszakiaknak Gmbernek, a szoknak, akik a van televízió- ráfiai viszony, .'soda, ha az évi sokszor aggaszkétségbeejtő- ... ,. . esztendőben hatWpette is po< , Dp onn,,ien ki ismeretesen így a lélekszámúnkba juttattá ileg nem jetoinden héten A-ki pedig é,. . , , , ipari munkás, mert .. -i<u dolgozójának nem telik miből. — De hát a vezetőség, az elnök miért nem csap az- asztalra, hogy: márpedig ez így ' nincs rendjén! Ha igv nem meg, csináljuk másképpen! S ajnos, a vezetőség sem kevésbé csügged, mint <rság. Tóth Lajos Szívmelen, <ira belefáradt a íuk majd az „lembe, hogy sza- ezredik kötet lemcsak a vezető- s’eggél. ms yz jj, szövetkezet tel is. Mások- még bírják, s mondanák. hogy állami kölcsönnel próbáljanak szerencsét, de hát mire vegyenek fel állami kölcsönt? Még annyi értéket sem *- termelne!?, hogy az SZTK-t fe-J- dezze. Némelyek még az el-e í nőktől várjál? a megoldást. Azt® í mondják, értenie kell a gaz- • 7 dálkodáshoz, hiszen volt őmár“ . osztályvezető is a járási tanácsé » mezőgazdasági osztályán. J t — És erre mit mond az el- », 1 nők? J :. Azt, hogy öt elnyomja a ta-t i nács. Javasolta például, enge-» . délyezzék a mészégető megépí-J- lését. De húzzák, halasztják az»- ügyet. Bár az is igaz, hogy a J; szövetkezetnek nem a mész- e, . égetés adná az igazi hasznot. J . Jószágot kellene nevelni, kát-e szer. háromszor annyit, mint* . most. Mindenekelőtt juhot:. hi-f szén a hatalmas legelő ott tá-® \ rulkozik, ott kínálja magát aj j három falu határában. • x — Az elnök ... — legyinite- * nek a már bízni nem tudók.—e Mit törődik ő a mi gondunk-® t kai..; Nem rossz ember, az» igaz. nemet alig-alig mond, de® hát... J I 't s ez a „de háif* valami* j olyasmit fed, amiről? csal? egymás között sut-» j fognak. Ez a de hát azt jelenti,» . hogy ha az elnök legalább any-* : nyit: törődne a szövetkezettél,» i mint a maga gondjával, haj _ csak annyit tervezne a közös» 9 ügy érdekében, mint a sajátJ - portáján feszi, ha csak annyi«: 1 fáradságot fordítana a tagság® . Vagyonának gyarapítására,« _ mint amilyen buzgósággal aj , maga gyarapodását szorgal-c I mázzá — akkor nem lenne baj. J; „Az, elnöknek könnyű, neki f, nem gond a megélhetés .. Az* ] j elnök elvtárs százezer forintot® < nyert a kölcsönsorsoláskor.o 1 kapott a százalékok levonása J j után nyolcvan ezret. Éppen jól ® 1 jött neki, hiszen házat épít. EzJ ; nem is volna erkölcsileg kifo-® gásolható, sőt, örvendetes do-* ; | log. Hanem ... Hanem a nyert®' , összegből autót vett, utána pe-®' dig az államtól kért kölcsön ki-J' lencven ezer forintot, abból«: ’ építkezik most... A házával,J 1 meg az autójával törődik. Er-« j : kölcsös dolog ez? Erkölcsös J 1 azok után. ahogy mi élünk? • ‘ így kesei-egnek az emberek * 1 Nem a ház és nem az autó fáj« í nekik. Ahhoz mindenkinél? jo-* ‘ 1 ga van. Az viszont fáj, hogyj’ amíg az elnök olyan nagysze-® rűen tervezi és intézi saját jö-JJ 1 vőjét. addig vajmi keveset - törődik a szövetkezet sorsával. Jj " Azért miért nem tud vereked-«1 : ni? Tervezni? Az, hogy ő nem?' ’ egyezik a járási tanáccsal,»' 1 vagy hogy milyen házat épít,®; mire költi a pénzét, kér-e kö!-» • : csont, vagy sem — kizárólag*! - az ő magánügye. Énnél sokkal r fontosabb a közösség dolgai* i Emellett minden más eltörpül!J J N em tudom, de ebből aj, szempontból most nem»; t is lényeges, mi eredmé-J, ) nyezi egész pontosan a mosta-e i ni helyzetet. Egy azonban bi-J . zonyos. Az emberek most rósz-* . szül élnek Szőllősardón! Egy-® ] általán nem alapozhatták sor-, ] - suknt arra, amit a szövetkezetT ■ 1 nyújt nekik. És ez így nem me-J, | t hét tovább. Valamit, tenni kell.*' - Méghozzá nagyon gyorsan! J1 ) Csala László j Mint lapunk szombati számában hírül adtuk, csütörtökön a koraesti órákban sajtó- tájékoztató volt Miskolcon, as Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci kutató osztályán. E sajtótájékoztatón az intézet feladatairól, a miskolci kutató osztályról, valamint az eddig elvégzett feladatokról kaptunk tájékoztatást. Miért Miskolcon szervezték 1 Dr. Gcrő István, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet (ÉGSZI) igazgatója elmondotta, hogy a vonatkozó pártós állami határozatokkal összhangban, a korábban kizárólag Budapesten folyó építésgazdasági és építésszervezési kutatások egyes profiljait az ország nagy ipari centrumaiban kívánják fejleszteni. Ennek során hozták létre tavaly az intézet egyik legfontosabb szervezeteként az ÉGSZI miskolci kutató osztályát, elsősorban lakáspolitikai és építőanyagipari üzemszervezési kutatások céljából. Az osztálynak Miskolcon történő szervezését indokolta egyrészt az, hogy építőanyagipari termelésünkben országosan döntő szerep jut Borsodnak, másrészt pedig az ország?» hatósugarú lakáspolitikai kutatásokhoz Miskolcon találták meg azokat a szakembereket, mérnököket. közgazdászokat, akik ezen a területen már korábban is igen tevékenyen és eredményesen működtek. A miskolciak feladatai A miskolci kutató osztály, mely most új otthonában, megfelelő körülmények között kezdheti meg tulajdonképpeni munkáját, a valóságban már régen működik. Aawnhap mint hasiem igénylik is az élisme- J rést Sokat dolgozott a főmér-J nők is. Sokszor előfordult,« hogy egész éjjel a rekonstnik- < cián volt s másnap folytattad munkáját És a példát követ- J ték az építésvezetők. Kende- ] ressy József elvtárs naponta < 14—16 órát is ben t tartózko- i dott, lelkiismeretesen irányi-1 tóttá, ellenőrizte a munkát. Az ] ő érdeme is, hogy a blokksor 1 alapjai idő előtt elkészültek, i Róla még érdem?» elmondani, I hogy remek törzsgárdát alakított ki. A törzsgárdába bejutni nála nem könnyű dolog, de kikerülni is nehéz, mert az emberek szeretik és n?im szívesen mennek á| más építésvezetőségre. A művezetők között nagy tekintélynek örvend Kovács Miktós elvtárs. Ügyesen szervezi a munkát, jól dolgozik. Egyszer „megijesztette” a vezetőket. Beteg lett. De hát a betegséget nem neki találták ki. nem bírta ki sokáig, gyógyulása előtt kiíratta magát, s a rekonstrukción gyógyult meg igazán. És a példa hatással van a pártonkivüliekre. Hernádi Péter vasbetonszerelő brigádvezetőre, Bartha Zsigmond ács- brigádvezetőre és természetesen tovább gyűrűzve, a brigád- tagokra. Bajiba például megcsinálta, hogy új munkánál éjjel hazavitte a tervrajzot, alaposan áttanulmányozta, s reggel már a „kisujjában” volt. Egyébként gyakran lehetett látni, hogy építésvezető, művezető, brigádvezető, vagy tag hajlik egyik-másil? rajz fölé, kölcsönösen tanulmányozzák a tennivalókat, s ez a kölcsönösség mutatkozott meg a munkáknál is. Bárhogy is vesszük, a mélyépítők országos jelentőségű sikert értek eL A határidő rövid és feszített volt, mégis a BMV. az LKM és a honvédség segítségével. -15 nappal hamarább végezte el a munkát. — És ez — mondotta Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója — lehetőséget ad arra, hogy a kritikus helyzetbe került Lenin Kohászati Művek teljesítse évi tervét, elkerülje a többletldadást j Csorba B. HÁROM LEVEL I meter betont, 9 ezer mázsa vasat, 5 ezer méter kábelvédő csövet építettek be, s 24 ezer négyzetméter zsaluzást készítettek. A hátralévő munka, mennyiségben, már jelentéktelen, de a mélyépítők még sokat segíthetnek a rekonstrukció idő előtti megvalósításában. A rekonstrukción általában, így a mélyépítők munkájában is remek szellem, s minden számítást túlszárnyaló munkaritmus alakult ki. Igaz. szerepe; van ebben a helyesen alkalmazott anyagi ösztönzésnek, de ez nem magyaráz meg mindem t. „Nyughatatlan“ emberek — Van itt valami a levegőben — mondotta néhány hete a geodéta, Popovics Konrád — ami nyughatatlanná teszi az embert, s ösztönzi még többre, még jobbra. Ez az ösztönzés a pártszervezettől, a kommunistáktól indult ki. Pedig itt kevés, alig félszáz párttag dolgozik. LIa valaki úgy gondolja, hogy bizonyára sokat értekcízhettek vitázhattak, töprengtek — téved. Pc-csenye Miklós elvtárs az egység?» pártvezetőség titkára hi rieten ében maga sí tudta megmondani, mikor is tartottak itt utoljára „hivatalos” tanácskozást. — Azt hiszem — mondja —i talán áprilisban. És hogy adtak-e az embereknek pártmegbizatást? — Ha a szokott értelemben vesszük, nem. Adtunk megbízatásokat, nem mondtuk, hogy ez pártmegbizatás, de az emberek kimondatlanul, a megszokott formák nélkül is tudták, érezték, hogy az. Egy nagyon jellemző eset Egyik éjjel, úgy 11 óra tájbar az egyilc műszaki Pecsenye elvtárs segítségét kéri. Méj egy órai munkáról lenne szó A I-Iernádi-brigád már nerr vállalja. Pedig, ha most éjjé nem csinálják meg, 24 órai ké. sés keletkezik. A párttitkár < brigádban dolgozó egyik párttaghoz, Szemán Istvánhoz fordul, mi ennek az oka. — Nagyon fáradtak vagyunl — mondja — reggel öttől dolgozunk. Kell egy kicsit pihenni is, mcírt reggel ötkor isimé munkába kell állnunk. — Igaza van. Megértem. D? gondolja csak meg, ha ígj hagyják a munkát, a többié! megakadnak, s máris egy naf a késés. Nagyon sürgős i munka. Szemán beszélt az emberekkel, azok kicsit töprengtek, i „belevágtak”. És másnap ö órakor újból kezdték a munkát. A jó példa hatása A vállalat igazgatója, Szó molya Pál sűrűn kijárt a- építkezésre. Nem tudom, tudatosan tette-e. vagy emberségből, de itt is, ott is megállt szót váltott az emberekkel. É! ez igen jólesett. És ha egy brigád munkájára azt mondta: — No, fiúk, ez jó műnk; volt — a „fiúkkal” madara lehetett fogatni. Des hát e. érthető. Az emberekben él a: alkotási vágy. mindenki sze réti. érezni, hogy munkája fon. to» a társadalom számára. É az embereik nemcsak óhajtják szervezeti formáit. A moszkvai KGST-székházban, magyar, lengyel és csehszlovák politikusok aláírásával megszületett az Intermetalí, a közös magyar—lengyel—csehszlovák vaskohászati szervezet. Apró Antal, a magyar kormány elnökhelyettese, aki hazánk nevében az egyezményt aláírta, rámutatott arra, hogy az Intermetalí tevékenysége magasabb színvonalra emeli az együttműködést először a hengerelt áruk, a* acélcsövek és az úgynevezett kohászati másodtermékek termelésében, majd javaslatokat fog kidolgozni a három ország vaskohászati szakosítására, a beruházások összehangolására és a termelési tervek részletes, választék szerinti összeegyeztetésére. A majd Budapesten székelő Intermetalí megszületésével három olyan ország között jött létre ilyen magas szintű együttműködés, amelyek együttvéve 11,5 millió tonna nyersvasat, 17,6 millió tonna Űjabb állomásához érkezett az a törvényszerű fejlődés, amely az utóbbi időben létrehozta a szocialista nemzetközi munkamegosztás újtípusú acélt és csaknem 12 millió tonna hengerelt árut állítanak elő. Az egyezmény, közvetlen jelentőségén túlmutatva, jelzi,