Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
proletőri af, egyesüli etek? Amatőr* csillaga A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 167. szám Ara 50 fillér Szombat, 1964. július 18. Az ©(századik! Lehetséges, hogy e sorok megjelenésével egy időben már vidékre is robognak a vonatok azokkal nz ügyesen csomagolt küldeményekkel, amelyekben ott lapulnak az ismert sárga kötetecskék: az Olcsó Könyvtár legfrissebb és egyben jubiláló, ötszázadik terméke. Tóth Árpád verseinek értéliét ezúttal az ünnepi kötetnek kijáró tisztelet is növeli. Az Olcsó Könyvtár eddig megjelent ötszáz kötete nagy népszerűséggel indult hódító útjára. Munkás kerületek, falvak és tanyák lakói helyezték a kis sárga fedelű könyvecskéket könyvtári polcaikra. Jókai Cigánybárójának megjelenésétől kezdve naponként látunk vonaton, villamoson, kerti padokon, üdülőhelyen, vízparton Olcsó Könyvtár-könyvet olvasó, művelődni, szórakozni vágyó embert. Ma már statisztikai adatok bizonyítják, hogy az Olcsó Könyvtár három-négy forintos könyvecskéi a világ legolcsóbb szellemi termékei közé tartoznak. Ha figyelembe vesszük, hogy az Olcsó Könyvtár széles repertoárral jelenteti meg mind a külföldi, mind a belföldi klasszikusokat és a mai magyar irodalom egy- egy gyöngyszemét — az olvasó valóságos keresztmetszetet kaphat a világ legnemesebb veretű irodalmából. Ma már örömmel állapíthatjuk meg: az Olcsó Könyvtár fontos missziót töltött be, főleg falun, a könyv megszerettetésében. A könyv valóban barátjává, életelemévé vált sok munkásnak, parasztnak, diáknak és a korábban kevesebbet olvasó intellektuelnek. Borsod megyében különös'en nagy szeretettel és nagy példányszámban forgatják e kis könyvecskéket az autóbuszokon és vonatokon ezrével bejáró munkások. Hallottuk, hogy az ötszázadik kötet után új formátumra, minőségjavításra gondolnak a szerkesztők. Elgondolásaikat úgy akarják megvalósítani, hogy a sorozat címe fogalmában ne szenvedjen csorbát, vagyis az Olcsó Könyvtár ne alakuljon „drága könyvtárrá”. Az olvasók által nagy becsben tartott és külön kötéssel ellátott, népszerű sárga könyvecskék a jövőben gazdagabb választékban látnak majd napvilágot. Az olvasó kívánságának megfelelően a keleti és távol-keleti (idővel a mai nyugati) irodalom alkotásai is bekerülnek a sárga fedelek közé. Tisztelet és megérdemelt gratuláció jár azoknak a szerkesztőknek, lektoroknak, műszakiaknak és nyomdászoknak, akik a nehéz tipográfiai viszonyok között, a sokszor aggasztó papírhiány közepette is pontosan és lelkiismeretesen könyvesboltjainkba juttatták — szinte, minden héten — az Olcsó Könyvtár legfrissebb újdonságát; Hisszük, hogy a legértékesebb tisztelgés e könyv- munkások számára az a nagy érdeklődés, az a nagy vásárlási és nem egyszer szenvedélyes gyűjtő-láz, amely az Olcsó Könyvtár kiadványait kíséri. Szívmelengető érzéssel várjuk majd az Olcsó Könyvtár Ezredik kötetét is — a falu és a város szellemi életének kis lámpácskáit. Párkány László 4 < 4 4 4 4 4 J 4 .4 4 4 4 4 ♦ A 4 4 4 4 4 4 i V 4 4 4 4 4 >♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦J 4 4 4 4 4 Százczcir íojás a nrn-kotlósokbnn 4 Keresett cikk a larió-csirkc — Kevesebbet^ vándorol a tojás ^ szerzése néha bizony még ma4 is gondot okoz. A közeli közsé-4 Márovn Savé! © Mivel foglalkozik az ÉGSZ!? © Első a közösség ügye! © ü felsőkelecsényi IflSZ-fáiioriiaBi © Egy liter tej Elkészült az Uránia Csillagvizsgáló új kupolája. (Első képünk.) A bemutató csillagvizsgáló átépítésének első szakasza most fejeződött be. Elkészült az új kupola és helyén van már a távcső is. Az apróbb szerelőmunkák elvégzése után, a közeljövőben átadják rendeltetésének az amatőr csillagászok „fellegvárát”. (Második képünk a kitűnő csillagászati távcső ősz szeállítását ábrázolja. Orgová- nvi János és Reindl János műszerész a nagy szakértelme* kívánó munkán tevékenyke dik.) A csillagászat minden lelke# híve örömmel üdvözli az új lé tesítményt Idény végén a „e&ibe-gyárban“ I Az egykori kastélyban elhe- ! lyezett baromfikeltető állo- ! mást a szikszóiak egymás közt | csak „csibe-gyárnak” nevezik. I Valóban, az idén rá is szolgált Í erre a névre, mert már eddig 1 688 ezer naposcsibe került ki 1 innen a megye községeibe. A | tízezer tojás befogadására al- ! kalmas keltetőgépekben. ezek- | ben a hatalmas mű-kotlósok- ! ban most is százezer tojás me- I legszik. Az adatot, a százezret |még egyszer elismétlik: ugyan- I is, az elmúlt év hasonló idő- ! szakához viszonyítva az1 idén I ennyivel több csirkét ..gyártót- I fcak”. | A most „melegedő” százezer 1 tojásból Kikelő pilíés jószágo- ! kát, az úgynevezett tarló-csir- | kéket már várják a falvakban. 1 Évről évre keresettebbek a | nyári tarló-csirkék, nemcsak a I termelőszövetkezetek, hanem | a földművesszövetkezetek út- ! ján a háztáji gazdaságok is | igénylik. Őszre, karácsony 1 előttre híznak ízes húsú. jó 1 árú pecsenye-csirkékké. Az | eredeti tervek szerint még vagy 120 ezer naposcsibét kellene keltetni a mű-kotlósok- ban, de az igényekre való tekintettel kétszázezret küldenek a falvakba. A jó kelési százalék egyik _ feliétele a jó tojás. Ennek hegekben felépült három ötezres 4 tojóház már sokat segített, del a keltetéshez szükséges egy-. millió tojás mintegy 30 száza-^ léka még mindig.más megyék-7 bői, ahogy itt mondják. „kül~4 földről” érkezett. Az elmúlti évben megfordított volt ez azl arány, akkor a környék niégi csak alig 30 százalékát tudta* biztosítani a tojás mennyiség-4 nék. A kevesebbet utazó, keve-Á .sebbet vándorló tojás eredmé-^ nyesebbé és olcsóbbá is teszi a 4 keltető állomás munkáját. 4 Halkan zúgnak, szinte züm-4 mögnek a műikotlósok. Parányi 4 kis csibe-csőrök kopogtatják^ már belülről a tojások héját. I Fenn, a „csibe-gyár” egyik ké-J ményén pedig elégedetten ke-7 lepel a gólya-pár, ők is túl tel-4 jesítették az idei keltetési tér-4 vet: három kis, piroscsőrű gó-i lyát indítanak első béka-lesre. Y (P. S.) 7 uHej élet gyöngy élet Száll a dal, dobognak a ke- j meny honvédcsizmák a Bartók ; Béla Művelődési Otthon nagy- i termében. A BM karhatalmi I alegységei kulturális vetclke- j dón adtak itt egymásnak ran- j devút. Most zajlott le a közép- \ döntő. A figyelmes nézőt önkéntele- \ nül hatalmába keríti valami I furcsa elérzékenyülés. Figyeli i a markáns, napbarnította ar- l cokat, a tűzben égő. csillogó \ szemeket és némán bólint. Egy i el nem hangzott beirtó kérdés- j re (szép?) felelet ez a bólintás. \ De nemcsak felelet, több an- j nál, csodálat is egyben. Hiszen j van is csodálni való azon, hogy ; ezek a fiúk a napi, erős mun- j ka után, feláldozva szabad ide- j jiiket, pihenőjük egy részét, a ! szép, a művészet szeretetétől I fűtve, ily vagy lelkesedéssel I készültek a zászlóalj életének j e vem mindennapi eseményé- 5 re. És még valamit. Az est ma- j gasfeszültségű légkörében ál- I landóan ott vibrált a soha. ki I nem húnyó hivatástudat.. A t dalok, a versek mind-mind a I katona kötelességéről, hősies- \ »égéről, emberi, nagyságáról 1 énekeltek. Éz a napnság nőtt I ott a színpadon emlékszobnr- I rá. mely élő, hús-vér szobor j szim bóluma a művészetért, a í szépért rajongd katonának. I (B. Pj Á borsodi cigánylakosság helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács két észtén- ’ deje vitatta meg utoljára a borsodi cigánylakosság helyzetét. Ideje volt hát megnézni, mi is történt azóta,. Műiént Papp Lajos vb-elnök megállapította. az elmúlt két esztendő alatt kévéséi, tettünk, most már fokozottabb ütemben kell megoldani a problémákat/ A borsodi cigányok mintegy 30 százalékát találhatjuk állandó munkaviszonyban, a. másik 25—30 százalék alkalmi munkára szegődik el, elég rendszertelenül. Az állandó munkaviszonyban lévők főleg az építőiparban dolgoznak, persze néhány más ipari üzemben is találhatók, nem egy közülük a mezőgazdaságban is elhelyezkedett, ám igen kevés lett közülük tsz-tag. Ismét vándorlás Ugyanakkor számolni kell az úgynevezett kolompár cigányokkal, akik állandóan vándorolnak. A rendőrség tapasztalata szerint az utóbbi időben ismét lábrakapott az úgynevezett ekhós vándorlás. Ez lehetővé válik már csak azért is, mert van vagy 500—600 olyan lovuk, amelyekhez nem rendelkeznek jártassági igazolvánnyal. így nem kell utánuk adót fizetni. Adó kivetése esetén a tulajdonosok nyilván túladnának a lovakon, és a vándorlás is csökkenne. Hagyományos mesterségük a kanászság, a csordásság. Miután állattenyésztési szakképzettségük nincs, csak őrzik az Mműm negyedik egyetemista külföldre látogat a nyáron A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói közül mintegy 150-en vesznek részt a kassai, a krakkói, a freibergi műszaki főiskolákkal megvalósított kapcsolat révén külföldi termelési gyakorlaton, öl- venen pedig a kelet-szlovákiai kohászati kombinát építésénél segédkeznek cserealapon. Sokan, mintegy kétszázan jelentkeztek! csoportos turista utazásra is, akik a Szovjetuniót, Lengyelországot, Csehszlovákiát és a Német Demokratikus Köztársaságot keresik fel. Velük együtt valamilyen formában az egyetem minden negyedik tanulója külföldre látogat a nyári szünidőben. Az első turistacsoport már visz- szaérkezett szovjetunióbeli útjáról« állatokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy az építőiparban nem szívesen dolgoznak. Általában az év első és negyedik negyedében munka nélkül állnak. mert télen nemigen dolgoznak és a szezonmunkáknál, az előítéletek miatt, először őket bocsátják el, ha a munka- lehetőség csökken. Helyzetüket nehezíti, hogy a községekben nem mindig foglalkoznak ügyükkel folyamatosan, sok helyen előítélet él a tsz-vezetökben. nem szeretik alkalmazni őket, vagv kevesebbet fizetnek neldk. Még nehezebb a cigányasszonyok munkába állítása. Tény persze az is, hogy lakáshelyzetükben 1962 óta még nem történt lényeges változás. Most van szó róla, hogy a ti- bolddaróci barlanglakásokat felszámolják, és 65 új lakást építenek az ott lakók számára. Ezzel kapcsolatban javasolták. hogy a barlanglakásokat azonnal meg is kell semmisíteni. nehogy a megszokottbag rabjai visszaköltözzenek. Legfeljebb egy ilyen odút kell megőrizni múzeumként. Javulás as egesssfitgiifryi helyseiben A cigánytelepek egészség- ügyi helyzetében bizonyos fokú örvendetes változás már mutatkozott az utóbbi időbeli. Több helyen állami és társatároló, kút építését kezdték meg, és néhány helyen már be is fejezték. Máshol viszont nem akartak szóba állni az egészségügyi felügyelővel. Valószínűleg ez a primitív elzárkózás is hozzájárul ahhoz, hogy noha a gyermekhalandóság csökkent náluk, a 379 telepből még mindig 140—150-en található fertőzési veszély. A tanulásnál Is vannak bajok. A felnőttek 80 százaléka írástudatlan és az iskolaköteles gyermekeknek is csupán 20 —25 százaléka jut el felsőbb osztályokba. A beíratás nem elég. mint egyik hozzászóló megjegyezte, azt is ellenőrizni kell, hogv járnak-e. Mert például a felnőttek közül évente 900—1000-en jelentkeznek alapismereti tanfolyamra, ám számuk a vizsgáig a felére apad. Munkába állítás A megyei tanács a vita befejeztével úgy döntött, hogy elsősorban a cigányok munkába állítását tartja szem előtt. Ebben a társadalom minden szervének segítenie kell. A leglényegesebb a nevelő munka, de ha például az egészségügyi ellenőrzéseknél tapasztaltakhoz hasonló jelenségekkel találkoznak. az adminisztratív beavatkozás sem maradhat el. Ugyanakkor arra kell törekedni. hogy a cigány lakossággal kapcsolatos előítéleteiket leküzdjék.
