Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

Kohászati anyagmozgatási ankét Miskolcon 1 AZ ORSZÁGOS Magyar Bányászati és Kohászati Egye­sület, valamint a Lenin Ko­hászati Művek rendezésében szerdán három napos kohásza­ti anyagmozgatási ankét kez­dődött a diósgyőri Bartók Bé­la Művelődési Házban. Az összejövetel több mint száz részvevőjét, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztéri­um, az ország vas- és alumi- niumkohászati üzemeinek, a rokon vállalatoknak, érdekelt intézményeknek szállítási szakembereit Gácsi Miklós, a Lenin Kohászati Művek fő­mérnöke köszöntötte, majd a ■különböző szakmai előadá­sokra került sor. Falvay Ká­roly, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Tervezőirodájának osztályvezetője előadásában áttekintést adott a kohászati üzemeknél az anyagmozgatás területén az utóbbi tíz évben bekövetkezett fejlődésről. Összehasonlító adatokat ismer­tetett a szovjet, nyugatnémet, valamint angol gyárak és a hazai üzemek eredményeiről, jelenlegi helyzetéről, s a sza­lagrendszerű anyagszállítás megszervezésének fontosságá­ra, továbbá új, korszerű be­rendezések, gépek alkalmazá­sának szülcségességére hívta fel a figyelmet. György József, az Ózdi Kohászati Üzemek közlekedési gyárrészlegének vezetője a vasúti szállítás fej­lesztésének kérdéseivel foglal­kozott. Az előadásokat hozzá- meg. szólások követték, amelyek egyöntetűen a szállítás, anyag- mozgatás korszerűbb, gizda- ságosabb megoldási módjaira mutattak rá. AZ ANKÉT második napján, csütörtökön több mint másfél­órás filmet vetítenek a fejlett ipari országok korszerű anyag- mozgatási megoldásairól, majd az anyagszállítás és rakodás gépesítési feladatait vitatják Befejeződött a Vezetésről — vezetőknek e. ankétsorozat Mint ismeretes, jó féleszten- után megbeszélték a legidő- dővel ezelőtt kezdődött az az szerűbb vezetéselméleti kér- ankétsorozat, amelyen mo- déseket. gyénk ipari üzemeinek, na- Az ankétsorozatot a Magyar gyobb intézményeinek, vala- Szocialista Munkáspárt Bor- mint közlekedési vállalatai- sód megyei Bizottságának ipá­nak igazgatói, párttitkárai ri osztálya és az Észalcmagyar- egy-egy vitaindító előadás ország szerkesztősége rendez­te. Az utolsó előadásra teg- • •••»•••••••••••••• »nap. szerdán délelőtt került Jsor a miskolci Újságíró Klub- #ban. Ez alkalommal dr. Su- •sánszki János, a miskolci Ne- Jhézipari Műszaki Egyetem •tanszékvezető docense tartott ^vitaindító előadást. A tanács­kozáson részt vett és zárszót Georges Marchais, a Küldöttség vezetője bejegyzi nevét az egyetem vendégkönyvébe. vendégeket: Georges Mar­chaist, a Fi’ancia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a küldöttség vezető­jét, dr. Bodnár Ferenc elvtár­sat, a megyei pártbizottság első titkárát és Havasi Béla elvtársat, a miskolci városi pártbizottság első titkárát, a küldöttség többi tagjait: Mar­cel Allori, Buci Justine, Ban- temier Bucién és Gábriel Dúc elvtársakat, mind fontos tiszt­séget viselnek a Francia Kom­munista Pártban. felvételi vizsgák rendszerével kapcsolatban. Francia bará­taink személyesen és „saját füllel” is meggyőződtek arról, hogy valóban eltörölték a származás szerinti kategorizá­lást a felvételi vizsgáknál. A vendéglátók megnyugtató vá­lasza még egy további kérdés­re is kitért, miszerint a tények bizonyítják, hogy nem szorul­tak háttérbe a munkás-paraszt származású fiatalok. A francia pártmunkás-kül­döttség élénk érdeklődést, ta­núsított ifjúságunk élete iránt. kai szelleme e forrásból táp­lálkozik. Az egyetemnek az kötelessége, hogy ezt a krití\ kai szellemet okos sugalmazás- sal helyes módon alakítsa. Vendégeink a részletes tájé­kozódás után megtekintették az egyetem tanbányáját, a geo­déziai tanszék műszertermét. a most épülő modem műhely- csarnokot és a vaskohászati tanszék izotóp laboratóriumát. Szerdán délután a francia pártmunkás-küldöttség Mis­kolc Vezetőivel találkozott, és szívélyes eszmecserét folyta ­A Küldöttség és a vendéglátók együttesen megtekintik az egyetem új létesítményeit, í, Dr. Zámbó János ismertette Főleg az érdekelte vendégein- tott velük a város életéről, az országosan fontos és híres két, milyen politikai, erkölcsi fejlesztéséről, s szerepéről ha- inlézmény történetét. A vendé- problémái vannak egyetemi zánk gazdasági, társadalmi és gek nagy érdeklődéssel hall- fiataljainknak. Dr. Antal Boza kulturális életében, gatták, hogy a miskolci Nehéz- József, az egyetemi pártbizott- Kedves vendégeink ezután ipari Műszaki Egyetem min- ság titkára egy epizóddal adta visszautaztak Budapestre. den tíz hallgatójára jut egy meg a választ. Egy nyugati oktató. Évente száz ipari meg- delegáció egyik tagja egyetem- Párkány I ásztó bízatást teljesít’ az egyetem nézés közben „kényes” kérdé- Foto: Birgés Árpád oktatói kara és diáksága. Francia vendégeink jegyzet­füzetébe kerültek a következő gondolatok is: az egyetem to­vább épül. Nincs messze az idő, amikor 2500 nappali tago­zatos és ezer esti-levelező hall­gató tanulhat majd a miskolci egyetemen. Vendégeirtlc, köztük, elsősor­ban a küldöttséget vezető Georges Marchais. a nálunk kialakult ösztöndíj-rendszerről érdeklődtek. Be kell valla­nunk: az egyetem több magas beosztású vezetője együttes „konzultációja” alapján tud­ták csak megértetni francia elvtársaikkal a ma íren r ösztön­díj-rendszer jelenleg érvénv- ben lévő „szabályait”. Meg is jegyezte Valalci: Megkezdődött a művelődésügyi osztályvezetők országos értekezlete A Magyar Néphadsereg köz­ponti klubjában szerdán meg­kezdődött a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői­nek kétnapos országos érte­kezlete. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter bevezetője után meg­tárgyalták az 1963—64-es tan­év tapasztalatait, az elkövet­kező oktatási év főbb felada- — Mayen nagyszerű az o' tait, valamint az ezekről szóló tanévnyitó utasítás terveze­tét A vitában elhangzottak­ra Lugossy Jenő művelődés- ügyi miniszterhelyettes vála­szolt Csütörtökön, az országos ta­nácskozás második napján, a közművelődési területen szer­zett tapasztalatokat és az ide­vonatkozó további tennivaló- }tat beszélik meg. M i tí |f Világ proletárjai, egyesüljetek! A francia párlmtiÉas-köliílség meglátogatta a miskolci nehézipari Műszaki Egyetemet A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 141. szám Ara 50 fillér Csütörtök, 1964. június 18. Szerdán délelőtt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meglátogatására került sor. A francia pártmunkás-küldöttség minden tagja kíváncsisággal és kérdésekkel „felfegyverkez­ve” érkezett meg az egyetem tanári klubjába, ahol dr. Zambó János rektor fogadta a magas összegű, pénzbeli támo­gatás, amit a magyar állam az egyetemi hallgatóknak nyújt. Csak kár, hogy az ad­minisztrációs kikötések ennyi­re összekavarják, bonyolítják az ösztöndíjra való jogosult­ságot. Több kérdés hangzott' el a seket tett fel egy KlSZ-körők- ben „nem futó” diáknak. A diák, akiről sok kétes dolgot hittek, alaposan megválaszol* a kérdezőnek — alapjaiban marxista módon. Dr. Antal Boza József elmondotta még: egyetemi ifjúságunkat egészsé­ges türelmetlenség fűti. Kriti­Es© 1 H etek óta vártunk, Napon­ta százszor sóhajtoztunk érted. Hozsánna neked, eső! örömmel fogadtunk íelle- geknek gyorsritmusú, vár- vavárt, hús csobogása. Késve jöttél, de .még mindig időben. Hiányoztál kimondhatatla­nul. Nekünk,. a fellegek mos­toha gyermekeinek különö­sen. Mert szépséges északi vidékünk az idén mostoha gyermeke volt az esőknek. Jelentésekből tudjuk, hogy más vidékek nem szűkölköd­tek. A májusi aranyesőből hetven, nyolcvan, száz, sőt még száznál is több millimé­ter . csapadékot kapott So­mogy, Baranya, Vas és Zala. Kapott a Tiszántúl is. Csak mi, itt, északon szűkölköd­tünk, és a Duna-Tisza köze Ceglédtől Izsákig. Ez a két körzet — Kecskemét vidéke és Borsod — maradt ki min­dig az esők öleléséből, hiába jöttek a fellegek is. hiába gomolyogtak fejünk fölött, reményt keltve, mindig to­vább mentek, elvitték, elso­dorták a szeielc. így aztán másfél hónap alatt mindösz- szo 20 milliméter csapadékot kaptunk. Fájdalom, de késve jöttél örömmel fogadott eső. Gyö- , nyörű búza-, rozs- és árpavé- ' léseink voltaik. Bőséges ter­mést ígértek, olyat, amilyet nem vártak ezen a tájon so­ha. Tizenöt, húsz, sőt hu­szonöt mázsa búzáról beszél­tünk. A kurta, hirtelen jött tavasz tele volt ígérettel. És most fájdalmasan kell felső- hajtanunk: oda a nagy ter­més. Későn jöttél áldott zu- hogás. A rozs jelentékeny ré­sze magnélküli szalmává aszalódott. Az árpák sok he­lyütt alig látszanak ki a föld­ből.^ Arasznyi száron alig van kalász. Már a búzák is síny­lődtek. Kalászoláskor nem volt eső. Pedig a búzának akkor kell az öntözés’. Egyet­len sebes zápor is sokat ért Volna. Aztán még egy virág­záskor. Ó. ha ezt a két esőt megkapjuk! Nem győznénk fiz aratást. De elkerültek bennünket a fellegek. A harmadik, az érés előtti eső végre megjött. Hozsánna önnek is. Késett, de még mindig millióikat hozott. Nem túlzás; két-három mázsa ter­méstöbbletet is holdanként. Es ez is drága minekünk. Minden ^ szem drága, mert kell. Kár. hogy a fellegeket még nem terelhetjük ked- wxik szerint Mennyivel nyu~ után godtabbak és gazdagabbak lennénk. A határ tegnap felléleg­zett. És fellélegzett az ember is. A mezőle gazdái ugyanúgy, mint a városok, üzemek fiai. Mert mindegy már, hogy hol élünk és mit dolgozunk. Közös gondunk a föld és vele együtt a termés. Hiszen a föld mindenkinek terem, mindenki élvezd gyü­mölcsét. Ezért olyan egysé­ges a mostani öröm is. Min­denki úgy köszöntötte a ki­adós. zuhogó záport, mintha maga is földműves lenne. Mert a hőséget elviselnénk, és el is viseljük, de már a hőség nem egyszerű kényel­metlenség. hanem remegés is. Remegés a magyar föld terméséért. Ó, milyen más a határ eső után. A növények megemel­kednek. szétnyílnak, szinte láthatóan nőnek. Egyetlen nap alatt is sokat nőttek. A . hőségben kókadozó búza szá­ra megkeményedett, egyene­sebb és magasabb. A kalász­ban most keményedik a szem, aprócska magja napi kenyerünknek. Sokat ért még ez az eső. nagyon is so­kat. Pontosan fel sem mér­hetjük értékét, csak azt tud­juk. hogy gabonavetéseink közeledtek a katasztrófához. Már-már a kétségbeesés jaj- dult falvainkban. De most egy kicsit megkönnyebbül­tünk. Az eső elmosta legne­hezebb kétségeinket és felol­dotta kínzó gondjainkat. így sokkal nagyobb reménység­gel várjuk az aratást. így sokkal több lesz az. ami le­hetett volna még több, ha korábban kapunk esőt. Q e most már ne sirán­kozzunk! A felhőik vég­re megeredtek, és az embe­rek mindenütt ujjongó öröm­mel köszöntötték a nyári gyöngyszepiű záport. Tegnap már mosolygósabbak voltak a parasztok, reményük úgy nőtt, olyat szökkent, mint a növények növése. Mert most aztán nő minden. A meg­ázott földből bőséges nedv futamoddk fel a gyökereken, az élet, a növekedés nedve. Élednék a. buzink és a. kapa- sok. És élednek az emberek, akik mindenütt hozsanna zva fogadták a villámok vakító játékát, a ciklonok gyönyörű arcát, a hideg és meleg leve­gő dübörgő találkozását. Jó eső volt. De jöhetne, és jön is talán mée- több is. Szelídre! József Hmondott Bérezi Béla, a me- 1 ügyei pártbizottság ipari osztá- * Jlyának vezetője. ( t Az ankéton elhangzott elő- ; •adásra, s a vita anyagára a 1 “későbbiekben még visszáté-' • rünk. • : ---------------­2 Építőipari fiatalok 2 a pártSiatározat » végrehajtásáért 2 Az elmúlt napokban tár­“gyalta a KISZ Borsod megyei »végrehajtó bizottsága azt, mi- Jként segítik megyénkben az •építőipari fiatalok az iparág ^fejlesztéséről szóló február ■20-i párthatározatok végrehaj- ■tását. 2 A Borsod megyei Építőipari »Vállalat ifjúságának tevé- 2kenysógét Szabó Lajos KISZ­• titkár ismertette. Reforátumá- 2ból kitűnt, hogy a vállalati • és a műszaki fejlesztési íel- £ ad a tok megoldásában eredmé­nyesen közreműködnek a • KISZ-szervezet tagjai, az épít- 2 kezések ifjúmunkásai. Dicsé­retes kezdeményezésük, hogy “30 ezer óra társadalmi mun- 2kával akarják enyhíteni a vál- •lalat létszámgondjait. Hason­uló kezdeményezésekről és a «KISZ II. kongresszusára ki- •bontakozó verseny mozgalomról 2számoltak be a 31. sz. Álla­lmi Építőipari Vállalat KISZ- Jtitkárai is. 2 Megjelenik r;' 2 a magyar sajt« 2 évkönyvé • J J A Magyar Újságírók Orszá- •gos Szövetségének elnöksége 2ei határozta, hogy felszabadu­lásunk 20. évfordulójára meg­jelenteti a magyar sajtó első 2évkönyvét. Az évkönyv szer- okeszlőségi munkálatai már 2megkezdödtek. A bevezetőt aSzakasits Árpád, a MUOSZ 2elnöke írja. A felszabadult amagyar sajtó és a Magyar Ui- •ságírók Országos Szövetsége 2két évtizedének történetét Sik- alósl Norbert, a MUOSZ főtit- 2kára dolgozza fel. Részletes a ismertetések készülnek a na- 2pilapok, a rádió és a televízió 2tevékenységéről, Rajcsányi •Károly, Földi Iván és Gellért 2Endre tollából. • A kötet a Táncsics Kiadó 2 gondozásában kerül a közön­ség elé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents