Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-07 / 132. szám

Vasárnap, 1964. június 1. ESEAKMACTARORSZAO 9 A kisgyermekkor, vagy óvoda előtti kor AZ 1—3. ÉV KÖZÖTTI idő­szaknak többféle elnevezésé­vel találkozhatunk, - a cím­ben jelölteken kívül szokták ezt bölcsődés kornak is ne­vezni. Ennek a nagyon gaz­dag fejlődési szakasznak az idejére esik a járásnak és a beszédnek a megtanulása, amelyek nagymértékben segí­tik a kisgyermek testi és lelki tulajdonságainak a továbbfej­lődését. A kisgyermek testi fejlödé- sét vizsgálva a súlygyarapo­dás lassúbb üteme szembe­tűnő, második éve végére születési súlyának négyszere­sét éri el, s évente átlagban két kg-ot gyarapszik az iskoláskorig. A hossznöveke­dés is lassúbb ütemű, mivel a 2. év végére átlag 80—85 cm, és utána az évi növekedés 8 cm átlagban. Egyik legfontosabb mozza­nat a kisgyermeknél a járás megtanulása. Ez a felállástól még féléves időszak alatt kö­vetkezik be, az egy és a más­fél éves kor között. Adataink szerint a gyermekek átlaga a 14. hónapos korában kezd egyedül járni. Mind felállás­nál és járásnál más testtar­tást vesz fel mint a felnőttek. A helyes járás megtanulása az első lépéstől még fél, sőt egész évet is igénybe vesz, s közben még szívesen közle­kednek négykézláb, mászva is. Miután már a földön biz­tosan jár, kezdi megtanulni a lépcsőnjárást. Előbb az egyik lába mellé helyezi a másikat is, s utána tovább, csak a 4. évben alakul ki a váltott lábakkal való lépcsőn- járás. A gyermek,a 3. év tá­ján kezd el futni, kezd meg­tanulni ugrani. A járás meg­tanulása nagymértékben hoz­zásegíti a gyermeket a külön­böző tárgyakkal való bánás (manipuláció) tökéletesebbé válásához, valamint az egyes tárgyak, a környezete meg­ismeréséhez. 1 éves korban már ceruzát tart a kezében, 2 éves korban firkál, könyvet lapoz, kockából tornyot épít. Ebben az időben kezdi a kanállal evést, tanulja meg egv-egy ruhadarabjának leve- tését, felvevését. Ezek a kü­lönböző cselekvések segítik kialakítani az észlelésben a különböző konstanciákat. Ek­kor jelenik meg a ráismerés mellett (pl. megismeri édes­anyját, babájál) az igazi em­lékezés a kisgyermeknél. Ekkor már nemcsak a jelen­levő tárgyat, ismeri meg, hogy azt már máskor is látta, ha­nem a jelen nem lévő dol­gokra is tud emlékezni. El tudja mondani, hogy milyen az a tárgy,, milyen események történtek .vele, hol, merre járt szüleivel. Attól függően, hogy valami tetszett-e neki, hosz- szabb idő múlya is tud rá emlékezni. A MOZGÁS megtanulása mellett a másik'jelentős lépés a kisgyermek életében a be­széd megtanulása. A 2. év elején a kisgyermek részben már megérti a felnőttek be­szédét, és maga is kezd egy- egy értelmes szót kimondani. Első szavai rendszerint a gőgicsélésből származó azonos szótag ismétléséből keletkező szavak pl. ma-ma, ba-ba, pa­pa. A következő időszakban megtanulja a környezetében élő személyek és tárgyak ne­vét. Másfél éves kor után kezdődnek a kétszavas mon­datok a kisgyermeknél, amelyek szintén többfélét jelenthetnek. Többnyire a gesztikulálás, taglejtés segít ezek megértésében. A 2. év végén kezd kialakulni a nyelvtanilag helyes beszéd, megjelennek a ragozások, sőt az én személynévmás hasz­nálata is. A 3. évben a rövid mondatok mellett már versi­kéket, rövid történeteket el tudnak a gyermekek mondani. A beszéd megtanulásával nagymértékben nő a gyermek érdeklődése, kiváncsi min­denre, bekövetkezik az tin. miért korszak, amikor min­dennel kapcsolatban felteszi a kérdést: mi ez? és miért? Válaszaink nemcsak a gyer­mek beszédkészségét fejlesz­tik. hanem gondolkodását, ér­deklődését, észlelését; a világ tökéletesebb megismerését. A kisgyermeknél a beszéd­fejlődésből és emlékezet kia­lakulásából következően már találkozunk a képzelettel is. Különösen játékaiban nyil­vánul meg a képzelete, így a botra azt. mondja ló, a székre hogy vonat, s így játszik ve­Azonnal intézkedtek (Levelezőnktől.) „Ha van miért nincs?!” címmel az Északmagyarország május 31-1 számában közölte a halmaji Aranykalász Ter­melőszövetkezet panaszát a Sajó-parti TÜZÉP teleppel kapcsolatban. A telep vezetője személyesen felkereste, terme­lőszövetkezetünket és azonnal intézkedett, hogy megkapjuk a kért fenyőárut. Termelő­szövetkezetünk vezetősége örömmel vette a TÜZÉP telep vezetőjének gyors intézke­dését. Igazat kell adnunk a telep vezetőjének abban, hogy beszerzőnknek azonnal fel kellett volna őt keresnie s panaszt tenni az ái-ukiadó magatartása ellen. Köszönjük a sürgős intézkedést. Bindász Balázs agronómus lük. De tudja, hogy a bot nem igazi ló, nem lehet megetetni. A játékaiban egyre inkább jelentkezik az utánzási haj­lam. Megfigyeli a nagyok, a felnőttek cselekvéseit, s azo­kat utánozza. Megmutatkozik játékaiban szeretete és gyűlö­lete személyek, tái'gyak iránt. Játékaiban működik a kép­zelete is, a megszemélyesíles­ben. Beszél babájához, öltöz­teti, főz neki és így tovább. A mozgása, játéka jelentősen segíti az ún. éntudat kiala­kulásában. Ez azt jelenti, hogy saját személyünket meg tudjuk különböztetni mások­tól, a környezet különböző tái'gyaitöl. S ez nemcsak cse­lekvéseiben mutatkozik meg, hanem beszédében is. Ennek előfeltétele, hogy megismer­kedjék saját testével és kör­nyezete tárgyaival, személyei­vel. A különböző éx-zelmek, amelyeket már a csecsemő- korban megfigyelhettünk a siTásban, mosolygásban, a kis­gyermeknél is jelentősek. Eb­ben a szakaszban cselekvéseit, magatartását még nagyrészt az érzelmek irányítják. NEMCSAK a környezeté­ben lévő tárgyakkal ismer­kedik meg a kisgyermek, ha­nem a személyekkel is. Első és nagyon bensőséges kap­csolata az édesanyjával ala­kul ki a táplálás, gondozás soi'án. Első év körül mutat­kozik az első jele annak, hogy a gyermek meg tudja külön­böztetni az idegen személye­ket, a környezetében élő fel­nőttektől. Kialakul hozzájuk a szimpátia vagy a félelem­érzése. 2—3. év v körül lép fel bennük az idegenektől való szégyenkezés, félelem, ami sírásban, elbúj ásban mu- tatkozhatik meg. A hasonló korú társakkal való kapcsolat kezdeti, szakasza a 3. élet­évig tart. 8 hónapos kor kö­rül már barátkoznak, nyúl­nak egymás felé, megfogják egymás ruháját, sőt „birkóz­nak”, ismei-kednek egymással. 2 éves kor köx-ül átadják já­tékszerüket, rövid ideig már közösen játszanak, könnyen és gyakran utánozzák egy­mást. Igazi kapcsolat a kis­gyermekek között a 3. év fo­lyamán alakul ki. Ekkor már keresi a kapcsolatot a többi gyennekkel, kívánja a tár­sakat, mégis többnyire egye­dül játszik. Az egymás mel­lett játszás szakasza még ez, s csak az óvodás korban ala­kul ki az igazi közösségi kapcsolat, a közös játékokkal és tevékenységekkel, nevelé­sünk hatásáx-a. A kisgyermek vázolt fejlődésében a belső tényezők mellett (adottságok! ki kell emelnünk a társa­dalmi környezet hatását, amelynek pótolhatatlan sze­x-epe van a gyex-mek testi és lelki fejlődésében. Szeléndi Gábor Vívat academia, vivaot professores...! AZ EGYETEMI életbe hir- telenül belecsöppenő balek- tág között természetszerűleg mindig akad olyan, akinek az itteni nagy szabadság meg­árt és túlságosan belemerül a szórakozásokba és az éjjeli kimaradásokba. Ezek észre- térítésére használatos büntető­expedíció az ún. „bányajárás”. (Nem tanulmányi, kirándulás!) A Firmák figyelmét nem kerülik el ■■ a. renit.enskédö balekok. A bánya járás célja, hogy hajmeresztő rendetlen­séget idézzen elő a kiszemelt, balek szobájában. Ha lelkes bányajárókra van szükség, szóinak egy-két szénégetőnek, azaz másodévesnek. Azok ilyesmire mindig készen áll­nak, talán éppen azért, mert egy évvel elölte még ők vol­tak a szenvedő alanyok. Gondos körültekintéssel és mérlegeléssel állapítják meg í megfelelő időpontot, mert hiszen fontos, hogy az illető ne is sejtse, hogy mi készül BÁNYAJÁRÁi ellene és főleg a bányajárásra ítélt szobától minél messzebb tartózkodjék. A BANYAJARÓK kis cso­portja a megbeszélt, időpont­ban megjelenik a. balek szo­bájában. Rövid tanácskozás után munkához látnak. A fő­elvet mindegyikük tudja: csak a négy fal maradhat a helyén. Ami elmozdítható, azt egy kicsit át kell csoporto­sítani. Rövid idő múlva a feje te­tején áll minden. A balek szekrénye lábbal felfelé me- redezik, a nyakkendőkből íz­léses girlandok lógnak a mennyezeten, az egyes ruha­darabokból ötletszerű csopor­tosításban kiállítás látható a falukon. A bqlek ágyából ki­szedik a csavarokat és egyéb kellemes meglepetéseket ké­szítenek elő. A villanykörtét is ki kell csavarni, nehogy egyszerre lássa meg a szegény balek a történteket, hanem majd■ csak apránként. Az qjtó fölé elmés módon vízzel teli csöbröt is lehet szerelni, mely ajtónyitásra működésbe lép és jótékony zuhanyt szolgál­tat. Így legalább józanul és hideg fejjel elmélkedhet a hazaérkező balek a történte­ken. BIZTOS bányajárásra, szá­míthat a. „mamás-balek”, akit az anyukg, hoz fel Miskolcra és akinek a szekrényét szin­tén az anyuka rendezi el. Míg a mama boldogan hagyja el a kollégiumot és a balek kikísé­ri az állomásra, azalatt meg­történik a bányajárás, de most azért, hogy a Firmák meggyő­ződjenek arról, hogy a balek mama nélkül is képes lesz-e rendben tartani a szekrényét. Persze harsogó derültség fo­gadja q. kétségbeesett balekot, aki feltétlenül betörésnek véli q, dolgot, míg valaki meg nem. magyarázza ennek q ked­ves, régi szokásunknak a mi­benlétét. ... HEINZ FISCHER: A gyár pompás művelő­dési házában elhang­zottak a felköszöntők, véget ért az ünnepi bankett. A ven­dégek fölkerekedtek, hogy végigjárják az üzemet, amely mindenki legnagyobb megle­petésére megnyerte az elmúlt, negyedév versenyét és meg­szerezte a győzelmi pálmát. De ó, csodák csodája, mi­nél több részleget néztek meg az üzemben, annál job­ban megváltozott a kezdetben bizakodó hangulatuk. A mi­nisztérium képviselőjének arca — minden diplomatikus önuralma ellenére — pex-cről pex-cre komoi-abbá és zárkó­zottabbá vált. A testvérüze- mek — a vei-senyben alul­maradtak — képviselői kérdő tekintettel meredtek egy­másra, majd értetlenségük jeléül vállukat vonogatták. A sajtó tiszteletre méltó kép­viselői megrökönyödve bá­multák a jegyzettömbjeiket, anélkül, hogy akár egy soi-t is feljegyeztek volna. Egyes egyedül a győztes üzem ven­déglátói tüntettek fesztelen, gondtalan magatartásukkal. A gyár igazgatója megnyerőén mosolygott jobbra-balx-a, de huzamosabban mégsem sike­rült kivonnia magát a mind fagyosabbá váló légkör ha­tása alól. Így azután gyorsan visszatértek a művelődési házba. Felszolgálták a feke­tét .és kezdődött a megbeszé­lés. — Egyszerűen nem tudom leplezni megdöbbenésemet, elvtársak — mondotta a mi­nisztérium képviselője, tekin­tetét mereven a gyár igaz­gatójára szegezve. — Önök, igazgató elvtárs. megnyerték a versenyt, csak azt szeret­ném tudni, hogyan csinálták ezt. Ugyanis az üzem körbe­járása közben olyasmit nem — Szívesen fölkeresem máskor is. Csak arra kérem, vá­gassa 1c a szakánál és növessze meg a haját. láttáin, ami ezt a győzelmet igazolta volna. Csak egy pél­dát említek: nyilván észi'e- vette, hogy a csomagoló osz­tályon hosszabban időztem, mert meg akax-tam figyelni a ládák szögezését. Néhány ott dolgozó rendkívüli mértékben felkeltette a figyelmemet, ugyanis attól féltem, hogy bármely pillanatban elalsza­nak, vágj» ami még ettől is rosszabb: szétkalapálják az ujjúkat. A munkamódszert illetően hasonlóak a megfi­gyeléseim — és azt hiszem, a többi elviére is megei-ősít- heti — minden üzemrészleg­nél. És most a legkomolyab­ban kérdem, s egész őszinte választ várok: hogyan nyer­ték meg a versen.vt? Ismét­lem. minden kertelés nélküli, őszinte választ kérek! Halálos csend lett a terem­ben. A gyár igazgatója azon­ban csak mosolj»gott. — Mindenekelőtt szeretném a ládák leszögezését illető aggályaikat eloszlatni, — je­lentette ki könnyedén. — Azok a'z emberek a legjobb munkásaink, akik e vex»seny időszakában átlagosan száz-' huszonn>»olc százalékra tel­jesítették a normájukat. A többj üzemrészleg dolgozói is elér­ték a kitűzött célt. No most,- ami a kételyeket és a meg­figyelt általános kedvetlensé­get illeti, minden látszat ellenére a dolgok a legna- gj’obb rendben mentek: meg­nyertük a vex'senyt... de ez végre lezárult, és ma már üzemünk visszatérhetett a megszokott munkatempójához. (Hollósi Tibor fordítása) LÁMPALÁZ Laurence Olivier valaha az egyik klasszikus tragédia kis szerepében debütált. Dobogó szívvel várta a. színpadon való megjelenés időpontját, és jófor. mán pillanatonként ezt kérdez­te a színházi ügyelőtől. í ■— Már mehetek? A válasz mindig így hang­zott: — Még nem. Végre Olivier a rivaldafény­ben találta magát. — A királynő él? — hangzott a kérdés. — Még nem! — válaszolta a meghatódott debütáló. VIGASZ Molnár Ferenc mondta a ba­rátjának, aki röviddel halála előtt meglátogatta őt a kórház­ban: — Az öregkor egyetlen plu­sza, hogy az embernek már nincs kedve mindarra, amiről fiatalon le kellett mondani. — Kislány! *-» Mi a véleménye Liliké? Bajusszal nagyobb siketem lenne magánál? KIRÁNDULÁSON Hosszas keresgélés után a fiatalember így szól utitárs- nőjéhez: — Meggyőződésem, hogy ez a legjobb hely a táborozásra. — Egészen bizonyos, hiszen két millió hangya, szúnyog és más rovar nem tévedhet. EGYÜTTÉRZÉS A hét legjobb igazgatóvic­cét a római „Calandrino” kö­zölte: — Együtt lakik két hiva­talnoklány. Reggel, öltözkö­dés közben, azt mondja az egyik: — Miért, vessel fel fekete fehérneműt? — Tudod — mondja a máJ sík —, gyászban van az igaz­gatóm. Meghalt a, felesége..J

Next

/
Thumbnails
Contents