Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

Szombat, Í9M. jßnitss 6. dess ÜSZÄKMAGYARORSZÄG Utak, járdák, orvosi rendelők Eredményes társadalmi munka az ózdi járásban Több mint kilencezer kötetet kölcsönözlek az onodiak munkavállalásának egyik szép vény arany fokozatát kapták megnyilvánulása. meg a közelmúltban. ÖZDON és az ózdi járásban a népfront és a tanácsok össz­hangban szervezték, irányítot­ták, s vitték sikerre a külön­böző társadalmi munkákat. A Ikeleméri Tompa-emlékmúze­um létrehozását mintegy 50 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a helybeli és a gömörszőlősi lakosság. Domaházán az épülő művelő­dési ház a lakosság önkéntes HÓDOSCSÉPANYBAN kö­zösségi összefogással egészség­ház és védőnői lakás épül. Az épület már tető alatt áll. s al­kotmányunk ünnepére szeret­nék átadni rendeltetésének. Turcsányi József. Bárdos Béla, Gyetvai Árpád és Vámos Vil­mos, akik a legtöbbet munkál­kodtak e létesítmény valóra- váltásán, a Közösségért jel­BÁNRÉVÉN 80 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Babik István és Bárá­nyt István arany. 17-en pedig ezüst jelvényt kaptak jutal­mul. Arló községben tanács­kozó terem épül társadalmi munkával. Sátán szép orvosi rendelőt épített a lakosság. Si- ke Lajos például egymaga 1680 forint értékű munkát végzett az építkezésen. JÁRDÁNHÁZÁN az iskola úttörőinek Gagarin őrse az is­kola épülete körüli fenntartá­si munkákból vette ki részét. Ennek elismeréseként emlék­plakettel tüntették ki őket. Özdon a lakosság társadal­mi munkájának értéke egy év alatt meghaladta a másfél mil­lió forintot. A városban öten kapták meg a Közösségért jel­vény arany, hárman az ezüst, tizenketten pedig a bronz fo­kozatát A kitüntetettek között van Máriusz István, aki 380. Ragályi László, aki 215 és Cze- na László, aki 135 társadalmi munkaórát végzett. (Levelezőnktől.) 1959-ben vették tanácsi ke­zelésbe az ónodi községi könyvtárat. Abban az időben 157 olvasója volt. Azóta évente 250—300 kötettel nőtt a könyv- állomány, s lassan, fokozato-, san nőtt az olvasók száma is. S ami fontosabb: lehetőség nyílt rá, hogy a könyvtár kul­turáltabb formában és a na­gyobb választék birtokában elégíthesse ki az igényeket. Az elmúlt évben 252 beirat­kozott olvasó több mint 9000 kötetet kölcsönzött ki. Igen ör­vendetes, hogy a szépirodalmi műveken kívül jelentős az is­meretterjesztő könyvek forgal­ma is. Ma még megoldatlan a könyvtár helyiségének kérdé­se. Erre a távlati tervek ké­szítésénél a községi tanács ve­zetői gondoltak is. A majd megépülő új művelődési ott­honban helyet kap a könyvtár is, s a kulturáltabb környezet még vonzóbb lesz az olvasók számára. Szakközépiskolák ipzpfinÉ körzeti értekezlete Pénteken délelőtt Miskolcon, a Nevelők Házában szakközép­iskolai igazgatók, a szakmun­kásképzéssel foglalkozó üzemi megbízottak tanácskoztak. Medgyes Béla. a Művelődés- ügyi Minisztérium szakokta­tási főosztályának helyettes vezetője A szakközépislcolák időszerű kérdései címmel tar­tott tájékoztató referátumot. A beszámoló elemezte a magyar szakközépiskolák helyét, sze­repét és az oktató-nevelő mun­ka jelenlegi problémáit. El­mondotta: megnövekedett az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, amelyek egyszerre ké­pesek általános műveltséget és olyan szakműveltséget nyúj­tani. amely teljesen egyenran­gú a korszerű szakmunkások­kal szemben támasztott igé­nyekkel. Az előadó természetesen idő­zött a jelenleg lépten-nyomon előtűnő gondoknál, problémák­nál is. Ezek közé sorolhatók a közismereti tárgyakat tárgya­ló tankönyvek és tantervek hiánya, az iskolák ég bázis­üzemek nem mindig kielégítő kapcsolata, a szakközépisko­lák telepítésének nehézségei. Területi, körzeti értekezlet­ről lévén szó, így a meghívot­tak. Nógrád, Szabolcs, Hajdú, Heves, Borsod megye, Debre­cen megyei jogú város, Mis­kolc megyei jogú város, szak­középiskoláinak igazgatói ég az üzemek képviselői nagy ér­deklődéssel és ügybuzgalom­mal szóltak hozzá a tízezreket, a jövő szakmunkásait érintő kérdésekhez. A felsorolt megyék képvise­lői érdekes gondolatokat mondtak el a szakközépisko­lák jelenlegi fejlődéséről és gondjairól. Mind a referátum­ra, mind a hozzászólásokra egy későbbi időpontban, egy rész­letesebb beszámolóban vissza­térünk. A körzeti értekezletet Tok Miklós, a miskolci városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitotta meg és zárta be. > Készülődés a világbajnokságra A műrepülő modellező világbajnokságra készül a ma­gyar műrepülő keret. A világbajnokságot július 28-tól augusztus 3-ig Budapesten, a budaörsi repülőtéren ren­dezik meg. A társadalmi munkával Épített sátaí orvosi rendeld. Dr. Kun Dezső Ózd Géczy Antal Ónod t " ; " '• / y./;,; a fdElmhmim ■„'Amit emberileg lehet, azt a mi dolgozóink megteszik, hogy szeptember 1-én meg­kezdődhessék a tanítás a mis­kolci. új, 16 tantermes szakkö­zépiskolában." Pártbizottsági ülésen hang­zottak el e szavak. Vincze Gé­za elvtárs, a Borsodi Állami Építőipari Vállalat igazgatója ' tett ígéretet egy építkezés lel­kiismeretes, becsületes kollek- f dívájának — és egy kicsit az egész vállalat dolgozóinak ne­jűében. Mindez akkor történt, ami­kor arról esett szó, hogyan ha­sadjunk előbbre az oktatási reform, megvalósítása nyomán. [Akkor, amikor még földhá­nyások, téglakupacok és sok- ; sok homok hevert ömlesztett állapotban ott. ahol ma már a második emeletnél rakják a falakat a Piskóti-brigád tagjai, s a daru is alaposan kinyújtóz- kodiik, hogy helyére tegye a jhatalmas betongerendákat, így került meglehetősen szo­ros kapcsolatba az oktatási re­form a deresedő hajú építő­ipari munkásokkal. És az igazgató akikor tett ígérete immár félig-meddig testet öltött a valóságban. Ma­gasba törő falakban, lendüle­tes, jól szervezett, alapos mun­kában. Akkor a tanácskozáson je­gyeztem szavait — most meg itt, az építkezésen. Az övét. meg azokét, akik éjjel-nappal p. falakon vannak, hogy if- rjú nemzedékünk egy elég né­pes családja otthonra találjon a frissen vakolt ég mázolt fa­lak között az 1964—65-ös tan­év első napjaiban. Az alapkérdés . most is az, tani kora tavasszal volt: kész lesznek-e szeptember 1-re? A válaszok ig hasonlóak az lakkori véleményekhez. Meg­lapozottak és szerények. Sem ez igazgató, sem Szabó József művezető nem hozakodik elő Valamiféle reprezentatív, hangzatos ígéretekkel. Szá­molnak, rajzolnak, gondolkod­nak, aztán elmondják elképze- Séseiket. Valóságos program. 1 Figyeljük csak: június 10-re felrakjuk a zárófödémet az épület tetejére. De erre az idő­sre a konyhában és az étkezdé­ben kész leszünk a belső va­kolással. (Ezt amennyire le­het. gépesítik.) Ugyanakkor itt belépnek a szakipari szerelők, ipari dolgozók, a vakolok pe­dig átjönnek a tantermekbe. lA 16 osztálynak július 10-ig kész kell lennie, mert ezen a napon itt is jönnék a szakipa­rosok. Esi... és ha semmi nem (Jön közbe, akkor szeptember J-re... Szeptember 1. Hát bizony bem lesz könnyű ezt a határ-. ax építőit es az oittaisasi retorm Pontos program — Emberek és gépek időt tartani. Csakugyan min­den percet és minden centimé­tert ki kell használni, még altkor is. ha olyan, minden kétséget kizáró jó kollektívák dolgoznak az új iskola építé­sén. mint a Piskóti-, a Plasz- kó- és a Zöldi-brigád. Ahol csak lehet, az emberi munkát mindenütt ügyes gé­pek helyettesítik. A magasban imbolygó daru egész nap, sőt az éjszakai órákban is fárad­hatatlanul cipeli a derékvas­tagságú betongerendákat, a púposán pakolt ládákat. A gyorsfelvonónak is kevés ide­je van a pihenésre. A habarcs- szivattyú zúgása pedig valósá­gos velejárója az építkezés jel­legzetes zajának, lüktető rit­musának. Igen. a gépek hűséges segítői az építőknek, gyorsítója az amúgyis sürgős munkának. A gépek, amelyekről azt mondták a Miklós utcai építkezésen: csak volna belőlük még több. Mégegyszer körüljártuk a nagy építkezést. Eddig a falak­ról, a gépekről, az iskola ren­deltetéséről. meg a feszes ha­táridőkről beszélgettünk. Most, szinte észrevétlenül váltot­tunk. Az igazgató is, meg a művezető is az emberekről, az építőkről szólt, akiknek van erejük a fáradságos mimika el­teltével esténként beülni a technikumok, az általános is­kolák padjaiba. hogy még jobb építők, kiműveltebb fejű. tágabb látókörű emberekké váljanak. Mert a szocialista brigádok vállalásában nemcsak az áll. hogy határidőre felépítik az iskolát, s így a fiatalok százai tanulhatnak az új létesítmény­ben — hanem az. hogy ők is előbbre lépnek egy „osztály- lyal”. S közben emberileg mindent megtesznek, hogy szeptember 1-re egy új iskolában elkezdőd­hessek a tanítás. Paulovits Ágoston A műrcpiilő modellezők előkészítik gépeiket. AZ ATLANTI FÁLNÁL Ma húsz éve volt a partraszállás Ä teheráni konferencián, 1943. decemberében az ango­lok és az amerikaiak „végle­gesen és visszavonhatatlanul” megígérik a szovjét vezetők­nek, hogy a második frontot, amelyet már többször és több dátumra ígértek, legkésőbben 1944. május 1-ig megnyitják. Ám csak 37 nappal az „utolsó dátum” után, 1944. június 6-án hajnalban érkezett meg cir- •kálók és torpedórombelók kí­séretében 6482 szállító hajó a La Manche franciaországi partjához. A hajóágyuk tűz alá vették a parti erődítmé­nyeket, percenként 200 tonna tüzérségi lövedék verte a Westfall, a nácik „atlanti fala” állásait. Hitlerék nem hitték el, hogy sikerülhet, maga Hit­ler kijelentette: „Az angolok és amerikaiak nem maradnak 9 óránál tovább a kontinen­sen”. Az Atlanti Falról azonban már a partraszállás napján, vagy legkésőbb a második na­pon kiderült, hogy alig több blöffnéí. S a német fasiszták nemcsak hogy nem akarták elhinni a nyugati szövetségesek partra­szállását (az angol-amerikai kémelhárítás számos megté­vesztő „adatot” juttatott el Hitlerékhez, amelyekkel ködö­sítették a tervezett partraszál­lás helyét és idejét) — hanem katonailag minden lényeges erőt a Szovjetunió ellen vetet­tek be. 1944. tavaszán 320 náci hadosztályból 210 a Szovjet­unióban, huszonnégy a Bal­kánon, 22 Magyarországon, JTranciaországbanj Hollandiá­ban és Belgiumban viszont akár egy hadosztályt is elvon. összesen csak 50 hadosztály ál- janak: megindul a nagy tá- lomásozott, a többiek elszórva madás a front északi szaka- védték a dániai, a norvégiai szán, a finnországi náci erők partokat. S a „nyugati bástya” hadosztályai között a legtöbb olyan volt, amelyet az OKW (Oberkommando der Wehr­macht) utasítása szerint bete­gekből állítottak össze, a 70. hadosztály például csupa gyo­morbajosból állt... Cherbourg ostroma és a hatalmas szovjet offenziva Június 17-én, Hitler Margi- vaí falu mellett fogadta Rom­ínéit, Normandia parancsno­kát, aki nyiltan megmondotta, hogy az angolszász invázió si­kerrel járt. A június 6-i első ejtőernyős és partraszállt egy­ségek után hat hét alatt 326 00o katonát, 54 000 járművet es 104 000 tonna fegyvert és hadi­anyagot, élelmiszert szállítot­tak át a csatornán az angolok és az amerikaiak. Attól a pil­lanattól kezdve, hogy Sainte Marié Eglise falucskában le­szálltak az angolok első sikló­repülőgéppel szállított csapa­tai, tehát június 6-tól június 18-ig hetven kilométer széles­ségben és a parttól 12—15 ki­lométer mélységben megszi­lárdították állásaikat. Június 22-én megkezdődik a norman­diai partraszállás egyik leg­fontosabb haditette: Cher­bourg ostroma. Ugyanezen a napon a szovjet hadsereg, ígé­retéhez híven, olyan hatalmas offenzivába kezd. amely egy­szerűen lehetetlenné teszi; hogy, a nácik a keleti frontról ellen, a Baltikumban, délebbre zánoktól; egész Franciaország­ban robbannak a hidak, a vas­útvonalak, az ukrán és a len­gyel partizánok egész körzete­ket szabadítanak fel, Jugoszlá­viában, Görögországban es Olaszországban egyetlen nap sem telik el a nácikra mért súlyos partizán-csapás nélkül. Amikor augusztus 20-án kitör a párizsi felkelés, az amerikai­ak egyik éke mar 25—30 kilo­bizony sok Ígérgetés után, elég későn hajtottak végre a nyu­gati szövetségesek. Való igaz azonban, hogy a partraszállás, együtt a szovjet hadsereg har­caival, olyan ütést mért Hit­lerre, amelyet az már nem he­verhetett ki. Majd tizenegy nehéz, súlyos véráldozatokat követelő hónap kellett meg ahhoz, hogy végleg megsemmi­sítsék a fasizmus utolsó fegy­veres erőit. Az első nagy csa­Vityebszk és Gomel között, s még a Visztula tájékán is. Az első nagy rohammal több mint 400 kilométerre űzi maga előtt a szovjet hadsereg Hitler ha­dait. ! Az invázió támogatást kap az Európa-szerte küzdő parti­méterre áll a francia főváros­tól, Kiheverhetetlen csapások Húsz esztendeje most, a jú­nius 6'-i partraszállásnak, an- bukását, nak a hadműveletnek, amelyet pások, a Moszkva alatti, a Volga-parti csata után a nor­mandiai partraszállás hozta közelebb az emberiség számá­ra a szabadságot, a fasizmus to. m.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents