Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

ES2AKMAGYARORSZAG Péntek, 1064. június *. —————— Á lakáshasználat művészete Igen, művészete van a lakás- használatnak! Különösen a modem bérházakban, ame­lyekben „művészet” elhelyez­ni a szekrényt, az íróasztalt, a hálószobabútort, a kombinált bútorokat, vagy netán egy zongorát... A modern lakások szobái ki­csinyek, ezeket a. „hagyomá­nyos” bútorokkal, „örökölt” darabokkal berendezni nem lehet. A tervező nem a mának épít A szerkesztőségünkben ren­dezett ankéton, amelyről rész­ben már beszámoltunk, részt vettek az új lakások tervezői is. Meghallgatták, feljegyezték az észrevételeket, s a jó elgon­dolásokat, javaslatokat a jövő­ben alkalmazni fogják. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a tervező szakember, amikor egy új ház, s benne a lakások elrendezésének vázát készíti — nemcsak a mának épít. Egy-egy bérháznak 90— 100 évig kell állnia. A mi ro­hanó korunkban ennvi idő alatt nagyon sokat változik az emberek élete, másként alakul­nak körülményei otthon is. A gáz, a villany már eddig is ki­szorította a széntüzeléses konyhai tűzhelyeket, tért hó­dít a műanyag, a falra szerelt, vagy beépített bútorok töme­gével készülnek, indokolt te­hát. hogy a konyhák kisebb méretűek legyenek. A tervező arra is gondol, hogy a jövőben még több lesz a konzerváru, a kész- és félkészétel; az embe­rek zömmel üzemi konyhán, vendéglátó kombinátokban ét­keznek — tehát nincs szükség a nagyméretű éléskamrára sem. A fő cél: a lakások ké­nyelmesek, jó beosztásúak, könnyen tisztámtarthatók le­I gyeraek. Sok lakás zsúfoltságá- I ról nem a tervezők tehetnek. Megtörténik ugyanis. hogy bár az új lakás konyhája be­épített bútorral van felszerel­ve. az asszony nem akar meg- válni a „hozománytól”, s be­zsúfolják a nagyméretű kony­habútort is. A lakástervezés és a bútoripar nem tart lépést egymással Ennek ellenére mi is csak azt mondhatjuk, hagy a Miskolcon tavaly átadott bérházak több­sége. illetve azok szobai kicsi­nyek. A kétszobás lakásnak átadott bérleményekben a há­lónak berendezhető, úgyneve­zett „kisszobában” még egy hái'omtagú család is nehezen fér el. A szükséges fekvőhe­lyeken kívül aöba a helyiség­be egy ruhásszekrény, de még egy szék se igen rakható be. Mihez kezdjen hát egy négy-öt tagú csalad? Pedig az ilyen akásokat többségben ilyenek kapják. A fő ok. hogy a bútoripar nem tart lépést a modern ter­vezéssel. Az üzletekben töme­gével kaphatók a különböző varia-bútorok, egyedi dara­bok, amelyeket azonban vagy s forma, vagy a méret miatt nem szívesen vásárolnak meg az emberek. Csak egy példa: az úgynevezett ..varia-heverő”. amely olcsó is, kényelmes is, ízléses is, jól szolgálná a célt a modern bérházba. Ha be­férne! De a selyemréti bérházak kisebbik szobáiba sem ke­resztbe. sem hosszába nem fél ­nek be. Tíz (!) centiméteren múlik ... Vagy a szoba lett volna ennyivel nagyobb, vagy a bútor kisebb. Bármennyire is a jövőnek, a fejlődő új világa U; tervez és alkot a tervező, maradjunk meg annyiban a hagyo­mánynál. hogy a lakószobák legalább egy fél méterrel le­gyenek tágasabbak. (Anké­tünkön értesültünk arról, hogy a közeljövőben bővülnek a lakások méretei.) Lakni tudni kell... Sok bosszúságtól kímélhet­nék meg magukat az új házak lakói, ha betartanák a lakás használatára vonatkozó előírá­sokat. Tény, hogy az új lakás átadása után sok hiba mutat­kozik, vagy mutatkozhatik. De az is tény, hogy sok hibát ma­guk a lakók idéznek elő a helytelen lakáshasználat kö­vetkeztében. Közismert, hogy újabban mindenütt műanyag alkatré­szeikkel látják el a víz-beren­dezéseket, többfelé műanyag­ból vannak a kilincsek, mű­anyagborítású a bútor. A kí­sérletek. a tapasztalatok azt igazolják, hogy célszerű, alkal­mazható dolgok ezek. De a reklamációk felülvizsgálása­kor kiderül, hogy legtöbbször a lakók, vagy azok gyermekei okozták a bajt. Sokan forró vi­zet öntenek a lefolyóba. Tud­valévő, hogy ez helytelen: a műanyag 80 foknál már képlé­kennyé válik, eldeformálódik. Mások „erőpróbát” tartanak a műanyag kilincseken, forró vasalót, gázról levett forró ételt helyeznek a műanyagbo­rítású asztalra, konyhaszek­rényre. Számos ilyen könnyel­műség okoz költséget, bosszú­ságot. Az építőipari vállalat minden új lakónak átad a be­költözéskor egy ismertetőt a lakásban alkalmazott fontos berendezési tárgyakról. Jó len­ne. ha elolvasnák, áttanulmá­nyoznák ezeket a lakók, mert hasznos tudnivalókat tartal­maznak. Onodvári Miklós íizenheíezer falaté a Mi MíMÉsi Hetek rendezvényein Az idén másodízben rendez­ték meg a. község kulturális életében nagy jelentőségű Mó­di Művelődési Heteket. A 23 rendezvényen mintegy 16 ezer látogató vett részt. Kiemelke­dő eredményt hoztak a kiállí­tások. A díszítőművészeti kiál­lítást 1500-a.n tekintették meg. Nagy sikere volt a. vadászati kiállításnak is. Megnyerték a nézők tetszé­sét a Ságvári Endre Kulturális Szemle körzeti és járási bemu­tatói is. A mádi művelődési otthon és a tömegszervezelck műkedvelő művészeti csoport­jai valamennyien eljutottak a járási bemutatókra. Tetszéssel fogadták a mádi- ak a Miskolci Nemzeti Színház művészeit, s a budapesti Egye­sített Tisztiiskola. művész- együttesét is. Hasonló sikert és elismerést aratott dz SZMT Művelődési Ház táncegyüttese. Az ismeretterjesztő rendezvé­nyeken ,és a. műsoros előadáso­kon kívül vidám táncmulatsá­gok is színesítették a progra­mot. A Mádi Művelődési Hetek méltó befejezése volt a május 51-én megrendezett Hegyaljai Do.lostalálkozó. Ezen 12 város és község 500 dalosa adott hangversenyt. Szádeczky István Mád.. Néhány momíiut sséna^i&gyben Kégi igazság, hogy aki nyáron nem gondoskodik az állatok takarmányszükségle­téről — télen hiába kapkod. Akkor már késő. A szálasta­karmány betakarításának idejét most éljük, sőt, egyik- másik vonatkozásban már mulasztásokról, gondatlan­ságról is beszélhetünk. Az első kaszáláséi lucerná­nak, például, már régen ka­zalban lenne a helye. A gon­dos vezetők és szövetkezeti gazdák általában iparkodtak is, siettek a lucerna betaka­rításával, és milyen jól jár­tak. Eső nélkül, időben, jó minőségű takarmányt tehet­tek el télire. De sajnos, ha a termelőszövetkezetek hatá­rait járjuk, sok helyen ta­lálunk még petrenccket, boglyának nevezett lucerna- csomókat. Ez viszont már nem jó dolog. A lucerna mi­nősége petrencékben, bog- lyácskákban is romlik, nem is beszélve róla. hogy a bog­lyák alatt a növény nem fej­lődik, sőt, pusztul. A kár te­hát kettős, sőt, ha jól meg­nézzük, háromszoros, mert ezeket a boglyákat már csak úgy lehet elszállítani, ha közben a lucerna új hajtását törik, tapostatják. Nem is szorul ez a téma különösebb magyarázatra. Lényege az, hogy a még kint lévő lucernát haladéktalanul be kell szállítani a szérűre, mert ka-zalban a helye. Fon­tos ez azért is, mert közele­dik az aratás, és a munka, a tennivaló nem csökken, hanem szaporodik. Szükség lesz minden erőre, az embe­rekére csakúgy, mint a gé­pekére. Már megkezdődött a réti széna kaszálása is, sőt, ahol siettek, ahol jől szervezték a munkát, már a széna be­takarításának is a végén jár­nak. Ezekben a termelőszö­vetkezetekben nyugodtan várják az aratást, sőt. sar­jára is számíthatnak, mert a sarjútermés egyik alapfel­tétele éppen az anyaszéna korai, gyors betakarítása. Ismételni kell: aki most nem gondoskodik az állatok takarmányszükségletéről, té­len hiába kapkod. Márpedig téli takarmány a széna is, akármilyen minőségű. Min­den szálra szükség lesz té­len. Ezért is kell sietni a betakarítással. A dülőszéle- ket, árokpartokat éppen úgy le kell kaszálni, mint az er­dei tisztásokat. Igaz, hogy az erdőalji széna, nem a leg­jobb, mégis érlék. Az idén különösen az. Jó volt az idő­járás, az erdei tisztásokon, és a fiatal erdők alatt is jó fű nőtt. Néhol, ritka akáco­sokban eníbermagasságú a fű, mégsem kaszálják le. A Tisza és a Hernád mentén sok ilyen erdőt találunk. Minden évben elmondtuk, az idén csak megismétel lük, hogy le kell kaszálni az át­menti árkokat is. Iparkodni kell, mert június tizediké után szabad a gazda. Az át­menti á,rkok szénatermését az kaszálja, áld akarja. A lényeg, hogy a fű ne öreged­jék és ne pusztuljon el. Széna kell, minél több lesz, annál jobb. Aki siet, csak jól járhat. Sok téli gondtól mentheti meg magát. Es ismét csak az aratás­ra, kell hivatkoznunk. Most iparkodjunk, amikor még nem késő. Aratásig rakjunk kazladéba minden szál szé­nát, és lucernát. — ij — A képernyő előtt EZER EV % Miről írnak levelezőink ? Sörkert, ahol nincs kiszolgálás Az alábbi levelet Önody Sándor küldte Mezőny órádról: „A mezőnyárádiak két éve társadalmi munkával építet­tek egy szép sörkertet, mely arra volna hivatott, hogy a nyári hagy melegben, munka után, a szomjazok egy-egy po­hár sört elfogyaszthassanak. Azonban már az első évben problémák, adódtSk: székeket nem kaptak, s az asztal is ke­vés volt. Pedig később a láto­gatottság nagyon megnőtt, több nagysikerű rendezvényen neves fővárosi művészek is felléplek. Most ismét akadály gördült a sörkert megnyitásának útjá­ba. Nincs kiszolgáló, emiatt volt. hogy messzi, kék egek alól jött, avagy kék tengerekről. A levél szűkszavú volt. Arról értesí­tette a szerkesztőséget, hogy három­négy. idegenbe szakadt hazánkfia mat­róz most valamely távoli nemzet ke­reskedelmi hajóján, mely a végtelen----------------------------------------------------->% Amíg emlékezel-<s esettet. A cselekmény történésig az olvasó könnyebben maga elé idézze marcona alakjukat; olyasféle jellemek ők. mint Mucius Scevola. vagy Cato: igazság a vértjük, s az érzelmes ellágyu- lásokon túllépnek, akárcsak holtakon a győztes harcosok. Erre a hirtelen, tel­jes-fényű megvilágításra azért volt szükség, nehogy azt higgye valaki, csupa lágyszívű férfiú ült ott. amikor a lapszerkesztő kihúzott zsebéből egy le- vízíó nyelvére is lefordítani velet. melyen tiszteletet ébresztő, ko- orazág legnagyobb színim-* mai; bélyegek sorakoztak, s nyilvánvaló--------------------------------------------­óceánon, trópusi vizeken úszik e pilla­natban. hol mélykék és égkék, fekete, meg almazöld színek hajolnak egymás­ra és a Nap úgy tűz a forró fedélzetre, mintha megállna fölöttük örökre, s nem akarna lenyugodni soha. Az alko­nyat ugyan lehúzza majd az égről ezt az izzó-olvadó hősugárzót, a hőség azonban alig enyhül, s amikor a nehéz szolgálat után lebotorkálnak a kabinba, bár a halálos fáradtság szinte leüti őket. mégsem tudnak elaludni. Ébren feksze­nek, hanyatt, kezük tarkójukon, a kerek kabinablakon át a tintakék eget nézik, a megnőtt, elúszó csillagokat és különös társasjátékot játszanak. Hosszú hallga­tás után megszólal valaki: „...az Er­zsébet téren megállók, pontosan ott ahol az a kis szobrocska van, melynek ta­lapzatán az olvasható, hogy kisfurulyám szomorúfűz ága és bevárom a lányt...” A másik közbevág; .. pontosan ott? Almás a törbénet, öregem! Az a szobor ugyanis sohasem volt az Erzsébet téren, hanem a Nagykörűt és a Krúdy utca sarkán állt. azon a háromszögletű te- recskén. határozottan emlékszem, mert egyszer, képzeljétek-—” A negyedik: ..Mindez semmi. Tudjátok, a Rákóczi út és Körút sarkán, ahol az a nagy, malá­takávés neonreklám vibrált, melyen a haskós, meztelen gyerek hatalmas ká- véskancsóból itta a ...” „Először is öre­gem. a Szent István malátakávé... nem is neonreklám volt, hanem színes körték aludtak és gyúltak ki. körték, ér­ted. s nem neoncsövek, s nem a Rákóczi, út és Körút sarkán volt. hanem... — s így állnak, ülnek, csókolóznak, esznek, éheznek, ténferegnek, csavarognak és kergetik egymást Pest utcáin, keresztül- kasul az országon, kisvárosok macska­kövein. éjszakáról éjszakára, hajnalig. Mint hazajáró lelkek, láthatatlanul, de jelenvalón rohannak el mellettünk a csúcsforgalomban, vagy ülnek velünk egy eszpresszó előtt, melynek asztalait már áprilisban kirakták az utcára.. .. ugyan, áprilisban? Már márciusban!... s amíg a hajó egykedyűen úszik a fe­kete, trópusi éjszakában, ők minden éj­jel hazajönnek, hiszen azt csak meg kell tudniok. hogy az a maláta-gyerek... A szerkesztő felnézett. Mindannyian a fehér abroszra meredtünk, majdnem mozdulatlanul. —. .. csupán arra kérnek, írnám meg nekik, hogy az a maláta-gyerek való­ban ... Nagy volt a csönd. Az abroszt néztem én is, mely olyan volt most. mint a ten­ger. Úszott velük a hajó, míg mozdulat­lanul hevertek az ágyon, kezük a tarkójukon és olyanok voltak, mint a halottak. M int a holtak, akik mindent tudnak már. Azt is, hogy a hazát el­hagyhatod. De azt is. hogy a ha­za nem hagy el téged, amíg élsz, amíg emlékezel... Körössényi János szünetel, pedig a nagy meleg­ben a község dolgozói máris eljárnának a sörkertbe. Jó lenne, ha a földművesszövet­kezet vezetősége mielőbb meg­találná a megoldást, és ki­nyitnák végre a sörkertet, amelyet a mezőnyárádiak azért építettek, hogy kedvüket leljék benne.. Korai zárára Az Országos Söripari Válla­lat vezérigazgatójának nyilat­kozatában arról olvashattunk, hogy elegendő sör lesz az idén. Hozzánk, a bodrogzugi Viss községbe azonban mégis kevés jut belőle. Hiba továbbá az is, hogy a földművesszövetkezeti italbolt egy érthetetlen rendel­kezés folytán 6 órakor bezár. Nem értjük ézt. az intézke- -*dést, hiszen az emberek kora ?reggeltől késő estig dolgoznak. ▼ Miért nem veszi ezt figye- 4 lembe a földművesszövetkezet i vezetősége? Licskai Istyán, Viss Évzáró hangverseny Sátoraljaújhelyén . .. sátoraljaújhelyi Petőfi v Sándor ének-zene tagozatú ál­talános iskola növendékei a A napokban tartották jól sike- Yrült évzáró hangversenyüket. »Hat évvel ezelőtt nyílt meg vez az iskolatípus, a növendé- $ kék négy éve jelentkeztek elő- ^ször a nyilvánosság előtt, ösz- Jszehasonlítva az akkori sze- Yreplést a mostanival, nagy fe.i- vlödésről adhatunk számot. Az ^énekkarok nagyon szépen sze- ^renelték, • összhang. ritmus és A színezés szempontjából kifo- Ygástalanok voltak. V dr. Barna. Gézáné ! Sátoraljaújhely hó—olvasó íaíálkozó ^ az öulójavitó Vállalatnál A A könyvhét alkalmából a TXVI. sz. Autójavító Vállalat J kultúrtermében író—olvasó ta- V Iá] kozót rendeztünk. Dr. Kar­dsai Elek. az Országos Levéltár A munkatársa tartott nagyon ér- Ytékes, mindenkit lebilincselő »előadást. Ezen a rendezvényen v vállalatunk sok dolgozója ^megjelent, s úgy 'határoztunk, Ahogy a jövőben is megismé- I teljük az ilyen hasznos talál- Ykozókat az írókkal. w Magyar Károly A ezb-titkár —•—;—" Eerenc kilenc Karinthy évvel ezelőtt bemutatott, megrázó \ erejű drámája ébredt fel újra szer­dán este. Ezúttal televízió-já­ték változatban. Ismeretes, né­hány nappal korábban ma­gunk is írtunk róla, hogy a. történet magva valóságos ese­mény, amit a szerző 1953-ban riportban írt meg, majd há- romfélvonásos dráma készült belőle, és azt a Katona József Színház 1955-ben mutatta be. A vidéki színházak közül Mis­kolc vállalkozott bemutatására 1956 őszén, azonban a néhány előadás után bekövetkezett el­lenforradalmi események meg­akasztották a dráma siker-so­rozatát. A dráma teljes szöve­gét a Csillag című folyóirat is- közölte az 1956. évi első szá-’ mában. 1 ^ Napjainkban egészen mások{ a társadalmi körülmények^ mint amelyek között a dráma ( lejátszódik, régen megszüntet­ték a kegyetlen abortusz-tör­vényt. a mai Szabó Annának* nem kell a büntetett előéletűi bábához fordulnia, nem kell( életét kockáztatnia, tanújává^ lennie csecsemője meggyilko­lásának. Jóllehet, a társadal­mi körülmények- mások, az1 emberek gondolkodásábani azonban még fel-felbukkan babona. a káros és ósdi előíté-{ letek hatása, újra napi téma a népesedés, tehát a drámának1 most. mintegy évtized múltán* is vanna.k napi vonatkozásai.i Azonban nem ezek teszik első-, sorban maivá, napjainkban is( döbbenetes erejűvé, hanem eszmei mondanivalója. amely< az elmaradottság ellen emel1 szót. és kimondja, hogy a sok< ezer Szabó Anna elmaradottsá-{ gáért elsősorban az elmúlt ezer, év felelős. amelyben nem ta­nította senki arra, hogy ne tartson a babonáktól, nem pró-1 bálta senki felemelni az el­esettet. A cselekmény történési idejéig, 1953-ig kevés volt a felszabadult nyolc esztendő a régi ezerrel szemben. Most, tizenkilenc év alatt sokat pó­toltunk. de ezer esztendő ne­velésének maradványa he­lyemként még meg-megbúvik a fjekben. Ezért volt hasznos és -rr3err.es ezt a drámát a tele­vízió nyelvére is lefordítani és ..-.'.z ország legnagyobb színbá­szocialista humanizmust mesz- sze érvényesítő jogász nagy­szerű formálását. Máthé Erzsi vaskosan nyers Júliájának éles ellentétét formálta meg Törőcsik Mari Szabó Anna alakjában. Olyanná formálta ezt a szánandó lányalakot, hogy a milliós nézőtábor, a társadalom is alighanem fel­mentette minden vád alól. Tol- nay Klári igen emberi Ben- csiknéje emelendő még ki a sok. érdekes színfoltot, nem egy esetben kortörténeti do­kumentum-figurát (ni. az ül­nöknő) jelentő alakítás közül. hogy az Ezer év- H|SSZU'<’ et megismétli még a televízió, és azt sem tartanánk haszontalannak, ha egy kisfilmmel kiegészítve, a mozik is műsorra tűznék. Benedek Miklós történt a sűrítés, anélkül, hogy a cselekmény fő szálának gon­dolatgazdag dialógusain érde­mi változtatást észlelhetnénk. Tömörebb, megrázóbb, plasz­tikusabb lett így a történet. Máriássy Félix rendező kezé­ben töretlenül ívelt a dráma a forrpont, a csecsemőgyilkosság színhelyén tartott bírósági tár­gyalás ítéletéig, illetve Szabó Anna felmenteséig, magára maradásáig, s e rendezői kon­cepció megvalósításában jól érvényesült az írói mondani­való, a régi ezer évnek a vád.- lottak padjára, ültetése. A szereplők közül most is ki kell emelnünk Páger Antal bíróját, a bűnök mögött a tár­sadalom felelősségét kutató, a za közönségének bemutatni. De érdemes volt azér‘ is. mert a közönség olyan értékes tele­vízió-játékot kapott, amilyen­ben ritkán lehet része, és amit legszebb emlékei közé kell el- raktároznia. Televízióra | Ferenc írta át. A játékidőnek mintegy felére történő csök­kentése természetesen bizo­nyos szerkezeti változtatást, nagyarányú tömörítést kívánt. A. képernyőn látott drámai já­ték az eredeti mű első és má­sodik felvonását öleli fel. a harmadikat, igen szerencsésen, teljes egészében elhagyja. Az első két felvonásban az új mű­faj követelményeihez igazodva ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ R égi szerkesztőimmel ebédelek, ki első, tétova próbálkozásai­mat vigyázta, több mint húsz évvel ezelőtt, amikor amolyan pikoló- fiú voltam az újságírásban vagy mint az öreg Heltai bácsi mondtávolt: fejna­turalista, mint 36. Rácz Laci. Nehogy azt képzelje valaki, hogy fent említett mentoromnak hosszú, fehér szakálla van, akár egy nyugdíjas télapónak, el­lenkezőleg: arca sima, járása fiatalos, bár mostanában egy kis Napoleon-poca- kot is kénytelen hordani, fekete haja megritkult kicsit, de szelleme fürge, azt hiszem, éppen csak túllépett az ötve- nen. vagy ... De hagyjuk a tizedestör­teket, ezt a kellemetlen matematikát, mely állandóan arra figyelmeztet, ami már elmúlt; elég annyi: lapszerkesztő ma is, és én még mindig „fejnaturalis­ta” vagyok. Nem szégyen az. hiszen ná- lamnál nagyobbak is életük végéig írták a joumál-t; hogy Ady szavával éljek, a magyar glóbuszon ez már „így rendel­tetett”. A népes asztal körül céhbeliek ülnek, írók meg újságírók, fanyar fenegyere­kek. akik elvből nem lelkesednek, s akiknek „objektív” véleményét nem le­het megingatni eey húszíves remekmű­vel sem. Ezt csak azért említem, hogy az olvasó könnyebben maga elé idézze marcona alakjukat; olyasféle jellemek ők. mint Mucius Scevola. vagy Cato: igazság a vértjük, s az érzelmes ellágyu- lásokon túllépnek, akárcsak holtakon a győztes harcosok. Erre a hirtelen, tel­jes-fényű megvilágításra azért volt szükség, nehogy azt higgye valaki, csupa lágyszívű férfiú ült ott. amikor a lapszerkesztő kihúzott zsebéből egy le­velet. melyen tiszteletet ébresztő, ko­mor bélyegek sorakoztak. 6 nyilvánvaló

Next

/
Thumbnails
Contents