Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-24 / 146. szám
8zer3a,: 1963. jőníua 2C BSZÁKOTÁGYÁRORSZAG Néhány szó a „Bezosztája” ¥ EPUL A TABOR Mezőgazdasági szakemberek, tsz-tagok és vezetők, növény- termelési kutatók között nia sok szó esik a Bezosztája, nagy terméshozamú búzáról. Az ok, hogy az egyébként igen közkedveltté vált,, gazdaságosan termelhető, — s minden ellenkező véleménnyel szemben nagy jövőjű — Bezosztája idén, néhány területen nem fohozza” azt a termést, amelyre számítottak. Annak ellenére, hogy — e helyeken — mind a talaj előkészítését, mind a vetést a követelményeknek megfelelő szakszerűséggel és optimális időben végezték, s 3—3.5 mázsa műtrágyát kapott egy-egy hold vetés, a szár alacsony maradt, s a kalász sem fejlődött ki megfelelően. Természetesen megkezdődtek a találgatások, sőt — hiszen ez elmaradhatatlanul szükséges — a szakemberek is azonnal vizsgálni kezdték a búzát, keresni az okokat. Egyesek lisztharmatot emlegettek, amely vagy túlnitro- génezéssel, vagy végső soron azzal is magyarázható lenne, hogy a talaj „megúnta” a magot, azaz, a további termelési siker kétséges. A bodrogközi példa Mások úgy vélekedtek, hogy károkozók, elsősorban a poloska megjelenése okozta a sikertelenséget. A találgatás, a kutatás, a kellő magyarázat keresése napjainkban egyre szélesebb körű. Meg kell mondani, — s ezt hadd bizonyítsuk megyei példával —, nem véletlenül. Ä Bodrogköz termelő-szövetkezeteinek egy részében sem sikerült ez évben a Bezosztája. Azonban azt is meg kell mondani, hogy e helyeken a fertődi és a bánkúti •— bár szemre, színre szebb — sem hoz nagyobb termést, mint a Bezosztája. S ezt — mint már többször is —, az aratás be fogja bizonyítani. if Igen érdekes viszont, hogy égy-egy kisebb-nagyobb táblán a Bezosztája szép, jó termést igér, holott tőle kissé távolabb, egyébként ugyanolyan talajszerkezet, ugyanolyan gondos munka, vetési idő és műtrágyázás mellett már sokkal gyengébb a Bezosztája. Alacsony maradt, a kalászok nem eléggé nagyok, tömöttek. Sőt, arra is van példa, hogy a tábla szélén tíz-ti- zenöt méter szélességben igen szép, beljebb gyengébb a búza. Meg kell említeni, hogy megyénk e részén a tavaszi időjárás nem kedvezett sem a búzának, sem más növényféleségnek. Megfelelő mennyiségű csapadék április végétől nem volt, s búzánál a szem- képződés idején annyira szükséges csapadék ez évben elmaradt. Egyébként a Bodrogköz és Hegyköz megyénk általában legcsapadékszegényebb vidéke. S jó lenne, ha az elkövetkezendő időben több gondot fordítanánk a terület öntözésére, hiszen vízben — ott a Tisza, a Bodrog, a kisebb-nagyobb patakok —, egyébként bővelkedik a Bodrogköz is, a Hegyköz is! A sátoraljaújhelyi Uj Erő búzatáblái A bodrogközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy semmi komplikáció nincs a Bezosztá- jánál, a tapasztalt visszamaradás nem a lisztharmatnak, nem a poloskának, nem is klimatikai, nem is talajszerke- zeti okoknak, hanem egyszerűen a csapadékszegénységnak köszönhető. Jó lenne, ha növénytermelési kutatók néhány napon belül ellátogathatnának a Bodrogközbe, de elsősorban a sátoraljaújhelyi Uj Erő Termelőszövetkezetbe. Olyan tapasztalatom kát szerezhetnek a Bezosztájá- val kapcsolatban, amilyenre más helyen nem igen akad példa. A termelőszövetkezet egyik búzatábláján két hétig víz állt a tavaszi áradás idején. A tsz-tagok, sőt egy-két szakember is úgy vélte; itt bizony nem lesz termés. Ma azon a részen, ahol állt a víz, olyan a Bezosztája, hogy minden kritikát kibír. Ahol nem állt víz, ott olyan — amilyen példák alapján szakemberek és mások vitatkoznak; alacsony, nem» fejlődött ki a kalász, alig né-* hány mázsás termésre számít-« hatnak. ® A szövetkezet egy másik« Bezosztája táblája gyenge.® Nem volt csapadék, — és csak» ez az oka a gyengeségnek. —0 Sajnos, gyenge termést várnak» róla. Egy harmadik táblán» azonban — pedig ott sem volt» csapadék —, szép, jó közepes® termést igér a búza. Miért? J Mert e táblát az elmúlt évbe.".» öntözték. A talaj képes volt —” ha nem is elegendő, de — bizo-ß nyos vízmennyiséget tártaié-® kölni. A negyedik tábla ise igen érdekes. Az út szélén® húszméternyi sávon 18—20» mázsa Bezosztája terem. Bel-® jebb talán a fele sem. Miért?o Mert az út szélét sűrű bokor-“ sor szegélyezi, télen a bokor-® sor megakadályozta, hogy a® szél a tábla széléről elvigye a® havat. Több csapadék került a ® talajba és a búza megkapta ae szükséges nedvességet. E pel-® dák feltétlenül azt bizonyítják,* hogy a helyenkénti sikertölcr-J ség oka a csapadékszegénység.* Ismert dolog, hogy a Bezosz-® tája vastagszárú, igen széles* levelű, tehát sok csapadékot® igénylő és elpárologtató nő-* vény. Valószínűleg ott, ahol a® Bezosztájára ma panaszkodnak, • éveken át nem volt elegendő csapadék. A talajból jóformán minden nedvességtartalom elhasználódott, feldolgoződott. S most a Bezosztája. — pedig kétszerannyi nedvességre van szüksége, mint más búzafajtáknak — vfzszegénvség ■ következtében nem volt képes Ar- tékesfteni a más búzákkal szembeni fajtaelőnyeit, képességeit. Ezen észrevétel, magyarázat kimondottan a tapasztalatokra támaszkodva fogalmazódott meg. A jelenség szakszerű, szakmai magyarázata kutató szakemberek munkáját igényli. Éppen ezért — még egyszer megismételjük —, jó lenne, ha e területen megfigyeléseket végeznének a búzatermesztéssel foglalkozó szakemberek. Egész biztosan megéri a fáradtságot! Barcsa Sándor Sátrak helyett barakk-tábor várja a KISZ-fiatalokat. Balatonújhclyen, tellíészübiek a fiatalok fogadására. Egy-egy kényelmes szobában az állami gazdaságban Is négy fiatal lakik. Röpcédulák a Tiszai Vegyikombinátban Érdekesen mGgváltozott rjrueixesen manapsag a röpcédula fogalma. A sokezer, szétszórt írásos papírlapocska nem olyan „röpcsi”-t jelent már, amelyre József Attila szerint „zizegve várnak” a rendőrök. Ilyenre nincs szükség többé nálunk. Ha a mai ember kezébe röpcédulát csúsztat valaki, nem rejtegeti azt, hanem többnyire közömbösen és félhangosan megjegyzi: no, mi a csudát reklámoznak már megint!... Vannak azonban röpcédulák, amelyeket senki sem fogad közömbösen. Ilyeneket láthatunk mindennap a Tiszai Vegyikombinát faliújságjain. /•" 99 t » Őrségváltás“ után Tél végén az ároktői Uj Élet Termelőszövetkezetben úgynevezett .„őrségváltás” volt Leváltották az elnököt, a főkönyvelőt, a vezetőség több tagját, és teljesen megújították az ellenőrző bizottságot. Elnöknek egy köztiszteletben álló. nem túl fiatal, de még nem is öreg helyi embert választottak meg, Juhász Lajos bácsit, aki eddig a termelőszövetkezet raktárosa volt. A szakmai vezetők: Herczeg Béla főagronómug és Van- tza Béla állattenyésztési agronómus — (maradtak. ___; Á x űj vezetőségi súlyos gondokat örökölt Sokan persze azt hitték, hogy az „őr- kégváltás” egy csapásra megoldja a problémákat, és az új vezetők máról holnapra csodát művelnek. Ezt hitte, .Várta a tagság nagyobb része, de még la járási tanács és pártbizottság is. Az s,őrségváltással” nagyjából lezártnak, ^megoldottnak” (?) tekintették az ügyet. Az ilyesmi viszont nem egyszerű cjo- Íog. Nem megy máról holnapra. De nézzük sorjában a problémáikat. ' Mindenekelőtt Bodnár Mihály, a ler- inelőszövetkezet párttitkára panaszkodott, aki ezt a munkát „mellékesen”; igazán pártmunkaként végzi, hiszen a fő feladata: egy növénytermesztő bri- igád vezetése. Nemcsak ő. mások is elmondták, hogy hajnali háromkor kel, négykor már a határban van, sokszor ebédelni sem marad ideje, és csak sötét este vetődik haza. Ha ugyan nincs gyűlés. vagy valamilyen értekezlet Senki sem segít ' Bodnár elvtárs legnagyobb fájdalma •— és ebben teljesen igaza van —, hogy senki sem segít. neki. Sem az alapszer- Vezet vezetőségi tagjai, sem a tisztség nélküli párttagok, de még a járási párt- bizottság sem. Szavait idézem: — Tudják a járásnál, hogy bajok közt élünk, ismerik a problémáinkat is, de egész tavaszon senki sem jött el hoznánk, hogy segítsen, vagy tanácsot ad- Son. Á pártálapszeryezetnek összesen 21 tagja van. A baj és a problémák sora már azzal kezdődik, hogy a 21-böl tóndössze négy dolgozik a, tennét&saB» vethezetben. X többi úgynevezett „bejáró dolgozó”, vagyisc vállalatoknál, intézményeknél dolgoznak Mezőcsáton, Tiszapalkonyán, Miskolcon, ki hol. Elsősorban politikai segítséget kérnek jAz alapszervezetben — Bodnár elv- társ elismerése — pártélet, pártmunka nincs. A tanulással, politikai neveléssel senki sem törődik, mert a pártvezetőség tagjai sem végzik el feladataikat. A titkár erejéből viszont nem telik mindenre. Ezek után teljesen érthető, ha Bodnár elvtárs. mint alapszervezeti titkár, hiányolja a járási pártbizottság segítségét. Elsősorban politikai segítséget kémek. Azt mondják: a gazdasági problémákat majdcsak megoldják valahogy, ahhoz már jobban- értenek. A politikai segítség szükségessége alapvetően fontos az ároktői Uj Életben. De elkelne itt a segítség egyéb vonatkozásokban is. Gazdaságilag csakúgy; mint politikailag. Mert nézzük csak a gazdálkodást. A növénytermesztéssel még nincsenek is különösebb problémák. A főag- ronómus energikus, munkabíró, fiatal férfi. De ő sem győz mindent. A munkaerőt, például, nem helyettesítheti. Gépet sem tud teremteni. De nem is ez a fő problémájuk, hanem az állattenyésztés. Itt már személyi problémák is mutatkoznak. Nem basznál a szép sző rAz állattenyésztés vezetőjp Vancza Béla agronómus. Fiatal ember, megvan a megfelelő képzettsége is ahhoz, hogy ezen a poszton eredményes munkát végezzen, de nem hallgat senkire. Munkáját elhanyagolja és gyakran kocsmá- zik. De nézzünk néhány példát. Tavasszal megérkezett az első naposcsibe-szállítmány. Az állattenyésztőnek kötelessége lett volna előre gondoskodni az ólak kitakarításáról, rendbehozataláról, fertőtlenítéséről. Vancza elvtárs erről annyira megfeledkezett — pedig figyelmeztették —. hogy a szállítmányt tossza kellett küldeni. Ez egymagában 68 ezer forint termelési kiesést okozott a szövetkezetnek- Most törhetik a fejüket a többi vezetők, honnan .teremtik elő ezt a nem kis összeget, mert a „kiesést” — ahogy mondják — „be kell hozni”. Egy másik példa.' A borjúk megbetegedtek — megva- rasodtak — a tanyán. Ez már önmagában is baj, nagy mulasztás. S ráadásul Vancza elvtárs még arról sem gondoskodott, hogy a gyógyszert a tanyára ki- küldje. Vancza élvtárs beteg ember. Étre hivatkozik is, sőt. emberségesen, mindenki figyelembe veszi súlyos betegségét De a betegség önmagában még nem ol- dozza fel kötelezettségei alól. Nem any- nyira beteg, hogy ne tudna dolgozni. Sőt, igen sok esetben csak intézkednie kellene, s már az is sokat jelentene. Vancza elvtársat már sokszor figyelmeztették. Kérték, hogy változzon meg és ne kocsmázzon. mert az itallal súlyosbítja betegségét is. Figyelmeztették barátilag, figyelmeztette a párttitkár — Vancza eltoárs ugyanis párttag — és kérlelte már az új elnök is. De a szép szó eddig nem használt neki... Várják a járás segítségét Nos, hát ez is olyan probléma, amelynek megoldásához nagyon kellene a járási tanács és pártbizottság segítsége. De a járási elvtársak — ahogy a párttitkár mondta — egyszerűen elkerülik Ároktőt. Talán a problémáktól félnek... Megkérdeztem: az emberek, a közgyűlés szívesen fogadja-e a járási vezetők tanácsait? A párttitkár így válaszolt; — Nemcsak szívesen, hanem egyenesen várják, igénylik a járási vezetők segítségét, tanácsait. Legutoljára is, amikor kijöttek a járástól, csendben, igen nagy figyelemmel hallgatták a járási elvtársak felszólalásait. Sőt, nem túlzók, ha azt mondom: tőlük várják a megoldást, rájuk sokkal jobban hallgatnak. mint a helyi vezetőkre. Ez egyben nagy elismerés A járási vezető szerveknek, a vezető szervekben dolgozó embereknek tekintélyük van Ároktőn. Jó lenne, ha ezt a tekintélyt, az ároktői szövetkezeti gazdák tiszteletét kihasználva, segítenének gondjaik, problémáik megoldásában. Ezt az ároktői emberek igazán megérdemelnék. Mert azzal, hogy' „őrségváltást” csináltak. még nem oldották meg a problémákat Szén drei József Ezek a cédulák is sok száz példányban készülnek és első két szavuk emlékeztet az évtizedekkel ezelőttiekre: „Olvasd! Terjeszd!’’ És mit olvasnak és terjesztenek is most nagy buzgalommal a munkásemberek? A vegyikombinát röpcéduláinak szövege mindig kél részből áll. Az egyik fölött ezt olvashatjuk: „Jelen időszak, ban legfontosabb feladataink”. A másik rész így kezdődik: „Megdicsérjük...” S az idézett két mondat alatt minden héten változik a szöveg. Ezen a héten például ezt olvastuk a.röplapon: „Gyár- és Gépszerelő Vállalat! Kérjük, hogy a BKG példája nyomán tegyenek meg mindent a szórótorony szerelésének határidőre történő befejezéséért. Vegyiműveket Szerelő Vállalat! Kérjük, hogy’ fokozottabb figyelemmel végezzék a nit- rogénes mosás, a No 21 nitrogénkompresszor és az udvari csőhíd csővezetékén a hegesztési munkákat, hogy ezeket az egységeket mielőbb átadhassuk rendeltetésüknek... Országos Szakipari Vállalat és Gyárkéményépítő Vállalat! Mielőbb szüntesse meg a sem- legesitőben és a szórótorony’- ban előállt késedelmet, hogy a „B” oldal élespróbáját ne akadályozzák szakipari hibák!.. kissé bonyolult mondatok ezek azok számára, akik nem itt dolgoznak. De a vegyipari szakmunkások pontosan tudják, hogy’ miért kerültek ezek a röpcédulákra. Pontosan értik munkájuk lényegét: mielőbb fel kell építeni belsőleg is a műtrágyagyárat, hogy mielőbb szántóföldjeinkre kerüljön az a termék, amelytől dúsabbak lesznek a kalászok. És nagyon jó az, hogy a röpcédula ráirányítja figyelmüket a legfontosabb munkákra, a hibák kijavítására. A röpcéTalán dula helyettesít jónéhány értekezletet. A röpcédula segít. Segít akkor is, amikor dicsér, mert lelkesít, jobb munkára ösztönöz. — Látod, Urbán Gusztávéit, meg Kecskeméti Pálék befejezik határidőre a semlegesítő üzem szerelését még akkor is, ha rendkívüli műszakban kell dolgozniuk! Valahogy így kellene a mi brigádunknak is — hallottam az együk röplapot oly’asó munkást, amint társához beszélt. Társa a vizüzem dolgozóival példálózott: — ök is zökkenőmentesen dolgoztait. Másképp nem sikerült volna a nagy’gépek próbaforgatása! __ A Gyár- és Gépszerelő Vállalat munkásai körében pedig milyen nagy volt az öröm, s mennyivel élénkebben folytatódott a munka, amikor a legutóbbi röplapon azt olvasták, hogy dicséretben részesülnek, mert a NO mentesítő csőszerelésénél sürgősen kijavították a hegesztési hibákat! „Röpcsik.” Mai röpcédulák. Mint kezdő szavaik, úgy aláírásaik is emlékeztetnek az évtizedekkel ezelőtti röplapokra: „Párt, szakszervezet, KISZ”. mert a régi. József Attila-féle „röpcsikef is a párt, a szakszervezet, vagy a kommunista fiatalok szövetsége fogalmazta, nyomtatta, terjesztette. Csak éppen illegálisan. Pedig, ha jól meggondoljuk, végső soron azok a röplapok ilyen célok elérésére buzdítottak: több kenyeret, gondoktól mentes, tartalmasabb életet! Ám az ily’en célokig sok részfeladat, sok, pontosan megtervezett munka elvégzésével juthatunk eL És ezeken a részfeladatokon, ezeken a munkákon dolgozunk már a lakóházak, az iskolák és a Tiszaszederkényi Vegynkom- binát felépítésekor is. És ezeket a munkákat segítik röplapjaink. Legálisan. Ruttkay Am» Igen, Virágzik a Tisza • 'Á szórványos tiszavirágzás után most. mér hatalmas tömegekben lepik el a kérészek, ezek a fehérszámyú rovarok a Tisza Borsod megyei szakaszát. Alkonyattájt, öt és nyolc óra között százak keresik fel a Tisza partját, hogy gyönyörködjenek ebben a vem mindennapi látványban, mikor olyan a folyó környéke, mintha millió és millió sziromlevél röpködne a levegőben. Az idén különösen Tokaj környékén, valamint a folyó ároktői, tiszakeszi, tiszadorogma-i szakaszán volt legerősebb a tiszavirágzás. Tokajban a turistacsoportoknak, s a hegyaljai borvidék világszerte ismert központját felkereső turistáknak nyújtott, páratlan élményt ez a látvány. Az erőteljes, a korábbi éveknél bőségesebb tisza.viria- zäsböl a tapasztalt tiszai halászok arra következtetnek, hogy az ősszel gazdag kecsegejogásra számíthatnak.
