Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

▼asárnap. 1961 május 10, ESEAKMAGYARORSEÄO 9 Ä csecsemőkor testi és lelki sajátosságairól a megszületés pillanatá­ból tói, az első életév vé­géig terjedő szakaszt csecsemőkornak nevezzük. Eb­ben a sokoldalú és gyors fej­lődéssel tele szakaszban kü­lön szokták tárgyalni az úgy­nevezett újszülöttkort, a szü­letés utáni első három hetet. A terjedelem szabta határok miatt ezzel külön mi nem foglalkozunk, csak a legjel­lemzőbb vonásaira mutatunk rá az első életév megismerte­tése közben. A gyermek testi növeke­désére jellemző a csecsemő­korban az igen nagymértékű súlygyarapodás és hosszfejlö- dés. Az időre született, érett újszülött súlya a 3 kg körül mozog. Kis eltérés tapasztal­ható fiúik és lányok között, előbbiek általában harminc dekagrammal súlyosabbak. A koraszülöttek közé tartoznak a 2 és fél kg súly alattiak. A jól táplált csecsemő az első pár nap súlycsökkenéstől el­tekintve, állandóan gyarap­szik, úgyhogy féléves korára megkétszerezi, 1 éves korára megháromszorozza testsúlyát. A koraszülötteknél ennél na­gyobb mértékű fejlődés ta­pasztalható általában. A tu­dományos adatokat saját ta­pasztalattal is alá tudjuk tá­masztani, nyolc hónapra 1 kg 70 dekával született kislá­nyunk fejlődésével, ló féléves korára megnégyszerezte szü­letési súlyát. Súlyíejlődésén kívül, értelmi fejlettségével is bizonyítja a tételt, hogy a kedvezőtlen adottságok mel­lett, a megfelelő környezeti feltételek biztosítása (táplálás, gondozás, nyugodtság, bizton­ságadás, szeretet stb.) kellő fejlődési lehetőséget tud a csecsemő számára biztosítani. Az újszülöttek átlaghossza 50 cm, a fiúk itt is valamivel hosszabbak a lányoknál, 1—3 cm-rel. A hossznövekedés legnagyobb mértékét az első életévben találjuk, havi 1—4 cm, és a szakasz végére az átlaghossz 70 cm. Még annyit a hossz- és súlynövekedésről, hogy befolyásolja az öröklé­sen kívül a születési sorrend, ugyanis a később született gyermekek általában hosszabb- bak és súlyosabbak. Még az egyes évszakok is befolyásol­ják a testi fejlődést, súlygya­rapodás legnagyobb az őszi hónapokban, a hosszfejlődés viszont a napfényes, tavaszi hónapokban. Világszerte ta­pasztalható már gyermekkor­ban is az átlagos testhossz növekedése, amelyben nagy része van a megváltozó élet- feltételeknek — táplálkozás­ban, munkában, pihenésben egyaránt. Fenti tájékoztató jellegű átlagadatainktól nagy­mértékű egyéni eltérések le­hetségesek. Ezzel kapcsolat­ban ismét, utalunk az egyen­lőtlen fejlődés lehetőségére, arra, hogy a látszólag lema­radt gyermekünk élete követ­kező szakaszában ugrásszerű fejlődéssel utóléri súlyában és hosszában hasonló korú társa­it. Nincs tehát az érdekelt szülőknél aggodalomra ok bi­zonyos lemaradás esetén, A csecsemő nem a felnőtt kicsinyített mása, mivel egé­szen más egyes testrészeinek aránya. A feje aránytalanul nagy, egynegyed része test- hosszának, míg felnőtteknél ez csak a testhossz egynyolca- dát teszi ki. A nagy fej nem­csak megterheli a csecsemő gyenge végtagjait, hanem az idegrendszer fejlődésében is van szerepe. Ugyanis emiatt fejletlenek az idegrendszer egyes részei (idegpályák), s akadályozzák a csecsemő többféle életműködését. Már születéskor megvan néhány alapfontosságú feltétlen ref­lex, amely biztosítja az élet- benmaradását, mivel a szülők elégítik ki a csecsemő szük­ségleteit. Ilyen a szopóreflex, amely abban áll, hogy a cse­csemő ajkának érintésére szo­pómozgásokat végez. Másik fontos reflexe a fogóreflex: a csecsemő, ha tenyerét valami éri, összerántja, majd ismét kinyitja. Fellelhető nála a sí­rás, mely többfélét jelez: éhes, fázik, fél stb. A sírás legtöbb­ször születés után azonnal je­lentkezik, és a későbbiekben erős hangra, fényre, kellemet­len környezeti hatásokra lép fel. Mindezekre a csecsemő egész testének mozgatásával is válaszol. Jellemző még az újszülöttre a sok alvás, 15—20 óra naponta. L elki fejlődéséről szólva, ki kell emelni a testi és lellti fejlődés, a moz­gás és az egyéni értelmi fej­lődés összefüggését. Azt, hogy egyes lelki tulajdonságai nem eymástól függetlenül alakul­nak ki. Az érzékeléséi vizsgál­va megállapítható, hogy érzék­szervei már születésekor is működnek, de még hiányo­san. A látás már az első hé­ten megvan, de csak a hato­dik hét után kezdi szemével követni a tárgyakat, személye­ket, s kezd bizonyos távol­ságra (2 m-en túlra) látni. Erős hangra azonnal reagál, testmozgással, sírással, de csak a második hónapban kezdi megkülönböztetni a különböző erősségű hangokat. A negye­dik hónapban már keresi a hangforrást, és annak irányá­ban mozdítja el a fejét. ízre már kezdetben is érzékeny az újszülött, pl. nem fogadja el a teát keserűen, csak édesen. Élete első heteiben grimaszra rándul az arca és köpköd, ha sós vagy kesernyés ízt érez. A csecsemőnél nagyfokú bőr- érzékenység tapasztalható. Melegre és hidegre, fájdalomra kezdettől fogva nagyon érzé­keny, akár etetésnél, fürdetés­nél vagy védőoltásnál. Még arra is érzékeny, hogyan nyúl­nak hozzá. Megmerevedik, ha keményen, durván fogják meg, s megfeszíti kis lesiét. Fejlett egyensúlyérzete is. Ér­zékenyen reagál egyensúlyi helyzetének hirtelen megvál­toztatására, felemelésre, ol­dalfordításra, vagy sok víz­ben fürdetésnél. Kezével ilyenkor megkapaszkodik bár­mibe görcsösen, s mivel fél, ezért nyugtalanná válik, sírni kezd. Mozgásfejlődésére kezdetben a spontán, céltalan mozgások jellemzők. Kezével kalim­pál, egész testével mo­zog. Ezekből fejlődik ki a kísérletező mozgás, amelyben saját testével és környezetével ismerkedik meg. Harmadik hónaptól játszik saját ujjai­AZ IGÉNYES EMBER •» A toronyóránk nőm modem; a lánc nem arany, nem megyeit magukDoz körorvosnalu ___ v al, mozgatja, nézi őket. Ne­gyedik hónaptól kísérletezik a játékszerekkel (csörgő, gu­mijátékok stb.), amely idő­ponttól kezdve, lassan össze­kapcsolódik a látás és a moz­gás, a látás, hallás, tapin­tás — a különböző érzékelé­sek. Ekkor már nemcsak né­zi a tárgyat, hanem utána is nyúl, megfogja, szájába veszi, szopja; kezd nála kialakulni a manipuláció, a tárgyakkal va­ló bánni tudás elemi foka. Sa­ját testének mozgatása a má­sodik hónapban kezdődik, a fej rövid ideig egyenesen tar­tásával. Negyedik hónapban már vállát is magasra emeli, s a nyolcadik hónapig eljutva, kialakul a csúszás, a helyvál­toztatás. Kilenc hónap körül kezd önállóan ülni, kézben tartva egy-egy játékot, s ké­pes mászással is ezt elérni. A 11—12. hónap körül megpró­bál kapaszkodva felállni, és segítséggel, bútordarabba ka­paszkodva elindulni, lépegetni. Érzékelésének fejlődésével kapcsolatos az érzelmek meg­jelenése a csecsemőnél. A ko­rán megjelenő sírás mellett, mely kifejez érzelmet, indula­tot is, jelentkeznek az öröm­érzések a csecsemőnél, örül a gyermek, ha meglátja rámo- solygó édesanyját, a harmadik hónaptól visszamosolyog rá. Ez már az emlékezés megjele­nése is, ugyanúgy, mint az, hogy hatodik hónaptól ráis­mer a környezetében élő sze­mélyekre, babáit, kiságyát, a cuclisüveget, hintőporos do­bozt stb. felismeri, örül a ke­ze ügyébe kerülő színes ken­dőnek, boldogan játszik vele. Saját kezét mozgatja, figyelj és közben hangosan felkacag, ez ugyanúgy az öröm jele, mint a tisztába tevéskor, ete­téskor vagy a kellemes fürdő­vízben pancsoláskor fellépő elégedett gügyögés, sikonga- tás és arcán a kedves, elége­dett mosoly.-trieszéd fejlődésében első lépés a sírás, amely va­lamit jelez környezeté­nek, a csecsemő valamely szük­ségletére hívja fel ezzel a fi­gyelmet. Három hónapos kor körül jelennek meg az ún. kiál­tóhangok: bizonyos magán­hangzók (e, ö, ú,), amelyek a beszélőszervekkel való játék formái. Féléves kora körül ta­lálkozunk a gőgicséléssel, a magán- és mássalhangzók együttes kiejtésével (au, eö, gu, hu, he, evvevve stb.), amelynek jeletős szerepe van a beszédszervek fejlesztésé­ben, és a csecsemő számára nagy örömmel' végzett játék, szórakozás. Etetés után, jó hangulatban, nagy hangerő­vel, végtelen boldogsággal vég­zi a gőgicsélést a csecsemő. Az első év vége felé már nem­csak hangokat, hanem na­gyobb hangcsoportokat, is utá­noz, ez az ún. papagálynyelv korszaka, s lassan az egyes szavaknak jelentése is kezd kialakulni. A játék fontos a csecsemő fejlődésében, mivel ezeken keresztül ismeri meg a világot, a tárgyakat, színe­ket, a formát stb. Legelső já­ték saját testével való: gya­korolja tagjainak mozgatását, a beszédet gügyögés formájá­ban, örömmel játszik saját hangjával. Később, amikor már tud a tárgyak után nyúl­ni, megfogja, ide-oda mozgat­ja őket, hosszú ideig képes adogatni egyik kezéből a má­sikba. assan a kiejtett játék (csörgő, baba) után nemcsak sír, hanem keresi azokat, igyekszik újra kézbe kaparintani őket. Mind­ezzel — a testrészeivel, hang­jával való játékával, valamint a különböző játékszerekkel bánni tudással — a csecsemő nemcsak megismerkedik a vi­lággal, annak tárgyaival, ha­nem sokoldalúan fejleszti lelki sajátosságait, így az érzékelé­sét, mozgását, az emlékezését és érzelemvilágát egyaránt. Ezért óriási jelentőségű a fejlődésben a játék már a cse­csemőkorban is. Szeléndl Gabor, _ OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQQQi — Feleségem teljesen berekedt. Kérek va­lami olyan szert, amivel ezt az állapotot huzamosan fenn lehet tartani. SZÖVEG NÉLKÜL 'rí<i~trin érdektelenül állok az üggyel 1 (S-íuíí, szemben. Sem tizenhárom, sem tizenkettő, sem egy, sem null találatom nincs a totón. Én az egyszerűbb megoldások hive vagyok; lottózom. Ez ugyanis olcsóbb. A szel­vényárak megegyeznek ugyan, de kevesebb fejtörést, kevesebb munkát, kevesebb tintát igényel az öt iksz berajzolása. Azonban mé­lyen egyilltérzek totókedvelő kortársaimmal, különösen azokkal, akikre minden tollszárrá­gás ellenére se mosolyog rá a szerencse. Éppen ezért olvastam még mélyebb együtt­érzést kiváltó megdöbbenéssel, hogy tokiói utazást (természetesen az Olimpiára) sorsol­nak ki a tizenkét találatot elért totózók köré­ben, S most az a kérdés, hogy miért pont a tizenkét találatosokra esett a választás. Véle­ményem szerint ugyanis — minden oldalról vizsgálva a dolgot — éppen ez a legfurcsább megoldás. Most már ugye van 13, meg 13-f-i, sokak bánatára, kevesek örömére. Nem örül­hetnek ugyanis azok, akik egy mérkőzést sem találtak el, mert ma már nem fizet a null- találatos. Nem■ örülnek azok, akik 12 mérkő­zést eltalálnak, mert éveken át erre vágytak mint legnagyobbra, de ma már se öröm, se nagy pénz. Nem örülnek a 13 találatosok, mert bosszúság, hogy az az egy, ami a pénzt hozná, lemaradt. S nem örülnek a 134-l-csek, mert ilyenek a valóságban nincsenek. Legalább is ritkán. S most ráadásul itt van ez a sorolás a 12 találatosok között, Hát ez se lehet valami nagy öröm! Bosszankodik a totózók táborának azon több­sége. akik nem nyertek, mondván: a tizenket­tesek csak kaptak pár ezret, miért ő közöttük osztogatnak tokiói, utazást? Nem örülnek a ti­zenkettesek, mert ahhoz, hogy ez a tokiói uta­zás igazán gondtalan utazás legyen, ahhoz többet kellett volna nyerniük, mondjuk annyit, mint a tizenhárma sok, S ugye, ha most nem lenne 13, meg tizenhárom felett?... Ajajj,- mindenképp nehéz dolog ez... Most örülök igazán, hogy korábban lemondtam a. totózás­ról. Az a véleményem, hogy ezt a tokiói uta­zást vagy minden beküldött totószelvény tu­lajdonos, vagy a másik véglet: a 13-j-l-esek között kellene kisorsolni. Az előbbi valóban demokratikus dolog lenne. Pji rnnernni mcS remegve várom, hogy mi- EjU magam kQT vezetik be a jottóban is a 6-j-l-et. Mert akkor vége a szép életnek, nincs többé könnyebbség, s végső soron mehetek le a ligetbe, gombfocizni a gyerekekkel. Barcsa Sándor Közönségszervezés VANNAK a színházban olyan darabok, amelyekhez — szépen fogalmazva — nem állnak sorba. jegyért az érdeklődök. Itt jelentkezik a közönségszer­vezők feladata, amikor meg­győznek embereket, hogy ezt, vagy azt a darabot érdemes megnézniök. Nemcsak azért, mert a színház műsorra tűzte, és hát üres nézőterek előtt ját­szani kényelmetlen, hanem mert a műn ele vannak ilyen, vagy olyan értékei, megtekin­tése hasznos, élvezetes, csak éppen a közönség körében még ismeretlen maga a mű, vagy valami oknál fogva bizalmat­lanok vele szemben. Ezt el kellett előre monda­nom, mielőtt elmesélném az apró kis történetet, amit a mi­nap hallottam. ISMERT DOLOG Miskolcon és Borsodban (sót már orszá­gosan is), hogy a Miskolci Nemzeti Színház előadásában milyen nagy közönségsikert ért el Madách drámai költeménye: Az ember tragédiája. Sajnos, az is köztudott, hogy a szín­háznak egy másik vállalkozása, Jean Cocteau: Az írógép című színmüvének bemutatása meg­közelítőleg sem■ járt. ilyen kö­zönségsikerrel, Magyarán szólva, gyenge volt iránta az érdeklődés. A színház szervezői kérték a közönségszervezőket, Miskolcon és a vidéki előadáso­kon is, segítsenek emelni Az írógép előadásainak látogatott­ságát. Az egyik előadás előtt szin­tén igen gyenge volt az előze­tes érdeklődés. Egy közönség- szervező végre eredményt pro­dukált: nagyszámú diákot ho­zott cl az előadásra. A színház megbízottjával beszélgetve el­mondta, hogy elég nehéz volt a munkája, hiába volt a kedvez­ményes jegy a diákok részére, nehezen szánták rá magukat Az Írógép megtekintésére, in­kább szereltek volna elmenni a Tragédia előadására. A szín­ház megbízottja tréfásan meg­jegyezte, hogy Az ember tra­gédiája előadására nem lesz ám ilyen csoportos kedvezmény és évődve hozzátette: csak azok a diákok kapnak kedvezményes jegyet, akik Az írógépet is megnézték. A közönségszervező zavarba jött: — Az nem lehet. Nem ugyanazokat a. diákokat szer­veztem mindkét, előadásra. — Hogyan? — Hát Az ember tragédiá­jára gimnazistákat, szerveztem,. humán érdeklődésű fiatalokat. Az írógéphez meg a közgazóa- sági technikum diákjait... Mégis csak közelebb all hozzá­juk ... * EDDIG a történet és íme megnyílik a lehetőség a legvá­lasztékosabb szakmai közönség szervezésére. Néhány példát hirtelenjében: A Mákvirágok előadását ker­tészeknek, aprómagtermesztok- nek. és a kertészeti technikum diákjainak, esetleg huligánok­nak ajánljuk. Az Othellót. a barnára sült feleséggvilkosok- nák. A Bál, a Savoyban a vendéglátóipar! dolgozók ope­rettje, a Játék és igazsághoz a Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat reklamációs osztályá­nak dolgozóit szervezzük. Az Elveszem a feleségem az anya­könyvi dolgozók darabja. A nadrág című vígjátékot a szabó ktsz dolgozói tekintik meg tömegesen. És így tovább. A közönségszervezés mindjárt könnyebben megy, ha a meg­felelő címhez, megfelelő szak­mát ős azon belül megfelelő számú érdeklődőt keresünk. LEGFELJEBB az a probléma adódik, hogy honnan szervez­zünk, kiknek a köréből tobo­rozzunk közönséget, amikor a Megperzselt lányok és a Leány- vásár szerepel műsoron. (benedek) . Precíz • • fogalmazás • e J ° • 2 Az angliai Daily a • Mail írta: ... A pol- • J gázmester őlordmayor- 2 » sága az estélyen kitü- • 2 nőén mulatott, A bel- 2 e ügyminiszter úr ezzel • 2 szemben a hitvese tár- 2 a saságában jelent meg. » • • e ce ••<» tt ••

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents