Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-06 / 104. szám

Szerda, 1964. májas CL »KBAKWAGTATtrmsrAÖ s A diésgfőri kohászok ragyogó eredményei Á Gyár és GÉpszcrclfi Vntlalat. munkásai sün dolgoznak. a gOrgösor cISszerolÉ­— Az év végére — mondja a vezérigazgató — a vállalat rentabilitását is igyekszünk helyreállítani, s így talán nyereségrészesedést is tudunk biztosítani. Határozottan, kö­vetkezetesen haladunk a cél felé, mindig megállapítjuk a legfontosabb tennivalókat. Most a tételes szállítás bizto- .sítását tekintjük a legfonto­sabbnak. Kiszállítási feladataink tel­jesítéséhez segítséget .várunk a MÁV Miskolci Igazgatóságától, Azt kérjük, hogy májusban és júniusban megfelelő mennyi­ségű. nagy raksúlyű. export­képes vasúti kocsit bocsásson rendelkezésünkre. 9 és fél nap előny a blokksor bontásánál A kohászatra váré feladatok sürgetik a re­konstrukció idejének lerövidí­tését is. Meg keil jegyezni, hogy a munkák meggyorsítása igen nehéz, s komplikált fel­adat. A tervek eléggé feszítet­tek, szinte órányi pontossággal beütemezték a munkákat. De a rekonstrukción dolgozó vál­lalatok munkásai, a műszaki vezetők sok esetben lebilincsel lően szép eredményeket érnek el, sok munkaórát, napokat takarítanak meg. Szinte órán­ként változik a hengermű ké­pe. A múlt hónap elején még dolgozott a trióbugasor. ma már több méteres mély gödör meredezik helyén, s a gödör­ből betonacélerdő nyúlik fel­felé. És ma már az 1300—1400 tonna súlyú blokksor helyén is a mélyépítőik, a robbantok, a katonák munkálkodnak. A blokksor április 3-án, va­sárnap reggel H 'órákor szűnt meg „élni”. Az eredeti terv szerint 12 nap alatt kellett volna elvégezni a bontást. Az LKM dolgozói vállalták, hogy öt nap alatt végeznek vele. A bontás részvevői, a szemtanúk szinté szavakkal sem tudják érzékeltetni a történteket, az embereket eltöltő lelkes ten- nivágyást. Nem lellet leírni, hogy a Csodó-, a Kiss-, a Kormos-, a Tóth-, a Koródi- és a Birinyi- brigád tagjai, vezetői, s a töb­biek hogyan, milyen hihetet­len akarattal és erőfeszítéssel dolgoztak. De a tény kommen­tár nélkül is beszél: a 12 nap­ra tervezett, öt napra vállalt munkát tegnap délelőtt, tehát két és fél nap alatt befejezték! „Eltűnt” helyéről a 400-as bugaolló. A Gyár- és Gépsze­relő Vállalat dolgozói az ere­detileg tervezett 12 nap helyett két és fél nap alatt „söpörtek” ki az üzemből. Es a szerelők az új berendezés előszerelését végzik. Az új berendezés a Diósgyőri Gépgyár dolgozóit dicséri. A gépgyár már min­den berendezést legyártott. És most a rekonstrukció si­kerének kulcsa a Borsodi Mélyépítő Vállalat dolgozói kezében van. — Azt várjuk a BMV veze­tőitől, dolgozóitól — mondja Énekes elvlárs —. hogy a gép­szerelő vállalatokhoz hasonló lelkesedéssel szervezze, s vé­gezze a munkát. Arra kérjük őket, úgy dolgozzanak, hogy mielőbb megkezdhessük a be­rendezések szerelését. Minden jel arra mutat, hogy a mélyépítők is nagyobb ambí­cióval, nagyobb lelkesedéssel végzik munkájúkat. Ez kétség­kívül hihetetlenül nehéz, kö­rülményes. de minden remény megvan arra. hogy sikerrel tesznek eleget feladatuknak. Csorba Barnabás Walter Ulbricht Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizott­ságának első titkára, az ál­lamtanács elnöke 1893. június 30-án született Lipcsében. Ap­ja szociáldemokrata munkás. Aszlalosmesterséget tanult. 1908-ban belép a Szocialista Munkásifjúság Szervezetébe. 1912-ben tagia lett a Szociál­demokrata Pártnak. Már az el­ső világháború kitörése előtt a párt Karl Liebknecht körül csoportosuló balszámyához csatlakozott. Háborúellenes tevékenysé­géért többször letartóztatják. 1918-ban megszökik a börtön­ből, és csatlakozik a Spartacus Szövetséghez, majd egyik ala­pítója a Német Kommunista Pártnak. 1923-ban a Központi Bizottság tagja és együk titká­ra, majd a Politikai Iroda tag­ja lesz. 1928-ban a Reichstag képviselőjévé választják. A fa­sizmus uralomra jutása után az illegalitásba kényszerített Kommunista Párt vezetőségé­ben dolgozik, majd — a máso­dik világháborúban — a Sza­bad Németország Nemzeti Bi­zottságának tagjaként a szov­jet fronton küzd a fasiszták ellen. 1945 után Wilhelm Pieckkel és Ottó Grotewr,v'.1'"1 vállvetve küzdött a német munkásosztály egységének megteremtéséért, a szocializ­mus győzelméért. Az NSZEP létrejötte óta a Központi Bi­zottság elnök helyettese, illetve első titkára. Az NDK megala­kulása (1949) után 1960-ig a minisztertanács elnökének el­ső helyettese. 1960 óta az NDK Államtanácsának elnöke. Hetvenedik születésnapja al­kalmából, 1963-ban N. Sz. Hruscsov átadta a. Szovjetunió Hőse kitüntetést Walter Ulb- richtnak, a Lenin-renddel és az Aranycsillaggah Or. Lothar Holz A minisztertanács elnökhe­lyettese.' külügyminiszter. 1903. szeptember 3-án született az akkori Gleiwitz-ben (Gliwice). Apja órásmester volt. Glei- witzben elvégzi a reálfőisko­lát, majd a müncheni, a kiéli és az akkor Németországhoz tartozó breslaui (Wroclaw) egyetemen jogot, művészetet és irodalomtörténetet tanul. Bírósági tisztviselő és ügyvéd Breslauban. 1933-ban antifa­siszták védelme miatt műkö­dési engedélyét megvonják. Lengyelországba, majd a Szov­jetunióba emigrál. Az emigrá­cióban mint újságíró és tanító működik. Megalakulása (1948) óta elnöke Németország Nem­zeti Demokrata Pártjának. 1949-ben a Német Néptanács (a Népi Kamara elődje az NDK mega la p i t ásái g) el nö kségéne k. a Nemzeti Front Nemzeti Ta­nácsa elnökségének tagja és a Német—Szovjet Baráti Társa­ság elnökének helyettese. 1962- től a Német—Szovjet Baráti Társaság elnökségének tagja- 1949-től 1953-ig újjáépítési mi­niszter. 1950 óta a miniszterta­nács elnökének helyettese. 1953. óta külügyminiszter is. ben itt is nagyot nőttünk né­hány esztendő alatt. Több százezer köbméter föld Azt is kevesen tudják, hogy a veszélyeztetett lakásokból azonnal biztos helyre költöz­tették a családokat, de koránt­sem volt olyan az ijedtség, a szomorúság, mint régebben nem a baj esetén, hanem már a hír hallatán __ És ha már i tt tartunk, még valamit a munkáról. Az elmúlt évek so­rán a veszélyesebb helyeken mindenütt megtörtént a szük­séges erősítés. Nem a végleges megoldás, mert ez óriási mun­ka, országunk erejét ez ma még meghaladja. Most is, néhány héttel előbb — és néhány nap alatt — több kilométer hosszú biztonsági gát épült fel a to­kaji vasúti töltés és a iiszntar- dosi partszakasz között. Több százezer köbméter földet moz­gattak meg a gépek, de ezzel biztosítottuk, hogy az ideinél lényegesen nagyobb áradás esetén sem kerülhet veszélybe jelentősebb szántóterület. Pozi­tív tények ezek? Igen, pozití­vak. S válasz arra, hogy nem a hangot kell magasra emel­ni, nem az izgalmat fokozni, nem szenzációt harsogni a baj­ról, hanem felkészülten várni, azután megelőzni, útját állni, csökkenteni, de ezt hangok nélkül is megfelelő alapos­sággal és eredményességgel! fl teremtő,az alkotó emberről És még valamit a folyók mentén lakó emberekről. Nem kapkodtak, nem féltek, hanem dolgoztak. A termelőszövetke­zetek tagsága éjjel a gátakat őrizte, nappal, amikor az idő­járás engedte, szántott, ve­tett Sajnálják a víz kimosta őszi vetést, de Sátoraljaújhe­lyen, Olaszliszkán, Csobajon, .Taktakenézen már a víz betö­résének másnapján átdolgoz­ták a terveket, átrendezték a vetésterületet, gondoskodtak az elárasztott pillangósterületeki újra vetéséről. S az áradás he­lyének későbbi gyümölcsözte- tésére a megyei szervek segít­ségével már meg is kapták a megfelelő mennyiségű, rövid tenyészidejű kukorica vetőma­got. Őket gazdasági számítá­saikban nem éri kár. Hiszen a biztosító, a korábban befize­tett biztosítási díjaik ellenérté­keként kártérítést ad. S a fo­lyóiszappal öntözött terület bő termést hoz majd, újabb kár­pótlásként. Ilyen volt hát az idei tava­szi áradás. Ug.v is lehetne mon­dani a korábbiakkal összeha­sonlítva. hogy: áradás volt — apadással. A víz nagyobb volt ugyan, azonban higgadtabb, de jól felkészült emberekkel találta magát szemben. Olyan erős emberekkel, erős társada­lommal, amely képes ellenáll­ni a veszélynek, felkészülni és becsületes, hozzáértő munká­val ellensúlyozni az objektiv elemek okozta pillanatnyi kárt. Barcsa Sándor 'km 5 is nagyobb volt a hang, a ké­szülődés, a jijvés-menés. Em­lékszem, 1955. áprilisának ele- a 3én a Tisza körzetétől távo- a: labb eső községekben is meg- h húzták a harangokat. Emberek s< százai rohantak szekereken, te- s: herau tókon Tiszatardos alá, n hogy gátakat emeljenek a le- a gelőn. megakadályozzák a víz h előnyomulását. Imitt-amott n nem fértek egymástól, nem r; volt szakértő, aki a munkát n irányítsa. Nem vitás, szép volt, s< nagy volt a lelkesedés, önzet- ” lenül mentek segíteni az em- *' berek, azonban kisebb ered- ” ményt produkáltak, mint ez év- 11 ben, amikor csöndesen, de *' szervezetten, jól felkészülve . vettük fel az árral a küzdel- *5 met. S elsősorban ebben kell r keresni annak okát;, hogy az s idei áradás idején nem volt ^ sok hang, nagy mozgolódás, vo- b hanás ... Azt viszont kevesen tudják, hogy órák alatt gépek, ® teherautók százai vonultak fel, J[ hogy órák alatt több ezer ho- b mokzsákot (öltöttek meg és v raktak le a veszélyeztetett he- a lyeken, hogy az ország más n vízügyi igazgatóságától is 11 pontosan érkezett a segítség, r s ahol kellett, minden hírverés, a izgalom, félelemszítás nélkül c volt elegendő ember. S ez igen 11 sokat mondó, igen megnyug- s tató érzés. Bizonysága annak, b hogy a szervezettségben, a fel- készüléebem éa » cselekvés­más m rőzsekötegeket cipeltek sietve a partok mentén települt fal­vak lakosai, termelőszövetke­zeti tagok, öregek, fiatalok. Derekasan dolgoztak éjjel­nappal, hozzáértő vízügyi szakemberek vezetésével, irá­nyításával. S nem eredményte­lenül. Igaz, szűkebb hazánk­ban, Borsodban valamivel több mint negyvenezer hold- n.vi terület (szántóterület) viz alá került, néhány ezer hold- nyi már bevetettem Azonban nagyobb hiba nem történt... Nem ezért mondja ezt az em­ber, mert nem sajnálja a mun­kát, a vetőmagot, amelyet be­temetett a víz. Kárnak kár, jobb lenne, ha meglenne, s jobb lenne, ha olyanok lenné­nek már a gátak, hogy ne lép­hetnének ki medrükből a fo­lyók, illetve olyan lenne már erőnk és tehetségünk, hogy mindenütt biztos gátakat emel­hetnénk. Mondja ezt az em­ber inkább azért, mert itt-ott, beszélgetés közben hallani még olyan szemrehányó-ízű hangot, hogy: — micsoda árviz volt. micsoda veszély, és a sajtó, a rádió elhallgatta. Nem foglal­koztak vele eleget, pedig na­gyobb is lehetett volna a baj. S az ilyen kijelentések nem fe­dik a valóságot. Szervezetten, jól felkészülve Igaz, hogy eddig, az elmúlt években áradás ecetén ÄSI ) I r._, i A Tisza,: a Bodrog partja i ma csöndes. Itt-ott látni csak ; néhány nézelődő, rőzsehalmok- \ kai piszmogó, gátat, s vízmoz- s gást szemlélő embert. Hellyel- ] közzel még fénylik a medren i kívül, tavaszi széltől fodrozol- s tan, keskenyebb, szélesebb r sávban a víz. Azonban a sá- ] vök napról napra vékonyab- 1 bak. Apad a folyó, visszahúz- 1 'za magához a medréből koráb- i [ban kifutott hullámokat. Más- ; 'felől meg a szél és a nap- t [fény fogyasztja, párologtatja a i i zöldesszínű tükörfelületet. S 1 | ahonnan lefut a víz, néhány 1 i napos szikkadás után helyébe 1 [lép az ember, a gép. Barázda 1 i hasít, mag hull a sárga, iszap- ; [belepte talajba, s néhány hét ; i múlva dúsan zöldell majd a i [fű, gyorsan nő, fejlődik a ku- 1 i korica. 1 ; Gépek, emberek százai I | Néhány héttel ezelőtt persze j 'mozgalmasabb volt a íoly.ó- [part. Habosán, zavarosan taj- > tékzott medrében a víz. Nőtt, ‘ [ duzzadt, dagadt, óráról-órára. »Több helyen átlépte az alacso- 1 [nyabb gátrészeket. ^Elöntötte ’ »az árteret, a hullámteret. ' ^Hangja harsogóbb, sodrása ; terősebb, vize bővebb volt, ' [ mint eddig hosszú évtizedek ' • során. A veszélyeztetett helye­iket gépek, emberek százai lep- »ték el. Kapát, lapátot ragad- 'iaki homokkal téti zsákokat, i hírt, amelyek túllicitálják a feszített terveket, a legvónme- eebb elképzeléseket is. A kohászat rendezte adósságait A gyár-vezetés, a dolgozók­kal legteljesebb egyetértésben, az évi hengereltáru terv telje­sítése végett célul1 tűzte ki, hogy a bloikksoron a leállásig ' 192 ezer tonna anyagot leéli hengerelni. És olymódon, hogy hengerelt, félkész és készter­mékekben a gépipar igényeit maradéktalanul kielégítsék. A célkitűzés megvalósítása a ne­gyedév végén kétségesnek lát­szott. mivel adóssággal lépték a negyedik hónapba. És jött a meglepetés. A hengerészek hihetetlen ro­hamra késztették az „öreg kecskét”, (mármint a blokk- sort). Az egyik blokkot még el se nyelté a henger, már ott Volt a másik. Az „abléz” már, benn volt, de az előző műszak» emberei „ez az anyag még aj miénk!” jelszóval tovább sár-» kallták a roskatag berendezést. J . — Az emberek — mondja* Jecs Alajos gyárrészlegvezető J -— olyan lendülettel dolgoztak,* amilyenre a gyár fennállása» éta nem volt példa. Nem is-J mertek nehézségeket, éjt nap-» Pállá téve termeltek, szervez-J tek, irányítottak. Munkánkat a» legteljesebb mértékben segi-J tették a kapcsolódó üzemek, az* építőit, a felsőbb irányító szer-» vek. Külön meg kell emlékez- J item a szocialista brigádokról.» a KISZ-fiatalokról, amelyek ésj alak minden, munikálmn élen-# jártak. És a lelkesedés titka az.J bogy a dolgozók tudták, miről# Van szó. miért kell a 192 ezer» tonnát termelni. J És mi a céltudatos munka, aj Só szervezés eredménye? * ■— A diósgyőri kohászok —J toondja dr. Énékes Sándor ve-o 2pr igazgató — becsülettel és? óik érrel teljesítették feladatú-# kát. Rendezték a-z adósságot, s» hemcsalc megvalósították aj cólk.itűzést, hanem a blokksor» m32 tonnával többet termelt aj ■Vártnál. « Népgazdasági szempontból» ha gyón fontos, hogy a diós-J jpöri és a többi gépgyár meg-« kapja a szükséges alapanyagot.J ^ gépipari kovácsolt bugából« ?? eLő negyedévben 12 ezerj <”KJ tonnát kellett volna hon-« Evreinünk. Áprilisba csaknem; 16()o tonna adóssággal léptünk.« év negyedik hónapjábanj ^Vértásá szinten az esedékest és félezer tonnával szem-« “éo mintegy 21 eaer tonnái' Á munka hősi pátosza lebe­gi körül a diósgyőri durvahen­gerművet. Meglepően nagy temnivágyás. alkotndakarás fe­szül az emberekben. Az építés kis helyen zajlik le. A rekon­strukció, érthetően, akadá­lyozza a termelést, és a terme­lés befolyásolja az építést. Né­mi késedelem (bár cseppet sem kívánatos) talán érthető lenne. Azonban a sok nehézség ellenére sem lemaradásról, ha­nem olyan tettekről adhatunk gyártottunk le. És ezzel ren­deztük tavalyi adósságurukat is. Kiszállítási szinten 272 ton­nával adtunk többet a vártnál, kész-hengerelt áru tervünket pedig 1445 tonnával teljesítet­tük tűk A Lenin Kohászati Művek tehát az év első négy hónapjá­ban letudta múlt évi adóssá­gát, túlteljesítette esedékes feladatát. Ezzel megteremtette az alapot a második féléves jó munkához.

Next

/
Thumbnails
Contents