Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

2 eSKAKMAGTARORSZAO Kedd, 1984. májas 5. Hruscsov nyilatkozata a ciprusi helyzetről Az Izvesztyija tudósítója fel­kérte Hruscsov szovjet kor­mányfőt, hogy mondja el vé­leményét a ciprusi helyzetről. A kérdésre Hruscsov az aláb­biakat válaszolta: — A ciprusi fegyveres össze­tűzések, amelyek vérontással járnak és emberéletet követel­nek áldozatul, mély sajnálko­zást és nyugtalanságot kelte­nek minden szovjet emberben. A fiatal Ciprusi Köztársa­ság függetlenségének el­lenségei nem hagyják bé­kén ezt az országot. — Mi, szovjet emberek együttérzünk azokkal, akik a Ciprusi Köztársaság független­ségéért és szuverenitásáért har­colnak. A szovjet kormány szilár­dan és következetesen fel­lépett és fellép ezután is mindennemű külföldi be­avatkozás ellen, Ciprus ügyeibe, Minden olyan kísérlet ellen, amellyel kívülről próbálják rá­kényszeríteni a ciprusiakra belső problémáik megoldásá­nak feltételeit. A szovjet embe­rek azt akarják, hogy szűnjék rrieg a vérontás Ciprus szige­tén. a görög és a török lakos- i ság jó egyetértésben éljen egy­mással. — A Ciprusi Köztársaság függetlenségének ellenségei szándékosan szítják az el­lenteteket a szigeten élő két nemzetiség között. Mi mindig elleneztük, hogy va­lamely nemzetet egy másik el­len uszítsanak. A nemzeti és faji ellenségeskedés idegen tő­lünk, ellentmond nézeteinkhek, kommunista meggyőződésünk-' nek. Aligha lehet kétséges, hogy a görög és a török lakosság, ha nem akadályozzák ebben, meg tud egyezni egymás között ál­lamának igazgatására. Véget kell érnie a véron­tásnak Cipruson. Lehetővé kell tenni, hogy min­den ciprusi — görög és török egyaránt —, a lehető leghama­rabb visszatérjen a normális élethez, a békés építőmunká­hoz, közös hazája, a független Ciprusi Köztársaság javára. Május 5s Ä saso^i©! sajtó napja Hatmillió hétszázezres na­pi példányszámával — az egyik legelterjedtebb világlap. Nincs főváros, ahol ,ne olvasnák és nincs kormány, amely ne vet­ne számot vele, mit ír a lap az­nap reggeli száma. Több szín­nyomású címoldalán, mint minden tekintélyes orgánu­mén, ott áz alapítási év 1912. május 5. — és az alapító neve: V. I. Lenin. Ez a hatmii- iió hétszázezres napi példány­számmal megjelenő világlap ugyanis az egykor üldözőt Maurice Thor es a kommunista mlágmoxgalom egységéről Párizs déli külvárosai párt- szervezetei képviselőinek kon­ferenciáján Maurice Thorez, az FKP főtitkára hétfőn beszé­Lnoss Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök hétfőn hét órát időzött Khang Khayban, a ha­zafias erők főhadiszállásán Szufanuvong miniszterelnökhe­lyettesnél, a baloldali irányzat vezetőjénél. A két vezető poli­tikus a feszült belső helyzetről folytatott megbeszélést. det mondott és hangoztatta nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egysége megszilárdításának szükséges ségét. Foglalkozott a Kínai Kommunista Párt vezetőinek helytelen nézeteivel, leleplez te szakadár tevékenységüket. Utalt arra, hogy az FKP java­solja a kommunista pártok nemzetközi értekezletének ösz- szehívását. Kijelentette: Fel­tétlenül szükség van arra, hogy a marxizmus—leninizmus elve­it nemzetközi síkon megerősít­sék. 1 KISZ-nap a miskolci Kossuth Gimnáziumban A miskolci Kossuth Gimná­zium KISZ-szervezete min­den évben megrendezi a vi­dám. zenés, műsoros KISZ-na- pot. Ennek a már-már hagyo­mányos rendezvénysorozatnak legújabb darabja lesz a Szak- szervezetek Megyei Művelődé­si Háza színháztermében má­jus 7-én délelőtt 10 órakor és 9-én, szombaton délután öt órakor tartandó műsoros dél­előtt. illetve est, amely ez alkalommal a „Kime­gyünk az életbe — Kint vagyunk az életben” címet vi­seli. Amennyire a címből kö vetkeztetni lehet, sok derű. vi­dámság, szatíra jellemzi majd a KISZ-nap műsorát. más-más néven nyomtatott: Pravda. Ma elnökök és miniszterel­nökök hivatkoznak rá. mit ír az SZKP Központi Bizottságá­nak lapja, első számának év­fordulóját a szovjet sajtó nap­jaként ünnepli a szakma és a népes olvasótábor. A „népes” kifejezés itt nem szóvirág: a 220 milliós Szovjetunió minden második lakosa állandó előfi­zetője valamelyik újságnak, vagy folyóiratnak. Hyikolafev visszaérkezett MesZfíváka Andrijan Nyikolajev űrhajós alezredes hétfőn este magyar- országi látogatásáról a menet- rendszerű géppel visszaérke­zett Moszkvába. A seremetyevói repülőtéren fogadtatására megjelent Szip­ka József, hazánk moszkvai nagykövete. Egy mondatban NYIKITA HRUSCSOV es Ahmed Ben Bella Jaltában folytatták a Moszkvában meg­kezdett baráti beszélgetést és véleménycserét, amely a kér­dések széles körét érintette. A NÉMET Demokratikus Köztársaság nagyszabású kiál­lítással vesz részt a rövidesen megnyíló Budapesti Nemzet­közi Vásáron. A SZOVJET külügyminiszté­rium sajtóosztálya megvonta a működési engedélyt a Time című amerikai hetilap moszk­vai irodájától és kiutasította a lap tudósítóját a Szovjetunió­ból, mert figyelmeztetés elle­nére is rágalmazó cikkeket je­lentetett meg a Szovjetunióról. HÉTFŐN újabb tizenötezer asturiai bányász lépett sztrájk­ba, s így Spanyolországban — az ÁFP jelentése szerint — jelenleg már több mint húsz­ezer bányász sztrájkol. ERHARD kancellár — mint már jelentettük —, hétfőn dél­előtt Luxemburgba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson „a legkisebb közös piaci or­szág” kormányával. DE GAULLE, aki a múlt hét végén elhagyta a kórházat, es visszatért az Elysée palotába, ismét átvette az államügyek közvetlen intézését. A 300 MÉTERES Eiffeí-tor- nyot, amely május 6-án lesz 75 éves, vasárnap sikerrel meg- mászta három francia és egy angol alpinista. HAFEZ szíriai miniszterel­nök vasárnap megkegyelme­zett annak a 21 személynek, akit a homsi rögtönitélő bíró­ság az áprilisi hamai fegyve­res felkelési kísérletben való részvételéért halálra Ítélt. Szovjet kormáoy-nyifatkozat A szovjet kormány nyilatko­zatot juttatott el az ázsiai és az afrikai országok kormá­nyaihoz. Ebben megállapítja, hogy támogatja az afrikai és ázsiai országok második érte­kezletének összehívását, ha az értekezlet . célja valamennyi olyan erő egybeforrasztása, amely az imperializmus, a gyarmati rendszer ellen küzd. Ugyanakkor leleplezi a nyilat­kozat a Kínai Népköztársaság kormányának arra irányuló kísérleteit, . hogy a sóknemze­tiségű Szovjetuniót kirekessze az ázsiai országok sorából. A /r . » PH 19 H nemet jovo kcvacsa Néhány nap múlva az egész telepitetteket”, hogy kormánya világ a Hitler-fasizmus felett soha nem fog lemondani az aratott győzelem évfordulóját Oderától és Neissétől keletre ünnepli. Amikor a Reichstag fekvő területekről, amelyeknek ormára felkúszott az ötágú vissza hódítását a nyugatnémet csillaggal díszített vörös zászló, külpolitika fő céljának tartja, jeléül annak, hogy minden Sokan felfigyeltek erre a nyi- idők legvérszomjasabb fene- latkozatra. A Pourquoi Pás cí- vadát, a náci harmadik biro- mű brüsszeli polgári lap egye- dalmat sikerült megsemmisí- nesen arra a következtetésre teni, véget ért egy korszak, és jut. hogy a népeknek önvé- kezdetét vette egy új. Az a del mi szövetségben kell egye- nap sorsfordulója volt az em- sülniök, míg nem késő, s mi- beriség történelmének, vég és előtt .még a német, imperializ- kezdet a német nép számára, mus két háború' után kirob- Befejeződött egy gyilkos há- bánt egy minden . eddiginél ború, s megteremtődött az új- szörnyűbb harmadikat, jászületés és' újrakezdés nagy­szerű lehetősége. Manapság Az NDK a német munkások gyakran esik szó arról, hogy a és parasztok állama németség megosztottsága mi­csoda tehertétele a világnak, Nar, hogy a Pourquoi Pás ea mekkora bizonytalanság fórrá- a többiek, akiket már aggaszt sa és mennyire tragikus magá- a Bonnból áradó régi szellem, nak a német népnek a szem- nem akarják észrevenni, pontjából. Ez mind igaz. Csak- ho§y a német imperializmus hogy az .egység felbomlásáért ellen német földön is felvették azokat a német politikusokat ® harcot, s a. Német Demokra- is súlyos felelősség terheli tikus Köztársaság ezt a harcot akik könnyelműen elszalasztot- győzelemmel zárta. Nem ren- ták a törtértelem által kínált feznek itt látványos Auschwitz- nagyszerű alkalmat nem éltek Pereket, viszont a közéletben az újrakezdés ritkán kínált nincsenek nácik, a hadsereget lehetőségével, hagyták, hogy nem vérgőzös világhódító ter- Németország nyugatiak által vek szellemében, hanem a béke megszállt részén újjáéledjen a védelmére nevelik, s a politi- monopoltőkét kiszolgáló re- kat nem irányítják a kulisszák vansvágyó ’militarizmus. Nyu- niögül milliárdos szürke emi- gat-Németország urainak ka- nenciások, akik annak idején pora jött a Nyugat egységbontó Hitler szekerét tolták, miután politikája, mert felmentette a tőkéseket kisajátították, s az őket a saját múltjukkal való NDK a német munkások és pa- szembenézés és szembefordulás raszí°k állama. Hamarosan en- gyötrelmeitől. nek a munkás-paraszt állam­nak képviselőit köszöntjük ha- Volt nácik zánkban, azokat, akikben meg­msgas kormányhivatalokban 7olt' az akarat és a bátorság, ' hogy megragadják a történelmi Ha a bonni politikusok szó- lehetőséget, szakítsanak a noklatait hallgatja az ember, múlttal és létrehozzanak egy hangzatos frázisaikat, demokrá- olyan államot, amely nemcsak ciáról és békéről, hajlamos ar- a béke és biztonság szimbo- ra, hogy mindezt készpénznek luma, hanem a demokratikus vegye. De vigyázzunk: Bonn német jövő kovácsa is. . hamis pénzzel fizet. Bíróság , ugyan felelősségre vonja a ná- újabb barátok cizmus tömeggyilkosait, s azzal és tisztelők hitegetik a, világot, hogy had- . seregük ma már nem holmi Tévéd, aki azt lusa, hogy esztelen hódító vágy vak esz- Bonn rossz lelkiismerete és a köze, hanem polgárok egyen- nyugati politika tisztességtelen ruhába bujtatott gyülekezete, szándékai elfedhetik a világ De elég egyetlen pillantást vet- ‘!z NDK létezését és érde­Braziliai jelentés Amint a TÄSZSZ tudósítója jelenti, Rio de Janeiro állam parlamentje Paulo Torres tá­bornokot választotta kormány­zóvá. Badger Silveira, volt kormányzót, elnöki rendelettel tíz évre megfosztották politi­kai jogaitól. A Jomal do Brasil című lap szerkesztőségi cikkben állapít­ja meg: a Rio de Janeiro-i ese­mények azt tanúsítják, hogy újra teljes erővel megkezdőd­tek a „tisztogató hadművele­tek”. A lap értesülése szerint a közeljövőben újabb 48 is­mert személyiséget fosztanak meg politikai jogaitól. ni a mai német valóságra, s rögtön szembeötlik, hogy a kormányhivatalokban, a bíród emelvényeken, és a hadsereg tiszti, és főtiszti karában hem­zsegnek az egykori náci tömeg- gyilkosok; hogy olykor-olykor még a miniszteri bársonyszé­kekbe is beülhetnek: hogy az egyenruhás polgárok állítóla­gos „vasárnapi iskoláit” Trett- ner-típusú vérengző háborús bűnösök irányítják, s hogy senki ne tévedjen a bonni po­litika céljai felől, maga Erhard kancellár oszlatott el minden félreértést. A poroszok, szilé­ziaiak, pomerániak és branden­burgiak legutóbbi bonni kong­resszusán megnyugtatta a „ki­méit. Bonn évekkel ezelőtt meghirdette a Hallstein-doktri- nát. Ennek értelmében az NSZK automatikusan megsza­kítja diplomáciai kapcsolatait minden állammal, amely elis­meri az NDK-t. S lám, manap­ság valóságos sportot kezdenek űzni még Bonn nyugati part­nerei is e doktrína megsértésé­ből. Angol, Francia, olasz poli­tikusok, kormánypárti képvi­selők tettek látogatást a közel­múltban az NDK-ban, Ceylon konzuli, Zanzibar nagyköveti kapcsolatot léesített vele, s egy angol bíróság „nevetséges ma­kacsságnak” minősítette, hogy Bonn ki akarja sajátítani a Zeiss-cég védjegyét, holótt a világhírű optikai gyár az NDK- ban működik. Bonn igyekszik megtorlással gátat vetni a di­vatnak, Ceylontól megvonta a gazdasági támogatást, Nyugat- Berlint pedig azzal büntette a tavaly decemberi kezdeménye­zésért, hogy pünkösdkor éa húsvétkor megtiltotta a meg­egyezést az NDK-val a berlini látogatási engedélyek kérdésé­ben. Londont, Párizst vagy Ró­mát -nincs módja megbüntetni. Sőt Washingtontól még azt i3 kénytelen eltűrni, hogy John­son elnök a keletnémetekkel való kapcsolat-felvételre buz­dítson. Az NDK fokozatos „fel- értékelése” logikusan követke­zik abból a józan felismerés­ből, hogy az egykori német bi­rodalom keleti felében szuve­rén állam alakult, amely sem fenyegetés* sem fohászkodás hatására „nem oszlatja fel ma­gát”, sőt egészségesen fejlődik, gyorsan iparosodik, tervsze­rűen emeli polgárainak élet­színvonalát, ezen felül békesze­rető politikájával is naponta új barátokat, vagy legalábbis tisztelőket szerez magának. Nagyon okos tanácsot ad Bonn urainak Sebastian Hafí- ner a hamburgi Sterilben, amikor azt írja: ha nem akar­játok az NDK „felértékelését”* üljetek képviselőivel a tár­gyalóasztalhoz. és egyezzetek meg velük az újraegyesítés mi­kéntjében. Bonn persze nem lenne Bonn. s az NSZK nem lenne a világ egyik legagresz- szivebb hajlandóságú imperia­lista hatalma, ha vezetői meg­fogadnák ezt a tanácsot. S mi­után Bonn hű önmagához, aa NDK nem egyszerűen csak a német nőn demokratikus jövő­jének sáloga, hanem Európa békéjének biztosítéka te. juk a jordániai légierő gépei is. Aztán egyik szaud-arábiai pi­lóta a másik után szállt le gé­pével jemeni vagy egyiptomi területen, sőt a kairói repülő­térre leereszkedett maga a jor- dániai légierő főnöke is: a jö­vevények politikai menedékjo­got kértek és kijelentették: lel­kiismeretűk parancsa erősebb volt feletteseik parancsánál. A nyomorúságos jemeni falvakat bombázó repülőgépek kormá­nyait most már amerikai piló­ták vették át. akik — mint ak­kor a világsajtó megfrta — fordulónként 450 dollár jutal­mat kaptak. Washington azért rettegett a jemeni forradalom sikerétől, mert Tbn Szaud olaj-királysá­gát féltette, London a főleg jemeniek által lakott szomszé­dos gyarmatát, Adent féltette és a befolyása alatt tartott jor- dánóai dinasztiát. A haladás és a reakció küzdelmében a nyu­gati világ két legnagyobb ha­talma most is reflex-szerűen a reakció oldalára állt — de a haladó világ, ólén a Szovjet­unióval, ugyanolyan reflex- szerűen állt azonnal a születő új oldalára — és megmentette azt a szétzúzástól Ezt köszön­te meg Abdullah el Szalal Gagrában Hruscsovnak. .. . Saba királynőjének föld­jén, málló városok, sok ezer éves szűk sikátorok között még soványak és rongyosak. a gye­rekek. De bátor férfiak önfel­áldozása és a haladó világ im­már lebirhatatlan ereje meg­nyitotta számukra az utat a közéokorból — a huszadik szá­zad felé, (Következik; Bíztató kezdet.)1 legyőzhetők, mint ők maguk voltak. Éhség, betegség, nyo­mor uralkodott ebben az or­szágban. Mindezt tunya tét­lenség súlyosbította. Kormá­nyomnak, amely, Ígérem önök­nek, Jemen első dolgozó kor­mánya lesz, alkotmányt kell adnia a népnek és. néhány év múlva választásokat kell tar­tanunk. Emberibb élet megte­remtésén fáradozni olyan or­szágban. mint a miénk, gigá­szi feladat, de olyan cél, ame­lyért érdemes élni. — A forradalmat katonai­lag megvívtuk. Kérem a né­pek segítségét a most követke­ző szociális, technikai és kultu­rális forradalomhoz. Abdullah el Szalal tévedett; a forradalom altkor még kato­nailag sem győzött véglegesen. Amíg a világ azt hitte, hogy Badr imám palotája romiai alatt lelte halálát, bizonyos erők Hasszán herceget, a fia­tal uralkodó nagybátyját. Je­men ENSZ-képviselőjét tették meg a jemeni ellenforradalom kibontott zászlajává. Amikor pedig kiderült, hogy Badmak sikerült álruhában Szaud-Aró- biába szöknie, hozzá tódult a bőkezű támogatók pénze és fegyvere. Hatalmas példány- számú nyugati lapok vonták be a tömény reakció restaurá­lását célzó ellentámadást ha­zug romantikával. Kóbor és pénzért mindenre kapható ha­tármenti törzseket veszteget­tek meg. hogy az imámmal az élen ..Szana visszafoglalására” induljanak. Felettük amerikai gyártmá­nyú, szaud-arábiai tulajdon­ban lévő repülőgépek kering­tek maid csatlakoztak hozzá­HARMAT ENDRE: Jemen tegnap és ma geztette ki — de immár nem karddal, nem nyilvánosan, és az ország történetében először, szabályos hadbírósági tárgya­lás nyomán. Az- imám szanai palotáját a Köztársaság Házának nevez­ték el. Itt ütötte fel főhadi­szállását az új kormány. Ide jöttek egyetértésüket és hűsé­güket nyilvánítani a sejkek. Egyikük elégedetten szívta ví- zipipáját, nargiléjét és kije­lentette; — Hát ez rendben is volna. Most már tehát korszerű ál­lam vagyunk. Szalal az idős emberhez fordult, és így válaszolt: — Ami most jön atyám, az lesz a dolog neheze. Fegyve­reinkkel csak az utat nyitot­tuk meg a jemeni megújhodás felé. Néhány nappal később az imámok földön fekvő arcképei ás szétszórt irományai között, a Köztársaság Háza egyik ter­mében az új kormányfő ■ meg­tartotta Jemen történetének slső sajtóértekezletét. — Hölgyeim és uraim, örömmel üdvözlöm önöket a 'emeni forradalom főhadiszál­lásán. Szeretném elmondani önöknek és a nemzetközi köz­véleménynek. amit harcostár­saimmal is igyekszem megér­tetni: hogy az igazi munka még hátra van. — Az örökség, amelyet Je­men imám iái hagytak ránk, nagyobb ellenség, nehezebben len csapatok vették körül a hőségtől ájult Taizz centru­mát. a Megámot. Szalal ismer­te hazája múltját és jelenét. Tudta, hogy a félmegoldás nemcsak az ő személyes ha­lálát jelenti, hanem az ügyét is. amelynek életét szentelte. Nem is számított holmi sikam­lós, kompromisszumos útra. Megadott jelre, figyelmeztetés nélkül megszólaltak az ágyúk és lőni kezdték az imám palo­táit. Tizzban még el sem halt az ágyúszó. amikor a régi fő­városban, Szamában is fel­ugattak a fegyverek. A had­sereg egyik repülőgépe közben leszállt Hodeida repülőterén és megvitte a forradalom hírét. Amikor pedig leereszkedett az enyhet nem hozó hodeidai al­kony, már ebben az ősi kikö­tővárosban is állt a harc. Éj­félkor Jemenben összeomlott az évezredes rendszer. Reggel a Szalalék által be­szerzett és felállított szanai rá­dióállomás bemondta a Jeme­ni Arab Köztársaság megala­kulását. Létrejött a forrada­lom szervezett fegyveres ere­je, a Nemzeti Gárda. Első tag­jai a börtönökből ezrével ito­tódul t politikai foglyok vol­tak. A várak és a kaszárnyák környékén, az utcákon, a piac­tereken hivatásos és amatőr kovácsok serege verte le a lán­cokat a kiszabadultaiéról. .. .Abdullah el Szalal kor­mánya a régi rend huszonhá­rom legnagyobb bűnösét yé­VIII. Az ágyúk megszólalnak Az idő bebizonyította, hogy Szálait nem lehet megvásárol­ni. A különös testőrparancsnok „második műszakban.” a Sza­bad Jemeniták nevű forradal­mi szövetséget szervezte. Ha­tározottsága, embei-sége, kor­szerű gondolkodásmódja meg­nyerte számára a fiatal tisz­tek. katonák i'okonszenvét. Amikor 1962. szeptemberében a 74 éves Ahmed imám meg­halt (állítólag az a golyó vég­zett vele, amelyet esztendők­kel ezelőtt egy fiatal és per­sze a merénylet után kivég­zett jemeni lőtt rá. s amelyet orvosai sohasem tudtak eltá­volítani testéből) Abdullah el Szalal ezredes úgy érezte, vég­re eljött a változás ideje az eddig mozdulatlan Jemenben. A testőrparancsnok tudta, hogy az új imám, Mohamed oi Badr tevékenységét megbénít­ja a kötelező rituális gyász és az utódlásért marakodó her­cegek megzabolázása. Ugyan­akkor az új király még régens korában vitathatatlanná tette viselkedésével, hogy — legfel­jebb apró. jobbára formális változások foganatosításával —■ elődei nyomdokain haladna: a régi. a reakciós, a középkori Jemen fenntartásán, munkál­kodna. Nyolc napja volt Jemennek új imám.ia, amikor a rezzenés­telen déli napsütésben, hirte-

Next

/
Thumbnails
Contents