Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1964. május SA, Kritikus a helyzet Laoszhan Rusk fenyegetődsése — A harmadik, lehetőség a háború kiterjesztése Rusk amerikai külügymi­niszter beszédet mondott az Amerikai Jogi Intézetben a délkelet-ázsiai helyzetről és nyíltan a dél-vietnami háború ki­terjesztésével fenyegető­zött. Tekintet nélkül arra, hogy közismerten több mint 16 000 amerikai katona tartózkodik Dél-Vietnamban, Rusk „külföl­di kommunista agresszióról’’ beszélt. Kijelentette, hogy „a kommunisták Laoszt olyan fo­lyosónak használják, amelyen fegyvert és embereket juttat­nak Dél-Viétnamba”. Majd hangsúlyozta, hogy kormánya előtt Dél-Vietnamban három lehetőség áll: Az első: visszavonni az ame­rikai csapatokat — ezt a kor­mány elutasítja. A második: folytatni a jelenlegi politikát, amelynek lényege az, hogy minden segítséget megadnak a saigoni rendszernek. A harmadik lehetőség a háború kiterjesztése lenne — mondotta az amerikai kül­ügyminiszter — és ez bekö­vetkezhet, ha, úgymond, foly­tatódik „a kommunista agresz- szió”. Rusk teljesen elvetette a negyedik megoldást. Délke- let-Ázsia semlegesítését. A laoszi válságról szólva Rusk azt mondotta, hogy a dél­kelet-ázsiai ország helyzete „a legsúlyosabb kérdéseket veti fel”. Folytatódtak Laosz fölött a genfi egyezményeket és a nemzetközi jogot sértő amerikai felderítő repülé­sek. Hírügynökségi jelentések sze­rint a Patet Lao egységek lég­elhárító ütegei eltaláltak egy’ RF—8 Crusader típusú, a hang sebességének másfélszeresével haladó amerikai felderítő gé­pet, s az csak nagy üggyel- bajjal tudott visszatérni tá­maszpontjára. Május 25: Afrika felszabadulásának napja Május 25-e Afrika, felszaba­dulásának napja. Ebből az al­kalomból a TASZSZ megszó­laltatta a már felszabadult afrikai országok közéleti sze­mélyiségeit. A többi között Monszef Dzsafar, az Űj-Desz- tur Párt központi lapjának, az Action című lapnak a főszer­kesztője kijelentette: — Az afrikai országok né­pei, köztük Tunézia népe is e jelszóval ülik meg Afrika fel- szabadulásának napját: „Gyar­matosítók, takarodjatok Afri­kából!” HAZAI— - / ********<^ m an tjek A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Beöthy Ottónak, a. Magyarok Világszövetsége fő­titkárának a munkásmozga­lomban kifejtett több évtize­des tevékenysége és a hivatal- vezetésben elért eredményei elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdem­rend kitüntetés arany fokoza­tát adományozta. © Orosházán szombaton ün­nepséget rendeztek hazánk legkorszerűbb, legnagyobb üveggyára elsőnek elkészüli üzemei avatása alkalmából. Ott volt az ünnepségen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságánálf tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. © Hétfőtől szombatig a délelőt­ti órákban több mint 92 ezer szakember kereste fel a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt. Hruscsov Ibeszédet mondóit Alexandriában Rz önök városa nagy dicsőséget szerzett az ország függetlenségéért vívott harcban Pénteken délután Hruscsov szovjet kormányfő, Amer mar­sall, az Egyesült Arab Köz­társaság első alelnöke és a kíséretében lévő személyiségek részt vettek az alexandriai JiÜ ílí-wqA NAGYVILÁGBAN asasffleaBEassffiBffisiBKiata MÁJUSBAN megbeszélések­re került sor Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió ke­reskedelmi küldöttségei között. Moszkvában erről közös közle­ményt Írtak aiá a KGST-orszá- gok. AZ NDK-BAN lévő Bad Blankenburg-i melegítő beren­dezések gyára 1964—35 telére már villanyárammal fűthető munkaruhákat bocsát a hűtő­házi, az építőipari dolgozók, a traktorosok a gépkocsiveze­tők rendelkezésére, akik ala­csony hőmérsékleten dolgoz­nak. ERHARD kancellár fogadta Willy Brandt nyugat-berlini polgármestert és 45 perces megbeszélést tartott vele. Brandt beszámolt az Egyesült Államokban tett utazásáról és .Johnson elnökkel folytatott tárgyalásairól. CIPRUS szigetén nem ke­rült sor különösebb incidensre, amióta az EN3Z-haderők egyik katonáját szerdán orvul meg­gyilkolták. A ciprusi törökök által lelőtt katona holttestét a szombatra virradó éjszaka ha­zaszállították Finnországba. BRIT-GUAYANA angol kor­mányzója rádióban bejelenteti te, hogy a gyarmaton kitört újabb zavargások miatt elren­deli az ostromállapotot és an­gol csapaterősítéseket kér. CSÜTÖRTÖKÖN este a szardíniái Cagliari közelében, egy tanyán a rendőrök letar­tóztatták Antonio Sarai gaz­dát. A 63 esztendős ember, tíz éve istállójában, egy befala­zott kamrában őrizte felesé­gét, és egy kis nyíláson át élelmezte. ' vízzel, kenyérrel. AZ URUGUAYI dolgozók 24 órás általános sztrájkod tartottak. A munkabeszünte­téssel egyrészt Kubával vállalt szolidaritásukat juttatták ki­fejezésre, másrészt az anvasi helyzetük javítását és a föld­osztást célzó követeléseiket tá­masztották alá. MAX R.EIMANN, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a nyugatnémet alkotmány élet­be lépésének 15. évfordulója alkalmából szombaton berlini sajtóértekezletén hangsúlyoz­ta, hogy a külön nyugatnémet alkotmány elfogadásával an­nakidején a nemzeti árulás és Németország kettéosztásának okmányait alkották meg. városi vadászklub lövészverse­nyén. A vadászklubban Ale­xandria kormányzója vacso­rát adott Hruscsov tiszteleté­re. A vacsorán a kormányzó beszédet mondott és a város lakossága nevé­ben átnyújtotta Hruscsov- nak Alexandria kulcsát és a régi alexandriai világí­tótorony modelljét. Válaszában Hruscsov köszö­netét mondott a város kulcsá­nak átadásáért. Az önök városa — folytat­Szcilci! elnök ha zánkba látogat Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos láto­Raul Castro kubai miniszter­elnökhelyettes és a fegyveres erők minisztere többezer dol­gozó részvételével rendezett nagygyűlésen kijelentette: az amerikai sajtó kampányba kezdett és arra uszítja a kö­zép-amerikai államokban meg­búvó ellenforradalmárokat, hogy támadják meg Kubát, keltsenek olyan benyomást a ta a szovjet kormányfő — nagy dicsőséget szerzett bátorságával és kitartásával az idegen hódítók ellen, az ország függetlenségéért vívott harc­ban. — Városuk magára vonta a figyelmet azzal is, hogy 1956. júliusában itt hirdették ki az egyiptomi forradalom egyik fontos lépését: itt jelentette be Nasszer elnök a Szuezi-csator- na államosítását, s ezzel a csa­torna egyszer s mindenkorra igazi gazdájának, az Egyesült Arab Köztársaság népének ke­zébe került. gatásra hazánkba érkezik Abdullah al Szalal, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke. Kuba nincs egyedül, vele van a Szovjetunió vezette íiotalmas szocialista tábor Raul Castro besséde világközvéleményben, mintha a szigetországban polgárhá­ború folyna. A miniszter végül éberségre és a termelő munka fokozásá­ra hívta fel a kubai népet, majd kijelentette, hogy Kuba nincs egyedül: Vele van a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor. Egy évvel AddIsz“Atoeba után Afrika függctlenségé- HiriKd nek napját egy esztendővel ezelőtt hirdették meg, harminc független af­rikai állam vezetőinek Ad- disz Abebában megtartott csúcsértekezletén. 1963. má­jus 25-én este az államfők ünnepélyesen elfogadták az Afrikai Egység Alapokmá­nyát. Akkor határozták el, hogy a történelmi okmány aláírásáról ezentúl minden évben, mint „Afrika felsza­badulásának napjáról” em­lékeznek meg. Addisz Abebában egész Afrika előre lépett. Először a történelemben, Afrika hol­napjáról maguk az afrikaiak döntöttek — Afrikában. Le­zárult egy hosszú korszak, amikor a kolonialisták Ber­lin, Párizs, London, Wa­shington párnázott ajtajú ta­nácskozó termeiben osztot­ták fel egymás között a Kon­gó, a Niger, a Nílus, a Zam­bezi vidékét. Letűnt az a korszak, amikor a gyarma­tosítók számára a néger csupán „Ingyen motor volt, amelyet banánnal fűtöttek”, ahogyan egykor Londres ír­ta... Addisz Abeba nem­csak a gyarmatosítás közel­gő vegét jelezte, hanem fel­vázolta a harc következő ál­lomásait is: ha Werwoerd és Salazar kormánya to­vábbra is makacsul ellenáll a gyarmati rendszer felszá­molásának, akkor megszakít­ják a diplomáciai és konzuli kapcsolatokat a Dél-Afrikai Köztársasággal és Portugá­liával, s teljes kereskedelmi és közlekedési bojkottot szerveznek ellenük; követe­lik a dél-afrikai fajüldözés megszüntetését: gazdasági együttműködést a független afrikai államok között; hitet téve Afrika atommentesítése mellett, követelik az Afri­kában lévő külföldi katonai támaszpontok felszámolását, s támogatják a nemzetközi­leg ellenőrzött általános és teljes leszerelést. E??y esztendeje '"fj^ ezeket a határozatokat, s visszatekintve elmondhat­juk, hogy a leghaladóbb es legelőrelátóbb afrikai orszá­gok erőfeszítései révén a közel 250 millió lakosú kon­tinens népei tovább leplek, előre. Dél-Afrika és Portu­gália bojkottja immár csak­nem teljes, s az angolai, a mozambiquei, a portugál- guineai felszabadító mozga­lom, nem kis mértékben a* Addisz Abeba-i elhatározás sok nyomán juttatott erköV esi és anyagi támogatások eredményeként, tovább erő« södött. Kenya és Zanzibar decemberben lett független" az idén Nyaszaföld és Észak« Rhodézia szabadul meg a> kolonializmus láncaitól. AF rika független országai ha­tározott nyomást gyakorol-1 nak Nagy-Britanniára, hogy ne hagyjon minden hatal­mat a dél-rhodéziai fehér kisebbség kezében, tegyék az afrikai többséget a politic kai hatalom részesévé! Az afrikai országok egysége* fellépésére, a szocialista or>í szagok támogatásával a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezetből kizárták a fajüldö­ző Dél-Afrikát, s Portugáliá­val együtt eltávolították az ENSZ Afrikai Gazdaság? Bizottságából is. A két or­szágot megbélyegezték aa ENSZ-ben, s a független af­rikai országok harcának tá­mogatásaként más kontinen­sek országai ugyancsak megszakítanak minden kap­csolatot a portugál és a dél-afrikai kormánnyal. a volt gyarmattar­tók még számotte­vő befolyással rendelkeznek egyes afrikai országokban, amelyeken keresztül igye­keznek visszatartani az Ad­disz Abeba-i határozatok megvalósítását, Afrika füg­getlenségének napján meg­állapíthatjuk, hogy különö­sen a gyarmatosítás és a fajüldözés elleni harc kérdé­sében határozott lépések történtek a tavalyi csúcs- konferencia óta. Az afrikai külügyminiszterek dakari értekezlete üdvözölte a moszkvai atonicsendegyez- ményt. Az algériai—marok­kói, majd a közelmúltban a szomáli—etiópiai határvi­szály rendezésében való részvételével az Afrikai Egy­ség Szervezete bebizonyítot­ta életrevalóságát. Bár a ko­rábban létrehozott afrikai csoportosulások közül az Af­rikai és Malgas Unió még nem oszlott fel, csupán át­alakult, bár a gazdasági együttműködés érdekében csak igen kezdeti lépések történtek, s az egységszer­vezet gyakorlati „üzembe helyezése” is várat magárai kétségtelen, hogy Afrika to­vább halad a gyarmati ura­lom teljes megszüntetésének útján — az egység felé. Noha Gömori Endre: Az „ Ottó -ha V III. .1 „A világ — kivéve Ausztria“ Á történet következő epizód­jának színhelye a távoli Cara­cas, Venezuela fővárosa. Idő: 1950. Ottó, aki ekkor már kis udvartartásával a sárgafalu pöckingi villában telepedett le, állandóan úton volt. Előadáso­kat tartott a világ minden ré­szén, monarchista újságokat pénzelt és nyíltan hangoztatta, hogy nem adta fel terveit. Ezen a napon a legnagyobb vene­zuelai szálloda mesterségesen hűtött nagytermében újságírók kérdéseire válaszolgatött, s en­nek során a már-már álmossá váló konferencia váratlanul feléledt. A legnagyobb nyugat­német újságkgnszemhez tar­tozó Die WeH tudósítója állt fel és a következőt kérdezte: „Hálásak vagyunk, hogy véle­ményét . ily nyíltan kifejti. Utolsó kérdésünk: mik a távo­labbi politikai tervei?” Ottó a következőket mon­dotta: „Ha minden úgy alakul, ahogy én várom, Ausztria csá­száraként és Magyarország ki­rályaként fogok uralkodni. Né­zetem szerint a királyi házak aránylag rövid időn belül újból uralomra jutnak Európában”. Nem szabad elfelejteni: mindez 1950-ben, a hideghá­ború egyre fagyosabbá váló légkörében hangzott el. Habs­burg Ottó nyilván a hideg, háborútól várta annak a betel­jesedését, amivel kapcsolatban 1945-ben a Kreid szállodából még hiába küldözgetett pecsé­tes levelet Trumannak. Keresztelő Pöckingben Vajon mire számított? Kétségtelenül számíthatott az osztrák egyházi körök jóné- hány magasrangú képviselőjé­re, akik sokat fáradoztak azon, hogy az „apostoli korona” tün­döklését helyreállítsák. Amikor például Habsburg Ottó iker­lányait 1954 őszén megkeresz­telték Würtembergben, a ke­resztelőre elment maga Pavli- kovszky gráci hercegérsek is. A kis hercegnőket ausztriai folyó vizével keresztelték, s az érsek a következőket mondotta: „Mi osztrákok, kérjük az Is­tent, hogy a császári család visszatérhessen Ausztriába.” Ennek megfelelően a pöckingi anyakönyvbe az újszülöttek neve után az „Ausztria főher­cegnője, Magyarország királyi hercegnője” megjegyzés került. Ottó emellett a Nyugat-Né- metországban élő hajdani né­met arisztokrácia körében is gyűjtött befolyásos támogató­kat, miután dúsgazdag német hercegkisasszonyt vett felesé­gül. Ennél is fontosabb volt természetesen a kulisszák mö­götti támogatás, amelyet Allen Dulles, a Habsburg-légió kudar­cot vallott tervét is támogató amerikai kérni önök nyújtott Ottónak. A pöckingi sárga falu kastélyt is Dulles személyes felkérésére ajánlotta fel Ade­nauer nyugatnémet kancellár a trónkövetelő számára. r A madridi mikrofon A történelem azonban megint közbeszólt: a hidegháború meg­enyhült és az enyhülés első jele az ausztriai megszálló csa­patok kivonása, a független, semleges Osztrák Köztársaság megszületése volt. Az Osztrák Köztársaság alaptörvénye pe­dig csaknem szó szerint átvette a híres 1919-es „2. S-t”, amely hűségnyilatkozatot és a politi­kai tevékenységről való lemon­dást, ezen túlmenően pedig a parlament beleegyezését köve­telte. Ottónak új taktika után kel­lett, néznie, s nem csoda, hogy az 1955 és 1960 közötti időszak az „Ottó-hadművelet” legzava­rosabb korszaka. Ottó taktikája ebben az idő­szakban egyszerűen az volt, hogy minden lehetőséget válo­gatás nélkül megragadott, s aszerint vallotta magát oszt­ráknak, magyarnak, vagy ép­pen szudétanémetnek, ahogy a helyzet követelte. így például 1956-ban, a magyarországi el­lenforradalom napjaiban az ő hangja is felhangzott a rádió­ban. Méghozzá éppen madridi mikrofonok előtt. És természe­tesen nemcsak azért, mert. Franco rendszere közel állt a Habsburg-trónkövetelő szívé­hez. Madrid volt emellett a székhelye annak a „nemzetközi dokumentációs központ” nevű társaságnak, amely voltakép­pen az európai monarchista mozgalmak csúcsszervének és fedőszervének a szerepét töl­tötte be. A központ élén Ottó állott, ide képviseltették magu­kat a legkülönbözőbb nemzeti­ségű nyugat-európai trónköve­telők is — élükön a spanyol Bourbonokkal —, és tagja volt a szervezetnek egy sor nyugat­német és osztrák politikus. így hát Ottó „otthon” érez­hette magát, amikor éppen Madridban szólalt meg és „ma­gyarok, honfitársaim” felkiál­tással üdvözölte láthatatlan hallgatóságát, majd „az utolsó­nak megkoronázott magyar ki­rály fia és lelkes magyar ha­zafi” címet adományozta ma­gának. Látnivaló, hogy Habsburg Ottó nemhogy osztrák hazafi- ságára, hanem még osztrák ál­lampolgárságára sem fektetett túlságosan nagy súlyt, ha egy­két futó pillanatra másutt kí­nálkozott a zavarkeltés lehető­sége ... Ebben a zűrzavaros és új tak­tikát kereső korszakban is ki­derült azonban, hogy Ottónak megvannak a maga támasz­pontjai Ausztriában. Még egy útlevél Ugyanebben az esztendőben, 1956-ban ugyanis az alsó-auszt­riai tartományi kormányzat székhazában Ottó helyi támo­gatóinak nyomására határoza­tot hoztak, amely a Habsburg trónkövetelő osztrák állampol­gárságának elismeréseképpen kimondotta, hogy Ottó, álta­lunk már ismert útlevél-gyűjte­ményét egy osztrák (útlevéllel is gyarapítani kell, S hogy Becsben is meg tudták mozi gatni a Habsburgok a megfe­lelő támogatókat . azt jelezte, hogy az útlevelet ki is adták Az ellenzék mindössze annyit tudott elérni, hogy Habsburg Ottó osztrák útlevelét — Ausztriára érvénytelenítették. Néhány nappal később az alsó-ausztriai tartományi kor­mányzat egy megbízottja átkelt a határon és sűrű hajlongások közepette harminchét esztendő után átnyújtotta gróf Degen- feldtnek, a titkárnak, ura új osztrák útlevelét. Az útlevél tetején az egyfejű sas és az Osztrák Köztársaság felirat volt olvasható — belsejében pedig különös felírás: „Érvé­nyes a világ minden országába, kivéve Ausztriát” ... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents