Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

I5S55AB3WAGTARORSZAG Péntek, 1364, 4pr®s If, Feszültm helyzet Braziliúbun Tűzharc Mio de Janeirohan — Az új elnök letette az esküt A puccs révén hatalomra került új brazil köztársasági elnök, Humberto Castello Branco marsall szerda esti .be­iktatási beszédében mérsékelt hangot igyekezett megütni. Az új elnök intézkedéseket helye­zett kilátásba a brazil gazda­sági helyzet megjavítására, majd homályos szavakkal vá­zolta a követendő politikáját. Az elmondottakból nyugatí megfigyelők azt olvassák ki, hogy az új vezetőség szakít a Quadros és Goulart által beve­zetett független vonallal, s fel­zárkózik az Egyesült Államok­nak és nyugati szövetségesei­nek oldalára. Az AP tudósító­ja szerint a beszéd burkolt formában azt a célzást is tar­talmazta, hogy Brazília fel akarja mondani Kubával a diplomáciai viszonyt. Brazíliában egyébként or­szágszerte. változatlanul feszült a helyzet. A Prensa Latina je­lentése szerint Rio de Janeiro- ban tűzharc bontakozott ki a törvénytelenül elűzött Goulart hívei és a rendőrség között, amikor a rendőrök le akarták tartóztatni őket. Napirenden. vannak a támadások a. külön­böző társadalmi és politikai szervezetek, magánlakások el­len. Guanabara államban kö­rülbelül ötezer embert tartóz­tattak: már le, közöttük szak- szervezeti funkcionáriusokat, művészeket. Száz üldözött ke­resett menedéket külföldi kö­vetségeken. Megnyílt a FLN kongresszusa Csütörtökön délelőtt Algír­ban megnyílt a Nemzeti Fcl- szabadítási Front első kong­resszusa. Az üdvözlő szavak elhang­zása után Ben Bella mondott beszédet. Az öt napig tartó kongresz- szuson 1700 küldött vesz részt. ES¥ mondatban I Finn vendégek Miskolcon SZERDÁN Moszkvában szovjet—amerikai nőkonferen- •cia kezdte meg munkáját. COLOM 1ÍOB AN több mint háromszáz küldött részvéteié­vel, csütörtökön megnyílt a Ceyloni Kommunista Párt VII. kongresszusa. SÚLYOS kanyaró-jár vány lépett fel Irán Havgan tarto­mányában. Harminc gyermek a betegség következtében meg­halt. A TÍZE VNYOLCHATALMI leszerelési bizottság csütörtö­kön délelőtt 10.30 órakor Ca- rapkin szovjet küldött elnökle­tével ismét összeült a genfi Nemzetek Palotájában. SZOVJET geológusok az Oholsz-tengerbe ömlő Uda fo­lyó völgyében több mint öt- milliárd tonna vasércet tartal­mazó lelőhelyre bukkantak. Csütörtökön este kedves vendégek érkeztek Miskolc­ra. A finnországi Tampere város képviselői jöttek el a borsodi medence „fővárosá­ba”, hogy baráti-testvéri kap­csolatokat teremtsenek Mis­kolc és Tampere között. Finnország második legna­gyobb városa az ország déli részén fekszik, két hatalmas tó partján. A 140 ezer lakosú város „fehér aranya”, a két tavat összekötő zuhatag kö­zel 400 ipari üzemet „éltet” villamosenergiával. E .gazda­sági azonosság nagyon alkal­mas arra, hogy a két város között rokoni szálak szö­vődjenek. A finn város-küldöttséget Reino Lahtinen titkár veze­ti. Vele együtt érkezett vá- rosunkba felesége, Saga Lahtinen, a Finn—Magyar Baráti Társaság igazgatósági tagja, Magister Irjo Silo, a Társadalom Tudományi Fő­iskola igazgatója és Mártii Hussi titkár. A vendégek április 23-ig tartózkodnak Miskolcon; ez­alatt többek között ellátogat­nak a Nehézipari Műszaki Egyetemre, a Szentpéteri-ka­pui kórházba, Lillafüredre, Jósvafőre, a Fonodába és Sárospatakra. Itt-tartózkodásuk alkalmá­val szeretettel köszöntjük őket és kívánjuk: érezzék nagyon jól magukat a mis­kolci és Borsod megyei dol­gozók körében* Miéri nem hallgatja ki Eishyi a Warren-bizottság f A Kennedy-gyilkosság hát­terének kivizsgálásával John­son elnök által megbízott War­ren-bizottság — amerikai hír- ügynökségek jelentése szerint — munkájának befejező sza­kaszához közeledik. Annál kü­lönösebb. hogy a bizottság mindezideig nem szánta rá Fogadás a csehszlovák nagykövetségen A magyar—csehszlovák ba­rátsági és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából Frantisek Pisek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete csütör­tök este fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson megjelent Apró Antal,-’ az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter, a Politi­kai Bizottság póttagjai, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pap Já­nos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke. Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Péter János, Tausz Já­nos miniszterek. Ott volt az MSZMP Közpon­ti Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak több tagja, a poli­tikai, a gazdasági és a kultu­rális élet. számos, más vezető személyisége. magát, hogy meghallgassa Jack Rubyt, a Kennedy elleni merénylet elkövetésével vá­dolt Oswald gyilkosát. Ugyan­csak hírügynökségi jelentések szerint a Warren-bizottság azért nem hallgatja ki Rubyt, mert attól fél, hogy a kihall­gatás befolyásolná a Ruby el­leni bírói eljárás „objektivitá­sát”. Miután a dallasi esküdt­szék Rubyt egy hónappal ez­előtt már villamosszékre ítél­te, ez az érvelés legalább is furcsa. A Warren-bizottság egyéb­ként február 3-a óta 51 tanút hallgatott ki. Többnek közülük csak meglehetősen távolról volt valami köze a dallasi tra­gédiához, vagy Lee Oswalcl- hoz. A bizottság ezenkívül két­száz különféle okmányt és írá­sos tájékoztatást kapott olyan személyektől, akik többé-ke- vésbé ismerték Oswaidot Msagyatp felszólalás a genii világkereskedelmi értekezleten. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének IV. főbizottságában, amely a nem­zetközi kereskedelmi szerve­zet kérdéseivel foglalkozik, Mányik Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, mágyar delegátus nagy figyel­met keltő beszédben foglalko­zott az új nemzetközi keres- kedelmi szervezet kérdéseivel. Síkraszállt annak létrehozá­sa mellett, amely minden or­szágot megábafoglal és min­den, a kereskedelmet és fej­lesztést érintő kérdéssel fog­lalkozik. A magyarországi deportálásokra vonatkozó bűnper tárgyalása Április 27-én kezdődik meg Frankfurtban annak a bűn- pernek a tárgyalása, amelynek központjában 400 ezer magyar állampolgárnak 1944-ben tör­tént deportálása és meggyilko­lása. áll. A per két vádlottja: Hermann Kruroey és Ottó Hunsche, akik 1944-ben Eich- manri magyarországi, „helytar­Meggyilholtah egy fiatal amerikai atomfizikust Hírügynökségi jelentések szerint a New York-i Central parkban, elhagyott helyen hol­tan találták Charles Gallagher amerikai atomfizikust, A 31 éves, ragyogó tehetségnek Is­mert tudóst ismeretlen, me­rénylő szerdán megtámadta és mellbelőtte. A rendőrség meg­kezdte a nyomozást. Eszmével és nem szuronyokkal... A munkásmozgalomnak sok gondot .okozott már a írakciózás, sok nehéz küzdelemre kényszerítette. De nemzetközi méretekben _ ez ideig soha nem teremtett olyan veszélyes helyzetet, mint ami­lyet most igyekeznek erőszakos úton előidézni a „pekingi sza- kadárok”, akik letérve a lenini útról, konzervatív politikájuk­kal, Idejétmúlt forradalmi frá­zisaikkal fertőzik a munkás­egységet. Nem akarnak enged­ni a dogmából, nem akarják megérteni, hogy a történelem­mel együtt fejlődik a forradal­mi módszer is; nagy bonyodal­mat teremt a szektás bezárkó­zás. Nagyon találóak Togliatti­nak az Unitá hasábjain írott szavai: „Amikor a kínai veze­tők -valamilyen kérdést vizs­gálnak, sohasem■ a jelentősen megváltozott reális feltételek elemzéséből, hanem egyes se­matikus elvi. illetve úgyneve­zett elvi kijelentésekből indul­nak ki, amelyek az ősnépek bálványaihoz hasonlóan, téren és időn kívül esnek.” Ilyen téren és időn kívüli „elmélet” a forradalom kérdé­seiről hangoztatott nézetük is. A KKP vezetői azzal rágalmaz­zák a- szocialista országokat, hogy az alpölgáriasodás” útját járiák. Vagyis szerintük az az erőkifejtés, amit a gazdasági fellendülésért, a jobblétért, a kulturális felemelkedésért te­szünk, valamiféle polgári ,.tu- hyaság’.’, ami távol áll a prole­tárdiktatúra céljától. Nem ve­szik tudomásul, hogy a prole­tárdiktatúrának csak addig feszköze az erőszak, amíg a munkásosztály kivívja és meg­szilárdítja hatalmát; a követ­kező lépés pedig, a teljes nem­zeti összefogás jegyében felépí­teni a szocializmust, azaz a minden embernek jogot és jó­létet teremtő kommunizmus első „állomását”. Figyelmen kívül hagyják azt a lenini taní­tást, ,amely szerint a kapitaliz­must mindenekelőtt a gazda­sági termeléssel, a termelé­kenység szakadatlan növelésé­vel lehet legyőzni. Ennek a bázisnak megteremtésével olyan erőre tesz szert, amely katonai potenciál tekintetében is képes féken tartani az im­perializmus háborús szándé­kait, Közismertek azok a té­nyek. hogy a békés gazdasági versenyben jelentős eredmé­nyeket értek el a szocialista országok: az is köztudott, bogv katonai erejük, elsősorban a ■Szovjetunió haderői rendkívül ütőképesek. De nem az a ren­deltetésük. hogy támadólag lépjenek fel a kapitalista vi­lággal szemben! Ezek a had­erők arra hivatottak, hogv megvédjék a szocialista építő- munka alkotásait, és biztosít­sák a zavartalan fejlődést. A kínai vezetők ezt, nem ér­tik meg. Álforradalmiságrra! követelőznek, hogy az erő bir­tokában általános .,erőszak- o-ffenzivára” induljunk az el­nyomott népek felszabadításá­ért. vasrvis a szuronvök hegvén ..exportáljuk” a forradalmat. Abban a történelmi szituáció­ban, amelyben élünk. ez égvén Tő lenne a háború Mrob- hnntásával! „Aki a szuronyok hegyén más országba akarná exportálni a forradalmat, az a legsúlyosabb kárt éppen annak az országnak, annak a forra­dalmi mozgalomnak okozná, amelyet állítólag meg akarna „segíteni”; egyértelmű alkal­mat teremtene a militarista tömbök agressziójának.” Meg­bocsáthatatlan bűn lenne ez! D e egyébként is, lehet-e a forradalmi elveket szu­ronyok hegyén expor­tálni? A marxizmus forradalmi elmélete tértől és időtől nem független, a forradalom, orszá­gon belül éppúgy, mint nem­zetközi méretekben, történelmi folyamat, amit nem lehet sür­getni fegyverekkel, ha nem ér­tek még meg a forradalom ob­jektív és szubjektív feltételei. Amíg a termelőerők nem elég fejlettek, amíg az elnyomott néprétegek nem elég érettek s elkeseredettek ahhoz, hogy minden körülmény között támo­gassák a munkásosztály fel­szabadító harcát: vagyis amíg nem teremtődnek meg a forra­dalom történelmi feltétolri. addig minden erőszakolt köz­belépés végzetessé válhat az adott nép számára. Mipdebből pedig az következik — és ez világos lenini tanítás —. hogy a népi hatalom megteremtése ..csakis és kízárólan az illető ország munkásosztó.b'ának, for­radalmi és haladé erőinek saját műve lehet és senki másé”. A forradalom — mint mon­dottuk — folvamat. történelmi., leg fejlődő, rnódezopplben sajá­tosan változó. Céllát tekintve általános: felszabadulni a ka­pitalista elnyomás alól és — ez pedig történelmi szükségszerű-. tóiként” az auschwitzi halál­táborba való deportálást irá­nyították. Az ügyészség közö­sen. elkövetett számtalan gyil­kossággal, valamint zsarolás­sal vádolja őket. Bezártál! íiífBgynöliség moszkvai irodáját A Szovjetunió ellen irányu­ló provokációs, koholt közle­mények. terjesztéséért a Szov­jetunió Külügyminisztériumá­nak sajtóosztálya javasolta a DPA nyugatnémet hírügynök­ségnek, hogy zárja be moszk­vai irodáját. Wurzelt, a DPA tudósítóját felszólították, hogy 24 órán belül hagyja el a Szov­jetuniót. ség — eljutni a szocializmus­hoz. Az első, majd a második világháború óta egymás után bontakoztok ki a nemzeti fel­szabadító mozgalmak; az utób­bi húsz évben pedig egy egész sor ország lépett a. szocializmus útjára, vagy legalábbis afíelé tendál. E mozgalmai: terjedésé­ben nem mindig és nem első­sorban a fegyvereké volt a szó. Sőt egyre gyakoribb, hogy fegy­ver nélkül győz az akarat. S lia olykor mégis dördültek, vagy dördülnek a puskák, a fegyvert mindig az „illetékes kéz” tartja: a szabadságukért küzdő hazafiak. A megmozdu­lások mindig belső okokból: a kapitalizmus megbuktatásának történelmi kényszerűségéből keletkeznek, nem pedig „kívül­ről” exportált „fegyveres se­gédlettel”. O ktalan követelmény a fegyveres forrada.lom- csinálás, és éppoly ok­talanság azt állítani, hogy a szocialista tábor, mivel nem exportálja a szuronyok hegyén a forradalmat, „clárvúta” a nemzetközi munkásmozgalmat. A mi fegyverünk a marxiz­mus—Ieninizmus! Az elvek harcában nincs békéi Ez a harci módszer tökéletes össz­hangban áll a szocialista orszá­gok és az elnyomás alól felsza­badulni vágvó népek érdeké­vel. A szocializmust építő né­pek felemelkedését nem a fegy­veres hadakozás biztosítja, ha­nem a békés gazdasági versen­gés. Sem szándékunk, sem időnk nincs elvan balga csele­kedetekbe. elvünkkel össze- offvortelbnteflen kalandorság- ba bocsátkozni, mint amiivet a kínai úi-trockisták követelnek, és amelynek érdekében bom­lasztani igyekeznek a nemzet­közi munkásegységet. A mi ül illat ifit a sebészetbe« a nagf ideitfisép gfégfszervegyészeli találmány Hosszú kutatómunka, számos ellenőrző vizsgálat és sok tár­gyi nehézség elhárítása után nagy jelentőségű gyógyszerve­gyészeti találmány érkezett el az üzemi gyártás megkezdésé­hez. Dr. Gerendás Mihály Kos- sulh-díjas vegyész, kutatóin­tézeti osztályvezető, évekkel ezelőtt megkezdett; laborató­riumi. kísérleteinek eredmé­nyeként a, vérplazma fehérje anyagából, a fibrinből, külön­böző más anyagok hozzáadásá­val olyan müanyagszerő vérzéscsilla­pító és sebvédő terméket állított elő, amely az élő szövetek közé be­ültetve — miután regenerálta a műtéttel eltávolított beteg testrészt —, lebomlik és nyom­talanul felszívódik a szerve­zetben. A bioplasztnak elne­vezett anyagnak különleges tu­lajdonsága az is, hogy felszí­vódását Gerendás Mihály eljá­rásával szabályozni lehet, előre be lehet állítani. Eszerint a bioplaszt addig marad a szer­vezetben, amíg a. beteg, vagy, kioperált szerv regenerálódik. A különböző tulajdonságú bioplásztok úgynevezett; testi azonos anyagok, a szervezetbe!» semmiféle káros hatásuk nincs — mivel nem pótlásra, hanem regenerálásra szolgálnak —j nem kell azokat újabb műtét­tel eltávolítani. A bioplasztta! végzett nagy számú klinikai kísérlet azt igazolta, hogy az új anyag felhasználás* nagy haladást jelent a se­bészetben, ; laboratóriumi előáűitA- ♦sáról át kell térni üzemi gyár- időnket az alkotás köti le, a. mi fására, hogy a. klinikáknak; harcunkat a gazdasági verseny ^kórházaknak kellő mennyiség­serkenti. Így kerülünk fölibe aj ben álljon rendelkezésére. A kapitalizmusnak. Tettekkel bi-«találmány iránt külföldön ía zonyítani a szocializmus éltetőfnagy az érdeklődés. igazságát s nem, fegyverekkel!% — ez lenini politika, erre utalt Y “—---------­N , Sz. Hruscsov is Kazincbar-J cikai beszédében. Mennél iát-? hatóbb a szocializmus fölénye,* annál szélesebb, meggyőzőbb♦ és átütőbb a forradalmi eszmék£ hatása. A szocialista országok* Ladányi József, Borsod me­gazdasagi Sk/jze me a gyakor-^gye Tanácsának elnökhelyer- lati bizonyíték arra, hogy ez arn.co í, uiioitneiyer.­fon-adalom igazságos, Sérdé-jAUamf b “ * harcolni az általa hirde-Ä™ “?T Az ár levonulása után mes tett célokért. R «gyei igazgatóságának vezetője* * rövid sajtótájékoztatón ismer­ágalom az, miszerint a ♦ tette az árvíz okozta károk szocialista országok né- * nagyságát, és a soron követke­pei cserben hagynák ai>ző feladatokat, ma, még elnyomatásban élőj Megtudtuk, hogy megyénk- munkástestvéreiket. A ma tör-»ben öt járást sújtott az idén ténelmi feladatában a világ-Xárvfz. Különösen sokat szén­béke megőrzése, a. gazdasági és »vedett a Bodrogzug és még né- ideológiai .harc a szolidaritás,f hány Tisza-menti község. Bor- az elnyomottakért történő szd-|sod megyében 41 628 kataszt- etnelés, az anyap támogatás, |rális hold Össz-földterület ke- a fenyegető kezek lefogása —- »rillt víz alá. Megrongálódott kötetSésS lakóház, összedőlt« ott­vKÄü a ít SStlIí?!nthon- Négyszázhatvan lakásból szemünkre hányhat bárki is,ljít j g ‘ b helyek, e szál­akit nem a rágalmi szándéké" , vezérel. Az elvek csatáját csak! M°s,’.bogy elvonult am ár, az elvek vívhatják mec. s nemlf 1 dT tt ”ag7 ««««ftért a szuronnyal ..exportált" forra-a eS,Znek az ^e ' reT,óes ütemé- dalom! Az elvek forradalmi ^szállítására- Sér­tettekben jutnak kifejezésre AÍtyuzzak ? szétterülő víz­forradalmi frázisok azok, ame-Srn™?yf é,get: fert^leníttk a Ivek sértik az elveket és fertő-íkutakat es teljes erővel folyik zik a tettek világméretű cm/-|az otthontalanok lakáshoz jut- ségét! Az elvek — és nem a»tolása. Az Állami Biztosító fegyverek forradalmának van|Borsod meSyei igazgatósága most itt az ideje Amié az el-**'2 mezőgazdasági mérnököt vek ős tettek háború ailánul$kü1döu ki a károk gyors fel­szojeálbatiák a szocializmus♦hecsülésére. Amint hallottul« erősödését és terjedését a vilá-*02 Idén, hasonlóan az 1960-as gon, addiff nem lehet szavuk*kárösszeghez, mintegy 11 mil­a fegyvereknek! Jlió forint kifizetésére számit Csala László az Állami Biztosító.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents