Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
KEAKKfAGTAItORSZAö Vasárnap, ÍSSt, SarÖfe tt «iaMwww!i Magyar—szovjet közös nyilatkozat az erőviszonyok végérvényesen á szocializmus, a haladás és a béke javára változtak meg. Ä különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban a telek változatlanul a békés egymás, mellett élés lenini elvét követik. Ez külpolitikájuk alapja, ez a jelen történelmi körülmények között az egyetlen politika amely megfelel az emberiség, a béke érdekeinek és megkönnyíti a szocializmus hatalmas erőinek további előrehaladását.. A szocialista országok kezdeményezéseinek eredményeként az elmúlt években kedvezőbbé vált a nemzetközi helyzet, csökkent a nemzetközi feszültség. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyetért abban, hogy meg kell szilárdítani •és tovább kell fejleszteni a már kivívott sikereket, el kell érni', hogy a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés for- dülópón ja legyen a tartós békéért. folyó küzdelemnek. E célból tovább kell keresni a megegyezést az erre megérett nemzetközi kérdésekben, olyan határozott Intézkedések meg- ' hozatalára kell törekedni, amelyek a világháborús veszély elhárítását szolgálják. Minden kormánynak, amely tudatában van népe sorsáért viselt felelős"'gének, kötelessége elősegíteni a nemzetközi feszültség további enyhülését. A magyar nép tudatában van annak, hogy az emberiség békéjének, biztonságának legfőbb őre a Szovjetunió. A szovjet állam fennállása óta a béke megőrzésének lenini politikáját folytatja. Történelmi jelentőségű az emberiség számára a Szovjetuniónak a békéért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, folytatott küzdelme, e harcban tanúsított állhatatossága. ' A békéért, a nemzeti független■ Ságért, a népek barátságáért világszerte küzdő százmilliók ■ legfőbb támaszukat, legjobb szövetségesüket látják a Szov••jétüTíióban. A • Szovjetunió a második világháború befejezése óta szakadatlanul küzd a háború maradványainak fél- ,;száirt6iásáéhí,' - a legégetőbb nemzetközi kérdések megoldásáért. Elsősorban a Szovjetuniónak köszönhető, hogy az ■ emberiség az utóbbi- években áz imperialisták által sorozatosan előidézett, súlyos nem- : zetközi válságok ellenére elkerülte a világháborút. A szovjet, nép nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság erőfeszítéseit a béke biztosításáért, . az államok közötti békés egymás mellett élés elveinek elfogadtatásáért és a szocialista' közösség egységének, összeforrottságának megszilárdításáért vívott harcban. A szovjet emberek őszintén örülnek annak, hogy a Magyar Népköztársaság szüntelenül növeli nemzetközi tekintélyét, jelentősen bővítette külpolitikái kapcsolatait, és tevékeny szerepet játszik az Egyesüli Nemzetek Szervezetében, valamint más nemzetközi szervezetekben. A. felek megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából rendkívüli jelentőségű az államok általános és teljes leszereléséről szóló szerződés megkötése. Ugyancsak fontos minden olyan részegyezmény, amely e cél felé vezet. A genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet munkája mindeddig gíédménytelen a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok politikája miatt. Az általános és teljes leszerelésre, vonatkozó szovjet javaslatok jó alapul szolgálnak annak a feladatnak megoldásához, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai a genfi leszerelési értekezlet elé tűztek, A magyar fél támogatja a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a tizennyolc- hatalmi bizottságban kifejtett azon erőfeszítéseit, hogy jöjjön létre szerződés az általános cs teljes, leszerelésről, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett, és tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek lépésről-lépésre csökkentenék a fegyverkezési hajszát, elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülését. Mindkét fél kijelenti, hogv továbbra is mindent megtesz az államok fegyveres erői létszámának és katonai költségvetésének csökkentésére, a bombázó légierő megsemmisítésére, a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozására, a váratlan támadások megelőzését szolgáló intézkedések meghozatalára és a földalatti atomkísérletek eltiltására tett szovjet javaslatok elfogadásáért. A felek megerősítik, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint a többi szocialista ország álláspontja szerint részben, vagy egészben ki kell vonni és saját nemzeti határaik mögé kell visszavonni a külföldi területeken állomásozó csapatokat. Erre vonatkozólag a szocialista országok számos alkalommal terjesztettek elő megfelelő javaslatokat. A szovjet csapatok a Varsói Szerződésből eredő szövetségi kötelezettségek alapján tartózkodnak ideiglenesen a Magyar Népköztársaság területén. A szovjet csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodását nem belső okok hanem a jelenlegi nemzetközi helyzet teszi szükségessé. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a Varsói Szei-- ződés többi szocialista tagországával együtt újból megerősíti azokat a javaslatait, hogy valamennyi külföldi csapatot vonjanak vissza más országok területéről, nemzeti határaik mögé. A felek állást foglalnak a csapatoknak az idegen területekről való teljes, vagy részleges kivonása mellett, beleértve Magyarországot is, ha azok a NATO-tagállamok, amelyeknek csapatai idegen területen állomásoznak, megfelelő kötelezettségeket vállalnak, és egészen, vagy részben visszavonják csapataikat nemzeti határaik mögé. Mindkét fél szükségesnek tartja hangsúlyozni annak nagy jelentőségét, hogy létrejött a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződés,. továbbá annak, hogy létrejött a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete által megerősített megállapodása, amely szerint nem juttatnak a világűrbe nukleáris fegyvereket.' A magyar fél rendkívül jelentősnek tartja N. Sz. Hruscsov- nak. a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének a Világ állam- és kormárr/főihez 1963. december 31-én intézett üzenetét a határ- és területi viták békés rendezéséről. A felek kijelentik: el kell érni, hogy az atomenergiát már a mai nemzedék életében csak békés célokra használják fel. Ehhez jó kezdetül szolgálna atomfegyvermentes övezetek létesítése Közép, és Észak- Európában, a Balkán és a Földközi-tenger térségében. Afrikában és a világ más részein, valamint az atom- és hidrogénfegyvérek további elterjedésének megakadályozása. Ennek fő akadálya a NATO sokoldalú atomhaderejének létrehozása. mert ez megnyitja az atomfegyverhez vezető utat a nyugatnémet revansisták előtt. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy a két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, vállaljon kötelezettséget, hogy nem gyárt, nem használ fel, nem szerez be és nem helyez el területén atomfegyvert, és a Lengyel Nép- köztársaságnak azt a javaslatát, hogy írjanak alá megállapodást a Közép-Európában elhelyezett atomfegyverkészletek további növelésének eltiltásáról. A Magyar Népköztársaság és á Szovjetunió, mint korábban, most Is úgy véli, hogy a Varsói Szerződés és a NÁTO tagállamai közötti meg nem támadási szerződés megkötése jelentősen csökkentené az új háború veszélyét, hozzájárulna s világon uralkodó feszültség további enyhüléséhez és a bizalom megteremtéséhez az államközi kapcsolatokban. Jelenleg a legfontosabb a nemzetközi feszültség legveszélyesebb gócainak megszüntetése. Sürgető kérdés ezzel kapcsolatban a második világháború maradványainak felszámolása és a német békeszerződés megkötése mindkét szuverén német állammal: a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal. így lehet megbízható módon pontot tenni a második világháború végére és megfékezni a Nyugat- Németországban újjáéledő mi- litarizmust, hogy Európa népei biztonságban érezhessék magukat. A Német Demokratikus Köztársaság területén fekvő Nyugat-Berlin a szerződés megkötésével váljék demilita- rizált, szabad várossá. A felek kijelentik, hogy teljes eltökéltséggel állnak a szocializmus építésének útjára lépett hős kubai nép oldalán és teljes mértékben támogatják a Kubai Köztársaság kormányának öt ismert pontját, amelyek a helyzet normalizálásának alapját képezik a Karib-ten- ger térségében. Mindkét félnek eltökélt szándéka, hogy a többi szocialista állammal, valamennyi békeszerető erővel együtt segítséget és támogatást nvúit a kubai népnek a szabadságáért és nemzeti függetlensége megszilárdításáért vívott igazságos harcához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége most és a jövőben is messzemenő segítséget nyújt, a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. A felek kifejezik szolidaritásukat Dél-Vietnam népével és mélységesen elítélik az amerikai imperialistáknak a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzdő dél-vietnami lakosság ellen folytatott háborúját. Felháborodással állapítják meg, hogy az Egyesült Államok agresszív köreinek cselekedetei azzal a veszéllyel járnák, hogy a Föld e térségében tovább terjed a háború. A felek támogatják Vietnam népének azt a követelését, hogy vessenek véget a külföldi imperialista beavatkozásnak Dél- Vietnam belügveibe, űzzék ki a betolakodókat, és ezzel Dél- Vietnam lakossága. kapjon lehetőséget. Felügyelnek önálló intézésére. 1 A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió'elítéli az imperialista hatalmaknak azt a politikáját, amely akadályozza a gyűlöletes gyarmati rendszer liyijnc; felszámolását Afrika földjén, A felek nagy jelentőA Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, megvizsgálták a két párt testvéri kapcsolatai további bővítésének és elmélyítésének lehetőségeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja _ képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a két pártnak a marxizmus—leninizmus magasztos eszméin alapuló kapcsolatai a magyar párt- és kormányküldöttség 1ÖG3. évi szovjetunióban látogatása óta tovább bővültek és fejlődtek. Mindkét párt változatlanul fontos feladatának tartja a magyar nép és a Szovjetunió népei testvéri barátságának további erősítését. A két párt képviselői véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről és megállapították, hogy a két párt nézetei a nemzetköri kommunista- és munkás- mozgalom minden fontos kérdésében teljesen megegyeznek. A két part újból leszögezi, hogy az élet, a gyakorlat Igazolta a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletein elfogadott, okmányokba foglalt elemzés és következtetések helyességét, és kijelentik, hogy ezeket a dokumentumokat egész tevékenységük vezérfonalának tekintik. Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a két ellentétes rendszer harcának korszaka, a szocialista és a nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus Összeomlásálnak és a gyarmati rendszer felszámolásának korszaka, az a korszak, amelyben, mind újabb cs újabb népek lépnek a szocializmus épíségűnek tartják az afrikai államok külügyminisztereinek lagoszi értekezletén elfogadott közös nyilatkozatot, amely hozzájárul az afrikai országok együttműködéséhez függetlenségük védelmében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió , támogatásáról biztosítja a ciprusi népet abban a jogos törekvésében, hogy biztosítsa szuverénitását. és területi épségét, síkraszáll a Ciprusi Köztársaság belügyei- be való minden beavatkozási kísérlet ellen, mert úgy véli, hogy egyedül a ciprusi nép illetékes dönteni országa továbbfejlődése kérdéseiben. A felek reálpolitikai lépésként értékelik és mint ilyet üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak létrejöttét. A magyar és a szovjet fél ismételten kijelenti, hogy határozottan síkra száll a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállításáért az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az amerikai fegyveres erők kivonásáért Tajvan szigetéről, hogy ezzel vé geszakad jón az Egyesült Államok agressziójának ez ellen az ősi kínai terület ellen. A felek támogatják a koreai népnek és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az amerikai megszállás beszüntetésére, az Egyesült Államok csapatainak Dél-Koreából való kivonására, Koreának demokratikus és békés "alapon történő újraegyesítésére vonatkozó jogos követelését. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista országok kezdeményezésére az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfelelő határozata alapján összehívott kereskedelmi és fejlesztési konferenciának, és remélik, hogy a konferencia hozzájárul a különböző fejlettségi fokú és különféle társadalmi rendszerű országok között az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a legnagyobb kedvezmény elvein alapuló kereskedelem fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelem mentesüljön a megkülönböztetés minden formájától. Ez elősegítené a népek közötti barátságot és együttműködést, megkönnyítené a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldását. • tésének útjára, amelyben _ a szocializmus és a kommunizmus világméretekben győzedelmeskedik. A történelmi fejlődés teljes egészében bebizonyította, hogy korunk fő megkülönböztető vonása az, hogy a szocialista világrendszer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A szocialista országok mindenekelőtt gazdasági sikereikkel gyakorolnak alapvető befolyást a világtörténelem menetére. A szocialista közösség gazdasági és katonai erejének növekedése, a nemzeti felszabadító harc. valamint a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom sikerei a nemzetközi küzdőtéren mindinkább a szocializmus javára változtatják meg az erőviszonyokat. Az élet igazolta a kommunista és munkáspártok azon következtetésének helyességét, hogy a jelen körülmények között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen és a szocialista országok, a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalmának, a népek felszabadító mozgalmának, valamennyi békcszerető erő egyesült erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni az új világháborút, meg lehet védeni és szilárdítani a bókét. Mindkét párt képviselői megállapítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája kedvező körülményeket teremt a kapitalista országok dolgozó tömegeinek osztályharca, a népek nemzeti felszabadító mozgalma számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt, és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli azoknak a kommunista pártoknak aktív tevékenységét, amelyek a kapitalizmus bonyolult körülményei között vívják hősi harcukat a munkásosztály és valamennyi dolgozó egységéért és különböző — békés és nem békés, parlamenti és parlamenten kívüli — harci formákat alkalmazva küzdenek a munkásmozgalom céljainak valóraváltásáért. A szocialista világrendszer létezésének és állandó erősödésének időszakában az imperialisták nem. képesek a régi módon fellépni a népek, az egyre nagyobb sikereket elérő nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, A gyarmatosítók a népek harca által kényszerítve, sok esetben, elismerték volt gyarmataik függetlenségét, de mindent megtesznek, hogy pozícióikat megtartsák s nem riadnak vissza attól, hogy imperialista rabló módszerekkel számoljanak le a törvényes nemzeti jogaikat védelmező népekkel. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja a nemzeti függetlenségükért, szabadságukért és a haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket igazságos harcukban. Az imperialisták minden lehetőséget igyekeznek felhasználni, hogy bomlasztó munkát végezzenek a szocialista országokban, megkísérlik gyengíteni a szocialista országok társadalmi rendjét és a szocialista országok testvéri közösségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szent kötelességének tartja, hogy küzdjön ez ellen a bomlasztó tevékenység ellen, és felhívja a figyelmet a mindenféle ellenséges ideológia elleni. következetes harc fontosságára. A két párt képviselői kijelentik, hogy nem lehetséges az ellenséges ideológiák békés egymás mellett élése. A nemzetközi kommunista mozgalom alapvető elveivel összhangban mindkét párt a továbbialcban is megalkuvás nélkül harcol a revizionizmus, a dogmatizmus és a szektásság ellen, amelyek összeegyeztethetetlenek a marxizmus—leni- nizmussal, veszélyeztetik a kommunista- és munkásmozgalom egységét, akadályozzák annak förradalmi harcát. A két párt képviselői egyetértenek abban, hogy meg kell védeni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét minden bomlasztó kísérlettel szemben, bármely oldalról is eredjen az. Mindkét párt úgy véli, hogy a jelen viszonyok között a marxista-leninista pártok egyik legfontosabb feladata: harc a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért, a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenysége ellen, amely nagy kárt okoz a szocializmusért és a kommunizmusért folyó küzdelemnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja a leghatározottabban elítéli a frakdós tevékenységet folytató kínai vezetőket, akik a marxizmus— leninizmus iránti hűségre hivatkozó szólamokkal, baloldali ultraforradalmi frázisokkal takarózva támadást intéztek a kommunista világmozgalom jelenlegi alapvető elméleti és politikai irányvonala ellen. A kínai vezetők a stratégia és a taktika valamennyi alanvető kérdésében eltávolodtak a kommunista világmozgalomnak a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásain közösen kidolgozott lenini Irányvonalától, és meghirdették saját vonalukat, amelyben a kispolgári, kalandor politika a _ nagyhatalmi sovinizmussal párosul. Számos kérdésben lényegében trockista álláspontra csúsznak. Beavatkozva más pártok belügyel be, frakciókat szerveznek és saját külön álláspontjukat igyekeznek rákényszeríteni az egész szocialista táborra, a kommunista világmozgalomra. A Magyar Szocialista Munkáspárt: megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja maximális türelmet és önfegyelmet tanúsított. s minden lehetőt megtett. hogy beszüntesse a nvilt vi+át. erősítse a szocialista köKelt Budapesten, 1964. év KAdAU JÄNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke zösség és a nemzetközi ma»- kásmozgalom összeforrottságat, A Kínai Kommunista Párt vezetői mégis elutasították: a Szovjetunió Kommunista Pártja kezdeményezését és a többi testvérpárt baráti figyelmeztetését. Eleinte saját külön, ideológiai és politikai álláspontjuk- kai jelentkeztek, majd szüntelenül mélyítették és szélesítették a nézeteltérések körét, ki- j terjesztették azokat az államközi kapcsolatokra a szocialista j közösségen belül, majd nyílt ; politikai harcot kezdtek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió, a többi testvéri ország és párt ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt j szilárd és következetes álláspontját a marxizmus—leninizmus elveinek védelmében, a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításáért, a kommunista- és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásán közö- sen kidolgozott fő irányvonal érvényesítéséért vívott harc-1 ban. A Magyar Szocialista; Munkáspárt, és a Szovjetunió Kommunista Pártja úgy véli* hogy az adott helyzetben a leghatározottabban vissza kel-I utasítani a kínai vezetők anti- leninista koncepcióit és aknamunkáját- A kommunista éa munkásmozgalom egységének és a szocialista közösségnek érdekei, valamennyi marxista —leninista párt internacionalista kötelezettségei art párán-' csolják, hogy nyílt, elvi harcot folytassunk azok ellen, akik at egységről szóló demagóg frázisokkal álcázzák opportunizmusukat, kispolgári, nacionalista mivoltukat és a forradalmi világmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben vallott, lényegileg trockista nézeteiket. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus—- leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján továbbra is fáradhatatlanul harcol a szocialista országok ősz- — szeforrottságáért és a nemzet- közi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért A Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli < Szovjetunió Kommunista Párt jának a szocializmus és * kommunizmus felépítéséért vívott forradalmi harcában szer zett tapasztalatait, és úgy véli hogy e tapasztalatok tanulmányozása, alkalmazása nagy je lentőségű a Magyar Szociálist! Munkáspárt és a magyar nél számára. A nemzetközi műt kásmozgalomban az elmúlt esi tendőkben végbement óriáí fellendülés bizonysága annal1 hogy a Szovjetunió Kommunií ta Pártjának elméleti munkái sága, az azt összefoglaló XI» és XXII. kongresszusa valí mennyi kommunista párt szí mára nagy jelentőségű, mer általános érvényű. A vilii kommunista- és munkáspár1 jainalc 1960-as történelmi j< : lentőségű tanácskozása mef : erősítette és okmányaiban röf > zítette a Szovjetunió Komm'; ' nlsta Pártja XX. kongresszus-' ■ nak valamennyi nemzetköz érvényű megállapítását. A Szovjetunió Kommunist < Pártjának képviselői megek i gedéssel állapították me: ; hogy a Magyar Szociális] 1 Munkáspárt jelentősen hoz«! ] járul az államok szociálist közösségének megszilárdítást 1 ért, a marxizmus—leninizm1 ' győzelméért, a tartós béliéi folyó harchoz az egész világé1 A Szovjetunió párt- és ke' i mánvküldöttségének látogat* ; sa és a látogatás alkalmát folytatott eszmecsere eredni nyeként tovább erősödött ; Magyar Népköztársaság és .Szovjet Szocialista Köztár*1 Ságok Szövetsége népeinek V : réti kapcsolata, testvéri egyik i működése, tovább szilárdult : Magyar Szocialista Munká . 1 nárt.nnk és a Szovjetunió Kot ' munisla Pártjának a marxi mus—leninizmus, a prole* | nemzetköziség megingathat* lan elvein alapuló egysége összeforrottsága. április 9. napján. j N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunist* Pártja Központi Bizottságán* slső titkárai a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök'
