Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
Szambái, 1984. április TL BSEAKMAGTARORSZAtl 3 Sóstófal várói jelentjük Itt a jó idő, kezdődhet a vetés! Végrehajtó bizottságunk elnöke április 2-án megbeszélésre hívta össze a tsz vezetőit, a lóí'ogatosokat és a gépjármüvek vezetőit. A megbeszélésen a soron következő feladatokról tárgyaltunk. Itt is elsőként jelöltük meg a vetést. Április 3-án reggel 4 látogatta! és egy erőgéppel meg is kezdtük a tavaszi vetést. De nagy hiba viszont, hogy a tsz MTZ 5-ös erőgépét meg mindig nem javította ki a Szerencsi Gépállomás — írja a sóstőfalvi községi tanács vb-titkára szerkesztőségünknek küldött levelében. VIZ! VIZ! VIZ! — A SZI NVA és a Gar adna vizének a Forrás-völgyben való tárolási lehetőségeiről rendez vita-ülést a Magyar Hidrológiai Társaság borsodi csoportja kedden, április 14-én délelőtt 10-kor a MTESZ nagy előadótermében. — KÉTEZER esetben tize tett kártérítést az Állami Biztosító megyénkben különféle is újításaim —‘épületkár, tűz és vihar esetén. Hogy közülük szá-j, í! • mMmm Tokaj egy részét a Bodrog vize árasztotta cL Országos és nemzetközi szántóversenyre készülnek a traktorosok A több éves üzemi tapasztalatok szerint a hagyományos szántóversenyek országszerte nagy mértékben hozzájárulnak a talajmunkák minőségi javításához, s így a terméshozamok növeléséhez. A versenymozgalmat kezdeményező szervek, — a KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Földművelésügyi Minisztérium — képviselőiből álló országos szántóverseny bizottság határozata szerint a járási és megyei szántóversenyek évenként, az országos szántóverseny pedig kétévenként kerül sorra. A harmadik országos szántóversenyt ez év június 11—12-én Mo- sonmagyaróvárotí rendezik meg. Az itt legjobb eredményt elérő két versenyző képviseli majd Magyarországot a szeptember folyamán Ausztriában megrendezésre kerülő 12. szántó-világversenyen. Az üzemi, a járási és a megyei szántóversenyek előkészületei országszerte megkezdődtek. Az országos szántóverseny-bizottság felhívással fordult a megyei irányítószervekhez, hogy június 5-ig' mindenütt fejezzék be a válogató versenyeket. j cukorrépa termőkörzetek alakúinak ki Borsodban Borsod megyében az idén mintegy ezer holddal nagyobb területen termelnek cukorrépát, mint a korábbi években. A vetésterület az idén már megközelíti a 13 ezer holdat. A taktaközi hagyományos termőtájpn kívül az idén már újabb cukorrépa termelő körzetek is kialakulnak. Elsősorban a mezőkövesdi járás déli részén, valamint Kesznyéten— Köröm környékén vetnek a korábbi éveknél nagyobb területen cukorrépát. Ezeken a részeken ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a korán felmelegedő, jó termőerőben lévő talaj, hanem a megfelelő nyári csapadék- mennyiség, a hosszantartó napfényes ősz, és nem utolsósorban a munkaigényes növény ápolásához elegendő munkaerő is rendelkezésre áll. A Taktaköz 13 cukorrépa termelő községén kívül újabb községek, mint többek között Borsodivánka, Egerlövő, Szentistván és más Tisza-menti termelőszövetkezetek is felzárkóznak a „cukorrépások”- hoz. A Taktaköz egyes helyein, mint többek között Taktake- néz, Taktabáj és más termelő- szövetkezetek tábláin megkezdték a cukorrépa vetését. » Ismerd meg a világot!“ Fotókiállítás nyílik az SZMT-ben Az SZMT Művelődési Háza, :az JBUSZ-TIT Ország-Világjárók Baráti Köre és a Miskolci Fotoklub közös rendezésében vasárnap, április 12-én délelőtt 11 órakor Ismerd meg a világot címmel fotókiállítás nyílik. A kiállítás képei tíz országban készültek. Az ünnepélyes megnyitón Glódy András, a vá- Bogi tanács építési és. közlekedési osztályának vezetője, a Fotoklub elnöke mond beszédet. A nyitvatartási idő alatt, április 12-én, 13-án, 15-én és 16- án este 7 órai kezdettel az SZMT Művelődési Klubjában diapozitív bemutatókat tartanak. A fotókiállítás április Ifiig naponta 10—19 óráig tekinthető meg, xí, cL 1Í.U1 dUOl CVCIVUCi jól bevált egyéni premizálás módszert alkalmazzák az idéi is. Minden családra kiosztottál a cukorrépa termő területet. / terven felüli többlettermé után a tagok cukorban, és i háztáji állatállomány takar mányozására répaszeletbe! megfelelő premizálást kapnak Az idén a taktaközi tsz-ekné átlagosan 250 mázsás átlagter mést akarnak elérni ebből ; fontos ipari növényből. ESTE MEGNÉZTEM a ti hirdető műsorát. A takarékosságra intett. Egész éjjel nyugtalanul aludtam, és a bűntuda gyötört. Ha csak egy kicsi jobban meggondolom, hova te szem a filléreket, a forintokat nekem is lehet áramvonala) autóm csódaszép nővel hűtő- szekrényekkel, meg egyebekkel, ahogy a reklám kilátásig helyezte. — Valahol el kell kezdeni e takarékosságot! — döntöttem el magamban egyhangúan, s alig vártam a reggelt. A felfedező örök nyugtalanságával tekintettem körül a lakásban hol vannak elrejtve a lehetősé. Bek, amelyeket eddig nem vet. tem észre. Már-már lemondtam minden reményről, amikor kissé gyűrött ruhámra eseti a pillantásom. — Ahá! — villant fel bennem az isteni szikra. — Itt a megoldás! Úgyis napok óta eredménytelenül ösztönzörr magam, hogy el kellene vinni a Tanácsház téri szövetkezeti üzletbe némi generálozás. pontosabban vasalás céljából. De a kedv nem akart hozzá megjönni. De hát minek is vinném? Bűn és pazarlás lenne. Testvérek között is négy darab „Petőfi”. No, és a villamos- vagy autóbuszköltség oda-vissza. ______ C saknem 2 ezer eiste védi a Tisza borsodi gátjait — Tokaj és Tiszaladány között prs üíemlien épül a ionizációs vonal j® Az idei áradás következtédben a Tisza és a Bodrog tor- [•kolata közötti területen való- .Jságos tenger keletkezett. Az • Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakembereinek «becslése szerint Tokaj térsé• ■ A nadrág j —mi....■irouiHmimiiwimmmilll||l||||||||i||||||i||uu1|t — A szövetkezet — morfon- | diroztam — nem hal bele, ha . e munkától elesik. Én viszont . nyerek, s megalapozhatom a j takarékosságot leteszem az alaptőkét az autóhoz. Az izgalom magával sodort, 1 én pedig az asztalról lerántott terítővei egy tiszteletre méltó 1 vázát. No, de az ijedtségen kívül nekem nagyobb bajom nem történt, mindössze a váza • cserepeinek eltüntetése akadá■ lyozott néhány pillanatig. Végre is a dugó a konnektorba pattant. A vasaló illedelmesen kezdett melegedni. Végtelen gyakorlattal és szakértelemmel megnedvesítettem a vasalóruhát, s utánozhatatlan mozdulatokkal a ruhára helyeztem a fényes háztartási micsodát. A vasaló könnyen simult. Húztam erre, húztam arra, s elámultam, milyen egyszerű az egész. A gőzfelhőbe burkolózva röpke ideig elábrándoztam a várható örömökön. Ebben a pillanatban csengettek. Fürgén pattantam az ajtóhoz, hogy minél kevesebb idő X'esszen kárba. A vendég gya- púsan kezdett szaglászni. gében, a bodrogzugi és a ra- kamazi hullámtérben töbh mint 150 millió köbméter ví; gyűlt össze, illetve terüli szét. Ez a roppant mennyiségű víztömeg a védelmi vonalor belül maradt mind ez ideig, i — Te! Valami ég! — Ugyan — nyugtattam meg. — Csak vasalok. És látod, felül van a vasalóruha. Annak kutyabaja. — No, — rémísztett — attól még megéghet a ruha. Győzelmes mosollyal lebben- tettem fel. Sajnos, igaza volt. A nadrágon ott virított a vasaló talpát tisztán ábrázoló folt. —. Sebaj! — nyugtattam meg. — Úgy hallottam, vízzel egy kicsit le kell mosni, és kész. Kész volt. Minőségi próbát tettem, s csodálkozva tapasztaltam, hogy ujjaim átbújnak a nadrág szövetén. Mit tehet ilyenkor az ember? Rohanok a szabó szövetkezetbe. Mentsük, ami menthető. A fiókvezető szeme kicsit gunyorosan nevet. — Ha jól tudom, már tec- cett írni a kontárkodásról... Most még csak az hiányzik, hogy a biztosítótól is megjegyezze valaki: no, lám, ha be lett volna biztosítva .. DE EZT NEM MONDTA senki. És talán a fiókvezetőből is a szakmai féltékenység beszélt. Istenem. Ki tudja? Még két- három elvasalt nadrág, s a szövetkezetek saját költségén tanult szakkáderrel gyarapsza- nak. Csorba Barnabás csupán a Bodrog jobb partján települt falvakban öntötte el a mélyebben fekvő házsorokat. A hatalmas áradat, amely igen lassan vonul le, már napok óta mossa a gátakat, s emiatt veszélyes helyzet alakult ki a Tokaj—Tiszaladány ^közötti védelmi vonalon. A »nagy víztől a töltés több helyen J átázott és szivárog. A gát »megerősítésére és a vízfeltö- J rések elzárására több ezer ho• mokzsákot. nagy mennyiségű •követ, faanyagot, valamint más »védekező eszközt szállítottak a •veszélyes részekre. A gát meg- »védésén már harmadik napja •éjszaka reflektor- és fák- Jlvafény mellett dolgoznak a »honvédek és a község dolgo- Jzói. A tokaji vasúti híd kör• nyékén például, ahol a leg- J erősebb volt az átszivárgás, »eddig mintegy G00 köbméter J bazaltkővel támasztották meg »az átázott védelmi vonalat. A {munkát lankadatlan erővel • folytatják tovább, hogy a nagy {vfzterhet fogó gát nehogy át- i szakadjon. Ezzel egy időben* {elsősorban a taktaközi falvak •védelmére, Tokaj és Tiszalá- Jtíány között gyors ütemben • építik az új lokalizációs vonását. A munkákat teljesen gépesítették, és pénteken reggel •már mintegy 4 kilométeres •szakaszon több mint 50 kotró* [szkréper, dózer, valamint 13 [billenős tehergépkocsi magasította az új gátat. Az elmúlt • 24 órában a folyó borsodi sza- ikaszán lassú apadást mértek* [de a gátakon még mindig csak- [riem 2 ezer ember őrködik és [dolgozik, hogy a hatalmas áraidat; baj nélkül levonuljál Egy bányász-főmérnök , egy sokgyermekes bányász t nem bírta taníttatni fiait... Bányász-főmérnök. Nem vé- i letlenül mondom ezt Konyha ■ Gyuláról. Mert bányász volt, s - a bányászok gondjaival, örö- ! meivel szívében főmérnök ma. . Közel 1100 ember főmérnöke. 1 1960-tól dolgozik a szuhakállói II. aknánál. Négy évvel ezelőtt ez az akna napi három vagon szenet adott az országnak, s 1961-ben már napi 56, egy évvel később napi 77, tavaly pedig már napi 99 vagon szenet termeltek ki itt a bányászok. S az idén? Mindennap 115 vagon szén hagyja el a szuhakállói II. aknát. Borsodban egyedül ez az akna ad 100 vagonnál több szenet naponta! Ez persze nem csupán a főmérnök érdeme. De az övé is. Ö is hozzájárult ahhoz, hogy a szobájában kifüggesztett, termelést és teljesítményt jelző grafikon ilyen eredményeknek megfelelően íveljen fölfelé. Mivel járult hozzá? A mindennapos lelkiismeretes munkáján kívül újításaival is. — Egyre könnyebbé szeretném tenni a bányászok fáradságos munkáját. Ezért voltak és vannak is újításaim — mondja. — Hogy közülük szá-, momra melyik a legkedve-« sebb? Talán a vastámfeszítésJ problémája. Eddig ugyanis fo-o gasléces támfeszítést használ-J tunk a bányában. Ez 2—3. ton-o nányi nyomást bír ki, de ezj kevés. Szerkesztettünk egy csa-« varorsós támfeszítőt, amely 15® —20 tonnát is kibír. Két éve« kísérletezünk ezzel és bevált.J Sajnos, végleges bevezetéséhez« a „hivatalos út” igen hosszú.J Pedig minden bányában igenj hasznosan alkalmazhatnák ezt® az újítást... ® Minden bányában. Igen,J mert Konyha Gyula nem csu-» pán a szuhakállói II. aknára» gondol, amikor egy-egy nép-" gazdaságilag hasznos munkán» dolgozik. Minden banyászj munkájának megkönnyítésére» gondol, hiszen bányászok kö-J zül való, bányász-főmérnök. • (Ruttkay) » jó korban születtem — jegyz ' meg örömmel. — Én már ősz. töndíjas lehettem a Sopron egyetemen. Nem úgy, min idősebb testvéreim, akik közü egyik vájár, másik aknász harmadik technikus. Pedig pél. dául Pista is nagyon értelme; fiú volt, de 1924-ben született, s 14 éves korában mái dolgoznia kellett. Akkor méj Ismerem a főmérnök életét. 31 éves, s munkássága során eddig is mindig ez az elgondolás vezette: hogyan lehet? Hogyan lehet egyre értékesebb az ember, hogyan segítheti minél jobban mások munkáját, hogyan adhat egyre többet a közösségnek, a társadalomnak? Ezekkel a gondolatokkal, célokkal élt már akkor is, amikor vájár volt Kurityánban, — Főmérnök elvtárs, ezt így nem lehet megcsinálni. — Sohase azon töprengjünk: hogyan nem lehet. Mindig azt keressük: hogyan lehet? S Konyha Gyula, a szuhakállói II. akna főmérnöke már adja is a tanácsokat a bányásznak. az egyetem elvégzése élőt meg Zubogyban, ahol születel és ahol apja is a bányában tői tötte el munkáséveit. S céljt tulajdonképpen nem is való sulhattak volna meg, ha a tár sadalom nem adta volna me a lehetőséget erre. De hát.. — De hát szerencsém voll