Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-10 / 83. szám
Mnfefiij S9Ä4. áprfTís Iff. ESEAKMAGYAKORS15Ä» 9 Magyurmms^ow]et barátsági nagygyűlés Budapesten egyik megnyilvánulása a gyakorlatban. A magyar dolgozó nép akár a múltban, ma is, példáját adja a proletár nemzetköziség magasztos érzésének, a más országok harcoló népei iránti osztályszolidaritásnak. Népünk sohasem felejti el, hogy az oroszországi októberi forradalmat követően a magyar dolgozók emelték magasba a tőke elleni harc zászlaját, és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Vlagyimir Iljics Lenin forrón üdvözölte a magyar forradalom győzelmét, és a forradalom vezérét, Kun Béla elvtársat. Örülünk sikereiknek Äz első magyar proletárállam nem tudott kitartapi az ellenforradalom és az intervenció erőivel vívott egyenlőtlen küzdelemben, de hősi harca megmutatta, hogy a magyar munkásosztály, a dolgozó nép kész elszántan küzdeni a szabadságért, a szocializmusért. Mi, szovjet emberek, mindig emlékezni fogunk arra, hogy sok ezer magyar internacionalista harcos küzdött a vörös hadsereg soraiban a polgárháború frontjain, védelmezve a szovjet hatalmat. Ilyen forrásai vannak a szovjet— magyar barátságnak! Ez még egy példa arra, elvtársak, hogy mit jelent a proletárnemzetköziség a gyakorlatban. Csaknem félévszázad telt el ezóta. Népeink sorsa különbözőképpen alakult. A magyar nép hosszú évekre a Horthy- fasizmus kegyetlen igájába került. A szovjet nép szívós harccal építette a szocialista társadalmat. Századunkban azonban minden út a szocializmushoz vezet. A Szovjetunió szétzúzta a hitlerista hordákat, s ezzel segített a magyar népnek abban, hogy megszabaduljon a fasiszta igától. Ez kedvező feltételeket teremtett országuk demokratikus és szocialista fejlődése számára. Ez ugyancsak a nemzetköziség megnyilvánulása volt a gyakorlatban! És immár csaknem húsz esztendeje, hogy pártjaink, népeink együtt harcolnak a szocialista közösség létrehozásáért és megszilárdításáért. Testvérek módjára segítjük egymást, megosztjuk bánatunkat és örömünket, nehézségeinket és győzelmeinket! Bizonyosak lehetnek abban, elvtársak, hogy a Szovjetunió kommunistái, valamennyi szovjet ember a jövőben is hű társuk, barátjuk lesz. És mint az önök barátai, őszintén örülünk a szocializmus építésében a magyar népgazdaság fejlesztésében elért sikereiknek. Hiszen elsősorban ez a szocialista építés feladata. A dolgozó népnek azért van szüksége a hatalomra, hogy megszervezze, fejlessze a szocialista termelést és ennek alapján emelje a nép életszínvonalát. Az emberek mind ma, mind holnap bőségben akarnak élni, hogy biztosíthassák gyermekeik boldog életét, hogy tanulhassanak és minden vonatkozásban megjavíthassák élet- körülményeiket. E természetes igény minél teljesebb kielégítése a szocializmus egyik fő célja és ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, még sok-sok munka vár ránk. A népgazdaság fejlesztéséért folytatott harcukkal a szocialista országok dolgozói nagyban hozzájárulnak mind a szocialista közösség megszilárdításához, mind az egész világot átfogó forradalmi folyamat fejlődéséhez. De bárhol dolgozzunk is, bátran kijelenthetjük, hogy munkánk végeredményben a világforradalom, a szocializmus ügyét segíti. Az igazi internacionalista tudja, hogy minél erősebb a szocializmus, országaink gazdasági potenciálja, annál nagyobb lesz a szocialista világrendszer befolyása a töilénelmi fejlődés egész menetére, annál több lehetőségünk nyílik arra, hogy sokoldalú segítségben részesítsük az imperialista elnyomás miatt gazdásági fejlődésükben elmaradott népeket. A magyar nép rövid idő alatt ipari hatalommá változtatta országát Ä magyar népgazdaság fejlesztésében elért nagy eredmények általánosan elismert ténynek számítanak. Ezt a tényt meggyőzően támasztja alá a magyar áruk jó hírneve, azoké az áruké, amelyeket önök a világnak több mint száz országába szállítanak. A tnagyar gépi berendezések, bonyolult szerszámgépek, műszerek, távközlési berendezések, és más árucikkek megérdemelt elismerést vívtak ki a világpiacán. Az önök szakemberei segítenek sok — az önálló fejlődés útjára lépett — népnek a korszerű ipar megteremtésében, a népgazdaság tervezésének megszervezésében, a szakember- képzésben. Cs ha a magyar nép ma minderre képes, azért van így, mert történelmileg rendkívül rövid idő alatt ipari hatalommá változtatta országát. Iparunk gyors ütemben fejlődik . Ha végigtekintünk azon az “ion, amelyet az egész szocialista rendszer az ipari terme- fejlesztésében megtett, a haladás képe tárul eienk. 1963-ban a szocialista Jószágokban a termelés szín- á^nsla nyolcszorosán haladta , *neg az e területeken a háború ®f°tt fennállt szintet. A szo- r la lista országok részesedése a llaS ipari termeléséből — ez ® második világháború előtt mmtegy 10 százalékot tett ki 1963-ban már nagyjából el- a 38 százalékot. Ha pedig t5?“|Sainkat csupán a fejlett ™*es országokkal hasonlítjuk sae> akkor azt látjuk, hogy * szocialista országok ter- meiw© jelenleg a fejlett országok Ipari termclésének mintegy kétharmadát teszi ki. Pedig ezek a szocialista rendszernek csupán az első lépései. Pártunk programja, amelyet eredményesen valósítunk meg, még nagyobb szabású feladatokat tűz népünk elé. Még öt olyan ipari és több mint lsét olyan mezőgazdasági országot kell létrehozni szovjet földön, amelyek a inai Szovjetunióval érnek fel. Közölhetjük önökkel, mint barátainkkal és testvéreinkkel, hogy a kommunista párt vezette szovjet nép nem okoz csalódást osztály testvéreinek, felépíti a kommunizmus anyagi-technikai alapját. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy nincs olyan gazdasági statisztika, amely a szocializmus valamennyi vívmányát teljességgel kifejezhetné. E vívmányokat mutatja az, hogy az új társadalmi rend sok millió egyszerű embert serkentett öntudatos politikai életre, továbbá az is, hogy ez a rend a kultúra sohasem látott mértékű fellendülését eredményezte és a kultúrát a történelem során első ízben minden ember tulajdonává tette. Mindezt még a legokosabb számítógépek segítségével sem lehet kimutatni. Meg kell tisztítani a nemzeti kapcsolatokat a mali örökségétől A szocialista országok népei hősies ' munkájukkal törnek utat az emberiség számára a kommunizmushoz. Bátran nevezhetjük őket az új világ felfedezőinek. Annak pedig, aki az élen halad, — aki képletesen szólva: kitapossa az utat — mindig nehezebb. Az előttünk álló legbonyolultabb feladatok közé tartozik a nemzetek, a szuverén nemzeti államok közötti új, valóban testvéri kapcsolatok kialakítása. E feladat megoldása közben a múlt keserves örökségét kell leküzdenünk: az egykori nemzeti ellenségeskedés, a kölcsönös bizalmatlanság, a nacionalista előítéletek maradványait. De bármily makacsul is tartsák magukat a nacionalizmus csökevényei, nem képesek ellenállni annak a hatalmas erőnek, amelyet a proletariátus, a világ valamennyi — egy közös célért harcoló — dolgozójának nemzetközi szolidaritása jelent. A kommunizmusért vívott közös harc, ha nem is egy- esapásra, de megtisztítja a nemzeti kapcsolatokat a múlt örökségétől, egyetlen nagy baráti családba egyesíti, tömöríti a népeket. Természetes, hogy még egy békés családban is előfordulnak összezördülések. Már tudniillik, ha pgy közönséges emberi családról van szó. A szuverén szocialista államok családja azonban összehasonlíthatatlanul bonyolultabb jelen ség. Noha a szocialista országok céljai és érdekei közösek, mindegyiknek megvannak a maga különleges nemzeti sajátosságai, saját érdekei is. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szocializmus útjára lépő országok a gazdasági fejlődés különböző színvonalán állnak, különböző történelmi hagyományokkal, egymástól eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezért válik rendkívüli jelentőségűvé a marxista—leninis ta pártok helyes politikája, az a képességük, hogy a szocialista nemzetköziség talaján állva kezeljenek minden államközi kérdést, és hogy ezeket a kérdéseket úgy oldják meg, hogy azok mind az egyes országok, mind az egész szocialista közösség érdekeinek megfeleljenek. dorpoHtiká jukkái igyekeznek bomlasztani a kommunista mozgalom sorait, s ilymódon meggyengí.teni az imperializmus és a gyarmati rendszer elleni harc e fő forradalmi erejét. Ilyen, látszólag furcsa dolgok is akadnak az életben. Nagyszerűen beigazolódnak Vlagyimir Iljics Lenin szavai, aki a baloldali u 1 traf on-E.dalm árokról szólva ezt mondotta: „áld balra megy, jobbra jut el”. A kínai szakadárok, miközben a nemzetközi kommunista mozgalom lenini. vonala elleni harcukban ultraforradalmi frázisokkal takaróznak, a testvérpártokra szórt dühödt rágalmaikkal lényegében találkoznak a reakció és az imperializmus erőivel. Amit nem tudtak elérni az imperialisták — a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak bomlasztásál, a marxizmus—leninizmus nagy tanításainak, a kommunizmus szovjetunióbeli építésének a befe- ketítését — azt próbálják most megtenni a kínai vezetők. Az imperialisták most elégedetten öörzsölgetbetik kezüket, hiszen azt látják, hogy a szocializmus rágalmazásának funkcióját azok a kínai szakadárok vállalták magukra« akik kommunistáknak j marxistáknak—leninistáknak nevezik magukat. Lehet-e ennél aljasabb módon elárulni nagy forradalmi ügyünkét? Meg kell mondanunk elvtársak, hogy a marxista—leninista pártok maximális türelmet és önfegyelmet tanúsítottak a Kínai Kommunista Párt vezetősége iránt. A testvérpártok számos alkalommal fejtették ki a kínai vezetőknek jelenlegi álláspontjuk elhibázottságát és veszélyes jellegét, sok alkalommal javasolták a nyílt vita beszüntetését és az egység megszilárdítására irányuló konkrét intézkedések meghozatalát. Annak ellenére, hogy a kínai sajtó és rádió fékevesztett, rágalomhadjáratot folytatott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi marxista—leninista párt ellen, mi hosszú időn keresztül tartózkodtunk attól, hogy nyilvános választ adjunk a szaka- dároknak, mert abban remény- i kedtünk, hogy hallgatnak a ■ , nemzetközi kommunista mozgalomra és visszatérnek a helyes útra. Aknamunka a; nemzetközi kommunista mozgalom ellen A frázisok trockizmust, sovinizmusé takarnak A sajtóból már tudják, elvtársak, hogy a napokban tették közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja^ és más testvérpártok fontos dokumentumait, amelyek a kommunista világmozgalom egységének megszilárdításáért vívott harc kérdéseivel foglalkoznak. Ezek az okmányok megmutatják a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenységét, megmutatják, hogy milyen számottevő veszélyt jelent a szocialista táborban és a nemzetközi kommunista mozgalomban folytatott aknamunkájuk. Az utóbbi idők eseményei nagy meggyőző erővel bizonyították, hogy a kínai vezetők személyében olyan emberekkel állunk szemben, akik baloldali, ultraforradalmi frázisokkal a marxizmus—lcninizmus iránti hűségre való csküdözésiikkcl takaróznak, miközben valójában számos kérdésben egyre inkább a troekizinus és a nagykínai sovinizmus mocsarába süppednek. A kínai vezetők, akik elő szőr a világ mai fejlődésének néhány kérdéséről kezdtek vitát, ideológiai nézeteltéréseiket kiterjesztették az államközi kapcsolatokra; a szocialista országok egysége fellazításának útjára léptek, és ezzel kárt okoztak a szocialista világrendszernek. A kínai vezetők frakciós tevékenységbe kezdtek a kommunista mozgalomban, és renegátokból, (pártütőkb'ől), troc- kistákból, valamint a munkásosztály érdekeinek és a szó cializmus másfajta ellenségei bői különféle csoportocskákat tákoltak össze. A Kínai Kommunista Párt vezetői kalan% áS*: ■«■Pnn —.....................i§| sMMllil Ez sajnos nem következett be. A kínai vezetők az utóbbi időben még inkább fokozták szakadár aknamunkájukat. A Kínai Kommunista Párt vezetői, amikor így jártak el, szemmel láthatóan különleges célokat követnek: rá akarják kényszeríteni a testvérpártokra antileninista, kalandor irányvonalukat, létre akarják hozni saját hegemóniájukat a nemzetközi kommunista mozgalomban. Mit mondhatunk az ilyen abszurd' igények láttán? Csupán egyet: a kínai vezetőknek azok a görcsös erőfeszítései, amelyekkel alá akarják rendelni maguknak a kommunista mozgalmat, szégyenteljes kudarccal végződnek. A kommunista világmozgalom, amely hű a marxizmus— leninizmus elveihez, leküzdi az előállott nehézségeket és még erősebben, edzettebben kerül ki a szakadárokkal vívott harcból. Marx, Engels, Lenin magasztos zászlaja alatt a nemzetközi kommunista mozgalom elvezeti a világ munkásosztályát, dolgozóit a békéért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért. a szocializmusért vívott harc új történelmi győzelmeihez! A szocialista világrendszer még hatalmasabb és erősebb lesz. Meggyőződésünk azon alapszik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a többi szocialista ország marxista—leninista pártja eddig is megtett és a jövőben is megtesz mindent a kommunista eszmények diadalra juttatásáért! Az új társadalmi rend győzedelmeskedik Elvtársak! Nagyszerű korban élünk, olyan mélyenszántó forradalmi változások mennek végbe, amelyek gyökeresen átalakítják az egész Pöld arculatát. A kapitalizmus a végét járja. Leomlanak a népek gyarmati börtönének maradványai. Az új társadalmi rend évről évre mind szilárdabban és nagyobb területen veti meg lábát bolygónkon, mind több ország és nép sorakozik fel a szocializmus zászlaja alatt. Nincsen olyan erő a Földön, amely megállíthatná a szocializmus felé feltartóztathatatlanul haladó népeket. A továbbiakban Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: ml, kommunisták büszkék vagyunk arra, hogy minden energiánkat. tudásunkat, és munkánkat a szocializmus győzelméért, az emberek jobb életéért vívott harcnak szenteljük. Mi azért küzdünk, hogy a kommunizmus, amely megtestesíti az emberiség legszebb álmait és reményeit, osztatlan győzelmet arasson a Földön. Ezek a mi kommunista eszményeink, elvtársak! És bizonyosak vagyunk abban, hogy győzedelmeskednek — fejezte be beszédét Hruscsov elvtárs. A viharos, nagy tapssal fogadott beszéd után Gáspár Sándor mondott zárszót. Többek között kijelentette; Elmondhatjuk, hogy a mi népünk új életet formáló munkájában viharos: és szélcsendes napokon egyaránt, erőt merített, segítséget kapott a szovjet néptől és annak kommunista pártjától. A budapesti kommunisták és pártonkivüliek egyaránt meggyőződéssel ítélnek el minden olyan lépést bárki részéről történjék is — folytatta Gáspár Sándor —, amely a barátság ellen és egyúttal a nemzetközi munkásmozgalom egysége ellen irányul. Aki rágalmazza a Szovjetuniót, eljátssza jogát, hogy a nemzetközi munkásmozgalom kommunistának tartsa. A budapesti dolgozók, mint az egész magyar nép, minden erővel arra törekszenek, hogy eredményesen szolgálják a kommunista világmozgalom vezetőinek 1957-ben és 1960- ban Moszkvában kialakított politikai irányvonalát — fejezte be beszédét Gáspár Sándor. A forró hangulatú nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget Aláírták a magyar—szovjet közös nyilatkozatot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségei között a testvéri barátság és a teljes egyetértés szellemében lefolyt tárgyalások eredményeképpen csütörtök délután az Országház Munkácsy-termében magyar— szovjet közös nyilatkozatot írtak alá. gyár részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, szovjet részről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke feta A közös nyilatkozatot ma- alá.
