Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
E3ZAKMAGYAR055ZÄ0 Csütörtök, 1964. április 9. ■uw»i»Miwgm,»l»;wv»«öTOig^W3aaa«F'? I t *9 MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? A kőszívű ember üai — Fonyban A főnyi kultúrcsoport betanulta és nagy sikerrel előadta Jókai: A kőszívű ember fiai című drámáját. Az együttes, amely Nagymáthé Béla tanító vezetésével készült az előadásra, hat héten át próbált rendszeresen, és a napi munka után, bizony, gyakran éjfél után mentek haza. De a fáradozást siker koronázta, a darabot egymás után kétszer is elő kellett adniok, s azóta Mogyoróska községben is vendégszerepeitek. . Fülöp László Fony Létesítsenek parkoló helyet Az Augusztus 20. strandfürdő nagy látogatottságnak örvend Miskolcon, ahová nemcsak a helybeliek, hanem vidékiek is sokan járnak. Ki vonattal, ki autóbusszal érkezik, de többen jönnek kerékpárral, motorkerékpárral, személy- kocsival. A járműveket kény- szerűségből a fürdő előtt, kényelmetlen körülmények között parkoltatják. Sok vidéki járműtulajdonos kérése, hogy létesítsenek megfelelő parkoló helyet a fürdő előtt, vagy környékén. Bódy Lajos Szikszó Meddig íart az örömünk? Perecesen, a Debreceni Márton téren több mint egy féléve mind jobban fokozódott a vízhiány. A kemény tél pedig megadta a kegyelemdöfést: teljesen víz nélkül maradtunk. A legközelebbi vízlelőhely az 1 kilométerre, lévő forrás, amely óránként 8—10 vödör vizet ad. Nagy bajunkkal Grósz elvtárshoz. a II. kerületi tanács elnökéhez fordultunk. Személyesen járt nálunk és győződött meg a tarthatatlan állapotról. Nyomban intézkedett. Telefon a különböző vállalatokhoz, míg végül a Tejipari Vállalat egy öt köbméteres lajtot adott, kölcsön. Egy hónapra kaptuk, azóta rendszeresen hozzák a vizet. Nagy öröm ez, de vajon meddig tart az örömünk, hiszen a lajtot csak kölcsönkép- pen kaptuk, mindössze egy hónapra. Köszönjük a gyors intézkedést, köszönjük a Tejipari Vállalat segítségnyújtását is, de ha az egy hónap letelik, újból kezdhetjük a vízhordást vödrökkel? Szarvasi László Pereces Egy érdekes Ki mit tud ? — Arién Ai-lón a község lakossága nagy érdeklődéssel várta a községben lakó cigánycsaládok első kultúrműsorát, a Ki mit tud? vetélkedőt, amelyet a községi népművelési tanács hirdetett meg a cigánylakos' ság körében. A vetélkedő nem várt izgalmat váltott ki: nagyon sokan jelentkeztek, és így lehetőség nyílt a legjobb számok kiválasztására, egy kétórás műsor összeállítására. Jellemző a nagy érdeklődésié, hogy két előadást kellett rendezni, s mindkét alkalommal nagy tetszést váltott ki a ci gány-kultúrmunkások szereplése. A népművelési tanács az eredményen felbuzdulva, tovább fejleszti a cigányokkal való ilyen irányú foglalkozást. Ádler István Arló Megjelent s a Borsodi Földrajzi Évkönyv Megyénk földrajztanárai és földrajzzal foglalkozó kutatói harmadszor adják közre tudományos kutatásaik eredményét. A könyv morfológiai, gazdaságföldrajzi tanulmányokat és tudományos életünk eseményeivel foglalkozó cikkeket tartalmaz. Hat ív terjedelmű. Szerkesztői: dr. Peja Győző és Frisnyák Sándor, akik egyben több tanulmány szerzői is. Országosan is nagy értéket és természeti érdekességet jelent megyénk területén a boldogkőújfalui „kőtenger” és a „kaptárkövek". Ezeket ismerteti dr. Peja Győző és dr. Sa- ád Andor. Az észak-borsodi karsztvidék csodálatos barlangrendszeréről, karsztformáinak gazdagságáról, a dolinatípusok és a terra rossa szintek tudományos problémáinak megoldásáról szól dr. Jakucs László tanulmánya. Egy barlang felfedezéséről dr. Dénes György tájékoztat. Dr. Zétényi Endre tanulmánya az ivó- és az iparivíz-igény kielégítéséről szól. A lillafüredi István cseppkőbarlang mikroklímájának vizsgálatához I szolgáltat érdekes adatokat dr. Szabó Gyula tanulmánya, amely doktori disszertációjának egy részlete. A gazdaság- földrajzi tanulmányok közül dr. Beluszki Pál Szerencs vonzásterületével, Kuknyó János Szabolcs álmatermesztésével, Szegedi László a Zemplén- hegység iparával foglalkozik. Miskolc helytörténetét gazdagítja Marjalaki Kiss Lajos a város első két utcájáról irt tanulmánya. Comenius csillagászati és földrajzi munkásságát Apostol Ince ismerteti. A legrégibb magyar időjárási megfigyelések egyikét Benkő Sámuel, Borsod vármegye tiszti főorvosa végezte. ötkötetes latin nyelvű munkájából közöl részletet az évkönyv, M. Kiss Julia fordításában. Párizsi élményeiről számol be útijegyzeteiben Farkas Gyula. Rendkívül érdekes a szerzők által összeállított, 160 művet felsoroló bibliográfia a Bükk földrajzával foglalkozó munkákról. A könyvet 55 fénykép és ábra illusztrálja. Eber József Művelődési munka a borsodi kt&z-ekben A minap részt vettem egy szavaloversenyen, amelyen Borsod megye kisipari szövetkezeteinek fiatalabb dolgozói mérték össze versmondó készségüket, versenyeztek a területi, majd országos döntőbe jutásért. Néhány órával később a Kamaraszínházban adtak ízelítőt felkészültségükből a kisipari szövetkezeti kul túrmunkások. Ez utóbbiról röviden szóltunk lapunk április 7-i számában. A szavalóversenyen igen sokféle felkészültségű versenyzővel találkoztunk. Azt mondhatni, szinte a végletek találkozása volt ez a kis versengés, ahol a már-már művészi fokot elérő vers mondástól az iskolás módon való dekla- málásig terjedő igen széles skálának sokféle árnyalatával találkozhattunk. Ez a szavalóverseny már hagyományos minden év áprilisában, és a mostani igen nagy előrelépést jelentett a korábbiakhoz képest. Mégis, e kis verseny és a későbbi ka- marászinházi bemutató egyaránt azt tükrözte, hogy a kisipari dolgozók kulturális, művészeti fejlődése nincs kellően biztosítva és a jelentkező, vagy csírájukban megmutatkozó tehetségek több felkarolást és hozzáértő segítést kívánnak. E segítés híján jelentősen csökkent munkájuk és produkciójuk értéke. Ezek ismeretében nem szükségtelen talán, legalább nagy vonásokban áttekinteni a megyei. KISZÖV-nél folyó kulturális munkát, 60 szövetkező!, 7000 tag — 1 Kuítuncíeíos A megyei KISZÖV kulturális bizottsága irányítja a megye területén működő összes, szám- szerint (10 szövetkezet művelődési munkáját. A 60 szövetkezethez mintegy hétezer tag tartozik. Erre a munkára, függetlenített dolgozóként mindössze egy politikai munkatárs van. Csupán Miskolcon mintegy két és félezer kisipari szövetkezeti dolgozó él, dolgozik, és kulturális, társadalmi, szövetkezet-politikai életük lebonyolítására, gyűlésekre, össze- jövetelekre mindössze egy rozzant, magánlakásból átalakított, toldott-foldott termecske áll rendelkezésükre a Szé-. chenyi u. 94. szám alatt. E helyiség semmiféle kul túrni unkára, klubéletre nem alkalmas, nem vonzó, inkább taszító. Sátoraljaújhelyen viszonylag jobb a helyzet, az ottani szövetkezetek egy-egy kis klubbal rendelkeznek. Évente mintegy 30 ezer forintot fizet ki a KISZÖV más intézményeknek bérleti díjként a különböző rendezvények helyiségéért. Érdemes azt is megemlíteni, hogy milyen anyagi bázis áll a kulturális nevelés rendelkezésére. Erre az évre 230 ezer forintot terveztek, ez azonban eléggé rugalmasan kezelendő, hiszen az összeg a szövetkezeti mérlegektől függ, mivel a tagszövetkezetek részesedés-befizetésének egy, szinte elenyésző töredék-százalélca. jut kulturális célokra. Valójában tehát a kulturális alap attól függ, hogy mennyire nyereségesek a szövetkezetek. Az utóbbi években inkább stagnálásról, mintsem fejlődésről beszélhetünk e tekintetben. 2B0 ismsretíersesztő eígsefás, 3 művészeti esoperí Mindezek ellenére a lehető ségeken belül széleskörű kul túrnevelési munkát próbál a kulturális bizottság kifejteni Az elmúlt évben 38 szövetkezetben 200 ismeretterjesztő előadást tartottak a legkülönbözőbb témakörökből, mintegy nyolcezer szövetkezeti tag részvételével. Öt helyen rendeztek munkásakadémiái soro zatolMt. Az egyes szövetkezetek által rendezett előadásokon, egyéb rendezvényeken a községben lévő más szövetkezetek tagsága is részt vett, így az említett előadások nagyjában- egészében átfogták az egész megyei szövetkezeti hálózatot, és átlagosan számítva minden szövetkezeti tag legalább egyszer eljutott ismeretterjesztő előadásra. A szakmai képzés előmozdítása céljából számos szakmai tanfolyam is működik: hegesztő, szakmásító, elnöki, könyvelői, részlegvezetői. E tanfolyamokat az OKISZ segítségével rendezik. A nehézségek ellenére sokirányú művészeti munkát igyekeznek kifejteni. A KISZÖV kebelén belül kilenc művészeti csoport működik. Két vegyeskai': Miskolcon és Sárospatakon, négy tánckar: Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Mezőkövesden és Kazincbarcikán, két színjátszó csoport: Sátoraljaújhelyen és Futnokon, valamint egy irodalmi színpad: Kazincbarcikán. A szövetkezetek és a községi művelődési intézmények kapcsolata általában jó, elsősorban a fiatalság kapcsolódik be a községi, vagy a községben lévő egyéb művelődési intézmény munkájába. Volt a múltban példa egyes községekben arra is, hogy a kapcsolat nem kielégítő, és bizonyos szakmai, vagy tárca-sovinizmus jelentkezett. A művészeti csoportok az elmúlt évben négy megyei rendezvényt tartottaki körülbelül 2400 részvevővel. Szerveztek egy országos jellegű I rendezvényt a Miskolci Nem- Izeti Színházban mintegy 800 résztvevővel, részt vettek országos jellegű szavalóversenyen. Országos hírnévre tett szert az Engi István vezette miskolci vegyeskar, és hasonlóan ismert a mezőkövesdi tánccsoport, a helyi matyó népi művészet lelkes ápolója. Ez évben is megkezdték művészeti tevékenységüket., amiről már bevezetőben szóltunk. Ms’íQf vájhatna a munka ereüményesehbé ? Hiba a KISZÖV kultúrálja tevékenységében, amin ez ideig saját erőből nem tudtak változtatni, hogy kultúrnevelő munkájuk hatósugara nehezen ér el a kis falvakba kihelyezett részlegekhez. A másik alapvető hiba a művelődési intézmények hiánya. Klubok kellenének szerte a megyében, és legalább a niegye székhelyén igen kívánatos, szükséges lenne egy művelődési intézmény, egy kisebb művelődési otthon, amely bizonyára jó hatással lenne a 60 szövetkezetben dolgozó, hétezer szövetkezeti tag lcultúrnevelési munkájára, és megfelelő módszerbeli, szakmai és nem utolsósorban művészeti segítséget tudna nyújtani a községekben működő szövetkezeti kultúr- munkásoknak, jobban fel tudná karolni a tehetségeket, és a helyes kritikai érzék kialakításával nivósabbá tenné a Borsod megyei kisipari szövetkezetek kulturális munkáját. (benedek) tersAnszky Józsi jenö: DALOLNAK A FECSKÉK A nagy békeidőben a kőmű- ’■esek gúnyneve a „fecske” mit. Talált rájuk,- kétféle okból is. Merthogy a fecskék is nagy ipítőművészek, meg, hogy regjeitől estig csicseregnek. A kőművest valami egészen :ülönös baj, gyász, bú érte, ha lémán rakta, a téglát, vagy isapdosta kanalával a maltert. Egyébként egy-egy építkezésiek minden zege-zugából dal larsogott a. világba. Aztán az első világháború itán már alig-alig hangzott, nek a kőművesek ajkáról. légre pedig egészen kiment á livatból a hangos vígság. Ez volt áz a szép időszak, melyet a társadalomtudomány néha igazán gyermeteg edvességgel gügyögő irálya. ,gy fogalmazott meg, hogy: a. apitalizmus hatalmas lendü- ettel tört előre az egés-z vilá- on, és nálunk is ugyancsak á teljesedett ereje. Hogy ez mit jelentett? Például egyik azóta elhunyt, magyar író megírta, és regélte, ükét fülek számára, hogy; a =iát édesapja gyújtatta rá és a megye bir- a párbajtól a csendőr- monyig mindennel fenyeget- í. És ennek oka? Csak az lt, hogy a jámbor író édes- yjától örökölt több száz hol- S birtokán fölemelte a mező- zdasági munkások bérét, és sgis kitűnően, sőt több jöve- lemmel gazdálkodott, mint a :gye akármelyik birtokosa, ;zont emberiesebb munkabért rémével ijesztette birto- s társait. Aztán a Tisza-háton, ahol sétapálcát tövig lehet dugni :? a( IMOZIÜZEMI VÁLLALAT rSZÍtt60iCf§i ÍVIÍiSBRfll' BEKE televénybe, nyomorult zsellé-S . 9—15: Dühöngő ifjúság. Angel ,2 Széles! K: naponta hn. 4, 6 és n rek, summások, hat.odos-része-«9. m: íz. t 10 és t. íz: Maximka! sek, több hiteles szemtanú sze-* rossuth rint, akacfalevélből főztek^ filmszínház délelőtti műsora maguknak sós vízben levest. ♦ „ .. . . , Ó 9—10: A vizsgálóbíró kételkedik. És a külföldön negyven fil-f Magyarul beszélő szovjet, n és 13: lére* árakon vpszWpIpü- J Dühöngő ifjúság. Angol. Széles! jeres alakon vesztegetett ma-011—JS. Dunai kirándulás. Mngyagyar cukorból nem jutott ajh-u! beszélő csehszlovák. K: vasár- szegény napszámos gyerekei-$nf,r> kivételével naponta de. 9 és í. nek, mert itthon háromszoros£12'!cor' áron adták kilóját. X Kossuth tó filmszínház délutáni műsora Nemzeti dicsőség lett, hogy a*. . . , , francia selymet kiszorítottuk*Magyarul b “zrio SOTvjef^w-ísi Franciaországból. Viszont aj Dunai kirándulás. Magyarul be- magyar . selyem, az éhbéren * csehszlovák. K: naponta r. 4, megvakult, megnyomorodoU,^ Tücsökf ’ ' és t. 12: tüdővészben ziháló, nemzedék-* számra satnyuló és korcsosuió^ faklva magyar munkásnép verejtékénő 9—io: rocco és fivére), olasz, győzött odakinn és idebenn «Szeles! M éven felülieknekt 11-12: ■ «Döntés joga. lengyel. 13: Senki 1 - . i nem tud semmit. Csehszlovák. 14— EiS d többi, meg a lobbi... 415: Gyilkosság Szicíliában. Magya- ...v „ ..1.1 rul beszélő olasz. Széles! 18 éven Ano] ezek a szornyusege.\ felülieknek! K: csütörtök, péntek zajlottak, ott bizony nehezen' csak í. 8. vasárnap f. i. hn. ü és termett és töri, föl a mellekből 8' szombat, hétfő kedd, szerda f. 6 _ „Ato < és S. M: 12. 10 és 12: A kopár 3 nt>ta' < sziget. Miért jutott most mindez^ eszembe? Az ostrom utáni Budapestre gondoltam, egyik legjobban kikészített ronmegyedre. Egy fé- lig-ép épület állványain serényen fojyt a munka. Es hihettem-e fülemnek? Az állványokról, mindenfelől da- nolás hangzott... Kohó! A fecskék megint énekelnek! Ó, bárcsak soha, semmiféle áfíkós. páncél-pénzszekrények- böl, meg kapzsi, gonosz lelkűikből leselkedő új világromlás se tudná jókedveteket, betevő falatotokat ég nótátokat1 elvenni többé tőletek! MISKOLC TÁNCSICS 3—-in: Gábor diák. Színe« magyar, 11—3.2: 3 + 2. Magyarul beszélő, .színes szovjet. Széles!. IS—14: Cartouche. Színes francia. Széles! K: naponta í- 5 és 7. M: 12. f. 10 ée f. 12: A szultán fogságában. ivrrsKOT.c szikra ?V—10: Hamu és gyémánt. L«n- ‘gyei. Széles! 11—12: Szélvihar. Szf- 'nes olasz—jugoszláv. Széles! 13: fKeresztesek. T—ír. Színes lengyel. 'Széles! 14: pon Juan legutolsó kajlán d1 a. Magyar. Széles! K: kedd. ^csütörtök, péntek, szombat, vasárnap hn. 5 és n. 8, hétfőn csak hn. i5-kor. M: 12. 10-kor: Az ötödik ►ügyosztály. SAGVAlU 9—10: Szédülés. Csehszlovák. Székes! 11—12: Láng az utcákon. Ma- >gyárul beszélő, színes angol. Széles! 13^14: Korzikai testvérek. Szí* ft es olasz—francia. Széles! K: naponta f. 5 és 7, vasárnap f. 3-kor MISKOLC PETŐFI 9—10: Korzikai, testvérek. Színes olasz—francia. Széles! 11: Az arany- ernber. Színes magyar Széles 1 12— 14: Méhkirálynő. Magyarul beszélő olasz. Széles! 18 éven felülieknek! K: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7, kedd. péntek, szombat csak 7. Mi 12. 10-kor: A vár titka. MISKOLC-T APOI.CA 9—10: Méhkirálynő. Magyarul beszélő olasz. 18 éven felülieknek! 11—12: Hogyan lettem vezérigazgató? Magyarul beszélő francia. K: csütörtök, péntek, szombat 6. vasárnap f. 4 és 6. M: 12. lő-kor: Ordasok között.DIADAL 11—12: Othello. Színes szovjet. 14—15: A hosszútávfutó magányossága. Magyarul beszélő angol. K: kedd. vasárnap n. 5 és f. 7, szerda; szombat csak f. 7. M: 12. f. 11-kor: Fűre lépni szabad. MISKOLC-HAMOB 11—12: Az utolsó lehetőség. Magyarul beszélő NDK. 14—15: Foto Háber. Magyar. Széles! K: kedden f. 5. szerdán és szombaton 7, vasárnap f 5 és 7. M: 12. 11-kor: Varázsemberke. OTŐSGYrtKJ VASA0 FILMSZÍNHÁZ Április 9—ttwén, du. 5 és 7 Órán* kor: Gyilkosság Szicíliában. Magyarul beszélő olasz film. SzAle#. Csak 18 éven felülieknek. Április 11, 12-ép, du. 5 és 7 Órakor: Dunai kirándulás. Magyarul beszélő csehszlovák #Lm. Normal. Korhatár nélkül. Április 13-án, du. ö és 7 órákon április 14-én csak du. S órakor: Hogyan leHerrj vezért g*zg*to? Francia film. Széles. 10 éven alul nem ajánlott.