Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

CsGtSríSft, igét ápíílís it BMMKMAOTSSOKSSAO 3 Kenyérgabona, cukorrépa, kukorica Csaknem 6 kilométer hosszú lokalizációs vonalat építenek Tokaj és Tiszaladány között Népgazdaságunk további fejlődésének egyik alapvető eszköze a mezőgazdaság ^ter­méshozamának gyors minőségi és mennyiségi növelése. Pár­tunk Központi Bizottságának február 20-i határozata ezt így jelöli meg: „A második ötéves terv hátralévő két esztende­jében a mezőgazdaságban az ä legfontosabb feladat, hogy az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek teljesítsék termelési, árutermelési terve­iket. Mezőgazdasági termelé­sünk növeléséhez minden ko­rábbinál kedvezőbbek a felté­telek, de az előttünk álló fel­adatok is nagyok. A termelést 4—5 százaléklcal, a felvásárolt áruk mennyiségét pedig 7,4 százalékkal kell mezőgazdasá­gunknak növelni.” Ebben a szellemben mun­kálkodott a megyed pártbizott­ság legutóbbi kibővített ülése. Mindennapi gondjaink, terve­ink, s a nagy cél eléréséért végzendő inunk.'! sokrétűen szóba került a nagy jelentősé­gű tanácskozáson, amely a ho­zott határozatokban egyszer­smind utat mutat a jövőre nézve. Szervezettebben, fegyelmezettebben! Megyénk mezőgazdásága — állapította meg dr. Boclnár Fe­renc elvtárs a pártbizottsági ülés referátumában — a fejlő­dés ellenére a múlt évben nem teljesítette tervét. Ebben dön­tő szerepe volt a kedvezőtlen időjárásnak, de akadályozták a tervteljesílést a mezőgazda­ság irányításában és az üze­mekben tapasztalható hibák is. Még mindig nem elég haté­kony a rendelkezésre álló ter­melőeszközök kihasználása; lassan terjednek el a fejlett növénytermesztési, üzemi- és munkaszervezési módszerek — hangsúlyozta a továbbiakban a megyed pártbizottság első titká­ra. Éppen ezért, a mezőgazdaság .fejlesztésében előttünk álló feladatok teljesítéséhez arra van szükség, hogy az eddigi­nél sokkal szervezettebben, fe­gyelmezettebben haladjon a munka a termelés minden te­rületén. A rendelkezésre álló épületeket és gépeket hatéko­nyabban fel lehet használni, és növelni lehet az egy terü­letre jutó termelési értőiket. Fokozni a föld termőképességét! A gazdaságos termelés, a termelékenység növelése alap­vetően megköveteli a nagy­üzemekben lévő termelő erők, a helyi adottságok jobb ki­használását. A megyei pártbi­zottság abban látja valameny- nyi mezőgazdasági vezető és dolgozó feladatát, hogy fóliáz­zák a föld termőképességét, gondoskodjanak annak ésszerű hasznosításáról és védelméről. Megyénkben még gyakori je­lenség, hogy nem tartják be a földvédelmi törvényt, és emiatt csökken az amúgy is megfogyatkozott szántóterü­let Holott a szántóterület nö­velésére volna és van is lehe­tőség megyénkben. A völgyek víztelenítésével, a szikes, vagy dombvidéki talajok megjaví­tásával, vagy az elhagyott, Vízmosásos, bokros földek új­rahasznosításával is nyerhe­tünk új területeket. További, Olég ki nem használt lehető­ségeink vannak a talaj termő- képességének növelésére az is- tállótrágyával való ésszerűbb gazdálkodással is. Azokban a gazdaságokban, ahol 4—5 evenként megkapja a föld a szükséges mennyiségű istálló- tragyát, évről évre növeked- hek a terméseredmények. Me­sénkben még több olyan üzem van, ahol nem. gazdál­kodnak jól az istállótrágyával, B emiatt alacsonyak a hoza­ttok- Meg kellene már érteni­ük mindenütt a mezőgazda- magban dolgozóknak, hogy a fokozódó műtrágyaellátás nem helyettesíti, hanem egyenesen jövetek a szervestrágyá- ',a* való jobb gazdálkodást. Saját erőből biztosítani a kenyérgabona szükségletet ^*®hdezekne azért is szükség mert a Központi Bizott- említett határozata külö­nösen felhívta a figyelmet né­hány fontos növényféleség ter­melésére. Ezek között külön- külön első helyet foglal el a kenyérgabona, a cukorrépa és a kukorica termelése. A párt- bizottsági ülés és ezt megelő­zően á kibővített végrehajtó bizottsági ülés is sokat fog­lalkozott ezzel. A három fon­tos növényféleség termelését és a magasabb terméshozamok elérését társadalmi üggyé kell tennünk. Közismert, hogy az ország kenyerének hazai ter­mésből való biztosítására to­vábbi erőfeszítések szüksége­sek. A Központi Bizottság ha­tározata kimondja, hogy az idén legalább akkora területen kell kenyérgabonát vetni, mint az elmúlt évben. Ez esetben elérhetjük, hogy a reálisan előirányozható 11—Í2 mázsás holdanként átlagterméssel biztosíthatjuk az ország ke­nyérgabona szükségletét. Eb­ből jelentős mennyiséget Bor­sod megyében kell a központi késietekbe felvásárolni. A megyei pártbizottság ülé­se azt tartja a legfontosabb­nak, hogy a jelenlegi vetéste­rületeket a következő években, a hozamok növekedése esetén is megtartsuk. A terméshoza­mok fokozása végett pedig biz­tosítanunk kell, hogy a műtrá­gya. nagyobb része megfelelő mennyiségben kerüljön a ke­nyérgabona alá. Ugyancsak el kell érni ez évben, hogy a ke­nyérgabonával bevetett terü­leten elvégezzük a vegyszeres gyomirtást. A cukorrépa termeléséhez szintén fontos népgazdasági ér­dek fűződik. A múlt évben jó termést takarítottunk be. Or­szágosan 167 mázsát, megyénk­ben 145 mázsát lcatasztrális holdanként. A kormány utóbb 20 ezer katasztrális holddal megemelte a vetésterületet, eb­ből megyénkre mintegy 1200 hold jut. Ma már mindenki előtt közismert ennek oka. A cukor fontos exportcikk, és egy katasztrális holdról magas dol­lárhozamot lehet elérni. Erre a valutára népgazdaságunknak szüksége van, és a múlt évi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy parasztságunk is megta­lálja számítását: a cukorrépa termelése jó jövedelmet biztor sít a termelőszövetkezeteknek. Ne az abraktakarmány rovására! Ámde a kenyérgabona, a cu­korrépa, valamint más ipari növények vetésterületének megnövelése azzal jár együtt, hogy csökken a takarmány­termő terület. A szövetkezetek kisebb területen terveznek sze­meskukorica vetést, mint ta­valy. Ez pedig tovább növelné a takarmánygondokat. Ezért kell elérnünk, hogy a kenyér- gabona és az ipari növények vetésterületének növelését le­hetőleg ne az abraktakarmány, különösen ne a kukorica, ha­nem az egynyári szálas- és tömegtakarmányok rovására oldják meg szövetkezeteink. A szilárd takarmányalap megte­remtése ugyanis csak a kuko­rica terméshozamának növelé­sével érhető el. Ez a körülmény pedig egyenesen megköveteli, hogy a növénytermesztésben a kenyérgabonán kívül a legna­gyobb figyelmet a kukorica ho­zamának további növelésére fordítsuk. A Központi Bizott­ság határozata reális célkitű­zésként jelölte meg, hogy a kö­zeli években holdanként orszá­gos átlagban megtermeljük a 18 mázsa kukoricát. Ezt a cél­kitűzést kell Borsod megyében is megvalósítani, és hogy ez megvalósítható, arra számos jel utal. Tavaly a mezőkövesdi járásban átlagosan 17 és fél mázsás termést értek el. Javítani a munka­fegyelmet, a szakmai hozzáértést! A megyei pártbizottság ülé­sén, ahol ezeken kívül még sok más, fontos tennivalókról szó esett, a referátumhoz kapcso­lódó vita során valamennyi felszólaló egyetértett e három növényféleség termelésének fo­kozásával. Az okok, mint erről fentebb is szó volt, ismertek, s a termelés növelésének lehe­tősége is adott. Hiszen megtör­tént az őszi mélyszántás, ren­delkezésre áll a hibrid vető­mag, nagyobb mennyiségű vegyszerrel rendelkezünk, amely olcsóbb lett, és mind­ezeken túl az idén nagyobb te­rületen valósíthatjuk meg az öntözéses gazdálkodást. Ezeken kívül arra van tehát szükség, hogy időben, korán vessünk el. De szükség van arra is. hogy szövetkezeteinkben a munka­fegyelmet. megszilárdítsuk, szüntelenül javítsuk a vezetés színvonalát, a szakmai hozzá­értést és a felelősségérzetet. Az, idő tavaszba fordult. Megyéink járásaiban végre el­kezdődhet a tavaszi munka. A jó szervezeti előkészítés, a megfelelő gépi felkészülés alapján bízvást mondhatjuk, hogy célkitűzéseinket megvaló­síthatjuk. Onodvári Miklós Tanácskozik a vezérkar. Papp András főmérnök, Vezsc Sándor vízüyyi igazgató, 3o6 Sándor szá­zados, Köteles Jenő altábornagy, Herschinszky Lajos vezérőrnagy Tokajban, a Tisza gátjánál be­szélik meg a tennivalókat. Bodrogolaszi m tíz alatt. Foto: Birgés Árpád. Erdő a gyárban ? Mi kerül egy millióba? — Sxáxasor is megölelik! KÜLÖNÖS címek: erdő a gyárban?! Ki gondolná, hogy egy csinos kis erdőcske kér he­lyet magának az üzemben. Szinte látjuk, amint bevonul­nak. Elől az öregek, a vastag törzsűek, hátul a fiatalabbak, a hajlékony derekúak. Azután jön egy varázsló. Rájuk fúj, elmormogja a varázsigét: hó- kusz-pókusz, és az egész erdő átalakul ládákká, göngyöleggé. A Miskolci Fonóban a gyár fonaltermését 4690 darab, fá­ból készült ládával bonyolítja le. Egy erdőre való íaineny- nyiség. Budapest, Békéscsaba, Vác, Győr, Mosonmagyaróvár, Szeged, Nyíregyháza, Kőszeg, Sopron, Gyula, Szombathely, Mohács, Debrecen, Hódmező­vásárhely várja a miskolci fo- nalterméket. Kényes áru a fo­nal. Nem szabad engedni, hogy beszennyeződjék, a kopszok- nak, amelyekre felcsévélték a fonalat, sértetleneknek kell maradniok. Nem szabad ki­száradnia az úton, mert akkor a feldolgozás során az anyag általában erősen szalkadé­rak nehezen tudják kész áru­vá átalakítani. Ezek a vékony deszkából ké­szült ládák hivatottak meg­óvni a fonalat minden sérülés­től. Ki gondolná, mennyit kell utazniok ezeknek a ládáknak. Egy láda havonta több száz kilométert tesz meg. A legrö­videbb útja 80 kilométer, a leghosszabb táv 44o kilomé­ter. Egy oda-vissza utat 30 nap alatt kell megtennie. Egy láda összesen 25 fordulót képes lebonyolítani. Élettartama 35 hónap. Természetesen közben javítják, bordáit fájdalommen­tesen kicserélik. Persze a vé­gén csak elöregszik, és a jól megérdemelt gyújtós-nyugál- lományba helyezik. Különö­sen ügyelnek a javításkor itt arra is, hogy csak légszáraz állapotban kerüljön bele szög. Tudniillik a szöget a súrlódás tartja a fában. Ha vizes álla­potban szögezik, kiszáradás után a szöget a fa rostjai el­engedik és a láda idő előtt szétmállik. NEM LEÄNTALOM egy íá­konnyá válik, a kötszövő gyá- da élete, Igaz, egy szempont; Megyénkben a megduzzadt hullám igen lassan vonul le, az erős vízfeltörést 3 ezer ho­Tisza már tizedik napja áztat- és így még hosszú ideig véde- mokzsákkal tömték el, és a ja az árvízvédelmi töltéseket, kezni kell. A gátak védel- hullámverések megfékezésére A folyó felső szakaszán meg- mére nagy erőket mozgósított mintegy 15 kilométeres sza­kezdődött az apadás, de az ár- az Északmagj-arországi Víz- kaszon helyeitek el újabb rő­ügyi Igazgatóság. Tokajban, zsesorokat. A legkritikusabb Tiszapalkonyán és Poroszlón helyzet éjfél körül Tokajnál 600 katona áll készen beve- következett be. Az átszivárgó tésre, és Borsodba érkezett a víz egy kisebb részen megbon­Győrl Vízügyi Igazgatóság gé- tóttá a védelmi töltést. A gát pesített, nehéz árvízvédelmi megmentésére mozgósították a osztaga is. Kedden délelőtt a helyszínen tartózkodó honvé­légjobban veszélyeztetett ré- deket, akik igen rövid idő alatt szekre, így Tokaj, Tiszaladány, több mint 200 köbméter kő Tiszatarján és Tiszakeszi tér- felhasználásával megtámasz­ségébe gépkocsikkal és uszá- tották, megerősítették a fontos lyokkal 15 ezer homokzsákot, töltésszakaszt. Egész éjszaka 200 köbméter terméskövet, lankadatlan erővel védekeztek nagy mennyiségű faanyagot és a Kesznyéten közelében lévő, más védekező eszközt szállí- úgynevezett alvízcsatorna gát­tottak. A Tokaj és Tiszaladány jain is, ahol már harmadik közötti árvízvédelmi szakaszt napja homokzsákok tartják a kedden délután megtekintette vizet. Ezen a helyen a hajnali Köteles Jenő altábornagy, és órákban erős vízfeltörést kel­hosszas beszélgetést folytatott lett eltömni homokzsákokkal a vízügyi szakemberekkel, a és terméskövekkel. így az éj­bevetésre váró honvédoszta- szaka a Tisza borsodi szaka­gok parancsnokaival. A Tak- szán, sokszor hősi munkával* taköz falvainak biztonságos mindenütt megvédték a napok védelmére ugyanis Tokaj és óta v{zben áuó gálakat Tiszaladany kozott csaknem 6 & kilométer hosszú, úgyneve- Lassan a megye másik nagy zett lokalizációs vonal építését folyója, a Bodrog is apad. A kezdték meg. A munka során gátakon azonban továbbra is jelenleg 30 nagygéppel (kotrók- nagy erővel tart a védekezés, kai, szlcréperekkel, dozerok- Szerdán reggelig Sárospatak kai) naponta 8 ezer köbméter és Viss között több helyén földet építenek be az új gátvo- kezdődtek átszivárgások ame- ” nalba. lyelret azonnal elzártak. A fct­Szerdára virradóra Is moz- lyóparti községek mélyebben galmas éjszakája volt a gáta- fekvő részein, így Sárospata­kon dolgozó, mintegy 3 ezer kon. Olaszliszkán. Végardón* embernek. Több helyen erős Bodrogolasziban még mindig vízfeltörések kezdődtek, má- több mint 150 ház áll az .4*-- sutt pedig a hullámverések ban, amelyek közül szerda tették próbára a töltéseket. Ti- reggelig mintegy 30 dőlt ősz- sza tarján térségében például sze. ból irigylésre méltó. Egy út al­kalmával 80—100-szor átölelik erős férfi karok. Harmincöt hónap alatt legalább 2000 öle­lés emlékét viszik magukkal. Említettük, hogy a láda mennyiség 4690 darabot tesz ki. Ennek értéke egymillió fo­rint. Tekintélyes összeg. S vajon miként bánnak ez­zel a tetemes értékű társadal­mi tulajdonnal ebben a mis­kolci gyárban. A kimutatások szerint a lá­dafelhasználás a termelés emelkedése ellenére sem emel­kedett. Élettartamuk a vég­sőkig meghosszabbított. Az el­használt ládák alkalmasabb részeit bedolgozzák. S ezért elismerés illeti mindazokat, akik dolgoznak vele; a csoma­gotoktól kezdve a szállítókig egyaránt. EGÍMILLIÓ FORINT — ládákban! Ne feledjék ezt a Miskolci Fonóban és jusson eszébe annak, aki vele dolgo­zik: egymillió forintot bízott rá a népgazdaság. így is illik vele bánni. B. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents