Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

*flW. április t RSUOIAfflrAROilffiáfl 8 Madár és Hruscsov elvtárs beszélt a kazincbarcikai üzemi gyűlésen A Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség a kíséretében levő •íragyar párt- és államférfiak­kal hétfőn délelőtt a fennállá­sának 10. évfordulóját ünnep­lő Kazincbarcikára látogatott, hogy meglök intse a Borsodi Vegyikombinátot és üzemi gyűlésen találkozzék a dolgo­zókkal. . Üt közben, néhány perccel tíz óra előtt azonban rövid időre Megálltak Sajószentpéteren is, hogy üdvözöljék az utcákra sereglett dolgozókat. A bányá­szok nevében Csizi Ferenc kö­szöntötte a küldöttség tagjait, s Hruscsov, valamint Kádár elvtársnak egy-egy bányász­lámpát nyújtott át emlékül. A köszöntő után Hruscsov elvtárs beszélgetésbe elegyedett a dol­gozókkal, érdeklődött a szén­falak vastagságáról, a szén mi­nőségéről. A bányászok termé­szetesnek vették ezt az érdek­lődést, hiszen köztudott, hogy Valamikor maga Hruscsov elv­társ is bányász volt. Itt Sajószentpéteren is, mi­ként mindenütt, ahol Hruscsov elvtárs megjelenik, nem ma­radhat el a kedves epizód. A következő eset törtóit. Az egyik péteri asszony — Do- moszlai Rezsőné — nagy iz­galmában elejtette esernyőjét. S ekkor a nagy államférfi, aki­nek mindenre kiterjed a fi­gyelme, lehajolt, felvette az esernyőt és udvarias mosoly kí­séretében átnyújtotta tulajdo­nosának. Hruscsov elvtárs ter­mészetes udvariassága nagy sikert aratott. E természetes emberi ' tulajdonságaival e rövid borsodi tartózkodása alatt nemcsak növelte államfői tekintélyét, hanem a tiszte­leten túl őszinte szeretettel zárták szívükbe az emberek. Igaz, apró esetek ezek, de fel­tétlen és hű jelei az igaz barát­ságnak, szívélyességnek, an­nak a gesztusnak, amelyet mindazok tapasztaltai^ akik látták, találkoztak vele... Látogatás a Borsodi Vegyi kombinútban Miként vasárnap délután Miskolcon, úgy ezen a dél- előttön Kazincbarcikán is ha­talmas embertömeg várta a Vendégeket. A küldöttség ko­csikaravánja pontosan tíz óra­kor állt meg a kombinát be­járatánál. Dr. Lévárdy Ferenc nehézipari miniszter, Sztancsik Károly, a városi pártbizottság titkára, Csikós Istvánná, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, dr. Szántó Ist­ván, a BVK vezérigazgatója, Takács István, az üzemi párt- bizottság titkára és a fogadó bizottság többi tagjai köszön­tötték a küldöttséget. A baráti kézfogás után a vendégek és Vendéglátók a társalgóba vo­nultak, ahol dr. Szántó István vezérigazgató és Takács István, az üzemi pártbizottság titkára ismertette a borsodi vegyipar helyzetét, illetve betekintést nyújtottak a pártszervezeti és társadalmi életbe. Az ismertetők után Nyikita Hruscsovnafc és a többi ven­dégnek ajándékkal kedvesked­tek, majd rendkívül szívélyes, baráti légkörben közvetlen társalgás alakult ki Hruscsov elvtárs és a kombinát vezér- igazgatója között Hruscsov elvtárs élénken érdeklődött az üzem termékei iránt, kérdése­ket intézett a vezérigazgatóhoz, valamint a főmérnökhöz, majd maga is közölte ész­revételeit, a műtrágya- gyártásról szerzett tapasz­talatait. Elmesélte, hogy az utóbbi idők­ben nagyon sokat foglalkozott a folyékony műtrágyagyártás kérdésével. A szakemberei!: most készítik a gyártási tervet, illetve technológiát. Mire haza­megyek — mondotta Hrus­csov elvtárs — valószínűleg készen lesz a javaslat, s a kormány megtárgyalhatja a dolgot. Megemlítette, hogy Franciaországban elég fejlett a folyékony műtrágya gyártása, s meggondolandó, hogy esetleg szovjet szakembereket küldje, nek oda tapasztalatszerzés vé. gett. A kombinát vezérigazgatója és főmérnöke elmondották vá­laszukban: a Borsodi Vegyi­kombinátban is kísérleteztek már e korszerű műtrágya elő­állításával, s tudomásuk van róla, hogy a nyugati országok egy részében 20—25 százalék­ban folyékony műtrágyát al­kalmaznak a földek termésé­nek növelésére. Pillanatnyilag azonban nagyipari módon nem ál­lítanak elő folyékony mű­trágyát, mert az újabb gé­pesítést igényelne mind a gyártás, mind a mezőgaz­daság szempontjából, másrészt pedig azért, mert a mezőgazdaság közöm­bösnek mutatkozik iránta. Hruscsov elvtárs azonban nem nyugodott meg e válasz­ban. Egymás után sorakoztatta fel meggyőző érveit. Valószí­nűleg azért idegenkedik a fo­lyékony műtrágyától a mező­gazdaság, mert nem ismeri — mondotta. Propagandát kell csinálni elterjesztésének. hiszen külföldön is ezt teszik a gyártó cégek. Propagandát fejtenek ki. és gépeket gyártanak előállításához, valamint a mezőgazdaság­nak az alkalmazáshoz. Ezután arról beszélt Hrus­csov elvtárs, hogy ha ceruzát veszünk kézbe és kiszámoljuk a gyártási, valamint a tárolási és csomagolási költséget, meg­győződhetünk róla, mennyivel hasznosabb, kifizetőbb a folyé­kony műtrágya. Olcsóbb és jobb, csupán arra kell vigyáz­ni, hogy a folyékony műtrágya koncentráltsága ne csökkenjen. Ami pedig a gépesítést illeti, azzal mindig számolnunk kell; ha száraz műtrágyát gyártunk, akkor is. No, de — tette hozzá mosolyogva — egyelőre még én is csak tapogatózom a folyé­kony műtrágya előnyei felől. Korábban én is úgy voltam ve­le, hogy kételkedtem benne. De tanulmányoztam a kérdést és most már komolyan foglal­koztat. Tekintsék ügy ezt a dolgot, hogy most csak beszé­lünk róla, de nem merítjük ki. A szovjet párt- és kormány, küldöttség a szívélyes eszme­csere után üzemlátogatásra in­dult. Megtekintették a szinté­zis-üzemrészt, ahol szovjet gyártmányú óriás-kom presszó, rok működnek, megnézték a földgázbontót és az oxigén­üzemet, miközben Hruscsov elvtárs szót váltott az üzemve­zetőkkel és a pártszervek kép­viselőivel. Mindenütt, amerre elhaladtak a tetszetős külsejű üzemben, tapssal és éljenzéssel fogadták a dolgozók Hruscsov elvtársat, Kádár elvtársat és a küldöttséget. Hruscsov elvtárs figyelme­sen szemlelte a berendezé­seket, hallgatta a gépek működési elvét, fáradha­tatlanul haladt egyik üzemből a másikba, olyan gyors tempót diktálva, hogy a nyomába szegő­dött kíséret és a sok hazai, külföldi újságíró alig bír­ta tartani vele az iramot. Többször is hallottuk tőlük, N. Sz. Hruscsov és Kádár János Borsodi Vegyikombinát vényen. úgyszintén az utak két oldalán sorakozó dolgozók szájából is az elismerő csodálkozást: „Mi­csoda fáradhatatlan ember! Hogy győzi fizikummal! Igazán nem látszik rajta a kora. Ha­talmas tempót diktál önmagá­nak, mint azok az emberek, akiknek minden perc drága, akik minden percben alkotni akarnak valamit. Csodálatos energia.. Valóban az. Az ember szinte átveszi tőle az iramot, miköz­ben csodálja fáradhatatlansá­gát. És a nagy fizikai meg­erőltetés ellenére is, amikor feól, az emberekhez beszél, ámulatba ejtően friss a szel­leme, végtelen nyugalom árad belőle. És a humor iránti ér­zéke szinte páratlan! Akkor is, amikor a kombinát társalgójá­ban Szántó vezérigazgató ma­gyarul kezdte ismertető beszé­dét, majd mindjárt oroszul is tolmácsolta, Hruscsov elv társ derűsen jegyezte meg: Én ér­tem, de fordítsa Kádár elvtárs­nak is... És akkor, amikor az emelvény előtt álló tömeg ha­talmas tapsának és éljenzésé­nek kíséretében fellépett a díszemelvényre, barátságos gesztusa egyszeriben meg­nyerte a dolgozók szívét. Az történt ugyanis, hogy a kül­döttség tagjai, keresvén helyü­ket az emelvényen, kissé nehe­zen igazodtak el. Hruscsov elv­üzemi gyűlésének díszemel­társ szerényen oldalt állt a* emelvényen, majd a kísérők közül megkérte valaki, hogy álljon az öt megillető helyre. Hruscsov elvtárs így válaszolt, óriási derültséget keltve a dol­gozókban: „Hallgatok a pa­rancsszóra, oda állok, ahova mondják...” A szűnni nem akaró taps után Takács István, az üzemi pártbizottság titkára köszön­tötte a kedves vendégeket. Az üzemi pártbizottság titká. rának üdvözlő szavai után Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt első tit­kára szólt az üzemi gyűlés részvevőihez. Kádár János elvtárs hesséde Kádár elvtárs köszöntve az üzemi gyűlés résztvevőit, örö­mét fejezte ki, hogy Hruscsov elvtárs és a többi, kedves szov­jet barátaink társaságában lá­togathatott el a tízéves fennál­lását most ünneplő Kazinc­barcikára és szocialista ipa­runk büszkeségébe, a Borsodi Vegyikombinátba. A szocialista útra lépett magyar nép felszabadult al­kotó ereje hozta létre a hatal­mas Borsodi Hőerőművet is, amely ma már energiát szol­gáltat az ország iparának, la­kosságának, és magát Kazinc­barcikát is, amely három kis településből fejlődött ki, s ma már virágzó szocialista város — mondotta a továbbiakban Kádár elvtárs. Kazincbarcikán tíz év alatt csaknem ötezer modern lakás épült. A múltban itt mindössze hét általános iskola volt, össze­sen mintegy 700 tanulóval. MÄ már tízszer annyian tanulnak és a város vegyipari techniku­mában képezik a jövendő szak­embereit. Kazincbarcika to­vább fejlődik, a tervek szerint a harmadik ötéves tervben újabb 3200 lakás épül. Itt, Kazincbarcikán mindenki tudja, hogy a magyar—szovjet barátság eleven, éltető valóság. Személyesen ismerik a szov­jet szakenlfoerek fáradságot nem ismerő, segítő munkáját, amely jelentékenyen hozzájá­rult ahhoz, hogy a gyár mi-» előbb megkezdhette termelését.' A szovjet ipar szállította az igényeknek megfelelő óriás-kompresszorokat. Ugyancsak a szovjet ipar­tól kaptuk és a szovjet szakemberek helyezték üzembe a földgázbontó be-- rendezéseket. Az innen nem messze épülő Ti­szai Vegyikombinát, amely ugyancsak lényegesen hozzájá­rul majd az ország műtrágya, termelésének növeléséhez, me­zőgazdaságának fejlesztéséhez, teljes egészében szovjet beren­dezésekkel dolgozik majd. Előrehaladásunk alapja a szovjet—magyar barátság A szovjet és a magyar nép baráti együttműködésének ra­gyogó példái ezek. Az önzetlen szovjet segítséget nagyra érté­keli népünk. A Szovjetunió né­peiben nemcsak a munkában segítő barátra leltünk, hanem megbízható, erős fegwertársra is, békénk védelmezőjére. Azért lehetett város Ka­zincbarcika, azért épülhe­tett fel a Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyikombi­nát, azért emelkedhetett fel a nép a régi úri Ma­gyarország elnyomásából, mert van Szovjetunió, amely az új világért har­coló népek szilárd táma­sza, a világbéke rendíthe­tetlen őre. A megbonthatatlan szovjet— magyar barátság biztos alapot ad előrehaladásunk legfonto­sabb feltételeinek megteremté­séhez: a békés alkotó munká­hoz. Feladataink reálisak, meg­valósíthatók országos méretek­ben, Borsod megyében, ebben a városban és ebben az üzemben is. Csak rajtunk, a mi munkán­kon múlnak az eredmények. Bizonyosak vagyvnk ab­ban, hogy a Borsodi Ve­gyikombinát és a megye i dolgozói a jövőben is az elsők között haladnak az új élet, a szocialista társa­dalom építőinek soraiban. Pártunk Központi Bizottsága, kormányunk nevében még egy­szer minden jót kívánok. Kívá­nom. hogy a vegyikombinát és a megve dolgozói folytassák új sikerekkel alkotó munkájukat szocialista hazánk, városuk* üzemük, családjuk, önmaguk javára. Él jen a kommunizmust építő nagv sznviet nép. a szocializ­must építő martar nép. és né­peink megbonthatatlan, örök barátsága! (Nagy taps.j ■ (Folytatás a 4, ciáalon.) -

Next

/
Thumbnails
Contents