Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-26 / 97. szám
4 ' ESZAKMÄGYARGRSZÄG Vasárnap, 1964. április 261 Készülődés a miskolci Ms film fesztiválra i».w int már hiruTadtuk. a Művészeti Szakid szervezetek Szövetsége és a Magyar Filmművészek Szövetsége rendezésében, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, illetve Borsod megyei tanácsának lebonyolításában Miskolcon rendezik meg 1964. június 15. és 19. között az 7. Magyar Rövidfilm és Televíziós Rövidfilm Fesztivált. (Ez lesz a hivatalos neve az illetékes szerveik legutóbbi meghatározása szerint.) A fesztivál intéző bizottsága a közelmúltban tartott ülésén meghatározta a pontos programot. A helyi róndező bizottság ennek alapján rögzítette a teendőket A fesztivált a Szakszervezetek Borsod megyei Székházának modern színháztermében, illetve tanácskozó termeiben tartják. A hivatalos megnyitás június 15-én, hétfőn délután 6 órakor lesz. Ezt azonban még hosszas munka előzi meg. Az alkotók az 1963. március 13- és 1964 március 31. között készült kisfilmekkel nevezhetnek be április 30-ig bezárólag. Ezt követően május 5-től 25-ig tart az „előzsürizés.” Az előzsüri által jóváhagyott, illetve kiválasztott filmeket mutatják be hat kategóriában. A hat kategória: film- és tv híradó események, film- és tv-riportok. dokumentumfilmek, népszem tudományos filmek, rajz- és bábfilmek, valamint rövid játékfilmek és kísérleti filmek. Az első vetítés a fesztivál ünnepélyes megnyitását követően lesz július 15-én este, ami- koris az előzsürm átjutott rajz-, báb- és kísérleti filmek kerülnek a közönség elé. Másnap délelőtt szakmai ankét lesz a bemutatott filmekről. délután a televízió sugározza, a fesztiválra. benevezett televíziós rövid-filmeket, este pedig két műsorban is verseny-, illetve versenyen kívüli külföldi filmeket vetítenek. A fesztivál minden napián lesznek ankétek. tv- műsorok és két alkalommal filmvetítések. A hivatalos befeiezés június 19-én, pénteken délután 6 órakor lesz. A záróünnepségen kihirdetik az eredményt kiosztják a díjakat, és a nyertes filmek közül néhányat levetítenek. A késő esti órákban fogadás lesz a fesztivál elnöksége, illetve a díjnyertes filmek alkotói részére. Június 20-án pedig a televízió külön* összeállítást sugároz a fesztivál napjairól. i ár ez az első fesztivál hazai jellegű* mégis több külföldi művészt is meghívtak rá. Tizenhárom ország 15 rövidfilm alkotójának küldték el a meghívást, da szó van még további külföldi múvészele meghívásáról is. Jugoszlávia, a Szovjetunió, az NDK, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Hollandia, Dánia, Anglia, NSZK. Románia, Csehszlovákia, Svédország részvételére számít a fesztivál rendező bizottsága. E külföldi művészek alkotásait, mbit említettük* versenyen kívül vetítik. Nem éi’dektelen talán tudni, hogy a fesztiválra minden rendező négy-négy filmmel pályázhat. de ugyanaz a rendező egy kategóriában legfeljebb három alkotással szerepelhet. Kivételt képeznek ez alól ói híradó-eseményeit. A filmnek elbírálására kétszintű döntőbizottság hivatott, azonban a zsűri nem köteles minden dijat kiadni. A SZOT. valamint egyéb intézmények, továbbá a vendéglátó város: Miskolc tanácsa értékes díjakat alapított a fesztivál kiemelkedő filmalkotásainak jutalmazására. M aga az a tény. hogy az országos szervele Miskolcot, találták alkalmas városnak az első ilyen jellegű filmfesztivál megrendezésére, arra utal. hogy városunk művelődési élete is országos rangot nyert, és a fejlett képzőművészeti élet, az évente megrendezett zenei napok sorozata, a színház néhány Idemel- kedő alkotása, a grafikai biennálé és az országos kéDzőművészeti kiállítások, a nagyhírű műszaki egyetem eredményei mellett, ez újabb, igen jelentős kulturális esemény, a ma még országos, de a jövőben nemzetközi érdeklődésre számot.tartó fesztivál fokozottan ide irányítja az országos közfigyelmet. A város állami és társadalmi szerveinek vezetői, a helyi rendező bizottság tagjai érzik- e megtisztelő feladat felelősségét is és éppen precíz munka- tervvel. alapos munkával serénykednek a fesztivál előkészítésén., zavartalan lebonyolításán. (bni) Emlékiratok és a valóság Magyarország második világháborús szerepéről RANK! GYÖRGY fentebbi lefordítani és a nyugati álla- MINDENEKELŐTT helyes a címet viselő történelmi mun- mohba eljuttatni. könyv alapelve, amely abban kaja a szó szoros értelmében Legelső és legfontosabb hasz- foglalható össze, hogy a volt véve: hasznos vitairat. Még- na a könyvnek idehaza, hogy magyar uralkodó osztály 1919- pedig több szempontból. Hasz- végre figyelmet fordítunk arra töl kezdve alapbeállítottságánál nosnak nevezhető elsősorban a tevékenységre, amit -a hor- fogva nem csinálhatott más poharai használatra, mert — thysta emigráció, élén magával litikát, mint, amit csinált, mert mint címében utal rá — is- Horthy Miklóssal, folytatott a az ellenforradalom kurzusuraL merteti azokat a külföldön hidegháború legvadabb éveiben mának fenntartása, a feudális megjelentetett emlékiratokat, és nem siklunk el felettük né- történelmi Magyarország terii- amelyekben Horthy, valamint hány szitok-átok megjegyzés- lett és társadalmi rendszerének miniszterelnöke, Kállay Miklós sei, ahogy eddig tettük. Ezek- tartósítása, az utódállamokhoz és sajtófőnöke, Vlein-Reviczky nek a megjegyzéseknek ugyan- csatolt területek visszaszerzésé- Antal igyekezett mentegetni a is kevés hitelük lehetett, és nek- vágya csakis a hitleri Névolt magyar uralkodó osztályok legfeljebb kíváncsivá tették metországlioz köthette. Náciháború alatti politikáját. Egy- azokat, akik nem ismerik, vagy Németországgal szakítani csőben helyes és elfogadható ér- beállítottságuk folytán még ma pán gyökeres belső átalakulás vekkel, angol kiadványok ada- is félreismerik Horthy és ve- után tudott volna, erre pedig taival cáfolja meg az állításö- zérkara tevékenységét — de Horthy és a magyar feudális- kat. Hasznos ez a mű külföldi semmi szín alatt sem győzték tőkés körök nem voltak haj- használatra is, mert adatai meg őket a valóságról. Most, landók. Ez az alapfelfogás nem alapján ott is ítéletet alkothat- hogy ez a könyv az idézett mű- változott 1919 óta és lehetett nak Horthyék igazi politikájú- vekből vett bőséges szemeivé- bármilyen felületi taktikázás — ról azok, akik eddig csak a nyék ismertetése során cáfolja a lényeg maradt. Ez pedig csak nyugaton megjelentetett emlék- meg igen elfogadható érvekkel a fasiszta hatalmak mellé so- iratokból kaphattak képet 1938 az emigránsok állításait — dorhatia. a rendszert megteste- —44 Magyarországáról. Éppen fontos előrehaladást, tettünk a sítő Horthy Miklósi, aki nem is ezért — azt hisszük — nem ár- közelmúlt történelmének is- tana sürgősen idegen nyelvre mertetésében. — Derék jószág — dicsérte a fiatalember a gépet, és kedve lett volna megsimogatni. A gépkezelőnek kezét nyújtotta volna elismeréséül, s el akarta neki mondani, látta ám, hogy amikor mellé sikerült az öntés... De hát még kiröhögné, azt hinné, hogy elmentek neki otthonnal. Nézelődött még kicsit, aztán hazafelé indult. Útközben azon gondolkozott, hogy az emberi teljesítmények hatásfoka attól függ, hogy milyen szerszámot, adnak a kezébe. Ha egyáltalán nem adnak, egyedül a markával bizony nem sokra megy, a lapát megsokszorozza — mondjuk megtízszerezi — a munka termelékenységét, ez a gép meg az egy ember teljesítményét... Űristen! — ámuldozott a fiatalember, — Talán át sem lehetne számítani lapátra. De hát ő hivatalnok, és a számokkal is tud bánni. Hazáig ki is számította. Egy lapát föld nem lehet több öt kilónál, tehát egy kanálban kétszáz lapát föld van, ha tíz mázsára sikerül a markolás, tehát ezer lapát föld kerül azokra a kocsikra négy perc alatt. A végeredmény: legalább száz ember helyett dolgozik az a masina azzal az egy szál emberrel, tehát a lehető legkorszerűbb szerszámokat adjuk az emberek kezébe, hogy százszoro- sára-ezerszeresére tudják fokozni egy ember munkateljesítményét. H fiatalembert még otthon is foglal” koztatták ezek a gondolatok, és szomorú volt, hogy hivatalnok lett belőle és nem gépészmérnök, aki kiokoskodhatná az emberek teljesítményét egekig nővesztő gépeket. G. M. nagyon tiltakozott a német orientáció ellen, ha Hitlert, a volt közkatonát, admirálifii 1 gőgjében le is nézte kissé. Az a portré, amit Horthyról — részben saját kint megjelentetett művének elemzése során — kapunk, tökéletesen mutatja ennek az embernek mentalitását. Ugyanekkor ki kell emelnünk a könyv Bárdossy és Kállay című fejezetét, mert a két egymást követő miniszterelnök jó megrajzolása tökéletesen mutatja, hogy a két politikus között korántsem volt olyan nagy különbség, mint ahogy odakint Bárdossy rovására beállítani igyekeznek. Persze érthető ez, hiszen Bárdossy üzent hadat, 6 elvetendő Nyugaton is (különben sem él már), Kállay viszont a németellenességet képviselve mentendő (elvégre 5 még él). Holott nem történt más, mint párdossy még g németek feltétlen győzelmébe Vétett hity, Horthy-rendsfert képviselte, Kállay viszont a Sztálingrád utáni helyzetet, amikpf már ebben sokan kételkedtek De mindketten az elmarad! feudális uralmat védték mát/ más helyzetben. Ugyanilyen elismerésre méltó az akkori politikai pártok analízise is a következő fejezetben. JIAS/jNOS és jó dolog volt hát ezt a kis könyvet kiadni és elolvasása nagyban hozzájárul az objektív szemlélet helyes kialakításához. (Kossuth Könyvkiadó kiadása.) Máté Iván aíi elmarad” területen is újat kell kitalálni, a vidéknek szánt műsoroícnáí messzemenően figyelembe kell venni a meg növekedett, igényeket. Azt mondtuk: bosszúság tölt el bennünket az esztrád- műsorok részvétlensége miatt. Ez azt bizonyítja, nagy jelentőséget tulajdonítunk a tudat- formálás e könnyed remek formájának. Továbbá ez azt is jelenti: vágyódunk a kacagásra, a vidám estekre, a szép sláger „élő” tolmácsolására. De be kell vallanunk; nagy örömmel tapsolunk annak a közönségnek, amelyik részesedés esetén később passzivitásával, részvétlenséggel bünteti a színvonaltalan műsorokat. Megfontolásra érdemesült az a néhány tábla, amely kultűrotthbnok kapuira kerülvén, azt hirdeti: ez a közönség többet kér annál, amit eddig kapott. Természetes ez az álláspont. Művészeti irányítóinknak tehát nagyon komolyan fel kell ezekre a táblácskákra figyelniük, mert különben elveszíthetik legnagyobb közönségbázisukat. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik még a meghirdetett művészek távolmaradásának kérdése is. Tudjuk, hogy a rádió, televízió, szinkron, film s egyéb „hakni” lehetőségek szigorú parancsai műsorokat dönthetnek halomra. De azt is figyelembe kell venni a mérlegelésnél: ne mindég a közönség veszítsen az alkunál! Mivel a közönség nem „szólhat vissza”, amikor egy művész több irányú „befogásáról” van szó, nem szabad visszaélni a tárgyaló feleknek a közönség eme behozhatatlan hátrányával. A közönsé§ m raszeoetr napjaink_ bah nem is a pénzét, hanem az idejét sajnálja. S ha gondolatban pert indít műsort rendező szerveink ellen, hányaveti, lelkiismeretlen művészeink ellen — ha máshol nem is: a lelki- ismeret-bíróságon tetteikért „felelniük” kelL < Párkány László 1 részvétlenség mi mokból állt össze. A „kinek mije van” elmélet azért hódíthatott, mert a sokoldalúan leterhelt fővárosi művészeknek nem jutott idő új műsorszámok betanulására. Sajnálatos módon a nagynevű művészek jöttek le leggyakrabban fáradt, „lejátszott” számokkal. A leterheltségre vonatkozó mentege. tödzések figyelemre méltóak. De nem fogadhatók el érvként, ha a vidék különböző falvaiban, városaiban panasz hallatszik a fővárosi művészek „lekenő” módszerére. Komolyan fel kell figyelnünk néhány figyelmeztető jelre. Az, hogy egy Borsod megyében tartózkodó hakni-brigádot több községben kifütyültek — örvendetes; az igények fejlődését, az ízlés csiszoltságát érezhetjük ebben a „lázadásban”. De annak már semmiképpen sem örülünk, hogy az Országos Rendező Iroda vidéki rendezvényei közül jónéhány sorozatosan megbukik, vagy részvétlenség miatt nem gördülnek fel a színpadok függönyei. Volt mór erre példa nem is egy. Miskolcon is elmaradt már pár esz- trád-műsor, Kazincbarcikán is kitették már „Az előadás rész- vétlenség miatt elmarad” feliratú táblát. Bosszankodásunk azért nem lebecsülendő, mert továbbra is valljuk: a vidék népe igényli a színvonalas láncdal-esteket, esztrád-rendez- vényeket. De silány „utánjátszóit” számokra nem gyűlik össze a közönség; inkább bezárkózik lakása falai közé és megnézi a televízió műsorait, válogatás nélkül. Lehetetlenünk 3. jelenségre: sok esetben már í „bomba” nevek sem vonzatúk, már a. leghíresebb sláger, inekes műsorára sem „jön” be i közönség. Miért? A produk- :iók javát, már ki-ki látta a te- evízióban, hallotta a rádióban, ninőségileg magasabb tolmá- 1 tolásban. Ügy vagyunk ezzel az esz- ' ,rád-kérdéssel is, mint a nép- : nűvelés megkövesedett mód- : zereinek kérdésével. Ezen a „Az előadás Ha fontolóra műsorok közönségszervezőmet; esztendőkkel ezelőtt nem kellett túlontúl fáradozniok a nézőtábor toborzásáért. Megtette azt néhány ötletes plakát s ezeken néhány „bomba” név. Emlékszünk egy Németh Lehel estre, amikor a jegy árának háromszorosát ígérték a kint rekedt érdeklődők. Az „esztrád- Láz” egy folyamat kísérő jelensége volt. E folyamat a nevetés, a jó szórakozás utáni vágyakozásból egységesült, előidézője pedig a vígjáték-hiány, a jó csattanókra épülő kabaré-hiány volt. A vidék különösen keveset kapott a jó szórakozást ígérő kabarékból. Időben nincs távol tőlünk az a korszak, amikor vadonatúj, kékszínű „kőműves ruhában” léptek színre a művészek egy esztrád-est keretében s a Bánk bán nagyáriája, meg a „Kitrá-kotty” c. népdal képezte műsoruk gerincét. E „proletkultos” korszak után, az esztrád és kabaré-viták garmadái után, a „helyére” került a szórakoztató műfajok eme formája is. A fáradt budapesti kabarészámok „lejöttek” vidékre is. A vidék népe érdeklődéssel fordult a vidékre turnézó együttesek felé. Néhány komikusunk, bűvészünk, táncdalénekesünk és konferansziénk nagy népszerűségre tett szert. Ám lassan „telítődött” a vidék is. Ezzel párhuzamosan a sokirányú ráhatás következtében szemléletben és ízlésben fejlődtek a vidéken élő emberek is. A meg-megismétlődő „fáradt”, agyoncsépelt produkciók elvesztették akusztikájukat vidéken is. Az erre hivatott szervek, a nevüket és irányító személyeiket állandóan változtató budapesti művészeti intéz, mények, mindezideig sikertelenül fáradoztak a vidékre küldendő „friss” műsorok szerkesztésén, rendezésén. Mentegetőzéseiket sok esetben komolyan kellett vennünk. A vidékre „kiszálló” esztrád-együtte- sek műsora legtöbbször „már volt”, „már futott” műsorszáE MislioSsi VILÁGJÁRÓ MŰVÉSZEINK hazai szereplése öröm, vidéki vendégszereplésük elég ritka alkalom. Lehel Györgynek, a Magyar Rádió és Televízió szimfónikus zenekara vezető karmesterének itthoni szereplő? sével is így vagyunk. Közvetlen beszélgetés kapcsán elmondotta, hogy ebben a hangverseny-szezonban is már 50 000 kilométer utal tett meg. Nevét elismeréssel emlegetik Párizstól Tokióig. Miskolci szereplése osztatlan örömet szerzett, a zenekar tagjai sokat tanultak tőle, megszerették emberségét, nagy nyugalmát és még nagyobb tudását. Választékos, szép műsort vezényelt. Újból bebizonyította, hogy szinte kultúrmissziót tölt be az élő magyar szerzők ' műveinek bemutatásával. Lehel György az egyik leghiva- tottabb tolmácsolója napjaink zenéjének. Ezúttal Kurtág György brácsaversenyét ismertette meg közönségünkkel. Ma élő zeneszerzőink szívesen komponálnak brácsára, erre a meleghangú,, a vonósok családjában időrendben első hangszerre. A romantika óta kezd szólóhangszerként szerepelni, régebben alárendelt szerepet játszott. Hangzása, felépítése folytán, amely nem teszi lehetővé sem az igazi szárnyalást, sem a valódi mélységet, amolyan „középutas hangszer”, ezért a vele való foglalkozás nehéz és nem elég hálás feladat. Régebben kiöregedett muzsikusok zeneszerszáma volt. Hazánkban Lukács Pál brácsa- művész új reneszánszát indította el. és nyomában ifjú művészeink, köztük a vendégszereplő Németh Géza. az est szólistája nagy szeretettel és művészettel kezeli. Fiatal zeneszerzőink közül Dávid Gyula és Kurtág György gazdagították a közelmúltban a brácsa nem nagy irodalmát. A hétfői hangverseny műsorán szerepelt Weinberger cseh zeneszerző műve, Svanda, a dudás. amely a hasonló című opera zenei szövegéből készült,. A népi. dallamokból ötvözött polka és fuga szellemes kompozíciójából a polka erőteljes, Lendületes előadásával nyerte •meg tetszésünket. A fuga nem SzifBfBsikHS Zenekar elég határozott szólamvezetése nem érte el a polka színvonalát, a zenekar hangzása helyenként túlságosan „vastag” volt. Kurtág György brácsaversenyének szeszélyes dallamrajza, és nyugtalan melódiája első hallásra is nagyon érdekes kompozíció, formai felépítése eltér a megszokottól, mindösz- sze két tételes. Hiányzanak belőle az e műfajban szokásos kád,enciák is. Dallamvilága nem tartalmaz széles ívelésű dallamokat, inkább olyan mint egy arabeszk különös rajza. Az építésénél fogva is kissé fátyolos hangú brácsának e koncert nem, a legelőnyösebb fekvését látszik kiaknázni. Sokhangversenyé szór pasztozusan beolvad a zenekar színeibe és ezen még Né- ' meth Géza brácsájának csodá- 1 latosan szép hangja sem segí- ■ tett. Játékát nagyon kultúrált- < nak, példásan kiegyenlítettnek, ■ technikailag magasrendűnek ’ találtuk. A művet nagy oda- 1 adással, szeretettel és ügybuz- ga.lommal játszotta. A szép ’ muzsikálás tudta az ismeretlen i müvet közelebb hozni a közön- ] séghez. 1 BRAHMS ELSŐ szimfóniája- < nak előadásával a zenekar új- i bál bebizonyította, hogy az új '■ együttes szép teljesítményekre i képes. A szimfónia előadása i Lehel. Györgyhöz méltó volt ■ és " zenekarnak is becsületére « válik. V. Zalán Irén í #S szobában hárman ülnek. Az egyik *’* a körmét piszkálja, a másik ásíto- zik, a harmadik néz ki az ablakon. Reggel van, a munkaidő kezdete. Hivatalnokok. Unalmas mesterséget űznek. Aktákat gyártanak hónapszáma. A mai napra kevesebb körmölnivaló ígérkezik, hát lopják kicsit az időt. A bámészkodó a. teret figyeli, annak is csak egyik darabját. Behemót eszkavátor kanalazza a földet, aztán perdül, és amit felmarkolt belezuhjntja a teherautóba. A fiatalember feláll, az ablakhoz megy és nekitámaszkodik az ablakfóliának. Szórakoztató dolog mások munkáját nézni. .. A gépkezelőt ritkán látni, néha dugja csak ki a fejét az ablakon. Fiatalember, mint aki szemmel kíséri munkáját. A nézelődő azon morfondírozik, milyen ember lehet a gépkezelő. Üjabb teherautó fészkelődig az eszkavátor kanala alá. A sofőr kihajlik a fülkéből, les hátra, zúgatja a motort, a kocsi meg-megugrik, végre helyére ér. Az eszkavátor beleejti a markoló kanalát a föld gyomrába. Mély lehet már az üreg, az onnan látszik, hogy a vastag drótkötelekből jókora darab leszalad a pörgő, lukacsos csigakerekeken. A fiatalember órájára néz, stoppolja az időt, hány perc alatt rak meg egy teherautót. A drótkötelek megfeszülnek, a gép hosz. szű gólyanyaka kicsit, megbakkan. Látszik, erőlködik a masina, ha erei lennének kidagadnának fekete nyaltán. A nagy kanál, fekete földdel tetézve, kibukkan az üregből, jó magasra kapaszkodik a kötelekbe fogózva, aztán fordul a gép. És milyen ügyesen fordul, könnyedén! A kanál leng kicsit a teherautó fölött, aztán alábbereszkedik, egy drótszál elemyed és a lebbakkant kanálból alázúdul a föld. Jókora dombot púpoz a kocsiderékba. — Pia háton kellene elhordanom ezt az egy markolást, délig is eltartana — gondolja a 1 fiatalember. A gép a következő markolásra mozdul. öt öntéssel megtelt az autó és mindössze négy perc telt el. Innen felülről __ ........................ ,— ______—uSfi J /E^y hivatalnok ~ elgoodolkodik €j>>--------------------------------------------------"lip ü gy tűnt, hogy egészen kevés az a. föld, amit a kocsik szállítanak, A fiatalember azzal ült vissza asztaléhoz, hogy utánanéz a dolognak, megtudja, egy markolás hány mázsa és hogy azok a kocsik hány tonnásak. Délután ötkor olyan sietősen ment el hivatalból, hogy a kollégák összemosolyogtak a háta mögött, és kedélyeskedve sóhajtoztak — hiába, itt a tavasz, megkezdődött a randevűszezon. A fiatalember kesergett egy kicsit a faj ront miatt, egész közelről szerette volna látni a gép működését. A gépkezelő már a masinán mászkált, olajos ronggyal törülgette az alkatrészeket. Megszólította: egy markolás mennyit nyom? A gépész rántott a vállán. Mikor mennyit, föidje válogatja. Ha egészen 1 megtelik a kanál, tíz-tizenöt mázsa föld van benne.
