Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

ES55AKMA«3TARORSZAG .Szombat, 1964. április ?3­Ben Bella Moszkvában Résssst vess m május elsejei ünnepségeken is — Fontos tárgyalások várhatók Szombaton, de legkésőbb va- Eámap délelőtt tíznapos hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezik Ahmed Ben Bella, algériai elnök. Az FLN most véget ért kongresszusa, után Algéria még határozottabban halad a szo­cializmus felé, s így az algériai köztársasági elnök mostani moszkvai látogatása igen nagy jelentőségű ese­mény, nemcsak a két ér­dekelt ország, hanem az egész arab világ szempont­jából is, amely keresi a neokolonialista befolyásoktól mentes, függet­len fejlődés útját. Jelentős esemény ez a látogatás a szo­cialista világ számára is, amely jelenleg vitát folytat a kínai vezetőkkel. Ben Bella részt vesz a moszkvai május elsejei ün­nepségeken a Vörös téren. Több megbeszélést folytat Laoszt C/’í ■. ítc (K Lilink a kormányban A laoszi jobboldali puccsis­ták hosszas tanácskozás után csütörtökön feljegyzést ter­jesztettek Souvanna Phouma miniszterelnök elé. Ennek ho­mályos szövegét a lázadó ve­zérek sajtóértekezleten újság­írókkal • is közölték. Koupra- sifh Abhay dandártábornok és társai először is kinyilvánítot­ták, hogy a nemzeti egységkor­mány nem szűnt meg létezni. (Mint ismeretes, a puccs beje­lentése után a lázadók Sou- vanna Phoumát lemondottalak nyilvánították.) A kormány működésének előfeltételéül azonban a jobboldali katonatisztek azt követelik, hogy a mi­niszterelnök a jelen hely­zetnek megfelelően módo­sítsa, bővítse ki kormá­nyát, s vegye bele azokat az „alkalmas személyisé­geket”, akiket a puccsista, úgynevezett forradalmi bi­zottság a kormányfőnek javasol. Egy pillanatig sem kétséges, hogy e feltételek teljesítésének kicsikarásával a zendülő tá­bornokok vezető helyet akar­nak kapni a kormányban, cin­kosaiknak pedig büntetlensé­get akarnak biztosítani. majd Hruscsowal. s a szovjet kormány és a párt legfőbb ve­zetőivel; meglátogat különbö­ző mezőgazdasági üzemeket és ipari létesítményeket. Moszkvai algériai körökben hangsúlyozzák, hogy a látogatásnak természete­sen politikai jellege van, de egyúttal lehetőséget ad Ben Bellának és kíséreté­nek arra, hogy tanulmá­nyozza főként a kolhozok és szovhozok munkáját. Ily módon tehát a szovjet— algériai megbeszélések jelentős részét technikai-gazdasági jel­legű kérdések alkotják. Algé­riának segítségre, főként vezető szakemberekre, pedagógusokra, orvosokra van szüksége. Az al­gériai elnök ezt a segítséget többek között a Szovjetuniótól és azoktól az európai szocialista országoktól fogja kérni, ame­lyeket a Szovjetunióban tett látogatása után felkeres, mi­előtt még Egyiptomba utaznék, az asszuáni gát felavatásának ünnepségeire. HAJDÚ BÉLA: cÁmíkő-fA &ko t/nÁQ oiak 371 íö ej osJJt Egy angliai tűraűt emlékei 99Senki sem sértheti meg Kuhu ssuverénitását66 A pénteki Izvesztyija a fenti címmel közli „Szemleíró” cik­két, amelyben rámutat, wa­shingtoni hivatalos körök az utóbbi időben jogot formáltak maguknak ahhoz, hogy ameri­kai katonai repülőgépekkel Kuba felett felderítő repülése­ket végeztessenek. A lap rá­mutat. hoüv a berepülések nyiltan sér­tik Kuba szuverén jogait, lábbal tiporják az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Incidensek, verekedések Cip ruson Csütörtök este Nicosia főte­rén verekedés támadt ciprusi görög fiatalok és az EN$Z fegyveres .erőinek mintegy öt­ven angol katonája között. Fél­órába telt, amíg a helyszínre sietett ciprusi rendőrség, az ENSZ katonai rendőrei és an­gol tisztek a verekedőket szét tudták választani. A görög és a török negyed határvonalán egy plasztik­bomba felrobbantotta a ciprusi görögök egy leállását. Szolgá­latot teljesítő ciprusi görög nemzetőrök azt mondották, hogy a bombát brit katonák dobták a lőállásra. Ezenkívül még két bomba robbant csü­törtök este Nicosia térségében, az egyik a Meapolisz negyed­ben, a másik helyét eddig még nem tudták megállapítani. Több helyütt lövöldözés hallat­szott Nicosiában és a kireniai hegyvidéken. A különböző in­cidenseknek csütörtökön több sebesült és egy halálos áldozata is volt. Makariosz elnök szi­gorú vizsgálatai rendelt el az ügyben. A lap a többi között utal arra, hogy az atomhatalmak a hasadóanyagok termelésének csökkentésével enyhítették a nemzetközi feszültséget. Az enyhülés örveitdetes folyama­tából nem lehet kizárni Ku­bát. Senki se higgye azt, hogy barátaink törvényes érdekei­nek kárára, így a Kubai Köz­társaság törvényes jogainak és érdekeinek számlájára követ­kezhet be a szovjet—amerikai kapcsolatok valódi megjavu- lása. A Szovjetunió nem fog beleegyezni abba, hogy meg­vetéssel kezeljék a szocializ­must építő testvéri kubai nép jogait és érdekeit — hangzik az Izvesztyija cikke. 1935. augusztus 30, Oxford. Még tart a nyári vakáció. Ilyenkor a híres egyetemi va­ros kihalt, csendes, nyári ál­mát alussza. Nem is ilyenkor kellene meglátogatni. Mit ér egy színház, amelyben nem ját­dekes látnivalók. A régieken, amelyeknek kora egybeesik a velencei aranykorral, a kora­reneszánsz stílusa hagyta rajta bélyegét. Ez a stílus azonban egyes épületeken átolvad a spe­ciális angol Tudor stílusba. nyiszor szereplő börtön, ka­szárnya és kivégzőhely. Ma múzeum, fegyvertár, a gárda- őrség laktanyája, és itt őrzik az angol korona-ékszereket. A dombon emelkedő Tower ta­núja volt minden ármánynak, Bányász-sztrájkok Spanyolországban Az AFP jelentése szerint Spanyolországban a hét elején újabb sztrájkmozgalom indult meg. Puertollanoban április 21-e óta 2100 bányász sztrájkol. A sztrájk sok spanyol bányára átterjedt, elsősorbán Asturiára. A tartományban 8000 bányász szüntette be a munkát. szanak. De nem válogathatjuk meg az időt. Most van rá alka­lom, most nézhetjük meg. A nyári csend is elárulja, hogy a város életében a kollégiumok játsszák a hangadó szerepet. Nem láthattuk meg a város, az egyetem igazi életét, benyo­másaim alapján azonban úgy éreztem: ennek az egyetemi városnak és diákságának ha­gyományai merőben elütnek azoktól a diákvárosoknak ro­mantikus hagyományaitól, amelyekkel regényekben, szín­darabokban., vagy közvetlen tapasztalataink során találkoz­tunk. Oxfordban az uralkodó osztályok legfelső rétegeinek neveltjei adják meg a diák­élet tónusának alaphangját. A Christ Church College hatalmas ebédlőtermében azok­nak a híres embereknek arc­képei sorakoznak, akiket ez a kollégium nevelt az angol köz­életnek: Tizenkét kormányfő, egy sereg érsek, költő, művész, tudós került ki innen. Sőt egy királynő (Erzsébet), királyi hercegek, főurak hosszú sora végezte itt egyetemi tanulmá­nyait.. Az ebédlőteremben ott áll a tanárok asztala, akik együtt étkeztek az ifjúsággal. Az oxfordi kollégiumok, mint építészeti remekek is ér­A londoni Tower Volt időnk megnézni a New College épületét kívülről-belül- ről, be-benéztünk még több kollégiumi épületbe, de őszin­tén szólva a néptelen, kihalt épületek,..’ a néma falak nem tudták úgy megragadni érdek­lődésünket, ahogy megragad­tak volna, ha „teljes üzemben” láthattuk volna ezeket az in­tézményeket. Oxford utolsó állomása volt aznapi kőrútunknak. Innen két és fél óra. alatt érkeztünk Londonon keresztül vissza Greenwichbe, hogy másnap megint nekivágjunk London várostengerének. A Tower, a Westminster Ab­bey és a Szent Pál katedráiig —- ezek talán a legnagyobb re­zervátumai Anglia történelmi múltjának. Hódító Vilmos koráig, a XI. század derekáig kell visszamen­nünk, ha fel akarjuk mérni az akkor épült Tower históriai szerepét és a múlt itt felhal­mozott, sűrített emléktárát, muzeális kincseit. Kilencszáz éve áll ez az erődszerű épület, amely évszázadokig volt az an. gol királyok palotája, s itt zaj­lottak le régente • a koronázási szertartások is. A Tower volt később a királyi és főúri csa­ládok viszálykodásaiban any­HÄRMAT ENDRE: Jemen tegnap és ma m. Legnagyobb kincs: az ivóvíz Szánétól, a fővárostól Je­men legfontosabb kikötőjéig, Hodeidáig az út mindössze ,270 kilométer. Ez még autón is, persze terepjáró autón, leg­alább két nap. a „sivatag ha­jóiból’, az igénytelen tevékből álló karavánok számára pedig több mint egy hét. De a kara­vánok tagjai — ha csak nem fenyegette őket rablótámadás', vihar, vagy más természeti csapás — nem siettek. Jemen­ben megállt az idő, és ezért semmi jelentősége nem volt az imámak alatt. Álmos, tu­nyaság lengte körül az orszá­got. Bandukoltak libasorban a tevék Hodeida felé, és a leg­ritkábban hangzott él akár egy ösztökélő szó is. Minek sietni? Odaérünk Insallah, vagyis ha Allah úgy akarja. Akár a hegyek közül, akár a tenger felől közelíti meg va­laki ezt a régi kikötővárost, messziről impozáns fehér pa­lotáikat lát. Tudatosan építkez­tek-e így az egykori uralko- a&k, vagy pedig egyszerűen a tenger és a hegyek felőli rész volt évezredek óta az előkelő­ek építkezési helye, ma már nem tudni. De az biztos, hogy ez a messziről gyönyörködtető palotasor — afféle kulissza. Mögötte nyomorúságosán a szinte állandóan 40—50 fok kö­rül vibráló hőségben szenve­dő, tengődő, általában viskók­ban lakó emberek élnek. Mintegy negyvenezren, de ezt sem lehet pontosan tudni. Hodeida Jemen legborzalma­sabb klímájú tartományának, Tahamának a székhelye. Az egész térség élet-halál harcot .vív a páradús szörnyű hőség gyilkos következményei ellen. A víztárolókat fegyveres kato­nák őrizték, különben megro­hanták volna a folyton szom­jas nyomorultak tömegei. Az ivóvíz' Hodeida egyik legfonto­sabb kereskedelmi cikke volt. Meg kellett fizetni. A város egyik legnagyobb része a né­ger negyed. Nem véletlenül. A mohó, kegyetlen arab rabszol- gakeresikedők évszázadokon át szállították fürge hajóikon a Vörös-tenger túlsó párján lévő Afrikából a „fekete . elefánt- csontot”, a rabszolgákat.^ Az elsősorban Abesszínia (ma Eti­ópia) térségéből származó né­gerek végezték az ötvenfokos perzselő melegben, a gépeket teljesen nélkülöző kikötőben az embertelenül nehéz mun­kát, afféle félrabszolga sorban. Majdnem mindig vállig érő vízben kellett partra gázolni- ok a fejükre helyezett teher­rel: a hajók a kotrás teljes hiánya, no meg az imámok gyanakvó bizalmatlansága mi­att nem közelíthették meg magát a partot. Az öblöt ős­régi mólók védik a hullámve­réstől, a vámház felett ott len­gett a jellegzetes jemeni zász­ló: piros mezőben fekvő fehér kard és öt fehér csillag. A lo­bogó mozdulatlan. Ernyedten, ájultan csüng alá. szinte so­hasem lebben meg. Megváltás lenne a. legkisebb szellő is. de nincs. Fürödni a Vörös-tenger­ben nem érdemes, nem frissít. A városban nem volt egyetlen hotel, mozi. vagy étterem sem. A ritkán odavetődö külföldi, ha az imám partra engedte, csak az uralkodó tulajdonában lévő Dar el Jaffában. a min­den nagyobb városban fellel­hető királyi vendégházban szállhatott meg. Ha Allah úgy akarja Hodeidára is jellemző, ami a legtöbb jemeni városra: a legpezsgőbb élet a ki tudja hány ezer éves kereskedelmi központban, a bazárban folyik. Itt még fellelhető az egykor ezen a vidéken pezsgő keres­kedelem nyoma. Huszonnégy órán keresztül alkudoznak egymással a marcona, humu­szos férfiak, és a sűrűn lefá­tyolozott nők gyöngyök, gyü­mölcsök, olcsó ékszerek és va­lóban értékes drágakövek, primitív, elsősorban Adenből ideszármazott bútorok és vas­áruk. Diszkes kősótömbök, sa­ruszerű szandálok és a vizes­tömlők felett. Csaknem mezte­len. kék ágyékkötös gyerekek szaladgálnak a tarka tömeg­ben. A repülőtér méltó volt a vá­roshoz: hiányzott a legelemibb biztonsági berendezés is. A személyzet számára a. radar is­meretlen fogalom volt. Ha Al­lah úgy akarja, a repülőgép úgyis épségben leszáll. .. Ahmed imám székhelye Ta- izz, a déli hegyvidéken 1500 méter magasságban terül el. Jemen történelmének egy sza­kaszán már volt afféle rész­főváros Taizz: Szana volt a világi, ez a város pedig a szellemi-vallási élet centruma. Mintegy negyvenezer lakosa va.n, népszámlálás persze itt sem volt. Taizztól északkeletre van a tizenkétezer lakosú Ibb. A pusztuló helyek közé tartozik, lélekszáma csökken. Ahmed imám ideje jó részét Silkhne helységben töltötte, amely ősidők óta gyógyfürdő- helyéről volt nevezetes-. A kis Bajit városka volt — rendkívül túlzó, nagyképű szó­val — Jemen egyetlen „ipar­vidéke” egy francia—libanoni társaság texlilgyár építésére kapott itt engedélyt. Ha pon­tosak akarunk lenni, inkább afféle közepes nagyságú ma­nufaktúrának ti találhatnánk ezt a létesítményt, mint igazi üzemnek. Az ország „egyetemi” váro­sa Dhamar. Talán mondanunk sem kell, hogy az oktatás szín­ié kizárólag vallásfilozófiai térre, a Korán magasabb fokú ismertetésére és kommentálá­sára. szorítkozott. Hadzsa. „ városra a fölötte uralkodó, rendkívüli módon megerősített királyi vár nyom­ja rá bélyegét. A mindenkori uralkodók csak ritkán előfor­duló ellenőrző kőrútjaik során, vagy veszély esetén keresték fel ezt a várat. Az erőd alatt, sziklákba ágyazva, sok’ száz éves börtön van. Itt rabosko­dott hosszú esztendőkön át az 1962. őszén lezajlott jemeni forradalom vezéralakja. Hrus­csov minapi látogatója, Abdul­lah Szalal marsall is. (Következik: Mint Hammu­rabi idején...) válságnak és dicsőségnek, ami Anglia sorsát elvégezte. Végignéztük az őrségváltás parádés színjátékát. A 2. skót gárdaezred adta az őrséget. Csupa kb. 185 centiméter ma­gas, szikár, délceg legény. A tisztek is. Hagyományos egyen­ruháikban hagyományos, ne­künk teátrálisnak tűnő mozdu­latokkal zajlott le a látványos szertartás. Közel a várudvar­nak ahhoz a részéhez, ahol egy lapos, feliratos márványtábla jelzi azt a helyet, ahol VHT. Henrik lefejeztette második) féleségét, Boleyn Annát. Az egyik épületrészben meg­mutatták azt a mintegy három méter átmérőjű, mély, száraz kutat, amelybe a zsarnok ural­kodók leeresztették riválisai­kat, foglyaikat, s ott sokszor évekig tartották kenyéren és vizen. Ennek közelében van egy kínzókamra, ahol a válo­gatott kínzó és kivégző eszkö­zök kicsinyített modelljeit gyűjtötték egybe. Megnéztük az angol korona- ékszereket is. Mérhetetlen kincs az, amit itt a vasrácsos üvegketrecben felhalmoztak, s éjszakára páncélköpenyeget eresztenek rá. Az ékkövek tö­mege megsokszorozva veri vissza a villanyfényt. Szédüle­tes ragyogás kápráztatja el a látogató szeméi. Minden ékkő világít." Hiszen a világ leg­értékesebb drágakövei^, foglal­ták a koronaékszerekbe: a ko­ronákba, az országpálcákba, a diadémekbe, a kardokba, a tar­tókba. Az angol királyi koro­nában villogó világ három leg­nagyobb gyémántja: Kohinor és társai. Itt csillognak az öles vertarany tálak, tányérok, bil- likomok, amelyeket a koroná­zási lakomákon használnak. Négyszáz éves ágyú mellett Shakespeare korabeli egyen­ruhás őr áll a kapunál, amikor távozunk a múlt ezernyi titkát rejtő Towerből. (Folytatjuk.) Tanganyika és Zanzibar egységes állammá alakul Pénteken nyilvánosságra hozták azt a törvényjavaslatot, amely Tanganyika és Zanzibar egységes szuverén állammá alakításáról szól. A törvényja­vaslat értelmében az új állam élére Nyerere tanganyikai el­nök kerül. Karúmé zanzibári köztársasági elnök az államszö­vetség első alelnöke. Kavava tanganyikai alelnök pedig má­sodik alelnöke lesz. A törvény hatályba lép, mi­helyt a tanganyikai nemzetgyű­lés és a zanzibári forradalmi tanács ratifikálja.

Next

/
Thumbnails
Contents