Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

«*«**. 1984. április 3. eSEAKTBAGTÄKORSZÄ© 3 Ünnepi felajánlások az Ózdi Kohászati Üzemekben és a Borsodi Vegyikombinátban 8100 tonna betonacél, 7100 tonna rád, idom és egyéb hengereltáru az építőiparnak Tegnap délután és éjjel — műszakváltáskor — ünnepé-, lyes hangulatú röpgyüléseket tartottak az Özdi Kohászati Üzemek gyáregységeiben. A termelőüzemek, a főosztályok és osztályok dolgozói méltat­ták felszabadulásunk 19. év­fordulójának történelmi jelen­tőségét, majd a szocialista bri­gádok kezdeményezésére — igen értékes felajánlásokat tet­tek az építőipar, valamint közvetve a mezőgazdaság se­gítésére. A felajánlás gondolata nem új. Nemrégiben ugyanis ter­melési tanácskozásokon vitat­ták meg, hogy a párthatároza­tok szellemében az éves ex­port és egyéb feladat mellett, hogyan tudnák eredménye­sebben segíteni az építőipart, a mezőgazdaságot. Az akkor elhangzott javaslatokat a2 egész gyárra vonatkozóan ösz- szesítették, s ezt' tegnap ismer­tették, amelyet a dolgozók újabb javaslatokkal, felaján­lásokkal egészítettek ki. Az építőipar, valamint a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozat végrehaj­tásában, elsősorban a finom­hengermű, az acélmű, és a nagyolvasztó dolgozói akarják kivenni részüket. Vállalták, hogy az építőipar — rúd, idom, lemez — igényeit az egyéb, első helyen kiemelt szolnoki szuperfoszfát gyárá­hoz a csarnok héjszerkezetét. Az ehhez szükséges nagyszi­lárdságú betonacélhuzalokat egy hónappal a határidő előtt legyártják, s a December 4 Drótműv'ek rendelkezésére bo­csátják. Az év hátralévő részében a cementművek, építőipari vál­lalatok számára 45 ezer tonna íélszáraz granulált salakot, s az útépítések biztosítására 80 ezer tonna kohósalakkövet szállítanak. Az építőipar spe­ciális igényeinek kielégítése érdekében kibővítik a szakmá­sító és céltanfolyamok anya­gát. Itt 2200 dolgozó tanul. Ezekkel a hallgatókkal megis­mertetik az építőipar ellátá­sával kapcsolatos anyagok, új szabványok minőségi előírá­sait. Április 4 tiszteletére igen ér­tékes vállalásokat tettek a Borsódi Vegyikombinát szocia­lista brigádjai is. Annak elle­nére, hogy ebben az évben a kombinátban nagy beruházá­sokat végeznek (amely érthe­tően befolyásolja a termelést), a brigádok minden erejükkel igyekeznek biztosítani az éves terv valóraváltását. Igen je­lentős vállalásuk.' hogy a'felej­tet 1 százalékkal csökkentik, amely sokszázezer forintos megtakarítást hoz. A beüteme­zett TMK-t és nagyjavítást ha­Megyénkben is több száz fi­atalt készít elő sorköteles ka­tonai szolgálatra a Magyar Honvédelmi Sportszövetség. Az MHS lokátoros, rakéta- technikai, gépkocsivezetői, ej­tőernyős és csapatrádiós tanfo­lyamain speciális szakkikép­zésben részesülnek a fialalolc. A napokban részt vettünk a lokátorosok vizsgáján. Amikor beléptünk az MHS miskolci vizsgáztató termébe, Kisréti József százados az egyik fiút, Csapó Gábort éppen a felsza­badulás jelentőségéről kérdez­te. Az itt tanuló fiataloknak ugyanis nemcsak szakmai, ha­nem ideológiai tudásukról is számot kell adniuk. — Meg tudná mondani, mi az infláció?... Miben látja a munkásosztály vezetésének je­lentőségét? ... — ilyen kérdé­seket is intézett hozzájuk Eper­jesi János, az MHS megyei kiképzési osztályának vezetője. — Aki ezeken jól tanul, ki­váló katona lehet — mondotta Köfler Lajos, s a vizsgán je­lenlévő Kozma István szakasz­vezetőre és Kopácsi Ottó őr­vezetőre hivatkozott. — Ök egy évvel ezelőtt vizsgáztak nálunk, és ma már a Néphad­sereg kiváló katonája megtisz­telő cím tulajdonosai. És az MHS-nek is sokat segítenek. Most például a Lenin Kohá­szati Müvekben és a Diós­győri Gépgyárban készítették fel a fiatalokat a sportszövet­ségi vizsgára. Ilyen embereket Bkarunk mi adni a néphadse­regnek ... Vizsga a Magyar Honvédelmi Sportszövetségben Foto: K. A. Szabados íme. egy vizsgafeladat: a lokátor antennájának összesze­relése. Radnai István és Világi Béla villanyszerelő, to­vábbá Majoros Zoltán pincér jóval a megszabott idő előtt elvégezte a feladatot.' táridő előtt végzik el, amely várhatóan 1000—•1200 tonna műtrágyatermelést eredmé­nyez. A kombinát dolgozói egy sor ígéretet tettek szakmai mű­veltségük növelésére, amelyet általános iskolai, technikumi, főiskolai, egyetemi tanulással, különféle szakmai tanfolyamo­kon igyekeznek megszerezni. A szovjet—magyar barátság el­mélyítése érdekében szovjet brigádokkal keresnek, s tarta­nak fenn kapcsolatokat, ta­pasztalataikat igyekeznek ki­cserélni. A szakmai utánpót­lás biztosítása érdekében a brigádok vállalják a kazinc­barcikai Május 1 iskola patro- nálását, tudásukat politechni­kai oktatáson igyekeznek meg­ismertetni a jövő szakemberei­vel. A brigádok igen nagy társa­dalmi megmozdulást tervez­nek. ígéretet tettek: 11 ezer óra társadalmi munkát végez­nek, s e munkával kívül-belül megszépítik az üzemet, hozzá­járulnak a kazincbarcikai strand megépítéséhez. Dokumentációs kiállítás az SZMT-ben: I Szovjetunió — képekben Kiállítás nyílt a Szovjet­unió életéről tegnap, április 2-án délután Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa székházában. A tablókon bemutatott , fényképanyagot szovjet fotóriporterek készí­tették. A dokumentációs ván­dorkiállítást a főváros után Miskolcon mutatják be elő­ször. Az érdeklődő közönség előtt Gombos István, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság megyei' elnökségének tagja mondott megnyitó szavakat. Színes tablókon láthatják az érdeklődők a szovjet dolgo­zók életét, munkás hétköznap­jait, pihenését és szórakozá­sát bemutató fénykép-anyagot. Emitt gigantikus gyár füstölő kéményei merednek az ég felé, mellette új erőművet szerel­nek magasban az emberek. Színes felvétel áruházak bő választékáról, modem lakóne­gyedekről, s egy-egy szép táj­ról. Traktorok szántanak vé­geláthatatlan földeken, s mo­solygó óvodás kislányok altat­ják babáikat... Ez mind­mind a szovjet élet, szovjet emberek. . Aztán láthatunk képeket a magyar párt- és kormánykül­döttség tavalyi, szovjetunióbeli látogatásáról, magyar és szov­jet művészek találkozásáról, az . űrhajósokról. Találóan je­gyezte meg valaki a kiállí­tás megnyitóján, hogy akik megnézik ezeket a képeket, a szovjet élet szinte valamennyi területéről ízelítőt kapnak. Haditechnikai kiállítás nyílt meg Miskolcon Kíváncsian álltak meg a járókelők tegnap, csütörtökön délelőtt a miskolci Úttörőhöz kerítésénél. Az udvaron egy kiállítás „tárgyait” láthatták: T—34-es harckocsit, páncéltö­rő ■ és légvédelmi ágyúkat, la­Gratulálunk Juhásx Ferenc lokátoros-elóadó Tapasztő Józsefet, a berentei bánya fiatal vájárát vizsgáztatja. Az ellenforradalmat követő 1957-es évben gazdaságilag is igen kuszáit volt a Miskolci Nemzeti Színház. Az 1957—58- as színházi évadot is rendkívül nehéz anyagi körülmények között kezdték. Ismeretes, hogy ebben az időben folyt a szín­ház átépítése és a társulat he­ti négy napon keresztül a vas­gyári moziban, továbbá a Ka­maraszínházban, valamint vi­déki tájelőadásokon játszott. Ekkor, 1957 végén került a Miskolci Nemzeti Színházhoz gazdasági vezetőként Papp Miklós. Jelenleg a színház gazdasági igazgatója. Ha az 1957 vége óta napjainkig el­telt időszakot tekintjük, szem­betűnő a nagyarányú gazdasá­gi fejlődés, rendezettség, ami színházunkat jellemzi. Papp Miklós vezetésével igen rövid idő alatt sikerült kilábalni a gazdasági káoszból, és a szín­ház, roppant nehézségei ellené­re is rálépni a fejlődés egyre felfelé ívelő útjára. Különö­sen nagy jelentőségű ez a gaz­dasági fejlődés és rendezettség, a stabilitás, ha az utóbbi években szerte az országban jelentkező színházi dekon- junkturális jelenségekre gon­dolunk. A Papp Miklós irányí­totta gazdasági és műszaki kollektíva munkájának ered­ményeként a Miskolci Nemze­ti Színház a gazdasági ered­ményeket illetően, országosan a legjobbak közé tartozik. Aki a Miskolci Nemzeti Színház előadásait ismeri .kü­lönösen pedig ha azokat más fővárosi, vagy vidéki színhá­zak előadásaival összehasonlít­ja, feltétlenül észre veszi, hogy a színház gazdasági veze­tése, a realitások határain be­lül, a maga sajátos eszközei­vel a legmesszebbmenőkig se­gíti a művészi produkciót, a darabok kiállításánál, díszle­tek, jelmezek készítésénél nem kicsinyes, de nem is pa­zarló, nem hivalkodó, ezeket az anyagi jellegű összetevőket igen helyesen, jó érzékkel ál­lítja a művészeti célok szol­gálatába. Az elmúlt években a miskolci színpadon csak szép és jó kiállítású produkci­ókkal találkoztunk. Jók a szín­ház gazdasági mutatói is, s mindez Papp Miklós gazdasági igazgató és munkatársai ió munkájának tudható be. E színházi munkája mellett a Művelődésügyi Minisztérium­ban szervezett Művelődésügyi Gazdasági Bizottság tagjaként részt vesz az országos művelő­dési vonatkozású gazdasági ügyek legfelsőbb irányításá­ban. E sokirányú, jó gazdasági munkát méltányolta a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa is. amikor Papp Miklóst, felsza­badulásunk évfordulója alkal­mából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. Emeli e kitüntetés amúgy is magas értékét, hogy ebben a szakmában első alkalommal adtak ilyen kormánykitünte­tést. — Köszöntjük Papp Mik­lóst kitüntetése alkalmából, és további jó munkát kívánunk neki. (bm) rackot, aknavetőket, sőt egy MÍG—15-ös repülőgépet is ... Bent, a nagyteremben egyéb fegyverek keltik fel az érdek­lődést; van itt karabély, gép-' pisztolyok és golyószórók, lát­hatunk tábori távbeszélő ké­szülékeket, rádió adó-vevőket, aknakutatókat, gyalogsági és harckocsi aknákat. Ezt a kiállítást Budapesten nagy sikerrel mutatták be. Az idén három vidéki város, első­ként Miskolc fiatalsága lát­hatja. Hogy mi a haditechni­kai kiállítás célja, azt Kovái Sándor alezredes, a Hadtörté­neti Múzeum munkatársa így fogalmazta meg: — A fegyverek e bemutató­ját a városi KISZ-bizottság szervezésében miskolci közép- iskolások tekintik majd meg, neponta mintegy háromszáz fiatal. Vetítettképes előadást tartunk majd számukra, mely­ből megismerhetik a hadsereg életét. Most, amikor a bevonu­lási korhatárt leszállították, különösen időszerű a honvé­delmi nevelőmunka e formája. Tegnap, április 2-án dél­előtt 10 órakor nyitotta meg kapuját ez a bemutató. A megjelentek előtt Stock János ezredes, helyőrségparancsnok mondott megnyitó szavakat. Ezután a résztvevők megtekin­tették a kiállított fegyvereket, s levetítettek előttük két kis- filmet a magyar hadsereg fej­lődéséről, életéről. A haditechnikai kiállítás május végéig tart nyitva. a Termeljünk több cukorrépát! Két úi Jászai-díias színművész Miskolcon Csütörtökön osztották ki Budapesten az idei művészeti díjakat. József Attila-dijtit ti­zenegyen kaptak kiemelkedő irodalmi munkásságukért. Já­szai Mari-díjjal egy együttest és tizenhat színművészt tün­tettek ki. A Balázs Bóla-díjat öt filmművész kapta, Munká- csy-díjjal tizenhárom képző­művész munkásságát jutal­mazták, míg a Liszt Perenc- díjat egy együttes és tíz mű­vész, az Erkel Ferenc-dtjat pe­dig négy művész nyerte el. A kitüntetettek között szere­pel Vargha Irén és Lóránd Hanna, a Miskolci Nemzeti Színház két művésze, akik mindketten a Jászai-dij II. fo­kozatát kapták. Melegen kö­szöntjük őket kitüntetésük aX pálmából.- * ■! A múlt évben több cukor­répánk termett, mint ameny- nyit meghonosodása 61a Ma­gyarországon termeltünk. A megyei átlag 145 mázsa volt, teliét nem messze maradt el a 167 mázsás országos átlag­tól. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy parasztságunk megtalálja számítását, a cu­korrépatermesztés jó jöve­delmet nyújt a termelőszö­vetkezeteknek. De mindezen túlmenően fontos népgazda­sági érdekeink fűződnek ah­hoz. hogy 1964-ben még több cukorrépát termeljünk. A cukor világpiaci ára ötszöröse az eddiginek; jelenleg az eredményes cukorrépaterme- lés biztosítja a legmagasabb összegű devizaforint bevételt számunkra. Többet. mint bármely más mezőgazdasági növény. Az időjárás jobbra fordu­lásával hamarosan megkez­dődik a cukorrépa vetése. Minthogy a jó termés alap- feltétele a mintaszerű, jól végzett vetés, alaposan fel kell készülnünk rá. Közis­mert, hogy éppen fontosságá­ra való tekintettel, kormá­nyunk felemelte az idei ve­téstervet. Hiszen a több cu- korrépa termelésére fizetési mérlegünk javítása miatt is szükség van, ezenkívül a jó termés a gazdaságok egyik legmegbízhatóbb bevételi forrása is. Sajnos, bármiként is hangoztatjuk e szempontok fontosságát, a mai állapot szerint cukorgyárunk még mindig nem tudta biztosítani azt a területet, amelyet kor­mányunk és a Központi Bi­zottság februári határozata előírt. Még mindig kevés a szerződéses terület. A megyei pártbizottság legutóbbi ülése is nyomaté­kosan felhívta a ügyeimet a felemelt vetésterv teljesítésé­re. Az alábbi példák is bizo­nyítják, hogy ott. ahol a múlt évben is komolyan foglalkoz­tak a cukorrépatermeléssel, magas jövedelemre tettek szert. Az edelényi Alkot­mány Tsz 75 holdon termel­te ezt a fontos ipari növényt. 217 mázsás átlagtermést ért el. Sárospatakon ' 191 mázsa termett holdanként. Taikta- harkányban pedig 2 millió 632 ezer forint jövedelmet hozott a cukorrépatermelés'a tsz tagjainak, nem számítva a csaknem 20 ezer mázsa, kétszer préselt, nedves szelet és a 285 mázsa melasz érté­két. Az ottmaradó leveles ré­pafej pedig értékes takar­mány volt az állatállomány számára. A cukorrépa vetési idejének közeledtével néhány jó .ta­nácsot adunk a termelőknek. Fontos, hogy jó talajt, lehe­tőleg ősszel istállótrágyázott és ősszel mélyszántott terüle­tet válasszunk ki. Ugyan­csak nagy jelentősége van a mostani talajelőkészítésnek és. hogy gondosan ellenőr­zött. jól működő gépekkel vessenek. Mindenütt el kell terjedniük a fejlett termelési módszereknek. Ezek kozó tartozik, hogy kertszerű en készítsék elő a talajt, hasz­náljanak műtrágyákat, véde­kezzenek a talajlakó kárte­vők ellen, gondoskodjának növényvédőszerekről, és kö­vessenek el mindent a zárt növényállomány kialakításá­ért. A kísérletek azt bizo­nyítják. hogy a holdankéntl 60 ezres répatő adja . a leg­több termést. Ilyen tőállo­mány esetén 24Ó mázsás át­lagra is számíthatunk. Kocsis János Szerencsi Cukorgyár export-kötelezettségek mellett, az első hengerlésekből elégítik ki. A II. negyedévben 8100 tonna betonacélt, 7100 tonna rúd, idom és egyéb hengerelt­árut gyártanak az építőipar­nak. Az ütemes és tételes le­szállításhoz az az óhajuk, hogy a MÁV az igényeknek megfe­lelő kocsikat és időben bocsás­sa a rendelkezésükre. A sok között van egy igen figyelemre méltó felajánlásuk. Az építőipar új szabványsze­rinti — nyilbordás, csavarható bordás, sima és csavarbordás — árut kér. Noha a gyártól az új profil gyártását csak a har­madik negyedévben várják (nagy a leterhelés, az áttérés külön hengermegmunkálást kíván) mégis már a II. negyed­évben az űj szabvány szerinti minőségben és profilban gyárt­ják le a betonacélt. Ezt ügy akarják megoldani, hogy a bordázott üregű hengerek megmunkálására egy 5 fejes, szikraforgácsolásű célgépet készítenek, amelyet e hónap közepén üzembe is helyeznek. Az építőipar igényli az elő­feszített szerkezetekhez a nagy szilárdságú, négyoldalon ro­vátkolt feszítőhuzalt. A kísér­letekhez szükséges alapanya­got hartáridő előtt a December 4 Drótművek rendelkezésére; bocsátják. E mű készíti el a Tiszavidéki Vegyikombinát *

Next

/
Thumbnails
Contents