Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
Szombati Ifiül, április IS. RffiAKRIAfSfAROKSKTnS •* 3 A Hortobágytól - Szetidroig Ha a múlt évi aratáskor íny ez évben. Ez pedig növelné a je van, hogy Hartman BáliaA farkaslyuki munkásszálló új patrónusa A négy emeletes, új, farkas- lyuki munkásszállóról már írtunk lapunkban. Elmondtuk, milyen szép, kulturált második otthona ez a ház 150 bányamunkásnak. — Mi azonban még szebbé, még kulturáltabbá szerelnénk tenni — hallottuk a napokban Sárközi Ferenc gondnoktól. — Ehhez kértük április első hetében új patrónusunk segítségét. Ki a Jószerencsét munkás- szálló új patrónusá? A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos választmánya. S a választmány tagjai hogyan kerültek kapcsolatba a farkas- lyuki bányászokkal? Április 5-én és 6-án Sáta községben, Csokvaományban, ^Somsályban és Farkaslyukon ♦ tartott nagy érdeklődéssel kí- Jsért: előadást dr. Buga László, ♦a TIT egészségügyi országos ^választmányának titkára. Az «»embereknek nagyon tetszett az ♦előadás a házasságról, a csáváidról, a pályaválasztásról, a ♦ túlzott alkoholfogyasztás kö- V vetkezményeiről, s utána a ♦ rádióból és a televízióból isimért Buga doktornak elmon♦ dották: még sok-sok társadalomi és egészségügyi kérdésről ♦ szerelnének hasonló előadáso- J kát. hallani. . A bányászemberek igényeit ♦hallgatva Buga doktor és Sár- Jközi Ferenc, a munkásszálló ♦gondnoka, a farkaslyuki mű♦ velődési otthon igazgatója elhatározta: patronálnál szoci- ‘ alista szerződést kötnek egymással. Milyen elgondolások | ♦alapján? Íme egy részlet a szereződésből: ♦ ,.A munkásszálló nemcsak Jszállás. hanem nevelési, tvdo- %mányos központ is. A mun- Ök&sszálló lakói szemléletének ♦kialakításában, igényei kelté- ősében. tudományos tájékoztatásában a szállónak, mint Vö- ozösségi és kulturális egységf nelc jelentős szerepe van, mert. nemcsak az ember formálásáéban, hanem ezáltal a környe- *set átalakításában is felmér- Jheíő lesz a szálló hatása .. * S hogyan segítheti a szállót ♦ a TIT egészségű évi országos %választmánya? Titkárától a következőket leérte Sárközi Ferenc, valamint Domes Ferenc, a farkaslyuki pártbizottság munkatársa, Szalmás Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára, Kis Pap Béla, a bányaüzem vezetője. Jirkov- szki Imre, az Ózd városi Tanács vb elnöke, Barta József főmérnök és dr. Péchy Dezső üzemorvos: Tartson a TIT egészségügyi országos választmánya előadásokat a személyi és a környezel,i hygiéniáról, s más olyan egészségügyi kérdésekről, amelyekről a szálló lakói még sohasem'' hallottak részletes felvilágosítást. S dr. Buga László vállaltat „A TIT egészségügyi szakosztálya speciális terveket kidolgoztatva, az előadásokat ys beszélgetéseket vagy a központi, v>agy a megyei szakosztály tagjaival, társadalmi munkában, teljesen díjtalanul tartatja meg. Ugyancsak dij- talonul látja el a munkásszállót megfelelő nyomtatott anyaggal is ...” S mindezért cserébe a Farkaslyuki Bányaüzemnek csupán az előadók czálJásolásáról, ellátásáról kel! gondoskodnia, önzetlen patronálás tehát ez, amelynek feltétlenül hasznos- naiv kell lennie. (Ruttkay) Új cukrászüzemek létesülnek Ebben az évben ismét több' községben létesítenek cukrászüzemet. Mezőkövesd, Felső- zsolca és Szendrő is ezek közé tartozik. Az üzemek egy-egy ellátási körzet községeinek: cukrászsüteményekkel való ellátását oldják meg. : MI a felelős...? ♦ A precíz, eredményes mimika elképzelhetetlen megfelelő ♦hozzáértés, lelkiismeretesség és ígondos ellenőrzés nélkül. Ahol ♦c feltételek valamelyike is ♦hiányzik, már nem számíthattunk tervszerűségre, sikerekre. ♦ Es sajnos, még ma is akad ♦ számos olyan területe mindennapi munkánknak, ahol nem ♦csupán egyetlen, hanem sok ♦esetben a precíz munka vala- Jmennyi feltétele hiányzik. Az ♦eredmény: bosszúság, gond, Ué- tscdelcm, kár. mindmegannyi ►visszahúzó erő a fejlődés, a ^boldogulás útján. Elengedhetetlen követelmény, s a Kentelek, bajok megszüntetésének ► egyetlen módja, hogy ki-ki be- Jcsülettcl teljesítse a rárótt kö► lelességet, illetve ha nem ezt í teszi; mulasztásáért, gondatlanságáért vállalja a felelősJséget. Feltétlenül meg kell keresőn) például, ki a felelős azért, ► hogy a sátoraljaújhelyi járás ► löbb termelőszövetkezetében ► számos erőgép, néhány helyen }az erőgépek többsége, most. a ♦ tavaszi munka kellős közepén. ♦ napokon át üzemképtelen, több ♦ „kijavított” traktor és munka- é gép néhány órás munka után ♦ felmondja a szolgálatot. Meg ♦kell keresni, mert a hasonló ♦esetek sokaságából arra lehet ^következtetni, hogy a Sátoraljaújhelyi Gépállomás, a Sárospataki Gépjavító Állomás és ♦ nem utolsósorban a járási ta- Jnács mezőgazdasági osztálya c ♦kérdéssel foglalkozó illetékepeinek munkája enyhén szólova, nem kifogástalan. Csakis pzz.el magyarázható, hogy a ♦vajdácskái termelőszövetke- Tzetnek a Sátoraljaújhelyi Gépállomástól vásárolt hat darab ► erőgépe közül csupán keltő ► üzemképes. A semjení ter- ►melőszövetkezet erőgépeit a : sárospataki javítóállomás olyan felületesen generálozta, ►hogy meg sem kezdhették a ►munkát, azok máris újra javításra szorultak. Hasonló a ►helyzet Bodroghalmon. továb- ►há több más közös gazdaságiban is. Egyáltalán nem természetes, ide sajnos eléggé elterjedt szo- ► kás, hogy ki-ki másra, a másikra hárítja a felelősséget. Adott esőiben sem más a helyzet. „Miért nem nézte meg alaposan a termelőszövetkezet, amikor átvette * gépel”, erre I hivatkoznak a gépállomásokon ... „Miért nem segítettek az átvételnél a járási tanáé» szakemberei.” így vélekednek a termelőszövetkezetben. S .. miért nem végez rendes munkát a gépállomás és a gép* javítóállomás...” Valószínűleg ezt mondják majd a járási tanács szakemberei. Azonban adott esetben egyedül a termelőszövetkezetek vezetőit illeti a legkisebb elmarasztalás. > Ismeretes, hogy tsz-einkben ma meg kevés a gépekhez értő szakember. Azonban feltét* lenül bizalommal viseltetnek a gépállomások vezetői, szakemberei, és a tanács szakemberei iránt. Eszükbe sem jut, amikor gépet vásárolnak a gépállomástól, vagy javítás után átve szik a traktorokat, hogy „zsák. bamacskásdit” játszanak saját rovásukra, és a mezőgazdasági termelés rovására. Az egyik termelőszövetkezet vezetője így fogalmazta meg: „szerintünk ez már bűnös mulasztás”. És a megfogalmazás nem tűnik súlyosnak. Igen sokan ismerik az alkatrészproblémákat, a gépállomások és a gépjavító állomások szakember- problémáit. Ez való, azonban korántsem magyarázza a hanyagul végzett munkát. Késsen inkább huszonnégy, vagy negyvennyolc órát egy-egy gép átadása, azonban az átadás után dolgozzék, legyen üzemképes. Avagy, ha alkatrészhiány van, mondják meg kereken a tsz-ek vezetőinek. Akkor s közös gazdaságban nem számolnak a géppel, s ami nem kevésbé lényeges: nem érzik félrevezetettnek. becsapottnak magukat. A járási tanács szakemberei viszont ne elégedjenek meg csunán azzal, hogy ránéznek a génre, és aláírják az átvételt, mint ellenőrző közegek. Hiszen az a kötelességük, hogy megvizsgálják, kipróbálják az átvett traktorokat, munkagépeket. Az ügy végére mindenesetre pontot kell tenniük a sátoraljaújhelyi járás vezetőinek. Ellenőrizzék gondosabban a Sátoraljaújhelyi Gépállomás ég a sárospataki javitóáU-'más tevékenységét, Követeljék meg az állomások vezetőitől, szakembereitől. hogy precíz, a követelményeknek megfeleld munkát végezzenek. Barcsa Sándor szólt volna valaki Hartman Bálinthoz, aki akkor a Hortobágyi Állami Gazdaság halászati üzemvezetője volt: Tudod-e, komám, hogy a következő aratás már a Borsod megyei Szendrőn talál? — hitetlenkedve,, nevetett volna. Hiszen akkor még sosem látta Szendrőt. Egyszer mégis úgy hozta a sors, hogy megismerte, sőt, talán meg is szerette, olyany-- nyira, hogy azután már Szend-< rőn akart élni és dolgozni. j Hartman Bálint 1956-ban1 végzett a Gödöllői Agrártu-^ dományi Egyetem közgazdasá-t gi karán. Az egyetem utáni csakhamar a Hortobágyra ke-í rült. Az ötödik évet taposta^ már ott, amikor mészért indult i Borsod megyébe. A vásárt | Szendrőn ütötte nyélbe, s köz-® ben összebarátkozolt a község? vezetőivel. Amikor azok meg-® tudták, hogy agrármérnök,? nem szalasztották el a jó al-2 kaimat, s az elnök nélkül lé-? vő Szabad Föld Tsz érdekében $ megpróbálták „agitálni”: J jöjjön ide elnöknek 2 Hartman Bálint falun szüle-* télt, szerette a földet, ezért® választott mezőgazdasági pá-J lyát. Az ajánlat csábító volt.* Nehéz körülmények közé hív-? ták ugyan, ele ez a feladat így® még jobban érdekelte, hiszen* a jót jól folytatni könnyű, de® a rosszból jót csinálhi — az az* Igazi munka. ♦ — Majd gondolkodom aj dolgon, s megbeszélem a csa-2 Iáddal is — ezzel búcsúzott* Szendrőtől Hartman Bálint. ♦ Nem sokáig gondolkozott.* Egyik nap felkerekedett anyó-J Kával, feleségével, és eljöttek* j.háztűznézőbe”. Mindnyájuk-J nak megtetszett a falu, s a csa-j ládi tanács úgy döntött: el-J jönnek. ♦ — Persze, elmondani márj sokkal könnyebb, mint végig-* csinálni. Az itt talált körül-J ményelt, s eleinte bizony ma-* guk az emberek is megnehezí-j tették dolgomat, — emlékezik* vissza Hartman Bálint. — Az? előző elnök áz aratás közepén* hagyta magára a termelőszö-J vetkezetek Én október végén* érkeztem ide. A búza vetésej ugyan már befejezéséhez kö-J zeledett, de a kukorica még* töretlen, a burgonya még sz.e-T detlen volt, a cukorrépát sem* ásták még. S a tsz-tagok, aki kJ bár október 25-én. a közgyűlé-J sen megszavaztak elnöknek, ♦ fenntartással, mondhatnám bi-* zalmatlanul fogadtak. J Mindehhez járult még a ♦ másfél millió forintosé mérleghiány, J amelyet a tsz három év alatt* »gyűjtött össze”. Hartman Bá-J lint mindezt előre tudta, tehát* r»em érte meglepetés. Azon-* ban azt is látta; az adottsá-* Sok megvannak ahhoz, hogy a* termelőszövetkezet rendbejöj-* ion és fejlődjék. J Az eltelt öt hónap már meg-* bozla a legfontosabbat: az em-J berek bizalmát. S a többi? —* az is rendbe jön majd. J — Sokat kell még dolgozni,J tervezni, míg olyan lesz a tér-* nielöszövetkezet, amilyenrej tnegvannak az adottságai, de® cg.vsxer oda is elérünk. Meg* kell változtatni majd a vetés-J szerkezetet. Több ipari- és ka-* Pnsnövényt kell termelnünk. J eisze ehhez munkaerő is kell.* .5 az is meglesz, ha a terme-T ^"^y^kezet rendbejön és* ... -felelő munkaegységet tudj Ezek még távolabbid ??,c' Most legnagyobbj - , óma n másfélmillió fo-* S tart°zás _ mondja azj elnök gondterhelten * .Hgrtman Bálint azt kérte! “ff. m?g, a másfélmilliót,* Mert k haladékot a tsz-nek.| egyszerre „em megy ♦ Nem tudnak előleget fizetni.* s akkor kénytelenek részes* művelésbe kiadni a földeke* % Ez pedig nem jó. A termelő* . szövetkezet es a népgazdaság? érdekei is azt kívánják, hogy? Inkább lassan, de biztosan, a* tsz fejlődése közepette fjzes_* sék meg a mérleghiányt. J , — Ha megoldódik ez a kér-* dés, akkor körülbelül 30 forin-* tos munkaegységet és 12—13* forintos előlegei fizethetünk* Gyógyszerkutató Debrecenben, az Orvostudo- nányi Egyetem gyógyszertan: ntézelében döntően fermentá- :iós (természetes) úton előállt ha tó gyógyszerek kutatására! foglalkoznak. A kutatók egyik csoportja laktériumellenes hatású anya- ;ok kutatásával foglalkozik, íz intézetben a daganatelle- ics hatású gyógyszerekkel is fsérleteznek. Ez a munka az itóbbi hónapokban került kü- önösképpen előtérbe. Jelentős nunkájuk az ionizáló sugarak áros biológiai hatásának sökkentését, védelmét szolgáló anyagok feltárása is. Anübiotilöim termelő torsét oltanak be tenyésztésre a lerilfülkében. A . képen: dr. lulcsár Gábor tudományos vunkatórs és Kántor Klára sszisztons. ........ . • * A Irfsérlefekliez álíatoffíat is dhasználnak. Dr. Vályi Nagy ibor Kossuth-díjas profesz- Tjor és Cserép Anna asszisziiisnő. S kémiai laboratórium, hol az antibiotikumokat izo- ilják. A képen: Keresztes Tárás, dr. Vályi Nagy Tibor lossuth-díjas professzor és dr. zilágyi Imre. ' ez évben. Ez pedig növelné a tagok érdekeltségét és munkakedvét. Az őszi vetések szépek. A tavaszi munkák is jól haladnak. Én bízom benne, hogy a felsőbh szervek segítenek rajtunk, és rendbejön a termelőszövetkezet. Kevés agrármérnök van még Borsod megyében, s még kevesebb a termelőszövetkezetekben. Szendrőnek szerencséje van, hogy Hartman Bálintot odavezette a véletlen. Tervei, szavai munkakedvről és akaratról tanúskodnak. Munkája nyomán, — ha a járás, a község vezetői és a tsz-tagok is szíwel-lélekkel segítenek — a gyenge, mérleghiányos termelőszövetkezet néhány év múlva az erősebbek közé emelkedhet Juhász Judit
