Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-11 / 59. szám

Megtartotta küldöttértekezletét a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága Ünneplő ruhás emberek feyültek össze kedden Miskol­con, a Kossuth, utca 11. szám Blatt, hogy részt vegyenek a Hazafias Népfront Borsod me- Kyei Bizottságának küldöttér­tekezletén. Hatalmas munka előzte meg ezt a napot. A nép­front aktívái az emberek tíz­ezreivel beszélgettek. A közsé- 15, városi választógyűléseken csaknem 40 ezer ember vett teszt és mintegy 1500-an szó­laltak fel. Mindezekből az ada­tokból kiviláglik a legfonto- Rabb tapasztalat: a népfront tekintélye az elmúlt négy év Blatt tovább erősödött. Bíznak munkájában, és egyre többen munkálkodnak sikeréért. Az lMjáválassstoli. bizottságokban a társadalom valamennyi ré­tege képviselve van, és min­den tag a legjobb munkával kívánja segíteni az elkövetke­zendő évek feladatait. A megyei küldöttértekezletet is a népfront mozgósító, a kö­zös célért a társadalom minden rétegét összekapcsoló ereje jellemezte. Jelen volt és az elnökségben helyet foglalt Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára. dr. Bodnár Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titkára. Pataki László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint a megye, a város po­litikai. gazdasági, tudományos. kulturális életének, s az egy­házaiénak számos képviselője. A megyei küldöttértekezle­tet dr. Sályi István, Kossuth- díjas egyetemi tanár, a Haza­fias Népfront Borsod megyei Bizottságának elnöke nyitotta meg és méltatta az ünnepi ese­mény jelentőségét. A küldött­értekezlet elnökéül Kovács Kálmánnét választották meg', áld javaslatot tett az értekez­let elnökségének tagjaira, a különböző bizottságok tagjai­ra és a napirendre. Miután a küldöttek a javaslatokat elfo­gadták, dr. Tóth István, a népfront megyei bizottságának titkára terjesztette elő az el­nökség beszámolóját. túlságosan is nagy tenniaka- bői mint követendő elvet szür- rást, a sokat-markolást, mely- te le; kevesebbet, de jobban. Gazdag, alkotó vita Szünet után vitával foly­tatódott a küldöttértekezlet. Varga Sándor mezőkeresztesi tsz-tag elmondotta, hogy a Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére nagyszerű eredmé­nyeket értek el a talajjavítás­ban. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista nagyüzemi gazdasá­goknak még. szebb eredménye­ket kell elérniük ahhoz, hogy fölényüket bebizonyítsák. Iro­nikusan jegyezte meg, hogy ma hazánkban földalatti vas­utat, hidakat, gépeket készí­tünk, ugyanakkor, miniszteri utasítás ellenére, csirkeólakat a megbízott vállalat nem tud elkészíteni. Elmondotta hogy a tervezés és a kivitelezés, a kapacitás és a kötelességérzet összhangja feltétlenül fontos. Egerszegi Sándorné putnoki pedagógus a tudatformálás fontosságáról beszélt. Igen ér­tékes tapasztalatokkal meg­alapozott hozzászólásában el­mondotta, hogy a vállalatok adjanak lehetőséget is dolgo­zóiknak a továbbtanulásra. Példának olyan esetet emlí­erőmű fáradt vizénél/ felhasz­nálását, amely az egész mező- csáti járás mezőgazdaságát se­gíti majd. Ezután a rét-legelő problémáról beszélt. Megemlí­tette, hogy a Hazafias Népfront itt is gyakorlati kezdeménye­zést javasolt. A dolgos«k összefogása nak szerve a Hazaim* Népfront Ezután dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára szó­lalt fel. A pártbizottság nevé­ben köszöntötte és méltatta a küldöttértekezletet, majd így folytatta: — A mai küldöttgyűlés je­lentős esemény megyénk tár­sadalmi életében. Négy év munkájának, tapasztalatainak összegezését végzi el a nép­frontmozgalom vonalán, amely négy év országunk és megyénk életében eredmé­nyekben és eseményekben is többsége egyetért pártunk po­litikájával, a szocializmus épí­tésével. Ezután az összefogás politi­kai tartalmáról beszélt, s idéz­te pártunk VIII. kongresszusá­nak határozatát. — Népfrontmozgalmunk számára a lehetőségek na­gyok — nagyobbak, mint amit eddig kihasználtunk. Ezek a lehetőségek hatékonyabban járulhatnak hozzá megyénk­ben a szocialista nemzeti egy­ség erősítéséhez — fejezte be hozzászólását Bodnár Ferenc elvtárs. Kalanovics Andrásáé és Nagy Tibor hozzászólása után Harmati Sándor elvtárs, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára kért. szót. Be­széde elején az országos ta­nács és a titkárság üdvözletét tolmácsolta, majd méltatta a küldöttértekezlet vitaszelle­mét. A választásokról elmondot­ta, hogy a legutóbbi kongresz- szus óta jelentős változás tör­tént országunk életében. — Legutóbb 1960-ban a szocia­lista mezőgazdaság megterem­tésének dandármunkáját vé­geztük. Ezt befejeztük, s most feladatunk az, hogy ideológiai Ä megyei elnökség beszámolója ' A nemzetközi helyzet átte­kintése, hazánk gazdasági, po­litikai fejlődésének ismerteté­se után a beszámoló a Hazafi­as Népfront szerepéről, fel­adatairól szólt. ' — A Hazafias Népfrontnak. ®nint politikai tömegmozga­letve felépítésében. Ehhez Itapcsolódik a béke védelmé­ben kifejtett tevékenység is. E célok megvalósítása végett a népfrontbizottság alapvető feladata: alkotó közreműkö­désre mozgósítani társadal­munk legszélesebb rétegeit. fcammak alapvető célkitűzése: k pért programja alapján és Vezetésével közreműködni a tdolgozó nép hatalmának erősí­tésében. az ország függetlensé- 0ének megőrzésében, a szocia­lista társadalom építésében, il­munkásokat, parasztokat, ér­telmiségieket. alkalmazotta­kat, kisiparosokat, és kiskeres­kedőket, mindazokat, akik a szocializmus építéséért készek velünk együtt munkálkodni. A népfront tevékenysége kihat egész társadalmi életünkre A négy év eredményeinek ismertetéséből kitűnt: a nép­front tevékenysége társadalmi életünk egész területére kihat. A mozgalom szerepe jelentős a termelésben, a művelődésben, állami életünk demokratizálá­siban. a politikai felvilágosító munkában. Segítette a szocializmus Mapjainak lerakását, szocialis­ta vívmányainak védelmét, a létrejött szocialista keretnek Szocialista tartalommal való CotonzatotB megtöltésé^ ........ Hozzájárult « szocialista nemzeti egység kialakulá­sához, terebélycsedéséhez. a párt: helyes marxista-leni­nista politikájának megérteté­séhez, gyakorlati megvalósítá­sához. a társadalmi bázis ki- szélesítéséhez. Segítette a kul­turális forradalom ez időszak­ra eső feladatínak megvalósu­lását. az emberek szocialista tudatának alakítását, formálá­sát, hozzájárult népünk öntu­datának, kulturáltságának, műveltségének gyarapításához. Eredményes harcot folytatott a béke védelméért, külpolitikánk alapelvének, a békés egymás mellett élés szükségességének megértetéséért. Sikeresen oldot­ta meg alkotmányjogi felada­tát: fokozottabban valósulha­tott meg a tömegeknek az ál­lamhatalom gyakorlásába va­ló bevonása, 27 millió forint értékű társadalmi munka I>r. Tóth István ezután rész- - letesen foglalkozott az elmúlt négy év borsodi eredményei­vel. Konkrét példákat sorolva szólott arról a nagyméretű tá­mogatásról, amit a népfront- aktívák a mezőgazdaságnak nyújtottak. Megemlítette, hogy a mozgalom szerepében egyre nagyobb helyet kap a. község­fejlesztés segítése. A népfront­bizottságok hatalmas szervező erejét bizonyltja, hogy a taná­csok és a tömegszervezetek aktíváival közösen végzett munka eredményeként me­gyénkben 1963-ban 27 millió forint értékű társadalmi mun­káról számolhatunk be. Az egy lakosra jutó érték: 46 forint. Érdemes megemlíteni, hogy ez az érték 1962-ben 12 forint volt. A beszámoló itt emlékezett meg a megyei és a járási mű­szaki akcióbizottságok tevé­kenységéről. Mintegy 100 mű­szaki szakember vesz reszt rendszeresen a társadalmi ter­vezésben. Az elmúlt négy év alatt ezek a szakemberek csak­nem négyszáz tervet készítet­ték el társadalmi munkában, tk ezzel körülbelül S millió fo­rint tervezési dijat takarítot­tak meg. A népfront-munka fiiéin vonalának emelése A beszámoló részletesen szólt a népfront bókeharcáról. Az elmúlt évben mintegy 200 békegyűlést szerveztek, ezek­nek hallgatói meghaladták a 120 ezret. Ezután a népfrontmozgalom gyengeségeiről, fogyatékossá­gairól esett szó. Mint általános hibát említette meg a néha tett, amikor a vizsgázó dolgo­zó 24 órás szolgálat után pró­bált beszámolni féléves mun­kájáról. Elmondotta még, hogy a dolgozó asszonyok továbbta­nulását sok esetben nem látja biztosítottnak. Segíteni kell az asszonyoknak, s ebben a Ha­zafias Népfront sokat tehet —, hogy a tanulásra is jusson idejük. Hibának, s furcsaság­képpen említette meg, hogy több oktatási formában minden alapműveltség nélkül vettek részt dolgozóle. Kéneri István kazincbarci­kai hozzászóló után Szóó Ist­ván katolikus esperes kért szót. „Nemcsak híveim, s a magam nevében beszélek —• hangoztatta —, hanem három­száz paptársam nevében is: mi hívei vagyunk a szocializ­musnak és a békének, mert egyházunk tagjainak boldogu­lását látjuk benne.” Arra kér­te a megyei küldöttértekezle­tet, hogy bízzanak a papokban, akik erejükhöz mérten dol­goznak a Hazafias Népfront célkitűzéseinek megvalósításá­ért. Dr. Bíró György a népek közötti barátság elmélyítéséről, Radeczki János pedig az en- csi járás vízügyi problémáiról beszélt. Az utóbbi kijelentette: „Ma még ebben a járásban a víz pusztít — össze kell fog­ni, hogy mielőbb gazdagságot jelentsen a víz”. Nagyon értékes hozzászólás­sal gazdagította a küldöttérte­kezletet Pallagi Imre agrár­mérnök. a tiszapalkonyai Pe­tőfi Tsz vezető agronőmusa. A Hazafias Népfront kezdemé­nyezéseiről beszélt. Különösen hasznosnak és jelentősnek tar­totta a Tiszapalkonyai H6­Az elnökség. gazdag volt. *— Példákkal il­lusztrálta Borsod megye sok­rétűségét, gazdagodását. — Az elért eredményeket az is nö­veli, hogy a sok ezer népfront- aktivista tevékenyen dolgozott és mozgósítani tudta a lakos­ság nagyobb részét. A mai küldöttgyűlés felada­ta a számvetésen kívül: meg­határozni a tennivalókat, A megyei népfrontmozgalom eredményeit és gyenge olda­lait a beszámoló összegezte. A vita is hasznos volt. Fontos a népfrontmozgalom szerepének, helyének, munkamódszereinek tisztázása. Szinte nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy a munká­ban minél többen, teljes meg­győződéssel vegyenek részt. Elismeréssel szóit az elmúlt négy év munkájáról, majd így folytatta: — A feladatok a jövőben sem lesznek kiseb­bek, sőt, növekszenek. A szo­cializmus teljes felépítéséért folytatandó munkánk nagyobb és sokrétűbb, mint az elmúlt négy év munkája volt, — Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában — mon­dotta Bodnár elvtárs — ket­tős, egymást kölcsönösen ki­egészítő munkát kell egvidő- ben elvégezni. Erősíteni kell szocialista gazdaságunkat, a népgazdaság minden ágában, ezzel egyidejűleg kulturális nevelőmunkánk javításával gyorsítani kell az új, szocialis­ta ember kialakítását. Csak így járulhatunk hozzá megfe­lelően a szocializmus mielőbbi teljes felépítéséért folyó, or­szágos méretű nagy munká­hoz. E kettős feladat egyidejű, sikeres megvalósításának fő feltétele és biztosítéka, hogy megyénk lakosságának, döntő sfkon is teljes csapást mérjünk az ellenségre. Ezután Antal Jánosné, Máté Iván, Puskás Lajos kért szót, majd a hozzászólásokat bere­kesztették. Választanok a küldöttek A felszólalások után megvá­lasztották a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának 106 tagját, valamint az 55 kongresszusi küldöttet. Ezt követően a bizottsági tagok megválasztották a 15 tagú el­nökséget, ezen belül pedig a népfront megyei szervezeté­nek vezetőit. A Hazafias • Népfront Borsod megyei Bizottságának elnöké­ül ismét dr. Sályi István egye­temi tanárt, titkárául dr. Tóth Istvánt választották. Alelnö- kök: Németh Imre és Hegyi Imre. Az elnökség tagjai a következők: Deme László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Kovács Kálmánná, a nőtanács megyei szervezeté­nek titkára, Nagy Tibor, a KISZ megyei bizottságának ágit, prop. titkára, dr. Laczkó István, a megyei tanács elnök­helyettese, Arany Andrásné pedagógus, Koczor Gézáné ve­gyésztechnikus, Filep Antal, a sárospataki múzeum igazga­tója, Szuchy Róbert, a Haza­fias Népfront Miskolc városi titkára, Dénesi Gábor épí­tésztechnikus, Kurek József tsz-elnök, Farkas Pál agronó- mus. A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottságának kül­döttértekezlete ezzel befejezte munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents