Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-05 / 54. szám
MW. máreíw & SSEAKMAGYARORSKAÖ 8 A rekonstrukciónál ft*. 7uf\ Csabai Kálmán rajza Jé ivővlzet kapnak a mezicsáisak Járni as egésxségügyi helyset — A hét elején a közigazgatási szakemberek részvételével kooperációs megbeszélést tartottunk— tájékoztatott bennünket dr. Kertész István, a Mező- csáti Járási Tanács végrehajtó bizottságának titkára —. hogy véglegesem rendezzük a község lakóinak régi panaszát. Az egészségtelen víz miatt csaknem minden évben történt egy-két tífuszba, vagy más természetű megbetegedés. Ezt meeakadálynzandó, a tanács elhatározta', hogy kiépítteti a vezetékes vízhálózatot, egyelőre mintegy 10—15 kilométer hosszúságban. A tanács egyéb intézkedéssel is javítani igyekszik a község egészségügyi helyzetét. A nyolc, nyolc és félezer lelket számláló községben eddig csupán két orvos praktizált; a végrehajtó bizottság most kinevezett egy harmadik orvost is akinek részére lakást is vásárolt. Egyidejűleg mintegy öt- halszázezer forint értékű központi rendelőt építtetett és gondoskodott annak korszerű berendezéséről. Külön említésre méltó, hogy az új rendelőben. sajátos felszereléssel, a hét meghatározott napjain szakvizsgálatot tartanak. Ha a vállalkozó nem késlekedik a kivitelezéssel, úgy az új egészségügyi intézményt május elsején átadják rendeltetésének. Adósság helyett tervteSjesítést akarnak az erenyősek ERENYÖ-BÁNYÁN az elmúlt termelési tanácskozáson az üzem jelenéről és jövőjéről esett szó. Érthető volt a nagy érdeklődés, hiszen a tanácskozás tartalmában és hangulatában is különbözött az eddigiektől. Az új főmérnök szűkszavú, de határozott vezetőnek mutatI kozik, aki a múlt év eredményeinek tolmácsolása után A cukorrépatermesztés — Borsod megyében a cukorrépa-termesztés színvonala, az 'Utóbbi- évék aszályos időjárása ellenére is, jelentős mértékben emelkedett. Erősödő termelőszövetkezeteink a múlt évben 136,8 mázsa holdanként! átlagtermést takarítottak be. Ez az előző öt év átlagához viszonyítva nagy fejlődés jele. és bizonyítéka annak, hogy zö- vetkezeteink to^sága a szakemberek irányítását megszívlelve, képes a betervezett ho- »fflot elérni, sőt túl is teljesí- •*' terei. A Központi Bizottság februári határozata megállapítja; tavaly országosan 167,1 má- . teát az eddigi legmagasabb holdanként! átlagtermést; értük el. ami azt bizonyítja, hogy ö. fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával és pontos betartásával fáradozásainkat siker koronázza. Elbizakodottságra azonban nincs okunk, mert távolról sem használtuk feá még azokat a lehetőségeket, (amelyekkel hozamainkat tovább növelhetjük. Gondolok ■fitt elsősorban a cukorrépa ön- . lözéses termesztésére. Megyénkben. több termelőszövetkezet kísérletezett öntözéssel, s a kiugró, 250—350 mázsás boldankénti átlagtermések e (módszer előnyeit, létjogosultságát bizonyították. flz egyik legértékesebb szántóföldi növény Fontos népgazdasági érdek toaődik hozzá, hogy a termelőszövetkezetek. az állami gazdaságok teljesítsék a cukorrépa. előirányzott vetésterületét és fokozzák a hozamokat — mondja ki a párthatározat — és feladatunkká teszi, hogy fmár ez évben terven felüli területem termeljünk cukorrépát E téren megyénkben is 'ma még tennivalónk, mert a cukorgyárak jelentése szerint ». tervezett cukorrépa vetésterv 24 százaléka még nincs leszerződve. Térmel őszövefllosBCíieinfe _ tagsága és vezetősége ma már világosan látja, hogy a cukorrépa népgazdasági és üzemi (szempontból egyike a legértékesebb szántóföldi növények- iriefk. A cukor fontos élelmezé- fpi cikkünk is. Nőtt a külföldi Vásárlók érdeklődése, és ez még nyomatékosabban alátámasztja a cukorrépa vetéste- Iriilet és a hozam növelésének fontosságát. Számításaink (szerint egy Jcaitasztrális hold cukorrépa termelés ráfordítása, a jelenlegi átlagos hozamok figyelembe vételével körülbelül 90 má- Issa cukorrépa értékének felel (fneg, ezért már 140—150 mázsa holdanként! termés betakarításánál a cukorrépa nagy brutígy az egyik legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtó ipari növényünk. Taftsmtónyozási célokat is szolgál Takarmánygondjaink enyhítésénél is nagy jelentőségűéit a cukorrépatermelés melléktermékei. A leveles répafej egy mázsája silózva 13 kg, továbbá egy mázsa nedves cukorról paszelet 8,3 kg keményítőértéknek felel meg. A melléktermékek jelentős takarmányértékét is figyelembe véve, világosan láthatjuk, hogy a cukorrépa termelés nemcsak jövedelmező, hanem szaraainar- ha tenyésztésünk fontos ta- lcarmánybázisát is képezi Az utóbbi évek kutatási eredményeinek köszönhetjük, hogy cukorgyáraink ma már a termelők kívánságára Iára állományú, vagy szemenként! vetéshez koptatott cukorrépavetőmagot adnak M. és áld óhajtja, annak Ceredon Spéciéi vagy Disystonnal csávázott vetőmagot szállítanak térítés ellenében. A szemenként! vetéshez természetesen speciális vetőgép szükséges. 8 gondozásról X Ceredon Spéciéi csávázószar védi a fiatal növényt a maggal bevitt gyökérfokélytől, de a talajban élősködő gyö- kórfekély gombáktól nem óvja meg. A Disyston csávázószer nagy parationtartalmánál fogva felszívódik ® növénybe és a keléstől számítva 4—5 hétig védelmet nyújt a levéltetű ellen A termel őszöveíkezetek érdeke megköveteli, hogy megvédjék cukorrépa vetésüket a kártevőktől és betegségektől, ezért már az éves tervbe vegyék bele a várható növényvédőszar szükségletet, illetve annak pénzügyi fedezetét, és sürgősen gondoskodjanak a szerek kiszállításáról. A pendtíkezésümkre álló kombinált vetőgépekest jól használják Jd, és* ne forduljon elő olyan eset. hogy a kombinált gépek egyidejűleg nem szórnak műtrágyát a vetőmag mellé. Azok a termelőszövetkezetek, amelyekben még nincs szakképzett mezőgazdász. bátran támaszkodjanak a cukorgyár! felügyelők szakirányítására, hogy fáradozásaik a magasabb hozamok elérését eredményezzék. Tegyük a (ulcorrépates-rnesz- tést társadalmi üggyé és alkalmazzuk a fejlett módszereket Az idei cukorrépavetést őszi- mélyszántott talajba végezve, biztosítanunk kell, hogy az évvég! értékeléskor gazdag termés betakarításáról adhassunk számot Bors&nyi Károlyt ■ mg. mérnök mélyrehatóan elemezte a jelenlegi állapotokat. Amikor bejelentette, hogy Erenyő-bánya már 6800 tonna szénnel adós a népgazdaságnak, a jelenlévők közül sokan restellkedve, vagy kérdő tekintettel hallgatták szavait. Szokatlan, gondolatébresztő hír ez. A mélyponton van Erenyő, melynek jó hírneve, tekintélye, szorgalmas műszaki és fizikai gárdája közismert A főmérnök nyíltan feltárta a problémákat, de nyomban kijelentette: alapos, a realitásokat figyelembe vevő tervprogram készült, amely kiindulópontja lehet annak, hogy az üzem kikerül a kátyúból. Erenvőn nagy feladatok megoldására készülnek. Üj feltárásokat nyitnak, kutatófúrások kezdődnek a leművelésre várd őzugrói telepen. Meg kell szüntetni a létszámhiányt, következetes beruházási Programm van szükség. Sürgős segítséget kémek a tröszttől az igényelt anyagok, alkatrészek pótlására. A Löbbe-gyalu hasznos gép, a bányászok segítőtársa, amely megszünteti a kézi erővel való rakodást. De az üzem vezetői arra is gondolnak, ha a gyalu hosszabb üzemzavart okozhat. Ezért fejtési munkahelyek beindításával pótolják a gyalu időleges, és esetleges kiesését. Ahhoz, hogy az első negyedév végére 830, a termelési év végére pedig 1045 csille szén kerüljön lei naponta a bányából, a főmérnök, a technológiai fegyelem betartására hívta fel a dolgozók figyelmét. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy adósság helyett újra teljesítsék a tervet m i ka e*» Várakozás—fegyelem Miskolcon három villamosmegállót sem utazhat úgy az ember, hogy ue látna épülő házat, utcát, középületet. S aztán a villamosból látott kép • megszokottá válik. Lesed, várod — s bevallhatjuk — drukkolunk az építőknek: hiszen manapság olyan gyorsan épülnek a házak, az utcák. Három hétig nem jártam a Kiliánnál. Ismerősökhöz látogattam el a közelmúltban, s látom; már két új torony- házzal büszkéi kedh etilt városunk c szép kerülete. Lakásom ablakából egy új gimnázium és egy új általános iskola építését figyelhetem incg. Jövő ilyenkor, úgy tudom, a klottruhás lányokat, rövidfrizurás fiúkat nézem majd, ahogyan reggelente az iskolába sietnek, délután pedig lármájuk zaja veri fel a szőlődombok nyugalmát, s a környéket. Aki csak egy kicsit is szereli ezt a várost, s felfrissül, ha életünk lüktetésének egyenletes gyorsulását észleli. nem tud öröm és meg- hatódás nélkül átsiklani c jelenségen. Ha épülő bérház falát látom naponta mind magasabbra nyúlni, azokra az ismerőseimre gondolok, akiknek még nines megfelelő otthonuk: talán valamelyik család éppen ide költözik be. Itt találják meg új fészküket, itt fekszenek le estenként, s kelnek fel reggelente pihenten, indulnak munkába, azokban a szobákban nevelik majd gyermekeiket, ahol még nyers cement illatozik: a szomszédok tiszteletére, a magyar nyelvre, a világ népeinek szokásairól ott hall majd először barátom fia, lánya. Egyszóval, társadalmunk egyik kis sejtje készül oda, hogy nyugalmasabb otthonát megalapítsa. Tudom, nemcsak én hatódom még, nemcsak én örülök ennek, nyugodtan állíthatom, hogy keresve alig találsz ma már olyat ebben az ■ országban, akinek ne lenne öröm népünk gyarapodása, hiszen minden házzal a mi otthonunk szépül, minden új kultúrotthonnal mi magunk vágjunk kulturáltabbak, minden felépülő kórház és orvosi rendelő a mi egészségünket hivatott vigyázni, s ha új gyár épül, az is valamennyiünk gazdagodását jelenti. De naponként utazol ■ villamoson, és azt is tapasztalod, hogy valahol egy megalapozott épület még mindig csak alap, falai a* eltelt idő ellenére törpén, s félszegen várakoznak. Unatkozó emberek tesznek-vesznek a téglarakások, Iondi- na és zsaludeszka-erdők között. Szeretnéd sürgetni őket. Nem teheted. Látszólag, s közvetlenül nincs beleszólásod abba, hogy az említett építkezésen lassan, vontatottan halad a munkai hol anyag, hol meg munkaerőhiány miatt várakoznak tétlenül, de van eset, ahol lustaság és fegyelmezetlenség hátráltat. Közismert panasz, hogy építőiparunkban, mert nagy a munkaerőhiány, baj van a munkafegyelemmel. Nem általános ez, de példák sorát írja meg a sajtó, beszél róla a rádió, magad is hallhatsz utcai párbeszédet: „Úgyse mer szólni a főnök, meri tudja, hogy otthagyom ...” S te nem szólhatsz rájuk, nem szégyenit- heíed meg őket. „Mi köz« hozzál?” — mondanák. Közünk van! Minden embernek jogot kell érezni* ehhez, s még sok minden máshoz. De az építkezéseken legtöbbet azok a brigádtagolt segíthetnek, akik szocialista munkacsapatokban dolgoznak. Akiknek fegyelmük, szorgalmuk, szaktudásuk közismert. Pártunk legutóbbi határozata, mely az építőipar helyzetét, jövőjét értékeli, elemzi, a szocialista munkabrigádokhoz fordul: „helyenként laza a mnnka- és műszaki fegyelem: a munka szervezettsége alacsony*. Vajon gondolnak-e építőink arra, hogy munkájukat ezrek és százezrek figyelik? A késések és haszontalanul eltöltött idők társadalmi súlya sokkal nagyobb, mintsem azt néha forint értékben, vagy köbméterben kü lehessen fejezni: otthonra váró családok lassan telő napjait, kórházi ágyra, fájdalma enyhülésére váró betegek szenvedését nem lehet pénzben felbecsülni. Erre is, és elsősorban így gondolkozzanak építőink, hiszen mindennap többet vár tőlük a társadalom. a i* Készülődés a bécsi nemzetközi kertészeti kiállításra Meglaezdték « bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás magyar pavilonjának kiszállítását. A pavilonban dolcumen- íóció* és áruminta-bemutató tájékoztatja majd a látogatókat a magyar kertészet fejlődéséről, eredményeiről. A maÁll a vásár:;: SárRSg tárva a gépállomás kapuja. Egymás után dübörög- n®k kifelé a traktorok, legtöbbjük egy-egy munkagépet húz maga után. — Ml történik itt? Talán költöznek? Bzö sincs róla —— válaszol nevetve Takács Zoltán, a Mé- rai Gépállomás főmérnöke — gépátadás van. Hét termelő- szövetkezet kibővíti saját gépparkját, s tőlünk vásárolja a „hozzávalót”. Örülünk, hogy elviszik a gépeket, mert- már nagyon szűkös a hely, és jönnek az'újak. 'Traktoraink zöme most is vezetőjének lakása előtt „parkíroz”, mert nincs hová tenni. Közben folyik a vásár. Nés— Ki nyer ezen a vásáron? — hangzik el az ilyenkor szokásos kérdés. — Elsősorban a termelőszövetkezetek, hiszen nem kell nehéz ezrekért új gépet vásárolniuk, most használt, de üzemképes állapotban olcsón megvehetik. Általában azok a gépek kerülnek végleg a termelőszövetkezetekbe, amelyek azelőtt is ott dolgoztak — válaszol Takács Zoltán. — Mi is nyerünk: kevesebb lesz a gondunk. — És traktoros kerül-e rájuk? — kérdezem a csoportba verődött vevőktől. — Kerül hát Nálunk például már van «57 traktoros, három pedig itt tanul a gépállomáson. Mire szükség lesz rájuk, kitanulják. Nem olyan zük csak, ki mit vesz? ___________ ____ Ö sszesen tíz erőgépet, hat G ördöngös szakma ez, még ma- 35-öst, két DT szántő- és két gam iá felcsapnék traMoros- univerzál traktort adnak el nak, ha fiatalabb lennék! — ezen a napon, s ezekhez 40—50 válaszol Mltero János, a fájl munkagépet Az ekétől a búr- Béke Termelőszövetkezet el- gonyaszedőig el kel Itt min- nőke. den. Az erőgépekhez még egy — g marad itt még valami a _________ . kétszáz literes, üzemanyagos vásár után? — faggatjuk toló termelési értőkét biztosít, hordót fa kapnak a vásárlói. , vább a főmérnököt, r ~ Kát hogyne. Most kaptunk kilenc darab SZ—100-ast, meg aztán nem adunk el minden gépet. Marad még jócskán. Gyengébb termelőszövetkezeteinknek még semmiképpen sem futja gépvásárlásra. Nekik még mi végezzük el a gépi munkákat A tralctorokkal együtt sok ember elhagyja a gépállomást. Hazamennek a gépekkel együtt. Utánpótlásról kell gondoskodni. Most harmincán járnak traktoros iskolába, ezek áprilisban végeznek, s akkor máris megkezdik az új tanfolyamot. Szerelőhiánnyal küzd a gépállomás. Eddig csak lakatosokat képeztek itt, de az idén már mezőgazdasági gépszerelő tanulókat is felvehetnek. A tavasz! munkákhoz szükséges gének már kijavítva sorakoznak. Ha a vásár véget ér megkezdik a nyárra való felkészülést. Rendlvéiorzák a kombájnokat, a cséplőgépeket, amíg van munkaerő, mert ha megkezdődnek a tavaszi munkák. a traktorosok „kirepülnek”, s csak a szerelők maradnak a gépállomáson. a.« gyár mezőgazdasági üzemek nagy számban vesznek részt a nemzetközi kertészeti kiállítás különböző eredménybemutatóin is. Eddig mintegy 150 termelőszövetkezet, állami, gazdaság, kertészeti vállalat és intézmény jelentkezett, összesen csaknem 300 féle termékkel. Robot-háziasszony Az angol Meredith profess* szór az asszonyok második műszakját akarja megkönnyíteni ,M robot-háziasszonnyal”, amely minden háztartási munkát elvégez. A Discovery című folyóiratban beszámolt új készülékéről, amelynek három karja, tapintó berendezése, elektronikus emlékezete és megfelelő járó- szerlcezele lesz. Megkezdődött a vadak vándorlása a bükki rezervátumokban A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság több mint 80 ezer hektáros erdőségeiben, a bükki és a szendrői vadrezeryátu- mokban megkezdődött a vadak vándorlása. Az erdészek és a tapasztalt vadászok ezt már a tavaszodás jeleinek veszik. A Bülckben először a muflonok húzódtak le téli tanyájukról a napsütötte, sziklás-karsztos hegyoldalakra A Lillafüred feletti Kistkúíűópán, a Répáshuta melletti Sügéren és Lu- gán csapatokban sütkéreznek ezek a különbem igen félénk állatölt. A téli liónapolcban nagyobbrészt a Bükk keleti felén telelnek át. a vadetetők környékén. Most már azonban 15 —20-as tálkákban húzódnak út a nyugat-bükki részekre, a Nagyvisnyó. Szilvásvárad, Fel- sőtárkány körüli erdőségekbe. Ezen a vidéken ugyanis az esv dőirtás nem zavarja tavaszi ellésüket. A szendrői vadrezervátumban, gzedcepu&zta környékén a szarvasok költöznek. Teless * rezervátum vadetetői köriiS mintegy 300 szarvast teleltettek ki. Nagy számban jöttek át a csehszlovákiai, valamint a színi, tomanádaskai erdőségekből is. A tavaszodással együtt most elvonulóban vannak már régi tanyájukra, s csak a mintegy 150 darabból álló „törzsállomány” marad ezen a vidéken. Az idei télen a hatalmas kiterjedésű erdőségekben egyet-* len nagyvad-elhullást sem figyelték meg. A Keletbükki Erdőgazdaság csaknem száz vadetetőjében keréken 2 ezer mázsa takarmányt, lucernát, szénát, különböző makkfélesége- ket és vadgesztenyét etette®« fel. A vadászok megállapítása szerint a vadak kondíciója nem romlott a télen, sőt, olyas súlyban vannak, mint a tél kezdetén, amikor mindig „több húst vesznek magukra”. A vadak jó kondíciója alapján a tavalyinál nagyobb szapora- latra számítanak, ___
