Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

MW. máreíw & SSEAKMAGYARORSKAÖ 8 A rekonstrukciónál ft*. 7uf\ Csabai Kálmán rajza Jé ivővlzet kapnak a mezicsáisak Járni as egésxségügyi helyset — A hét elején a közigazga­tási szakemberek részvételével kooperációs megbeszélést tar­tottunk— tájékoztatott bennün­ket dr. Kertész István, a Mező- csáti Járási Tanács végrehajtó bizottságának titkára —. hogy véglegesem rendezzük a község lakóinak régi panaszát. Az egészségtelen víz miatt csaknem minden évben tör­tént egy-két tífuszba, vagy más természetű megbetegedés. Ezt meeakadálynzandó, a tanács elhatározta', hogy kiépítteti a vezetékes vízhálózatot, egyelő­re mintegy 10—15 kilométer hosszúságban. A tanács egyéb intézkedéssel is javítani igyekszik a község egészségügyi helyzetét. A nyolc, nyolc és félezer lelket számláló községben eddig csu­pán két orvos praktizált; a végrehajtó bizottság most ki­nevezett egy harmadik orvost is akinek részére lakást is vá­sárolt. Egyidejűleg mintegy öt- halszázezer forint értékű köz­ponti rendelőt építtetett és gondoskodott annak korszerű berendezéséről. Külön emlí­tésre méltó, hogy az új rende­lőben. sajátos felszereléssel, a hét meghatározott napjain szakvizsgálatot tartanak. Ha a vállalkozó nem késle­kedik a kivitelezéssel, úgy az új egészségügyi intézményt május elsején átadják rendel­tetésének. Adósság helyett tervteSjesítést akarnak az erenyősek ERENYÖ-BÁNYÁN az el­múlt termelési tanácskozáson az üzem jelenéről és jövőjéről esett szó. Érthető volt a nagy érdeklődés, hiszen a tanácsko­zás tartalmában és hangulatá­ban is különbözött az eddigiek­től. Az új főmérnök szűkszavú, de határozott vezetőnek mutat­I kozik, aki a múlt év eredmé­nyeinek tolmácsolása után A cukorrépatermesztés — Borsod megyében a cukorré­pa-termesztés színvonala, az 'Utóbbi- évék aszályos időjárása ellenére is, jelentős mértékben emelkedett. Erősödő termelő­szövetkezeteink a múlt évben 136,8 mázsa holdanként! átlag­termést takarítottak be. Ez az előző öt év átlagához viszo­nyítva nagy fejlődés jele. és bizonyítéka annak, hogy zö- vetkezeteink to^sága a szak­emberek irányítását megszív­lelve, képes a betervezett ho- »fflot elérni, sőt túl is teljesí- •*' terei. A Központi Bizottság feb­ruári határozata megállapítja; tavaly országosan 167,1 má- . teát az eddigi legmagasabb holdanként! átlagtermést; ér­tük el. ami azt bizonyítja, hogy ö. fejlett agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával és pontos betartásával fáradozásainkat siker koronázza. Elbizakodott­ságra azonban nincs okunk, mert távolról sem használtuk feá még azokat a lehetőségeket, (amelyekkel hozamainkat to­vább növelhetjük. Gondolok ■fitt elsősorban a cukorrépa ön- . lözéses termesztésére. Me­gyénkben. több termelőszövet­kezet kísérletezett öntözéssel, s a kiugró, 250—350 mázsás boldankénti átlagtermések e (módszer előnyeit, létjogosult­ságát bizonyították. flz egyik legértékesebb szántóföldi növény Fontos népgazdasági érdek toaődik hozzá, hogy a terme­lőszövetkezetek. az állami gaz­daságok teljesítsék a cukorré­pa. előirányzott vetésterületét és fokozzák a hozamokat — mondja ki a párthatározat — és feladatunkká teszi, hogy fmár ez évben terven felüli te­rületem termeljünk cukorré­pát E téren megyénkben is 'ma még tennivalónk, mert a cukorgyárak jelentése szerint ». tervezett cukorrépa vetés­terv 24 százaléka még nincs le­szerződve. Térmel őszövefllosBCíieinfe _ tag­sága és vezetősége ma már vi­lágosan látja, hogy a cukorré­pa népgazdasági és üzemi (szempontból egyike a legérté­kesebb szántóföldi növények- iriefk. A cukor fontos élelmezé- fpi cikkünk is. Nőtt a külföldi Vásárlók érdeklődése, és ez még nyomatékosabban alátá­masztja a cukorrépa vetéste- Iriilet és a hozam növelésének fontosságát. Számításaink (szerint egy Jcaitasztrális hold cukorrépa termelés ráfordítása, a jelenle­gi átlagos hozamok figyelem­be vételével körülbelül 90 má- Issa cukorrépa értékének felel (fneg, ezért már 140—150 mázsa holdanként! termés betakarí­tásánál a cukorrépa nagy brut­így az egyik legnagyobb tiszta jövedelmet nyújtó ipari növé­nyünk. Taftsmtónyozási célokat is szolgál Takarmánygondjaink enyhí­tésénél is nagy jelentőségűéit a cukorrépatermelés mellékter­mékei. A leveles répafej egy mázsája silózva 13 kg, továb­bá egy mázsa nedves cukorról paszelet 8,3 kg keményítőér­téknek felel meg. A mellékter­mékek jelentős takarmányér­tékét is figyelembe véve, vilá­gosan láthatjuk, hogy a cukor­répa termelés nemcsak jöve­delmező, hanem szaraainar- ha tenyésztésünk fontos ta- lcarmánybázisát is képezi Az utóbbi évek kutatási eredményeinek köszönhetjük, hogy cukorgyáraink ma már a termelők kívánságára Iára ál­lományú, vagy szemenként! vetéshez koptatott cukorrépa­vetőmagot adnak M. és áld óhajtja, annak Ceredon Spé­ciéi vagy Disystonnal csá­vázott vetőmagot szállítanak térítés ellenében. A szemen­ként! vetéshez természetesen speciális vetőgép szükséges. 8 gondozásról X Ceredon Spéciéi csávázó­szar védi a fiatal növényt a maggal bevitt gyökérfokélytől, de a talajban élősködő gyö- kórfekély gombáktól nem óvja meg. A Disyston csávázószer nagy parationtartalmánál fogva felszívódik ® növénybe és a keléstől számítva 4—5 hétig védelmet nyújt a levéltetű el­len A termel őszöveíkezetek érdeke megköveteli, hogy megvédjék cukorrépa vetésü­ket a kártevőktől és betegsé­gektől, ezért már az éves terv­be vegyék bele a várható nö­vényvédőszar szükségletet, il­letve annak pénzügyi fedeze­tét, és sürgősen gondoskodja­nak a szerek kiszállításáról. A pendtíkezésümkre álló kombinált vetőgépekest jól használják Jd, és* ne forduljon elő olyan eset. hogy a kombi­nált gépek egyidejűleg nem szórnak műtrágyát a vetőmag mellé. Azok a termelőszövet­kezetek, amelyekben még nincs szakképzett mezőgaz­dász. bátran támaszkodjanak a cukorgyár! felügyelők szakirá­nyítására, hogy fáradozásaik a magasabb hozamok elérését eredményezzék. Tegyük a (ulcorrépates-rnesz- tést társadalmi üggyé és alkal­mazzuk a fejlett módszereket Az idei cukorrépavetést őszi- mélyszántott talajba végezve, biztosítanunk kell, hogy az év­vég! értékeléskor gazdag ter­més betakarításáról adhas­sunk számot Bors&nyi Károlyt ■ mg. mérnök ­mélyrehatóan elemezte a jelen­legi állapotokat. Amikor beje­lentette, hogy Erenyő-bánya már 6800 tonna szénnel adós a népgazdaságnak, a jelenlévők közül sokan restellkedve, vagy kérdő tekintettel hallgatták szavait. Szokatlan, gondolatéb­resztő hír ez. A mélyponton van Erenyő, melynek jó hír­neve, tekintélye, szorgalmas műszaki és fizikai gárdája köz­ismert A főmérnök nyíltan feltárta a problémákat, de nyomban kijelentette: alapos, a realitásokat figyelembe vevő tervprogram készült, amely ki­indulópontja lehet annak, hogy az üzem kikerül a kátyúból. Erenvőn nagy feladatok meg­oldására készülnek. Üj feltá­rásokat nyitnak, kutatófúrások kezdődnek a leművelésre várd őzugrói telepen. Meg kell szün­tetni a létszámhiányt, követ­kezetes beruházási Programm van szükség. Sürgős segítséget kémek a tröszttől az igényelt anyagok, alkatrészek pótlásá­ra. A Löbbe-gyalu hasznos gép, a bányászok segítőtársa, amely megszünteti a kézi erővel való rakodást. De az üzem vezetői arra is gondolnak, ha a gyalu hosszabb üzemzavart okozhat. Ezért fejtési munkahelyek be­indításával pótolják a gyalu időleges, és esetleges kiesését. Ahhoz, hogy az első negyed­év végére 830, a termelési év végére pedig 1045 csille szén kerüljön lei naponta a bányá­ból, a főmérnök, a technológiai fegyelem betartására hívta fel a dolgozók figyelmét. Ez elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy adósság helyett újra tel­jesítsék a tervet m i ka e*» Várakozás—fegyelem Miskolcon három villa­mosmegállót sem utazhat úgy az ember, hogy ue lát­na épülő házat, utcát, köz­épületet. S aztán a villa­mosból látott kép • megszo­kottá válik. Lesed, várod — s bevallhatjuk — drukko­lunk az építőknek: hiszen manapság olyan gyorsan épülnek a házak, az utcák. Három hétig nem jártam a Kiliánnál. Ismerősökhöz lá­togattam el a közelmúltban, s látom; már két új torony- házzal büszkéi kedh etilt vá­rosunk c szép kerülete. Lakásom ablakából egy új gimnázium és egy új általá­nos iskola építését figyel­hetem incg. Jövő ilyenkor, úgy tudom, a klottruhás lá­nyokat, rövidfrizurás fiúkat nézem majd, ahogyan regge­lente az iskolába sietnek, délután pedig lármájuk zaja veri fel a szőlődombok nyu­galmát, s a környéket. Aki csak egy kicsit is sze­reli ezt a várost, s felfris­sül, ha életünk lüktetésének egyenletes gyorsulását ész­leli. nem tud öröm és meg- hatódás nélkül átsiklani c jelenségen. Ha épülő bér­ház falát látom naponta mind magasabbra nyúlni, azokra az ismerőseimre gon­dolok, akiknek még nines megfelelő otthonuk: talán valamelyik család éppen ide költözik be. Itt találják meg új fészküket, itt feksze­nek le estenként, s kelnek fel reggelente pihenten, in­dulnak munkába, azokban a szobákban nevelik majd gyermekeiket, ahol még nyers cement illatozik: a szomszédok tiszteletére, a magyar nyelvre, a világ né­peinek szokásairól ott hall majd először barátom fia, lá­nya. Egyszóval, társadal­munk egyik kis sejtje készül oda, hogy nyugalmasabb otthonát megalapítsa. Tudom, nemcsak én ható­dom még, nemcsak én örü­lök ennek, nyugodtan állít­hatom, hogy keresve alig ta­lálsz ma már olyat ebben az ■ országban, akinek ne lenne öröm népünk gyarapodása, hiszen minden házzal a mi otthonunk szépül, minden új kultúrotthonnal mi magunk vágjunk kulturáltabbak, minden felépülő kórház és orvosi rendelő a mi egész­ségünket hivatott vigyázni, s ha új gyár épül, az is va­lamennyiünk gazdagodását jelenti. De naponként utazol ■ villamoson, és azt is tapasz­talod, hogy valahol egy megalapozott épület még mindig csak alap, falai a* eltelt idő ellenére törpén, s félszegen várakoznak. Unat­kozó emberek tesznek-vesz­nek a téglarakások, Iondi- na és zsaludeszka-erdők kö­zött. Szeretnéd sürgetni őket. Nem teheted. Látszó­lag, s közvetlenül nincs be­leszólásod abba, hogy az em­lített építkezésen lassan, von­tatottan halad a munkai hol anyag, hol meg mun­kaerőhiány miatt várakoz­nak tétlenül, de van eset, ahol lustaság és fegyelmezet­lenség hátráltat. Közismert panasz, hogy építőiparunkban, mert nagy a munkaerőhiány, baj van a munkafegyelemmel. Nem általános ez, de példák so­rát írja meg a sajtó, beszél róla a rádió, magad is hall­hatsz utcai párbeszédet: „Úgyse mer szólni a főnök, meri tudja, hogy ottha­gyom ...” S te nem szól­hatsz rájuk, nem szégyenit- heíed meg őket. „Mi köz« hozzál?” — mondanák. Közünk van! Minden em­bernek jogot kell érezni* ehhez, s még sok minden máshoz. De az építkezéseken leg­többet azok a brigádtagolt segíthetnek, akik szocialista munkacsapatokban dolgoz­nak. Akiknek fegyelmük, szorgalmuk, szaktudásuk közismert. Pártunk legutób­bi határozata, mely az építő­ipar helyzetét, jövőjét érté­keli, elemzi, a szocialista munkabrigádokhoz fordul: „helyenként laza a mnnka- és műszaki fegyelem: a mun­ka szervezettsége alacsony*. Vajon gondolnak-e építő­ink arra, hogy munkájukat ezrek és százezrek figyelik? A késések és haszontalanul eltöltött idők társadalmi súlya sokkal nagyobb, mint­sem azt néha forint érték­ben, vagy köbméterben kü lehessen fejezni: otthonra váró családok lassan telő napjait, kórházi ágyra, fáj­dalma enyhülésére váró be­tegek szenvedését nem lehet pénzben felbecsülni. Erre is, és elsősorban így gondolkozzanak építőink, hi­szen mindennap többet vár tőlük a társadalom. a i* Készülődés a bécsi nemzetközi kertészeti kiállításra Meglaezdték « bécsi nemzet­közi kertészeti kiállítás ma­gyar pavilonjának kiszállítá­sát. A pavilonban dolcumen- íóció* és áruminta-bemutató tájékoztatja majd a látogató­kat a magyar kertészet fejlő­déséről, eredményeiről. A ma­Áll a vásár:;: SárRSg tárva a gépállomás kapuja. Egymás után dübörög- n®k kifelé a traktorok, leg­többjük egy-egy munkagépet húz maga után. — Ml történik itt? Talán költöznek? Bzö sincs róla —— válaszol nevetve Takács Zoltán, a Mé- rai Gépállomás főmérnöke — gépátadás van. Hét termelő- szövetkezet kibővíti saját gép­parkját, s tőlünk vásárolja a „hozzávalót”. Örülünk, hogy elviszik a gépeket, mert- már nagyon szűkös a hely, és jön­nek az'újak. 'Traktoraink zöme most is vezetőjének lakása előtt „parkíroz”, mert nincs hová tenni. Közben folyik a vásár. Nés­— Ki nyer ezen a vásáron? — hangzik el az ilyenkor szo­kásos kérdés. — Elsősorban a termelőszö­vetkezetek, hiszen nem kell nehéz ezrekért új gépet vásá­rolniuk, most használt, de üzemképes állapotban olcsón megvehetik. Általában azok a gépek kerülnek végleg a ter­melőszövetkezetekbe, amelyek azelőtt is ott dolgoztak — vá­laszol Takács Zoltán. — Mi is nyerünk: kevesebb lesz a gon­dunk. — És traktoros kerül-e rá­juk? — kérdezem a csoportba verődött vevőktől. — Kerül hát Nálunk pél­dául már van «57 traktoros, három pedig itt tanul a gép­állomáson. Mire szükség lesz rájuk, kitanulják. Nem olyan zük csak, ki mit vesz? ___________ ____ Ö sszesen tíz erőgépet, hat G ördöngös szakma ez, még ma- 35-öst, két DT szántő- és két gam iá felcsapnék traMoros- univerzál traktort adnak el nak, ha fiatalabb lennék! — ezen a napon, s ezekhez 40—50 válaszol Mltero János, a fájl munkagépet Az ekétől a búr- Béke Termelőszövetkezet el- gonyaszedőig el kel Itt min- nőke. den. Az erőgépekhez még egy — g marad itt még valami a _________ . kétszáz literes, üzemanyagos vásár után? — faggatjuk to­ló termelési értőkét biztosít, hordót fa kapnak a vásárlói. , vább a főmérnököt, r ~ Kát hogyne. Most kap­tunk kilenc darab SZ—100-ast, meg aztán nem adunk el min­den gépet. Marad még jócskán. Gyengébb termelőszövetkeze­teinknek még semmiképpen sem futja gépvásárlásra. Nekik még mi végezzük el a gépi munkákat A tralctorokkal együtt sok ember elhagyja a gépállomást. Hazamennek a gépekkel együtt. Utánpótlásról kell gon­doskodni. Most harmincán jár­nak traktoros iskolába, ezek áprilisban végeznek, s akkor máris megkezdik az új tanfo­lyamot. Szerelőhiánnyal küzd a gépállomás. Eddig csak laka­tosokat képeztek itt, de az idén már mezőgazdasági gépszerelő tanulókat is felvehetnek. A tavasz! munkákhoz szük­séges gének már kijavítva so­rakoznak. Ha a vásár véget ér megkezdik a nyárra való fel­készülést. Rendlvéiorzák a kombájnokat, a cséplőgépeket, amíg van munkaerő, mert ha megkezdődnek a tavaszi mun­kák. a traktorosok „kirepül­nek”, s csak a szerelők marad­nak a gépállomáson. a.« gyár mezőgazdasági üzemek nagy számban vesznek részt a nemzetközi kertészeti kiállí­tás különböző eredménybemu­tatóin is. Eddig mintegy 150 termelőszövetkezet, állami, gaz­daság, kertészeti vállalat és intézmény jelentkezett, össze­sen csaknem 300 féle termék­kel. Robot-háziasszony Az angol Meredith profess* szór az asszonyok második mű­szakját akarja megkönnyíteni ,M robot-háziasszonnyal”, amely minden háztartási mun­kát elvégez. A Discovery című folyóirat­ban beszámolt új készülékéről, amelynek három karja, tapin­tó berendezése, elektronikus emlékezete és megfelelő járó- szerlcezele lesz. Megkezdődött a vadak vándorlása a bükki rezervátumokban A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság több mint 80 ezer hektáros erdőségeiben, a bük­ki és a szendrői vadrezeryátu- mokban megkezdődött a va­dak vándorlása. Az erdészek és a tapasztalt vadászok ezt már a tavaszodás jeleinek ve­szik. A Bülckben először a muflo­nok húzódtak le téli tanyájuk­ról a napsütötte, sziklás-karsz­tos hegyoldalakra A Lillafü­red feletti Kistkúíűópán, a Ré­páshuta melletti Sügéren és Lu- gán csapatokban sütkéreznek ezek a különbem igen félénk állatölt. A téli liónapolcban na­gyobbrészt a Bükk keleti felén telelnek át. a vadetetők kör­nyékén. Most már azonban 15 —20-as tálkákban húzódnak út a nyugat-bükki részekre, a Nagyvisnyó. Szilvásvárad, Fel- sőtárkány körüli erdőségekbe. Ezen a vidéken ugyanis az esv dőirtás nem zavarja tavaszi ellésüket. A szendrői vadrezervátum­ban, gzedcepu&zta környékén a szarvasok költöznek. Teless * rezervátum vadetetői köriiS mintegy 300 szarvast teleltet­tek ki. Nagy számban jöttek át a csehszlovákiai, valamint a színi, tomanádaskai erdősé­gekből is. A tavaszodással együtt most elvonulóban van­nak már régi tanyájukra, s csak a mintegy 150 darabból álló „törzsállomány” marad ezen a vidéken. Az idei télen a hatalmas ki­terjedésű erdőségekben egyet-* len nagyvad-elhullást sem fi­gyelték meg. A Keletbükki Er­dőgazdaság csaknem száz vad­etetőjében keréken 2 ezer má­zsa takarmányt, lucernát, szé­nát, különböző makkfélesége- ket és vadgesztenyét etette®« fel. A vadászok megállapítása szerint a vadak kondíciója nem romlott a télen, sőt, olyas súlyban vannak, mint a tél kezdetén, amikor mindig „több húst vesznek magukra”. A va­dak jó kondíciója alapján a tavalyinál nagyobb szapora- latra számítanak, ___

Next

/
Thumbnails
Contents