Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-04 / 53. szám
Az első húsvéti bárányszállitmány Olaszországba ' v . ,>.» < s ff*V; KOwWto* proletárjai, egyesüljetek? A liszai Pályaudvar korszerűsítése Lapunkban már beszámoltunk arról a nagyarányú munkáról, amely as ország egy® legrégibb pályaudvarán, a miskolci Tiszai Pályaudvaron íolyik. Sokan csalódottan néznek széjjel a helyszínen, mert kívülről alig látni valamit az átépítésből. Ennek oka, hogy az építők javarészt a föld alatti munkafolyamatok befejezésénél tartanak, miközben fejük fölött vígan robognak a vonatok. Jó szervezéssel és az itt dolgozó vállalatok együttműködésével elérték, hogy a vasúti közlekedésben nem történt fennakadás. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 53. szám Ára 50 fillér Szerda, 1964. március 4. Hogyan sikerült? H árom évvel ezelőtt a mezőkövesdi községi tanács egyik ülésén hangzott el az a kijelentés, hogy a matyó „főváros” kerek húsz- ezernyi lakosától százezer forintnál nagyobb értékű évi társadalmi hozzájárulást sosem lehet remélni. Az 1962-es év „igazolta” ezt az állítást. Mezőkövesd lakói 90 ezer forint értékű munkát áldoztak arra, hogy szebb, kulturáltabb legyen a község. Járási átlagban 18 forint volt ebben az esztendőben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Az elmúlt esztendőre sem tervezték ezt az összeget sokkal magasabbra. Mezőkövesden például a lakosság felajánlásai alapján várt. társadalmi munka összegét csak alig valamivel tervezték a százezer forintos „plafon” fölé. Az éwégi összesítések alapján most kiderült, hogy a matyó „főváros” lakóinak a község szépítésében, az új művelődési ház, az utak, a járdák építésében, a parkosításokban végzett társadalmi munkája meghaladja a 790 ezer forintot. 1962. őszén, amikor a tervek készültek, alig többet, 957 ezer forint értékű társadalmi munkát vártak az egész járástól. És Mezőkövesdhez hasonlóan így alakultak ezek a számadatok a járás szinte valamennyi községében. Vajon mi történt matyóföldön, mi fűtötte, mi lelkesítette, milyen egészséges lokálpatriotizmus szállta meg a Bükk lábátőtt,'‘a1 Tiszáig elterülő köz-- ségek lakóit? A válasz nagyon egyszerű, s rövidre fogva, így hangzik: „a tanácsi apparátus közelebb került a lakossághoz”. A választások előtti politikai munka, ezrek és ezrek véleményének, javaslatának, kérésének meghallgatása és mérlegelése hozta ezt a nagy változást. Menet közben szinte minden községben átdolgozták a községfejlesztési terveket. Mindenütt azt igyekeztek megvalósítani, amit a lakosság kért, amire a községnek leginkább szüksége volt. És ezekhez a munkákhoz sok helyen még csak kérni sem kellett, hanem egyenesen kínálták a társadalmi segítséget. Járási szinten egyszeriben 2 millió 56 ezer forintra szökött az az összeg, amit a falvak lakóinak két kezétől várhattak a községfejlesztéshez. És az év végére még ezt is 524 ezer forinttal teljesítették túl. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az előző évi 18 forintról egyszeriben 45 forint 50 fillérre ugrott. És így történhetett, hogy Mezőkövesd, amelynek községi tanácsülése az elmúlt őszön 1964-re „nagy bátran” 727 ezer forint társadalmi munkát várt a lakosságtól, az elmúlt napokban már egymillió 400 ezer forintra emelte ezt az összeget is. N incs szebb, nincs hálá- sabb feladat, mint ezt a lelkesedést gyümplcsöz- letni a falvak és az egész járás eddiginél gyorsabb ütemű megszépítésére. ÍP- *•< Pereg a film A NÉZŐTÉR SÖTÉTJÉBEN itt is, ott is cgy-egy sóhaj, halk fclszi.sszencs. Egyébként dermedt, néma csend. A mozi vásznán fel-feltűnik Éva. Krcz, a krakkói diáklány. Hol nevelő szülei vei, hol budapesti, vidám kislányok gyűrűjében, majd aggódó, reménykedő, idősebb emberek között, s a napfényes képeket hirtelen lesepri a vászonról a gyors vágás: egykori filmdokumentnmok felhasználásával, Auschwitz szörnyű képei villannak fel, agyonkínzott tetemek vcrlázító állóképei vágnak bele a derűs képekbe, jelezve, hogy Éva Krcz és története elválaszthatatlan a sok millió emberéletet követelő második világháborús német tömeggyilkolás áldozatainak örökké vádoló és figyelmeztető történetétől. A* Éva, A 5116 című magyar dokumcntumfilm pereg a mozi vásznán. A holnapi budapesti bemutatóra megérkezik Krakkóból Éva Krcz is. ÉVA KRCZ története a* egész világon ismert. Anschwitz felszabadítása után a krakkói Krcz-család vette magához az akkor mintegy két-, két és féléves kislányt, egyikét azon keveseknek, akiket a tömeggyilkos Mengelc kiválogatott szörnyűséges kísérleteire, s így véletlenül életben maradt. A most húsz-huszonkét éves Éva rokonait, szüleit keresi. A karjára tetovált szám (A 5116) arra utal, hogy Magyarországról deportálták 1944, nyarán. Auschwitzban a németek nem vezettek név szerinti nyilvántartást legyilko- lásra szánt áldozataikról. Nem lehet tudni, mi volt Éva neve, kik voltak szülei. De Éva keresi őket. A magyar lapok foglalkoznak az esettel, és a húsz évvel ezelőtt meggyilkolt, de titokban mindig visszavárt, esupán elveszettnek hitt gyermeküket kereső szülök ezreiben felpislákol a remény. Éva eljön Magyarországra, találkozik ilyen szülőkkel. Remények élednek, és remények foszlanak semmivé. Ezt az élet produkálta, nagyon szomorúan igaz történetet látjuk a vásznon Rózsa László és Nádasy László megrázó doku- mentamfilmjébcn, amelynek egyetlen kockája sincs, amit írói fantázia szült volna, a kegyetlen múlt és annak sok, napjainkig nyúló csápja teremtette azokat. PEREG A FILM, és-ökölbeszorult kézzel nézzük. Változik a kép, és együtt reménykedünk az elárvult szülőkkel. Újra változik a kép, és a kegyetlen tömcghalál szele érint. Pedig a filmben nincsenek borzalmak halmozva. De gondolkoznunk kell a látottakon. Egy lány húsz év múltán is keresi szüleit, sok ezer szülő húsz év múltán is reménykedik: talán megtalálja gyermekét, hátha ő volt az, alti csodával határos módon megmenekült a nácik vagóhídjárói. Hétszázezer gyermek kínhalála jut eszünkbe. Krematóriumok borzalmas füstjét érezzük, hétmillió élet erőszakos kioltása asszociálódik tudatunkban. És eszünkbe jut, hogy» Mengele cl, sőt tiltakozik doktori címének húsz év késéssel történt visszavonása miatt. Eszünkbe jut a frankfurti friss náci-per, eszünkbe jut a legújabb hír. amely szerint Borman Dél-Amerikában él álnéven. És eszünkbe jutnak a többiek, akik nem is bujkálnak, akik Bonn és nyugati társaik bizalmából újra kommandi- roznak. MEMENTO, figyelmeztető ez a film: emberek, vigyázzatok! Mengele, Borman, Globke. Ilcusinger és a többiek IfcSssen állnak újabb tömegmészárlásra. Le kell fogni a gyilkosok kezét! Erre ránts Bva TSrcz története. Vadócai ők sorsuknak ® A bogácsi népművelő m Erkélyjelenet • Jóban — rosszban együtt.., • A művészi torna bajnokai A„D” peron egy része mír megszabadult az állványoktól. Ezen a munkahelyen a Daradits betonozó brigád ért el kimagasló eredményt. b megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése Tegnap, kedden délelőtt kibővített, együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a két végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vettek a járási pártbizottságok titkárai, a járási tanácselnökök és a mezőgazdasági vállalatok vezetői. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkárénak megnyitója utóim a napirend tárgyában egyetlen pont: a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos politikai és< gazdasági feladatokról szóló j határozat végrehajtása szere-< pelt, melynek előadója dr.J Papp Lajos elvtárs, a megyeri tanács vb-elnöke volt. A referátumot követő vitá-i ban számos hozzászólás hang-J z»tt él, amelyekben a tavaszi < munkakezdés, az állattenyész-j tés, és a felvásárlás időszerű^ kérdéseit boncolgatták. A kibővített 'együttes ülés dr. Bőd-3 nár Ferenc elvtárs zárszavával? ért véget:. •>','■ Milliók a bolthálózat fejlesztésére Ez évben is tovább bővítik! a bolthálózatot. Miskolcon elsősorban a peremkerületeket; fejlesztik: Perecesen, Tatár- dombon, Berekalján és a Kili-J án-lakótelepen nyílnak új egy-' ségek. A megyében Kazincbarcikán 12, Özdon négy új egységet nyitnak meg. Ede-; lényben, Kurityúnban, Sajó-, szentpéteren ugyancsak új boltokat létesítenek. Ezeken túlmenően a megye; és a város kereskedelmi szervei több mint tízmillió forin-! tot költenek felújításra, to-<_ vábbi 32 millió forintot fordí-j tanak az egységek fejlesztésé- * re. Nagy mértékben növelik a% kereskedelem gépparkját is.é Az állami kereskedelem hat-* hét millió forintot fordít hűtő-» l berendezések ixnetiésén, _ I Papp József és Eszes Béla burkolók a lépcsöfeljáró oldalára érik* sitik a nagyméretű mozaikjapokát. | Küszöbön a tavasz Kedden a Földművelésügyi 5 Minisztériumban, a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői részvételével országos értekezleten vitatták meg a küszöbönálló tavaszi mező♦ gazdasági munkák szervezéséivel és végrehajtásával kapcsa♦ latos tennivalókat. Megjelent a tanácskozáson Losonezi Pál földművelésügyi miniszter, Keserű János és Királyi Ernő földművelésügyi miniszterhelyettesek. A bevezető előadást Keserű János tartotta. Rámutatott többek között, : hogy az idei tavaszon 2,3 millió hold jól áttelelt őszi vetésünk van. Az őszi mélyszántást ,96.6 százalékban végezték el. -Több műtrágya és több gép áll az üzemek rendelkezésére. Az ■óv egyik kiemelt feladata, hogy hiánytalanul megtermeljük az ország ellátásához szük- ♦ séges kenyérgabonát. Az állat- ^állomány fejlesztésének egyik O döntő kérdése, hogy jelentős előrehaladást érjünk el az idén 4 az idén április végéig a teljes t tervezett terület 80—82 százallék A pály*ndT»r előtti elkerített részen törik a bitumen*, ahonnan tárge tóbú fiatalok szállítják a* aszfaltozókr-ak. . Foto; Szabados Sféifo a kukoricatermesztésben. Ezért az idén április végéig tervezett terület 80—í lékán be kell fejezni a kuko- ricavetésL t Állattenyésztésünk problémáméiról szólva többek között J rámutatott, hogy kedvező vúl- ótozások tapasztalhatók a ^szarvasmarhatenyésztésben. A ♦ tenyésztési kedv országszerte ^fokozódott. 5 Az előadást széleskörű w* ♦követte, w Borsod megyeoen todö évszázados hagyománya van a iuhtepyésztésnek. A Tisza- menti, alföldi jellegű részek szikes legelőin csakúgy, mint a Cserehát vízmosásos, gyenge erdei legelőin a termelőszövetkezetek és az állami gazda-, Ságok jelenleg is több mint 200 juhnyújat tartanak. A juhtenyésztés révén jól hasznosítják azokat a legelőket, amelyeken más, jövedelmező állattenyésztést és növénytermesztést nem tudnának végezni. A juhászatokban szinte lei-! vétel nélkül a fésűs merin'ói fajtát tenyésztik. Az utóbbi években .jelentős jövedelmet jelent az állami gazdaságoknak és a tsz-eknek a Földközi-tengeri országokba exportra kerülő húsvéti bú-! rány nevelés. A még téli hónapokban született bárányok-! ból az idén is ötezer darabot küldenek elsősorban Ölaszor-J szúgba. A felvidéki, erdei le-« gelőkön nevelt bárányokat. íz-4 letes, porhanyós húsukért igené kedvelik, s így leginkább erről« a vidékről vásárolják fel azo-* Irat. , : . 4 »♦♦♦♦»♦♦»♦♦♦»♦»♦»♦♦♦♦» .♦
