Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

üeffá. 83Ä méretes it 9 Acsorgé villannosmozcBonyok A V 41-522-es, családi nevén IPard-Leonard, közepes telje­sítményű villamosmozdony. Ez 8. közepes teljesítmény is azt jelenti, hogy felér két gőzmoz- Jíorinyal, neki nem kell szenet, Vizet felvenni, s ha „zöld” utat leap, 50—80 kilométeres órán­kénti átlagsebességgel robog. Átlagsebesség kilométer Mines semmi tévedés, nincs elírás. Az említett villamos- tnozdony „rekordtelj esítmé­hye” öt egész négytized kilo- toéler óránként. (!?!) Az esetet megörökítette a mozdony óra- tendszere, benne szerepel a je­lentéskönyvben, és sok vasutas óhajára nyilvánosságra hozzuk tai is. Az eset február 5-én kővet­kezőképpen zajlott le. Nyirkos József mozdonyvezető a gépet 3 óra 15 perckor Hatvanban Vette át. öt óráig a gép fölös­leges volt. Ekkor egy tehervo- hat elé akasztották, búcsút in­tettek neki és 15 óra 50 perc­kor „rnár”*be is futott a 62 és tél- kilométerre fekvő Rákosra. A rákosi jelzőnél közel két órát, Gödöllőn 3. Pécelnél több mint három órát várt. Aznap este tíz órára egy teherrel ért Vissza Hatvanba. Másnap, február 6-án, a mozdony ismét „remekelt”. 19 óra alatt összesen 97 kilomé­tert. haladt Külön feljegyzést érdemel, hogy a Rákosrendező és Kőbánya közötti 11 kilomé­teres utat — üresen — 5 óra és 33 perc alatt tette meg. És még valami. Nyirkos József Mis­kolcról indulva és ide vissza­érkezve első nap 230, a máso­dik nap 330 kilométert utazott (rezsiben), hogy a szolgálatot átvehesse. És ha csak ez a két eset lenne! Miért romlott a munkafegyelem? Az említett, s az említettek hez hasonló, ha nem is sűrűn előforduló, esetek eléggé meg- fekszik a mozdonyszemélyzet kedélyét. Aggasztó az utánpót lás szempontjából is,' mert-ezek az állapotok nem kecsegtetőle a fiatalok számára., Különösen nem, ha figyelembe vesszük a szolgálat átvétel nehézségeit. A miskolci villamosmozdonyok vezetőinek rendszerint Buda­pestre kell felutazniuk utas­ként, a budapestieknek Mis­kolcra, hogy átvehessék a szol­gálatot, illetve az útszakaszon érdeklődniük kell. nem áll-e ott a gépük? A mozdonyszemélyzet két­ségtelenül gyakran szóvá teszi a fura állapotot. Idézzünk a legutóbbi, termelési tanácsko­záson elhangzottakból. Mada­ras István ezt mondta: — Hogy szolgálatonként csak Debreceni terv Sárospatakon Évszázados a kapcsolat, el­sősorban a két ősi kollégium névén, Debrecen és Sárospa­tak között. A kapcsolatot ma s ápolják, sőt erősítik, főképp i Kossuth Lajos Tudomány- agy etem bölcsészeti és termé­szettudományi karának taná­rai és hallgatói, akik íavasz­Az „emeleírcjáró“ hal A pettyes, szivárvá­nya.-; kis guppik vidá­man kergetőznek. A na­gyobb, piros szifók is kedvet kaplak tőlük, s még a lassúbb mozgású bettáloai is bevonják a játékba. Mintha a nap­sugárral játszanának az akvárium lakói. ■ Csalt egy hal marad ' fölénye­sen nyugodt: a kék ga­rami. Ö a legnagyobb, lassan már a hét centis hosszúságot is eléri. — miért is ereszkedne le a többiek közé? Hiszen ne­ki itt tekintélye van. s azt őrizni kell! Ö „eme- leljáró” hal! [gaz; nem virtusból járta, meg az emeletet, de hát mégis csak meg­járta. Még gazdája. Hegyaljai János, a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt berentei, központi bányamentő állomásá­nak műszerésze is nagy tiszteletben tartja azóta! Elvégre ő sem gondolta volna, hogy a gurámv- ban ilyen erő van... Meg is ijedt, amikor át akarta helyezni á szép kék halat egy másik ak­váriumba és a hal kiug­rott a hálóból! Mintha csak azt szerette volna hápogni a gurámi: „nem., nem egyezem bele az áthelyezésbe!” fis ezzel zsupsz! Az akváriumok a bányamentő állomás első emeleti folyosóján vannak, a lépcsők mel­lett. S a gurámi végig­ugrált a lépcsőkön! Le a földszintre... Ha Hegy­aljai János utána nem szalad, talán még az út­testre is kiugrik, s egy rohanó autó kerekei alá veti magát! Hát így történt. Azóta es a nagy hal méltóság- teljesen lebeg az akvá­rium növényeinek csú­csai között. Szóval a legfelsőbb „szférákban”. És persze a régi akvá­riumban. Áthelyezésről szó sem lehet! Pedig a virgonc kis halak már nem bánnák, ha ellce- rülne innen. Attól fél­nek, hogy egyszer be­kapja őket... „ . K. A. tói őszig, különböző időközök­ben sokat tartózkodnak Sáros­patakon. Ugyanis a Ráikóczi- várban kutatóál lom ást létesí­tettek. s itt idol gózzák fel a Zempién-hegység, a Hegyköz, Hegyalja, Bodrogköz és a Her- nád-völgy gazdag néprajzi, nyelvészeti, biológiai, geoló­giai anyagát. A Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanácsa, amint az egyik értekezleten dr. Földvá­ri Aladár professzor kifejtette, most azzal a .tervvel foglalko­zik, hogy tovább bővíti a sá­rospataki kutatóállomás tudo­mányos munkájút. Ehhez azonban a jelenleginél több fé­rőhelyre, teremre, vagyis egy korszerűen felszerelt, új in­tézményre van szükségük. Úgy döntöttek azért, hogy hozzá­fognak egy új épület emelésé­hez. Kigondolásuk szerint nem- , csak a debreceni egyetem professzorai és hallgatói dol­goznának benne, hanem itt látják majd vendégül a deb­receni egyetemmel szoros ba­rátságot tartó szovjet, lengyel, román, keletnémet egyetemek tudósait, hallgatóit is. Az a tervük, hogy ha elkészül az új intézet, időnként nemzetközi tudományos konferenciákat is tartanait majd Sárospatakon. 80 kilométeres utakat teszünk meg, ez a népgazdaságnak és nekünk is kárt jelent. Nem kö­zömbös a népgazdaságnak, ha egy . villamosmozdony 7 órán kihasználatlanul áll egy állo­más területén. — Huszonkét éve szolgálok mondotta Katona Lajos. — Mulasztásom nincs. Még a ta­valyi szabadságomból is benn van 9 nap. Mi szivesen dolgo­zunk. Felsőbbségünk tegye le­hetővé. hogy a Í8 órás szolgá­lat alatt legalább 10 órát szol­gáljunk, s csak 3 órát ácsorog- junk. Miért sok a túlóra? Ä túlóránál érdemes egy ki­csit időzni. Sokat dolgoznak, a mozdonyvezetők. Havonta 210 órát kellene szolgálatban len­niük, de ez rendszerint eléri, sőt meghaladja a 300 órát is. És egyik intézkedés keresztezi a másikat. Ősszel intsrukció jött (a különféle adminisztra­tív intézkedések kilátásba he­lyezése mellett), hogy szigo­rúan tartsák be a 13 órás szol­gálati időt. Nagy nehezen ren­det teremtettek. Utána, újabb instrukció érkezett: • a nioz- donyszemélyzet 18 órán túl is köteles ellátni feladatát. Két­ség!,elen, ez ellen sohasem til­takoznak. sőt kijelentették: szívesebben jönnének haza például a géppel Budapestről megnyúitott szoltrálatban, mint hogy „bumlizzanak” a vona­ton. De hát az említett esetek arra utalnak, hogy nem a for­galom. hanem a szervezetlen­ség miatt van sok túlóra. fis miért van ez? Egyrészt összefügg a Vasút bizonyos mértékű korszerűtlenségével. Sokkal többet lehetne azonban tenni a szubjektív akadályok megszüntetéséért. Dicséretre méltó, hogy az említett termelési tanácskozá­sokon a mozdonyszemélyzet nemcsak a gondokról beszélt, hanem megszívlelendő javas­lattal is élt. Az az óhajuk, dol­gozzanak ki (Ujj Ferenc készí­tett is egy tervezetet) egy opti­mális mozdonyfordulót. (Énnek lényege: ha egy gén példáid elindul Miskolcról Budapestre, vagy fordítva, akkor ott már gondoskodjanak róla, hogy a gép rövid idő alatt terheléssel visszaindulhasson. Ez termé­szetesen összefüggésben van a menetidő pontos betartásával, a vasút nagv mechanizmusá­nak együttműködésével. Meg kell mondani őszintén — ez a mozdonyszemélyzet, a vasutas szakszervezet megyei bizottsá­gának véleménye is —, hogy a budapestiek sokszor mostoha­gyerekként kezelik a miskolci igazgatósághoz tartozó villa- mosmozdenvokat. mozdonvsze- mélyzetet. fis ez a ..határvil­longás” is hozzálátni a moz­donyfordulók „felborulásához”, a nagy teljesítményű villamos­mozdonyok fölösleges ácsorog- tatásához, a mozdonvszemélv- zet esetenként fölösleges túl­óráztatásához. A miskolci mozdonvszemély- zet jogos panasza már messze eljutott. Az illetékesek foglal­koznak vele. De az idő sürget. Nem nagyon tűr halasztást. Csorba Barna Zenélő, éneklő őtiirők Zenés expedíció* raj­gyűlést rendezett a na­pokban a miskolci VX. számú általános iskola ének-zene tagozatának VIII. A osztálya, a Kos­suth Zsuzsa raj. Meghív­ták egy kis „tapaszta­latcserére” a hatodikos és hetedikes „kollégái­kat” is. Ott ülnek most tehát ők is, és kissé megilletődve, tisztelet­tel hallgatják, amit a „vagyok” produkálnak. A szép műsorban a Du­na, mellett élő népek da­lait, nagy zeneszerzőik egy-egy kórus- és zene­művét hallhattuk, Amint azt a beveze­tőt elmondó csapattit­kár, Merényi Jóska is ecsetelte; sokszínű és ér­dekes a Duna-menti or­szágok zenéje. Peregnek a számok egymás után. Haydn. Mozart. Beetho­ven, majd Bartók mu­zsikája. szólal meg a zongorán. S közben fel­hangzik egy-egy kórus, énekelnek a nyolcadi­kosok. A befejező dal­nál Tínschmidt Mária tanárnő intésére bekap­csolódnak a többiek is. Fiúk, lányok; kisebbek és nagyok. csillogó szemmel, kipirult arc­cal együtt énekelnek. <Gy> Nagy jelentőségű új eszköz a mezőgazdasági kutatásban A Magyar Tudományos Akadémia agroikiésnáad és taSaj­tani kutató intézetében a napokban kezdte meg működéséi a szovjet szakemberek által készített és felszerelt töcneg- spektroméíer. A Magyarországon első ilyen berendezéssel a mezőgazdasági kutatók főleg a nitrogén tartalmú műtrá­gyák hatásának eredményeit kutatják majd. A gép a kémiái úton feltárt kísérleti növényekben és talajmintákban száza­lékos arányban határozza meg a nitrogén tartalmat, amit az eddigi eszközökkel ilyen formában nem lehetett mérni. ­Dr. Gáti Lajos kutató és Szálúi Teréz laboráns beállítja izotópokat. higany Növényvédelmi napok Mezőkövesden A mezőkövesdi járási műve­lődési ház és a helyi termelő- szövetkezetek, Hajdú Gáspár­nak, a Megyei Növényvédő Áll. agronómusának közreműködé- vel növényvédelmi napokat rendeznek. Az Uj filet Terme­lőszövetkezetben 3-án, a Ma­tyóföldben 4-én, a Búzakalász­ban 5-én, míg a Kossuthban 6-án kerül sor a szakmai elő­adásokra. A téma mind a négy szövetkezetben azonos: a kor­szerű szántóföldi növényvéde­lem, valamint a háztáji gyü­mölcsösök tavaszi növényvé­delme. Az előadásokat filmve­títéssel kötik össze. Fürdőt építenek Bükkábrányban A Bükkábrányi Községi Ta­nács az idén a lakosság kéré­sét szeretné megvalósítani. Községfejlesztésre mintegy ne­gyedmillió forintot költhetnek; s úgy tervezik, hogy ebből megépítik a tisztasági fürdőt. Mintegy félkilométeres száká­szon a járdákat is felújítják. A népi ellenőrzési csoportokról 4:: A népi ellenőrzés társadal­mi jellege szükség- szerűvé tette a népi ellenőrök ideiglenes és állandó csopor­tokba való tömörítését. Egyik ilyen, jelenleg is működő szer­vezet a népi ellenőri csoport, (továbbiakban: NECS), amely az adott területen (község, üzem) dolgozó népi elleüőrök- ből alakul. Tevékenységét, mely a gaz­dasági életben, az állami, ál­lampolgári fegyelemben elő­forduló hibák, valamint bü­rokratikus megnyilvánulások feltárására irányul, a Népi El­lenőrzési Bizottság irányítja. A NECS, részben az illetékes Népi Ellenőrzési Bizottságtól, részben a helyi párt- és.állam- hatalmi szervektől kapott szempontok alapján, részben egyéb területén egy-egy bély­pedig öntevékenyen, állandóan figyelemmel kíséri területén a gazdasági élet alakulását, a társadalmi tulajdon védelmé­nek helyzetét. A munkája so­rán szerzett tapasztalatokról rendszeresen tájékoztatja a helyi szervek vezetőit, vala­mint az illetékes Népi Ellenőr­zési Bizottságot. Egyik fő fel­adata, hogy segítséget nyújtson a helyi szerveknek a területi problémák gyors, bürokrácia mentes megoldásához. Számos tapasztalat bizonyft- ja, hogy a NECS idejekorán adott jelzései alapján megaka­dályozható a mezőgazdasági, a helyiipar, a kereskedelem, a kulturális, valamint az élet L aikusnak a könyvelés fura bo­szorkánykonyhának tűnik. Uj foglalkozási ág ez falun. Ahogy annak idején gyanakvás kísérte a nad- rágos embert, úgy a könyvelőnek sem volt kezdetben nagy becse. Szó ami szó, nem mindenki hitte korábban a falun, hogy ceruzával, papírral is lehet alkot­ni, hogy szinte tudomány az, amivel a könyvelés foglalkozik. A kasza, a kapa az más. Ahhoz aztán igazán ember kell! Az új, amely maga alá temeti a meg­szokottat, mindig vajúdással tör utat magának. A tsz-könyvelőt is idegenked­ve fogadták, így fogalmaztak: — Ingyenélő. Meleg iroda, irka-firka kell annak, aki nem szeret dolgozni! Tiszaszederkényben jártam a minap és kérdeztem a Szőke Tisza fiatal köny­velőjét, Nagy Rózsát: van-e még idegen­kedés? Csodálkozik egy kicsit, s mosolyog. — Nem, ilyet már nem lehet tapasz­talni. Sőt, sokszor jönnek hozzám a fa­luból szívességért, öreg nénik kopog­tatnák be, kérik, hogy címezzünk meg egy hivatalos levelet, vagy kopogjunk le valamilyen beadványt... Ez már jó jel, s magamban kissé res­tell kedtem is kérdésem miatt Mint a legtöbb faluban. Tiszasxeden- kényben is sokszor volt világos a késő éjszaikai órákban a tsz-iroda ablaka. Zárszámadásra készültek, s bizony solcszor elszaladt a fél éjszaka is. Nagy Rózsika csakúgy, mint a főkönyvelő ott ült. az asztalnál, nem kevesebb mint <9800 teteit kellett áttrögésaotei m tagok kartonjain. Ezekre volt feljegyezve, könyvelői szóval élve, a beterhelés, vagyis az, hogy ki-ki mennyi járandó­ságot vett fel évközben munkája után. Melléfogni pedig ilyen dolognál nem szabad. Ebből vita. perlekedés, összetű­zés támadhat. Hogy ki mennyit dolgo­zott. azt mindenki számontartja, s azt különösen, hogy mit várhat még. Ezért Adatok, számok forgatója minden tétel mögött látni kell. a csele- edetet. az embert. Utólag már tudom, hogy ezzel nemigen volt baj. hiszen megtartották a közgyűlést, s akik jól dolgoztak (és a többség ilyen volt), azok jólesően gondol tak vissza a múlt esz­tendőre. No és a könyvelőkre is, mert Ti­szaszederkényben már tudják, hogy ez nemcsak amolyan irka-firka. Nagyon sokat kellett a számadás előtt dolgoznia, sokszor itt aludt a falu­ban. mert Tisza patkányán lakik, s ké­sőn, éjszaka oda már csak gyalog lehet eljutni. — És mit mutatott a könyvelés a múlt évről? — Javulás van mindem vonalon. Gya­rapodott a tsz állatállománya. A terre zés fedte a valóságot. Többet fizettünk, «int amenopü terwstínfc. ▲ rögzített minden gazdaság mozgást: hozamokat, hiteleket, raktárkészleteket, előlegeket. — Szereti szakmáját? — Én értékesnek, tartalmasnak tar­tom, és őszintén mondhatom, szeretem is. A nyílt tekintetű, bamahajú, töré­keny könyvelő szavaiból kiérződik, hogy ezt nemcsak azért mondja, mert így il­lik. Kissé átszellemül, ahogy a szak­máról beszél. A képesítést másfél évvel ezelőtt szerezte, s jelenleg közgazdasági technikumba jár. Most. hogy vége a zárszámadásnál^, újból visszatér az ő munkája is megszo­kott, medrébe: pénztárt, bankot, vegyes naplót könyvel. Túl vannak a fekete­kávéval űzött, álmosító éjszakákon. No, nem panaszkodik, szivesen dolgozott a késő éjszakai órákban is. hiszen jól tudja, hogy ilyen alkalom csalt egyszer van egy esztendőben. A.tsz-vezetőség is soltra becsüli a könyvelőket, s ezt Rózsa is érzi. Ö maga is megtalálja számítását, havonta 1500 forintot keres. Szóval nem kell félnie a jövőtől, ebből már stafí- rungra is telik. A datok és számok forgatója. Olyan tartozéka ez a termelőszövetke­zetnek, mint akár a többi munka. Egész éven át milliók forognak, áruban, pénzben, s ért bizony már egyetlen gaz­da sem tudná fejben tartani. Az elnök­nek sem lexikon a feje. A papír viszont türelmes, és mindent megőriz. Ilyen egy könyveSő munkája egy ísz-ben. télén gyakorlat, vagy a nép­gazdaság érdekeit sértő intéz­kedés kialakítása. Gyakran ta­lálkozunk olyan ügyekkel, amelyek nem vonhatók ugyan a szorosabb értelembe vett megelőzés fogalomkörébe; ' de az észlelés és az illetékes szer­veknek küldött jelzés gyorsasá­ga még ilyen esetekben is megteremti a hiba elkerülésé­nek lehetőségét, mielőtt az je­lentősebb hátránnyal járta. Jól látják ezt a mezöcsáti járás vezetői is és bátran támasz­kodnak a NECS-ekre. A járási pártbizottság és a NEB a közelmúltban értekez­letre hívta össze a községi NECS-ek vezetőit. Az értekez­leten Szabó Sándor elvtárs, aki NEB-elnöki tevékenységét társadalmi munkában látja el, ismertette a mezőgazdásági munkák folyamatos figyelem­mel kísérésének szempontjait. Különösen a tavaszi előkészí­tő mezőgazdasági munkálatok ellenőrzésére hívta fel a fi­gyelmet. Többek között arra: megfelelően alakul-e a szerző­déses növényféleségek, és azok területe az üzemi lehetőségek­hez mérten, figyelemmel kísé­rik-e a tsz-ek és az állami gaz­daságok az őszi vetéseket? Megrendelték-e a rendelkezés­re bocsátott műtrágyafélesége­ket? A szállítmányok terv sze­rint érkeznek-e; hogyan törté­nik a tárolás? Az őszi kalászo­sok, elsősorban a kenyérgabo­na, fejtrágyázásához elegendő műtrágya álí-e rendelkezésre, és hogy a fejtrágyázást az őszi kalászosok területén milyen ütemben végzik? . ___- kende­A mezöcsáti ményezése és további elképzelése a NECS foglalkoztatásával kapcsolat­ban követendő példa, mert a népi ellenőrzésnek ezek. a ma még fejlődő kis bázisai terem- tik meg annak lehetőségét, hogy a gazdasági és kulturált» életben még fellelhető hibákat időben meg tudjuk eíőzni, é» intézkedés történhessék msek felszámolására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents