Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

eSZAKMAGTAROHSICÄG Szerda., 1984. február ’S, KÖNYVEKRŐL Magyarország, mint regénytéma |T™ , . I mindenki [Azt hiszem,I érdeklődés- séd figyeli (akár bevallja, akár nem), hogy élete mérföld­köveket alkotó eseményeit, sa­ját, lehetőségedhez mérten je­lentős tetteit hogyan értékeli k az ismerősök, a barátok cs a rosszakarók, egyszóval: a kül­világ. Ugyanez a helyzet nem­zeti. méretekben Is. Nagyon érdekes, ha a külföldiek ró­lunk alkotott véleményét ol­vashatjuk. Mintha tükröt tar­tanának elénk; finom, gonddal csiszolt, vagy torzító, görbe tükröt — a kép így is, ügy is tanulságos. Tanulságosak le­hetnek a téves, felületes véle­mények is, de kétszeresen iz­galmas egy olyan kép. amely talán számunkra, szokatlan né­zőpontból. de találóan és jel­lemzően ábrázolja életünket. Sok újat mondhat számunkra — tükröt jelent, amelyben fel­fedezhetjük' arcunk rejtett vo­násait Rengeteg adalék kívánkozna ide bizonyításként. Hasak torz- képeitől Capek: Hordu-bal című regényének Mánya Istvánjáig, a finn Järventaus magyar tár­gyú történelmi regényeitől a borvát Krisnának, a pécsi ka­tonaiskola volt növendékének müveiig. Szinte minden apró­ság mondhat valamit szá­munkra: az is. hogy Solohov a .magyar huszárságot a K. u. K. hadsexeg elitcsapatainak tar­totta, és az is, hogy az NDK népszerű képeslapja, az NBl, éppen, a Puszta-Bar nevet ad la egy zalaegerszegi (!) vendég­látóipari üzemegységnek. A könyvtárat és levéltárat ki­töltő anyagból válasszunk Id most egyetlen könyvet, amely nemrég hagyta el a nyomdai: a lengyel T. T. .leg: Pent és lent című regényét. (Európa Kiadó, 1963. Fordította: -Bába Mihailt.) | a negyven - |A regenyj nyolcas sza- badság-harcról szól, és ez a tény önmagában is felkeltheti •figyelmünket. Érdekességét azonban meghatványozza az. a körülmény, hogy az írója (pol­gári nevén Zygmunl Mii- kowski) saját élményei alapján doígozhatött, hiszen a-honvéd­sereg egyik elit-alakulatának, a lengyel légiónak, soraiban, ■fegyverrel kézében. harcolta régig a. szabadságharcot. Keyes ilyen eset adódott az irodalom­ban, hogy a külföldi friss, fo­gékony szemével, ele mégis ..belülről'’, történelmünk egyik kulcsfontosságú szakaszának cselekvő részeseként! és tanú­jaként írhatott valald rólunk Épp ezért — bármilyen jó regény is a Pent és lent —• szükségszerű, hogy elsősorban kortörtéi icl í d okú men I u mkén t. kezeljük. És ha Jez, mint író el is marad néhány nagy kor társától, pl. Boleslaw Plus töl, Milkowski; a hivatásos forra­dalmár, a maga korában szinte egyedülállóan hiteles és pon­tos elemzést ad a magyaror­szági eseményekről és azok mozgatóerőiról — művészi for­mában. gény egyik főhőse, önként áll a magyar ügy oldalára, és ön- feláJdozóan harcol a légióban, ugyanakkor rokonszenvvel fi­gyeli a magyarországi szláv rokonnépek sorsát is, és a légió többi tagjához hasonlóan, nem hajlandó a horvátok vagy a szerbek ellen fegyvert fogni. csak. Romantikába a magan­élet mozzanataiban csap 6.1 néhol a regény (pl. Andrzej és a hercegkisasszony szerelnie). S ha meggondoljuk, hogy a kor magyar irodalmában. Jó­kaitól egészen a közelmúltig, a szabadságharc roman tikul», idealizált ábrázolása uralko­dott, elmondhatjuk: Jez"— a. maoyar írók. előtt és helyett — elsőként: tett kísérletet Negy­vennyolc átfogó és elemző jellegű történelmi tablójának megalkotására. És el leéli is­merni : kísérlete sikeresnek mondható, tlven minőségben pedig egredülálló a magvait vonatkozású külföldi irodalmi művek között. B. Nagy Ernő Hová forduljunk ? Lapunk január 24-i számá­ban „Miért vettek szövetkeze­ti lakást?” címmel elütik jelent meg. A cikkre többen reagál­tak szóban, vagy írásban. Egyik levelet kivonatosan kö­zöljük: ..örömmel olvastam az Északmagyarországban a szö­vetkezeti lakásokról szóló cik­ket. Válóban olyan probléma ez, amellyel foglalkozni kelle­ne. Mi is szövetkezeti lakást vá­sároltunk Miskolcon, a Baross Gábor utcán. Nagy áldozatok árán befizettük az első össze­get és reméltük, hogy most már nyugodt otthonunk lesz. Nem ez történt. A lakás tető­zete beázott. Az építő vállalat garanciális javításban leverte, fel vakolta, lefestette. Egy hó­nap múlva ismét beázott. Min­denhová fordultunk, még a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz is, de csak nehezen, tudtuk el­érni, hogy ismét megjavítsák. Harmadszor is beázott Akkor már a, tetőt is megjavították, de olyan bura-vona után, anii­evi Da la József képkiállíiásáii Mezőkörcscleiii A mezőkövesdi járási rnűve- lődési ház rendezésében va­sárnap délelőtt. 11 órakor nyílt meg az ifjúsági házban Dala József Icépkiállítása. Dr. Papp Eoltán gimnáziumi igazgató meleg szavakkal méltatta Dala József művészetét, melynek országos elismerését jelentette az is, hogy az Országos Képző- művészeti Alap tavaly de­cemberben tagjai sorába vá­lasztotta a festőművészt. A ki­állításon egyébként a. művész legújabb munkáit, 18 olajfest­ményét és 10 tusrajzót állította U * T-Ta.idu Béla visszaemlékezé­seiben éppen a napokban utalt arra é lap hasábjain, hogy a Lévai- József Egyesület által !Ö36-baii megrendezett.' képző- művészeti kiállításon Dala Jó­zsef is részt vett. S most mű­vészi pályájáról faggatom őt, a Kiállítás megnyitását köve­tően, a cseröpkáiylia enyhe melegénél. —r öt-halszáz kép. rajz. ke­rülhetett ki kezem alól, ki tud­ná. pontosan számon tartan i. Hány kiállításon vettem részt? Hozzávetőlegesen sem tudom. Da ta József a huszas évek második felében került Mező­kövesdre. a gimnázium fiatal rajztanáraként. Azóta megsza­kítás nélkül itt él, tanít, fest és ír. Mit; jelentett annak ide­jén számára Mezőkövesdre ke­rülni? — Dunántúli származású lé­ién, bizonyos fokú viszolygás élt bennem, miután tanulmá- nyaimat befejezve, a mezőkö­vesdi gimnázium rajztanárává neveztek ki. Megérkeztem, de azzal a szándékkal, hogy amint lehet. igyekszem városba, „kul túrgócpontba” kerülni. Előbb csak kísérletként figyeä- tern e számomra' meglehetősen idegenül ható. más jellegű tág­ját és embereket. S aztán ■ ■ • egy életre itt ragadtam! Ké­sőbb mehettem volna Egerbe, Balassagyarmatra, de akikor már én nem akartam menni. Észrevétlenül összeforrott sor­som a mindennapi megélheté­sért hősi küzdelmét vívó ma­tyó néppel. Tudjuk, Dala József a tollal, is éppoly, biztosan forgatja, mint az ecsetet. Dala József hogyan látja e kettőstég értel­mét? — Sohasem állított dilemma elé. Egész jól megfér egymás mellett az ecset és a toll. Van­nak érzéseik és . gondolatok, melyeket' csak vonalakban és színekben lehet kifejezni, s is­mét mások, ami két csakszavak- ban lehet elmondani. Ilyenfor­mán tehát sosem, támad fe­szültség bennem e kettősség miatt A vajúdás kínja cs a kifejezés öröme mindkét eset­ben egyformán közeláll hoz­zám. S ismét körbejárják a kiállí­tási termet. Kiás Gyula röl beszélni se jó. Egész Szabadságunk ráment. A múlt év egyik napján a lakást vízben találtuk. Már a második emeleten is vödörrel szedtek a vizet. A bizottság megállapította, hogy a lefolyó cső szigetelése nem vol t meg­felelő. Bizottság bizottságot ért, bíróságra került az ügy, de mi. nem tud,tunic sehová fordulni, mert nem vagyunk jogi személyek. A döntésről se értesítettek bennünket, de a la­kást. negyedszer is levakolták, lefestették. Most ismét elfagyott a víz. A garanciális idő letelt, azt se tudjuk, kihez forduljunk. A havi 400 forinton kívül jelen­tős összegeket áldozunk a ja­vításra. Ez így nincs rendjén. Helyes lenne, ha a hivatalos szervek foglalkoznának ezzel a kérdéssel.” Haraszti József né Miskolc, Baross G. 1. A sátoraljaújhelyi kommt nisták mély megrendít less értesültek arról a szomorú hí röl, hogy Répásf József elvtál a munkásmozgalom régi ha cosa, hosszas szenvedés utá 06 éves korában meghalt. Élete összefonódott a műt kásság harcaival. A Tanács köztársaság idején aktívé reszt vett Sátoraljaújhely él tértek irányításában* majd. Tanácsköztársaság bukó! után Csehszlovákiába emigrál Visszatérése után .3 évre El laegerszegre internálták, ma rendőri felügyelet alá helye ték. | A felszabadulás után elsi ként szervezte Sátoraijaűjhl Jyen a pártot és annak halálai töretlen híve maradt A sátoraljaújhelyi pártb zottság saját halottjának t kin tette az plhunyta t. Tegn gyászünnepségen búcsúztak tőle, Városi íaitácstapk fogadóórái Február 7? Bartha £«ajosné. Sze­les utcái ált. Iskoífl. 17 órakor; Bánvölgyi Ferenc, ti., nyírjesi pártszervezet, 12 órakor; Cseh Gyula. Tapolca, Újjáépítés u. 8., 17 órakor: Orosr. György, Kun B. ti. 10., Gépipari Techn., 17 órakor; Szentgyörgyl Gyula. III. kér. t.a- nácsliáza. tanácsterem, 16 órakor; Vértesi György, IV., Park u. 4. I. cm., 17 órakor. Február 10: Csajághy János, Közdomb tj. 0.. 17 órakor; Szabó .József, SzcJcö U. 70., I. 13., H óra­kor. Február 11: KaJócsbal Istvánná, U., Marx* Karoly u. 100., m, cm., 17 órakor. Február Kiss Pálrió, MÁV-te­lep 36/4., 13 órakor: Nádler Vik­tort) <S, Széchenyi n, te., I. cm,* 17 lírakor, Február 1.1: Szegecz&r András. IV.. Vanczák J. u. 13., 17 órakor; Bajkó Imre, Ml., Tokaji F. u. 35.* Kormos György, Major u, 4., taz- Iroda, 16 órakor. SZÍN HAS MISKOLCI . N’EMZETI SZÍNHÁZ J-’ebruár 5.Amia-báJ (77, Ccehov- b ériét. Február,...6: A-nnarbál (7).' pethes­beriet. Február 7-: A?. ember tragédiája (7). Bérletszünet; Február 0: Don Quijote (7). Ma­dách-bérlet . Február 0; Anna-bál (3). Bérlet- szünet. Február ff: Don Quijote (fél 8). Katona-bérlet, 8.A MA KASZINÓ AZ Február 1—7: Nincs előadás. Február 8: Bekopog a szerelem (7). Bemutató. Február D: Bekopog a szerelem (7). A Magyar Rádió é& Televízió miskolci stúdiójának műsora Á megye életéből. Csúcsforgalom — ritka villa­mosjáratok. Főmérnök a mikrofon előtt. Shaw: Klarinét concerto. Az egészségügyi kultúra kérdé­sei. Sporthíradó. A nők életéből. Virágénekék. László Margit és Héti József ária- és dalestje SOKAN hangoztatják, hogy elvont, műfaj a dal, hogy en­nek az intim muzsikálásnak kevés híve van, aki azonban ott. volt szerdán este a Zene­művészet:!' Szakiskola hangver­senytermében, hogy két fővá­rosi művész magas színvonalú koncertjét, meghallgassa, nem csalódott. Nehéz kiválogatni műsoruk­ból azt;, ami a legjobban tel­ezett, hiszem valamennyi elő­adott szám színvonalasan, kul­turáltan szolalt meg. Talán mégis László Margit előadásá­ban Caccini olasz énekes és zeneszerző népszerű Amariili, Schubert, a nagy osztrák dal- fejedelem Der Neugierige című dalának megoldását emelném ki. A Te vagi’ a csend kezdetű Schubert dal László Margit egyik legsikerültebb produk­ciója volt az est folyamán. Nemcsak a mű hangulatát si­került tökéletesen átélnie, Visszaadnia, hanem egyenesen bámulatba ejtett bennünket hangjának a kifejezést szol­gáló csodálatos, lágy megfor­málásával, a magas piano hangok puha, bársonyos és mégis intenzív megszólal tatá­sával. Nagyon tetszett Liszt. Loreley című közismert dala is, melyet László Margit, cl- ményszerűen, nagyfokú muzi­kalitással oldott, meg. A sze­rencsétlen. ifjú tragédiája, aki uern tud a csábilő szirén hívá­sának' ellenállni, s ez egyben halálát is jelenti — egyetlen töretlen ívben emelkedett, a csúcspont, felé, s ezt zeneileg megoldani nem kis feladat. Érdekes színfolt volt műsorán Ravel Tnpalos és Habanera című dala. Thomas Mignon című operájából a polonaise magas technikai felkészültsé­gét is bizonyította. Két csodá­latos Brahms dalt is hallhat­tunk tőle ráadásként; a remeit színészi, készséggel előadott Kárbaveszétt szerelem című művet és' kedvenc dalát, á megejtő, lírai hangulatot árasztó Bölcsődalt. Réti József tenorjának hang- színe érdekes átmenet a lágy olasz és az erőteljes német hang között. Nagy átütőerővel rendelkező, mégis hajlékony, a legnehezebb feladatokat is ízlésesen, könnyedén megoldó, kt)Itúráit hang. Az o műsorát ban Beethoven: Adealide, Schumann: Wanderlust mellett talán a dalköltönek kevésstig ismert Richard Strauss néhány magáva Iragádóan előadott, da­lát említenénk meg. Igv első­sorban az Ajánlási, az Oh édes májuiyt és a Rtändchen-t. Egyik ráadásként, adott száma, Schubert A, türelmetlenség, szintén klasszikus példája volt a tökéletes művészi, eszményi megszólalásnak. DÉNES Erzsébet zongora- játéka több volt; mint. kíséret, együtt muzsikált az énekesek­kel, s a siker egyik részese. A két énekművész által elő­adott csaknem 40 dal nagy él­ményt jelentett! Az eredeti nyelven megszólaló kulturált művészi, társalgás (hiszen a Vontak bír. a lehető legközvet­lenebb volt), az a nagyfokú tu­dás és alázat, amellyel a mü­vekhez közeledtek, sokak szá-,. mára jelenthetett életreszóló barátságot a zenével, amelyet csak a. legnagyobb előadóktól kapunk meg. Berta. Péter A rádióaktivitás új formája Idáig ötfajta rátfióajctlvltőst ismert q. tudomány. Az első két. fajtát, az Alfa és Béta su­gárzást Rutherford fedezte, fel IS!)!)-ben. Ezt köpette a Gam­ma és a neutron sugárzás, va­lamint a. spontán maghasilás felfedezése, de 19i0 óla esen a téren üjqbb felfedezések nem születtek, Most az amerikai MeÓill sugárzástechnikai laborató­rium kutatói hatodik sugárzási fajtát fedéztak fel: a késlelte­tett proton sugárzást. A. McGill laboratórium, ciklo­tronjában szilíciumot, alumí­niumot, és más anyagokat bombázva figyelték meg a késleltetett proton sugárzást,. A. kutatók szerint a felfedezés­nek egyelőre nincs gyaltorlati értéke, csupán az. atomok szer­kezetének jobb megértéséhez járul hozzá. Február 14: GrifcovszM L.á*2J6ö I. kei*, tanács elnökség, 17 órako Hudecz Sándor, Patyolat Vállal kultúrterme, Győri-kapu, 17 érj . ji•: i-D'i > István, !., Jüat^bár E n., 16 órakor. Február 15: Néraetfe Margit, tnj kolcl erdészet, LádJ tíJrésjBte^ 16 órakor. Február 17: Sárközi Andor« Dayka G. u. 4., Kossuth Óimul y.ium, 16 órakor: Tóth Mád Nagyváthy u. .isk„ 17 órakor. Február 15: GylmesJ. Béla, t kér. tanács, X. cm. 19.. 14 órakd Ttáskí Sándor, PaJöczy ti, 27., órakor; Somlyai imréné, Oprefldi pártszervezet. Mane K. u.„ Vt ói kor. Február tik; Meze* AIája*, Ei csy-X8. u. 27., Petőfi kollégium, órakor; dr. Terplán Zénó, ®gy temváros, egyetemi dolgozók Wu ja, 16 órakor. eszakmagyakobszag A Hanm Rsoeíallsta Bitmkíapl Borsod megyei blsottsisáaek Eaf üószerkesstö: BárUSzJ Asdűf Ezerfcesrtőségi ÜHatolc. Tanácshág tér #. | Tdefonoiimol« Titkárság: 16-836. Kultdírvo«* 16-067. Ipari rovat: 16-036. Pártrovf 16-076. Mer.ögasdaság! rovat: rS-- Sport rovat: 16-049. Belpolitikai ;' vat, panasz ügyek: 16-flls. ( KlatSJat Bowod megyei lapkiadó Vfö, f. rclelö3 ízla'.’O: Bíró céior Kiadóhivatal, Kossuth utca Í3Ú Teieíoa: S8-18J. Terjeszti a oosta: , Kapható minden Borsod megy) postahivatalba.'., 4a -berilfiof !‘nde»ssám'! ÍS^JSS. i --------- --------' K észQlt » BoruodJ Nyomdába*,, Mb. vezetői Szűcs Andor a könib-vé! x hón qk alatt fiatalók. kopogtat­nak nálad. ne szólj rá­juk. hogj’ kívül, tágasabb. Nem busás fizetségért vették nya­kukba a falut. A művelődés, a kultúra küldetésében járnak, ahogy mondani szokták: ház­hoz szállítják a mindentudó könyvet, hogy ráérő idődben elszórakoztassanak. nevelje­nek. Szakmai műveltséged nö­velését a kor kéri rajtad szá­mon, a kor, mely sorsod jobb- rafordulásának nagy lehetősé­gével áldott, de ez a sorsfor­dító lehetőség csak a te mun­kád eredménye lehet. Munkás hétköznapjaid egyre szapo­rodó feladatait, csak akkor oldhatod meg eredményesen, ha nem elégedsz meg azzal a szakmai ismeretanyaggal, melyet' elődeid rádhagyomá­nyoztak. A könyv kevés pénz­ért, sok tudást szállít neked, tudósokkal társaloghatsz, ki­váló mezőgazdasági szakembe­rekkel, akik közkinccsé akar­ják tenni tudásukat. Akaratuk könyvben öltött (estet, mely mindaddig holt toké. amíg a boltok, vagy a könyvtárak nejen In porosodik, csak akkor lehet, a liidás- termelőerővé, sorsodat formáló közhasznú erővé, ha magadévá leszed ... Azért írtam e sorokat, mert a Mezőgazdasági Könyvhónap alatt, február havában fiata­lok ezrei kerekednek majd fel, hogy házról házra járva bebo­csátást kérjenek. Ne kellemet­len, hívatlan látogatóknak te­kintsük őket, hanem várva várt, kedves vendégeknek. Mint. mondtam, elsősorban nem fizetségért vállalták az al kai mi kön yvterj esztést, b a - nemo belső meggyőződésből, hoav hnsmos cselekedetet haj­tanak végre. A f öldmú veas zöve tkeaetek nem kereKkcd«?i érdekből, ad­ták magukat könyvterjesztés­re. A Mezőgazdasági Könyvhó­nap alatt mindössze 100 ezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyvet terveznek eljut­tatni a mezőgazdasági lakos­sághoz, elsősorban a szakmun­kásokhoz. Ez az összeg jelen­téktelen. hányada annak, amit egyéb könyvekből, elsősorban szépirodalomból havonként cl­#»­---------------------------------n% „Könyve sek" a falun ^ ír-—-—-——.... a dnak, Iiiszen havonta több mint hatszáz ezer forint áru könyv cserél gazdát, földmű- vesszövelkezeteinkben. S még­is azt tartják, ha tervüket si­ker koronázná, nafe'on elége­dettek lehetnének. A szak- könyvek iránti igény még ko­rántsem felel meg a kívánal­maknak. Csak helyeselni tehet azt. a törekvést, hogy minden ter­melőszövetkezet állandó pénz­ügyi alapot biztosítson mező­gazdasági szakkönyvek beszer­zésére. Illetékes szerveink jó­hasznú javaslata, hogy tsz- cink holdanként legalább egy forintot áldozzanak könyvre, ebből az összegből hozzanak létre termelőszövetkezeti mű­szaki könyvtárt. A kézi könyv­iár a szakemberek segítségére lesz maid a korszere termelés! .tudnivalók elsajátításában. Február 9-én, vasárnap há­romszáz mezőkövesdi KISZ- fiatal járja végig a mezőkö­vesdi lakásokat, kínálva a leg­hasznosabb ée legidőszerűbb kulturális portékát. aaófcn»| alak élettik mindéi ma p ja RV birkóznak a, mezőgazdasá! feladatok teljesüléséért. $z, rencsen. íebniár 16-án keli íw nagyszabású kön yvterj es lésre, inig Sátoraljaújhelyi 400 fiatal, elsősorban közéi iskolai tanuló veszi nyákaba1 várost. Nem sok. az a terjeíj tési 10 százalék, amit munkí jukért kapnak, nem is «a» csinálják, hanem mert megcj tették a szakmai lovábbfc,' lesz to; szükségét­A. pedagógusok sokat tehe nek a mezőgazdíusági könyvi Kikeres terjesztéséért. Az á! törők irányítása, a. hasznl módszerek olJBrjesztése az. feladatuk. Vannak ilyen rnó^ szerek. Az egyik községei nagy síkére van az úgyncV, ze tt „becs ületkosár-ak eiónaíj Lényege: az úttörők egy kost könyvet visznek házról házit A kosár egy napig időz cg egy családnál. A könyvek mf lett könyvjegyzék. Ids kassí Aid vásárolt a könyvből, 1 kasszába (eszi a pénzt, ha v( kuni kívánsága van, m.; könyvet, is akar vásárolni, íz jegyzi, s a földművesszövetkí zet. beszerzi neki a könyvé Még nem voll rá példa, hol a kasszában kevesebb E volna a pénz, M a már a mezőgazdaság: megkívánja a szakra műveltséget, ez is szafj ma. Fogadjuk szívesen kömre lelkes terjesztőit, ne el fiedjük él üres kézzel őkíj pontosabban eresszük el őkl üres kézzel, vegyük meg fölül n könyvet. De ne csak roeí vegyük, hanem forgassuk > olvassuk szorgalommal, s * így szerzett ismereteket a tol rnelés nűndennapjaiban had nősítsük, G. M. „Fent és lent”, két síicon fo­lyik a regény cselekménye, kétféle metszetet ad Jez a ma­gyar valóságról. Az egyik a nemzetközi arisztokrácia ma­gyar tagjainak köre, akik óva­tos, mindkét irányban biztosí­tott diplomáciával, vészelik át az eseményeket S ha a kettős kötöttséget megtestesítő sze- raélyek (Barkonyay herceg két j fia) életüket is adják — az 1 igazi hazájuk: a családi va- ■ gyón, érintetlen maradt. A másik szinten: a mesterlegé­nyek, a köznemesek, az értel- ! miségiek körében ugyanakkor hétköznapi, jelentéktelen, sőt komikus figurák nőnek törté- nclemíormáJó tényezővé, a le­gendás vörössipkás zászlóalj méltó tagjaivá. Ezt az aiaplíelyzelet, a ma­gyarországi viszonyokat ,iól is­merő író még más vonatkozá­sok bekapcsolásával is gazda­gítja. A legérdekesebb a nem­zetiségi kérdés, ' különösen a lengyelek és a magyarországi nemzetiségi ellentétek viszony­latában. Andrzej Rzeski, a re-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents