Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Szombat, 1964. február I. EgZAKMAGYARORSZÄG 3 i i As országgyűlés folytatta a költségvetés tárgyalását r (Polytalás a 3. oldalról.) frontmozgalom szerepe és ható­köre nő, s legfőbb feladata most az. hogv országépítő ter­veink megvalósítására mozgó­sítsa a dolgozó milliókat. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felsza­badult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokrati­kus fejlődés útján; Októberben lesz 20 éve, bogy hazánk földjére léptek a felszabadító Szovjet Hadsereg első egységei üldözve és verve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt. 1944. december 22-én ulakutt meg debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új. demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi ese­ményét: Magyarország teljes felszabadulásának 20. évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszke­ség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiába való! Legyőzve az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibá­inkat, végül is közel értünk a célhoz; a szocialista • Magyar- ország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondola­tát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végre­hajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ün­nepelhetjük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e cé­lok elérését szolgálja. Elfogad­va a költségvetést, képviselő- társaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszé­dét Kállai Gyula. Kántor Lajosné, Borsod megyei képviselő felszólalása Üzemi (apók kiállítása nyílt Miskolcon Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazá­ban pénteken kiállítás nyílt a Borsodban megjelenő üzemi lapokból. Több mint 20 táb­lán, ötletes elrendezésben mu­tatják meg a nagy ipari üze­mek lapjainak, többek között a Diósgyőri Munkásnak, az Ózdi Vasasnak, valamint a Borsodi Bányásznak terme­léssel, az üzemek mindennap­jaival foglalkozó cikkeit, bírá­ló riportjait, humoros karco- latait. Bemutatják a kisebb vállalatok, mint többek kö­zött az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, a Ke- lolbükki Erdőgazdaság szak- szervezeti bizottságai által ~Á Bodrogköz fejlődésének problémáit ismertette az or­szággyűléssel. Ez a vidék a felszabadulás előtt az ország egyik legelmaradottabb része volt, területének nagy részét nem is olyan régen lecsapolat- lan mocsarak borították. Az utóbbi másfél évtizedben itt is meggyorsult a fejlődés, sorra kigyulladt a falvakban a vil­lany, új iskolák épültek. Van viszont egy olyan prob­lémánk, amelynek sürgős or­voslásához kérjük az illetékes szervek segítségét, az pedig a Vízellátás — mondotta. Az utóbbi években 1,5 millió forintot költöttek a kutak fel­újítására, és ugyanekkora ösz- Gzcget új kutak létesítésére, a vízellátás azonban mégsem ja­vult. Műszakilag ugyan üze­melnek a kutak, vizük azonban többek között igen magas vas­tartalmúk miatt szinte ihatat­lan. A képviselőnő javasolta, bogy mielőtt újabb kutak fú­rásához kezdenek — ugyanis az idei tervben is szerepel többnek a létesítése — végez­zenek alapos kutatófúrásokat és hidrogeológiai vizsgálato­kat. mert a használhatatlan kutak építésével már eddig is jelentős összegek vesztek kár­ba. Ha pedig a talajrétegek­ben egyáltalán nein találnak I. _____ S—O---» H azánkba érkezeti líekszandr RanMcs A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására néhánynapos látogatásra pénteken hazánk­ba érkezett Alekszandr Ranko- Vics elvtárs, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság ölelnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága titkára, Ivan Gosn- ;iak. Gyúró Pucar, Jovan Ve- szclinov elvtársak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjai és Dobri- voje Vidics elvtárs, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja. A vendégeket Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső elvtársak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjai fo­gadták a Keléti Pályaudvaron. A vendégek fogadásánál je­len volt dr. Dusán Csalics. a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság budapesti nagykövete. Automata préspép betorte’emek gyártására A Miskolci Betonáru gyár bodrbgkeresztúri üzemének dolgozói nagy termelékenysé­gű automata présgépet készí­tettek a különböző beton épí­tőelemek gyártásának gyorsí­tására. A gép teljesen automa­tikus. minden munkafolyama­tot önműködően, maga végez, adagol, vibrál, présel, zsaluz, továbbítja a készterméket, s teljesítménye jóval felülmúlja az eddig általánosságban hasz­nált, hasonló _ berendezéseket. Egy nvolc, órás műszakon rél- dául 3200 B 00-as födémelem készíthető vele, míg a másfajta és sok kézimunkát igénylő be­rendezésekkel ufTvancnnyi idő alatt mindössze 350. a mennyi- Béffen túlmenő'''! ar úi készített termékek minősége Is i-U'1'. TT..— leskörű sablon cserével többfé­le építőelem, falazóblokk, fö- 'dém. termofor kéményelem léfHh állítható elő vele. egészséges ivóvizet, meg kel­lene kezdeni, legalábbis a na­gyobb községekben, a törpe- vízművek építését, és derítés útján a Tiszából biztosítani ivóvizet a. Bodrogköz lakossá­ga részére. * Számos képviselő mellett felszólalt még dr. Ortutay Gyula Bács megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos országgyűlés ülésszakáról kö­zöltük Tímár Mátyás pénz­ügyminiszter expozéját, is­mertettünk néhány felszóla­lást. Valaska László Borsod megyei képviselő beszéde után ebédszünet következett, majd felszólalt dr. Varga Paine Hajdu-Bihar megyei, Lacsán M;i Irály né Csőn grád megyei, Bevezetőben a miniszter a védelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963-ban elő­irányzott összegek felhaszná­lásáról és az idei előirányza­tok rendeltetéséről tájékoz­tatta az országgyűlést. Elmon­dotta, hogy tavaly tovább foly­tattuk hadseregünk korszerű­sítését. Tavaly a néphadsereg tagjai az elemi csapások elhárításán túl több mint egymillió munkanapot dolgoztak az iparban, a mezőgazdaságban, és 400 millió forint értékű mun­kát végeztek. A miniszter ezután megemlí­tette, hogy 19G3 végén a nép­hadsereg készletéből 1000 darab gépkocsit adtak át a mezőgazdaságnak. Beszélt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a szocialista orszá­gok s a békét óhajtó erők tesz­nek a háború elhárítására. A szocialista tábor katonái ereje a béke fenntartásának egyik legfőbb biztosítéka, döntő esz­köze annak, hogy mindenkit visszatartson kalandor lépé­sektől. Elmondta, hogy a kor­mány határozatot hozott, mely szerint a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a népgazda­sági tervekben előzőleg jóvá­hagyott előirányzathoz képest mintegy 300 millió forinttal csökkenteni kell. úgy, hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk. b arckészüli sé­günk színvonalát. A továb­biakban, a költyéevetős előké­szítése során kiderült, hogy újabb 150 millió forinttal le­hetséges az 1964. évi költség­vetési előirányzatot csökken­teni. A kénviselők nagy érdek­lődéssel hallgatták azt a beíe- 1 öntést, hogy az Elnöki Tanács határozata alánján a bevonulási korhatárt a korábbi 19 évről 18 évre szállították 1c. Az O'hhVi sorkatonai alsó korhatár 19 év volt. a gyakorlati ban azoalrn a sorköte­lesek 20. ólofévük betöl­tése után öltötték maguk­ra a katonai egyenruhát. Ez több vonatkozásban ellen­tétbe került a közösség és az állampolgárok egyéni érdekei­Tanácsának főtitkára. Dr. Aj- tai Miklós, az Országos Terv­hivatal elnöke a vita során ez- évi terveinkről, az ipar beru­házásairól, a mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólt. Az , ülés 1B óra 55 perckor ért véget. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja az 1964. évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslat vitáját. Mázi József budapesti, Sere- gélyi Józef Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Csa­bai Mihály Heves megyei és Kollár József budapesti kép­viselő. Ezután Pólyák János, az or­szággyűlés alelnöke Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszternek adta meg a szót. vei. A honvédelmi törvény há­rom évben szabja meg a sor­katonai szolgálati időt, tényle­gesen azonban ma is éppen úgy, mint a korábbi években, két évre hívják be a fiatalo­kat A tényleges szolgálati időt nem volna célszerű felemelni, sőt, há lehetne, helyesebb lenne azt csökkenteni. Ezért az a célszerű megoldás, hogy a kö­zépiskolát és technikumot vég­zett fiatalok is teljesítsenek katonai szolgálatot, főiskolai tanulmányaik megkezdése előtt. Gyakorlatilag azok, aki­ket felvesznek főiskolára, illet­ve, akik a középiskola elvég­zése után szakmát tanulnak, a középiskola elvégzésével nagy­jából egy időben kerülnek so­rozásra. Azoknak, akik tovább ta­nulnak, és akiket egyc­emelkédett szólásra. A képviselő a műtrágya- gyártás növelésének lehetősé­geiről szólva elmondta, hogy a fejlődés egyrészt a kon­centrált, hatóanyag-tar­talmú, másrészt az úgy­nevezett „nyomelemeket” is tartalmazó műtrágyák előállítása felé tart. A Borsodi Vegyikombinát jelenleg 25 százalék nitrogén tartalmú műtrágyát gyárt, de sem különösebb beruházást, sem különösebb nehézséget nem jelentene a 34—34,5 szá­zalék nitrogén termékekre való áttérés. Ebben az esetben 1 tonna nitrogén előállítása kö­rülbelül 102 forinttal .csökken­ne, amely évi 4 és fél — 5 millió forint megtakarítást eredményezne. Ily módon csökkenteni’ lehetne az import­papírból készült nátronzsák felhasználását, és csökkenné­nek a fuvarköltségek is. Egy­úttal arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a bizton­sági előírások legfeljebb 40(1 szerkesztett üzemi híradókat is, amelyek elsősorban a mun­kavédelemmel, a vállalatok te­vékenységével foglalkoznak. A kiállítást Nagy Zoltán, a Borsod megyei Pártbizottság munkatársa nyitotta meg, majd a legjobban szereplő szerkesztőségeknek jutalmat adtak át. Az os’s&ággyűlés csütörtök délutáni munkája A január 30-án kezdődött Ollári István Borsod megyei képviselő lemre, főiskolára felvesz­nek, a művelődésügyi miniszter rendelkezése biztosítja a következő cv őszén induló évfolyamon a helyet. Tehát 'bevonulnál; katonai szolgálatra, s ha egy esztendőt leszolgálnak, olyan időben sze­relik le őket, hogy egyetemi tanulmányaikat megkezdhes­sék. További katonai kiképzést részben az egyetemi tanulmá­nyok alatt, részben az egyetem befejezése után kapnak. Jelen­tős részük tartalékos tiszti ki­képzést leap. Az új rendelkezés annak az elvnek érvényesítése, hogy a tanulás ne szakadjon meg. Tla például valaki 18 éves korára nem fejezi be a középiskolát, vagy a szakmunkás tanfolyamot, annak befejezéséig szol­gálathalasztást adnak. Ezután a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy az alacso- nvabb korhatárra való áttérés több éves folyamat. Aki álta­lános és katonai szakorvosi vé­lemény szerint egészségi szem­pontból 13 éves korában nem tud bevonulni, szolgálathalasz­tást kap. A javaslattal kapcso­latban szinte egyöntetű a pe­dagógusok. az ipari, a gazda­sági vezetők és a meghallga­tott fiatalok helyeslése. A nagy tapssal fogadott be­széd után tonna ilyen típusú műtrágya raktározását engedélyezik. A zavartalan termelést te­hát csak az igényeknek megfelelő folyamatos va- gonoUátás esetén lehel biz­tosítani. Mindezek figyelembe vételével mérlegelni kell, hogy az eddig meglehetősen rapszodikusan küldött 18 ono vagon helyett célszerű a 10 000 vagont, folya­matosan biztosítani. A képviselő a továbbiakban elmondotta, hogy a harmadik ötéves ten' során csaknem 11 000 tonna kapacitású PVC feldolgozó üzemet kell mun­kába állítani. Ezeket az üze­meket legcélszerűbb lenne közvetlenül a gyártó üzem, a Borsodi Vegyikombinát mellé telepíteni. Ez a munkaerő he­lyes elosztását és a szakember utánpótlást is jelentősen meg­könnyítené. Végül Mohácsi Imre Szolnok és dr. Schnitzler József Hajdu- Bihar megyei képviselő szólalt fel, s ezzel véget ért az ország- gyűlés ülésszakának csütörtöki munkája, Czinege Lafas honvédelmi miniszter felszólalása Mezőgazdasági könyvhónap I mmár hagyomány, hogy ■ minden év februárjá­ban megrendezzük a Mező- gazdasági Könyvhónapot. A könyvhónap megrende­zése ugyan rendszeres, de mégsem hozták meg a kívánt eredményt. A statisztika ugyanis. kellemetlen képet mutat. 1960 és 1963 között a szakkönyv-kiadás példány­száma 500 darabbal csökkent, több könyvből így is elég sok található még a boltokban. Ez azt mutatja, hogy a szak­emberek és a szakmunkások kevés szakkönyvet olvasnak. A februári Mezőgazdasági Könyvhónap feladata, hogy segítse az átszervezés utáni legfontosabb feladatot, a mezőgazdasági termelés fej­lesztését, a termelés színvo­nalának emelését. A kormány által a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátott anyagi és műszaki támogatás csak megfelelő szaktudással és hozzáértéssel érheti el n népgazdaságikig kívánt ha­tékonyságot. A Mezőgazdasá­gi Könyvhónap író—olvasó ta­lálkozói, ankétjai felhívják a figyelmet a szakfolyóiratok és a szakkönyvek olvasására, valamint az abban foglaltak hasznosítására. A szaktudás gyarapítását épp oly társa­dalmi üggyé kell tenni, mint a mezőgazdaság átszervezését. frA mezőgazdaságnak az 1964. évben 4—5 százalékkal többet kell termelnie 1963- hoz képest. Kedvező időjárás­sal ez túl is teljesíthető. A technikai fejlődéshez 10,5 milliárd forintot biztosit a népgazdaság, 13 százalékkal többet, mint tavaly. Mindez nagy felelősséget ró a mező- gazdaságban dolgozókra. 65 000 traktor lesz, továbbá ÜOO 000 erő- és munkagép. Nemcsak az a fontos,! hogy kiképezzük a traktorosokat, hanem arról is gondoskodni kell. hogy ott maradjanak és munkájukkal segítsék a ter­melőszövetkezet eredményei­nek fokozását­Közismert, hogy a kémia betört a mezőgazdaságba. Nemcsak egyszerű áruisnie- retre van tehát ^züksége a vezetőknek és a különböző vegyszerekkel dolgozóknak, hanem ismerni kell a tábla- törzskönyvet és a baleset- védelem feltételeit is. fi szakmai hozzáértés “ döntő követelmény, a termelésfejlesztés fontos eme­lője. Sok helyen ismerik fel jelentőségét az áru előállítá­sában és a jövedelem növe­kedésében is. A jó szakember a leggazdaságosabb „felszere­lés”. A mezőgazdasági szak­emberekre tehát nemcsak a termelésben, hanerri a tsz- tagok szakmai ismereteinek bővítésében is sok tennivaló hárul. A nagyüzemi gazdálko­dás szemlélete és ismeret- anyaga a term elősző vetkezeti parasztság széles köreiben még hiányzik. Ez esetben ugyanis nem beszélhetünk még apáról fiúra örökölt ha­gyományról. Nincs más ten­nivaló, mint az új ismerete­ket tanfolyamokon, a legkü­lönbözőbb szakfolyóiratokból és szakkönyvekből elsajátíta­ni. A szakmai műveltség színvonalának mércéje a szakirodalom iránti igény és érdeklődés is. Sajnos, hiba meg, hogy a különböző tan­folyamok nem adnak ismere­tet a szakkönyvek használa­tára. A jövőben erre is ügyel­ni kall. Némelyik faluban már több szakmunkást találunk. Tiszalúcon például több mint százat. Ilyenformán tehát fa­lun is elfogadott, hogy a ms­Az előrehaladás minden évben tapasztalható, de van­nak olyan nyugtalanító je­lenségek, amelyele azt köve­telik, hogy tervszerűbbé kell tenni a szakképzést. Sok he­lyen drága a beruházás, a gépeket szakképzett emberek nélkül üzemeltetik. tehát egyes munkahelyeken még nincsenek olyanok, akik is-, mernek a . szükséges tudni­valókat. Az volna az egészsé­ges, ha a szövetkezetbe érke­ző gépeket, vagy a gyümölcs­ös szőlőtelepítés kezdetét már kiképzett szakmunkások vár­nák. A zárszámadások tárgya- lása * megyénk szövet­kezeteiben is megkezdődött. A tervkészítés előtt vagyunk Jó volna, ha a szakember- képzést nem úgy tekintenék, hogy a tervdokumentum ezen rubrikáit is ki kell tölteni, hanem összhangban lenne az idei termelési tervvel és a gazdaság fejlesztésével is. Ne a legjobban ráérő embereket küldjék tanfolyamra, hanem a legrátermettebbeket. Most például megyénkben n'agyon sürgős mintegy 300\ traktoros kiképzése. A növénytermelő szakmunkások közül toboroz­hatjuk őket. A növényterme­lésben dolgozóknak ugyanis elöbb-utóbb traktort kell tud­ni vezetni. N agy a mezőgazdaságban dolgbzók felelőssége, mert egyre jelentősebb fel­adatokat. kell megoldani. A kormányzat növeli a termelő- szövetkezetek anyagi, műsza­ki alapját, ezzel egy időben a termelőszövetkezet feladata az, hogy gondoskodjon az emberek általános és mező­gazdasági Szakmai ismeretei­nek bővítéséről. A párt agrár- politikájában érvényesül az anyagi érdekeltségi elv. Ez növeli a termelési kedvet, amely a további gyorsabb ütemű előrehaladás ösztönző­je lesz. A kihelyezett mező- gazdasági szakemberek jöve­delme nagyon tiszteletre­méltó. sok helyen már a szak­munkások több tudását is anyagiakkal honorálják. Mindennek ösztönöznie kell a mezőgazdaságban dolgozókat ismereteik bővítésére. 1964. évben a magyar me­zőgazdaságban körülbelül zögazdaság is szakmunka. A szakmunkást, ha még nem is mindenütt, de kezdik meg­becsülni. . A könyvhónap al­kalmas arra, hogy a könJH'- terjesztés és a szakmunkások megtalálják egymást. Kettő­jükön' múlik, hogy tartós kö­zelségbe keriilnek-e egymás­sal. A tanulás ízére egyszer rájött ember megtalálja a módját annak, hogy a tan­folyam befejezte után mikép­pen gazdagíthatja ismereteit. A szakmunkásoknak érezniük kell, hogy az oklevél meg­szerzésével néni fejeződött be a tanulás. A tudomány termelő erővé vált, és aki lé­pést akar tartani a korral, annak rendszeresen tovább kell tanulnia. Az idei Mezőgázdásági Könyvhónap célkitűzése, hogy ahol az anyagi feltétel és. az igény is megvan, segíteni kell az üzemi kézi könyvtárak létrehozását. Egyetlen mező- gazdasági szakember sem ál­líthatja, hogy minden a fejé­ben van.' De ezen túlmenőén a mezőgazdasági termelés, a technika és a tudomány gyors ütemű fejlődést újabb módszerek alkalmazását te­szik lehetővé. Ezeket meg­ismerni elsősorban folyóira­tokból és könyvekből lehet. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár segítségére lesz a termelőszövetkezeteknek abban, hetgy a legfontosabb 80—100 könyv beszerzését ajánlja. A közművelődési könyvtárak dolgozói pedig abban legyenek segítségére a Termelőszövetkezeti tagoknak, hogy sajátitassák el a rend­szeres könyvhasználat rrlöd- szereit. A szocialista munkáver­” seny nemcsak a terme­lés eredményeinek növekedé­sét segíti, hanem a résztvevők azt is vállalják, hogy szakmai ismereteiket bővítik. A Mező- gazdasági Könyvhónap min­den bizonnyal az ő számukra is hasznos útmutatást ad. Beffyi fi*

Next

/
Thumbnails
Contents