Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

KÖfcY'.'TÁft • í Q K <i>,-> ' ■ - ft**'' § ^Hág proletárjai, egyesültetek? .% MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZO t TSAGANAK LAPJA A KISZ védnökségével XX. évfolyam, 28. szám ÄRA; 50 fillér Kedd, 1984. február 4. Fegyelniezeííebben, takarékosabban! A ki az elmúlt napok során figyelmesen tanulmá­nyozta az országgyűlés munkájáról szóló tudósításo­kat, különösen az 1964. évi ál­lami. költségvetés, vitáját, jo érzéssel állapíthatta meg. pai- i.amentünkben egyre inkább a költo-álmodta „hozzáértő dol­gozó nép okos gyülekezetéhez méltó módon „hányják-vetik meg végre jobb sorsunk” - - • ~ Bizonyára másoknak is szem­betűnt az ország helyzetének reális, tárgyilagos értékelése; a szocialista építés sikereinek, «kiült évi munkánk eredmé­nyeinek szerény vázolása és még , inkább az ország háztar­tásának, ez évi gazdálkodásunk rendjének, költségvetési szám­adatainak 'felelősségteljés ki­munkálása. Második ötéves tervünk ne­gyedik esztendejében járunk. A tervéi' célkitűzései ismerete­sek: 6—7 százalékkal akarjuk növelni a nemzeti jövedelmet; ehhez az iparban 7. a mezőgaz­daságban 4—5 százalékkal kell emelni a termelést, mintegy S.6 százalékkal a munka ter­melékenységét, javítani a ter­melés gazdaságosságát és a gyártmányok minőségét. 7.4 százalékkal több mezőgazdasá­gi eredetű terméket szándéko­zunk felvásárolni, mint tavaly, s a terv szerint tovább nő a la­kosság életszínvonala is; mint­egy' 3 százalékkal emelkedik a béí-ből és. fizetésből élők reál- jövedelmed á termelés tervezett növekedésével . összefüggésben hasonlóan Kő a parasztság jö­vedelme is. Állami erőből 23 ezéiV magánerőből (nagyrészt állami ’ támogatással) további 30—35 ezer új lakást akarunk éníteni. Bővíteni akarjuk a ke­reskedelem üzlethálózatát, több. új. korszerű üzletet, áru­házát. éttermet akarunk meg­nyitni. Összes beruházásunk mintegy 45 milliárd forintot tesz ki. Ezek persze csak a leg­fontosabb tervszamok, de ezek­ből is érzékelhető, hogy az idei ten' az ország közös boldogu­lásának nagy munkaprogram­ja. • Államháztartásunk 'költség- vetése szoros összefüggésben van 1964. évi terveinkkel. Tu­lajdonképpen annak pénzügyi vetülete, amely éppúgy, mint a terv, számol a realitásokkal. Kiadási-beruházási oldala fel­tételezi a bevételi oldal csorbí- tatlanságát; a tervezett nemze­ti jövedelem előteremtését, vagyis az 1964-re tervezett új értékek hiánytalan előállítását, a' fegyelmezett, pontos munkát a népgazdaság minden ágában, a takarékos gazdálkodást. . költségvetés bevételei- A nek fő összege 92.9 mil- liárd forint, az előző évi teljesítésnél 8,5 milliárd forint­tal több. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai is,.»melyek közül ügyeimet ér­demel. hogy az állóalapok bő­vítésére fordított összeg mint­egy 3.0 százalékkal, és a lakos­ság forrasztási alapjára fordí­tott összeg is körülbelül 4.5 százalékkal nagyobb, mint az előző évi. — „Államháztartásunk 1964. jjjpi előirányzatai mögött reális, de nem könnyű feladatok van­nak” — mondotta beszámoló­jában a pénzügyminiszter. La a költségvetés számol azzal, hogy a vállalati, a szövetkeze­ti befizetések, és más bevé­teli források is hiánytalanul a kormány rendelkezésére áll­nak majd. Ezek képezik a ter­vezett beruházások, létesítmé­nyek, a lakosság anyagi, kul­turális, egészségügyi és szoci­ális körülményei fejlesztésé­nek alapjait .Vagyis, a terv és a. költségvetés realitása első­sorban a fegyelmezett, jó mun­kára okos, ésszerű gazdálko­dásra épül. Erősen hangot kapott a költ­ségvetési vitában az a köve­telmény is. hogy a beruházá­sok során, valamint a vállala­tok és intézmények gazdálko­dásában az eddiginél szigorúb­ban alkalmazzuk a takarékos­ság elvét. A kormány takaré­kossági intézkedéseket dolgo­zott ki, melyek szerint a vál­lalatoknál és a közületeknél a létszámot a tervezettnél kisebb mértékben szabad növelni és a ''beruházásoknál, a közületi kiadásoknál az eredetileg ter­vezettel szemben megtakarítá­sokat kell elérni. Fegyveres testüleleink máris 450 és to­vábbi 150 millió forint meg­takarítását jelezték, s az utób­bit a kormány költségvetési tartalékként fogja kezeink A terv és a költségvetés vég­rehajtásának egyik leefonto- sabb feltétele a vállalati be­vételek fokozása. Így természe­tes. hogy valamennyi üzemnek és vállalatnak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítania az önköltség csökkentésére és különösen a munka termelé­kenységének növelésére. A munkafegyelmet illető­en is helyénvalók azok a megállapítások, ame­lyekről ezzel kapcsolatban Tí­már Mátyás szólott: az ország- gyűlés legutóbbi ülésén. Hogy tudniillik; A dolgozó emberek nem egyformák. Egy részük maximális teljesítményt nyújt önmagától, mások átlagosan dolgoznak, van azonban sok olyan is, aki a munkavégzés dolgában nem dicsekedhetik valami, -nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek ha­tározottabban kell eljárnia: ha a névelőmúnku. az anyagi elő­nyök megvonása nem vezet eredményre, végső sörön az el­bocsátástól sem szabad vissza­riadni. A munkafegyelem erő­sítése a dolgozók döntő több­ségében pozitív hatást vált ki, a munkások és alkalmazottak zöme nem nézi jó szemmel a ..lógósokat”..; Ezekre a gon­dolatokra egyébként Kádár elvtárs is felhívta már figyel­münket; a Népszabadságnak karácsonykor adott interjújá­ban. — A borsodi tapasztala­tok is sokrétűen bizonyítják, hogy a legtöbb üzemben, tsz- ben és intézményben van még javítanivaló a munkafegyelem erősítésében, amely egyik tar­taléka a terv. a költségvetés megvalósításának. A szerve­zettség és a fegyelem javításá­hoz viszont nagyobb segítsé­get kell adni a részlegvezetők­nek. a művezetőknek és a cso­portvezetőknek. Sok a tennivaló a mezőgaz­daságban is. Megnyugtató vi­szont. hogy7 a mezőgazdasági beruházásokra 1964-ben a költségvetés 10.5 milliárd fo­rintot., az összes beruházások 23 százalékát irányozza elő. Ez is, és a falunak nyújtott sok­oldalú segítség, nem kevésbé a termelőszövetkezeti parasztság szorgalmas munkája biztosíta­ni íogja, hogy 1964-ben előbbre lepjünk a termelőszövetkezetek megszilárdításának, gazdálko­dásuk fejlesztésének útján. További lehetőségek nyílnak a szocialista országokkal a KGST keretében folytatott gaz­dasági együttműködés fejlesz­tésében is, iparunk és mező- gazdaságunk számára. N em nehéz megállapítani, hogy 1964. évi tervünk költségvetésünk végső célja népgazdaságunk erősíté­se. az életszínvonal növelése és a további fejlődés feltéte­leinek megteremtése. Célkitű­zéseink, feladataink nagyok, de népünk világosan látja, hogy megvalósításukért érdemes szorgalmasan és fegyelmezet­ten dolgozni, érdemes okosan, céltudatosan és az eddigieknél is takarékosabban, a jó gazda módján gazdálkodni. Másfélmillió forint története Gyermek- és ifjúságvédelem A szálló időben Kés és villa Nézelődve Megnyílt Mezőgazdasági Könyvhónap A KISZ védnökséget vállalt a TVK és a BVK építésénél. A TVK-ban 8S» a BVK-ban 34 ifjúsági brx- eád alakult, közülük IS már elérte a megtisztelő „szocialista" címet. A TVK szocialista brigádjai többek között elliatároz.ták. hogy az építési tervet két hónappal megrövidítik. Képünkön: Terboes Bertalan ifjúsági brigádtag a marónátron üzemrészben. Felajánlások a Tiszai Vegyikoibinátban A Tiszai Vegyik'ombi nátha« jo ütemben huiadnmí a szere­lési munkák. A brigádok lendszeresen felajánlásokat tesznek egy-egy fontos munka elvégzésére, és azokat időre mindig, teljesítik. Sok brigád már hazánk felszabadulásának évfordulójára április 4-re ké­szül. A VERTESZ dolgozói kö­zül például Zelei József cso­portja ebből az alkalomból fel­ajánlotta, hogy az I. gázkomp­resszor kábelnyomvonalának és földhálójának elkészítését március 15 helyett március 10- re befejezi. Ez a brigád a II. gá Lkom presszói - hasonló mun­káit is határidő előtt elvégez­te, a III. gázkompresszom á 1 pedig azt vállalta, hogy a jú­niusi 30-i határidőt négy nap­pal előbbre hozza. Hasznos füzetet jelentetett meg a KISZ Borsod megyei bizottsága Irányelvek és módszerek címmel kellemes külsejű fü- ■zet látott napvilágot a KISZ Borsod megyei ' bizottságának gondozásában. Figyelemre­méltó útmutató ez a könyv mindazok számára, alak az if­júság politikai, gazdasági, kulturális szemléletének gya­rapításán fáradoznak. A KISZ nevelési irányelvei külön fejezetet kaptak a füze­ten belül. Az ifjúság helye a társadalomban és a munka frontján — színes tördelésben jelenik meg a könyv lapjain; bőséges és körültekintő szer­kesztésben tudomást szerez­hetnek fiataljaink a különbö­ző versenymozgalniafcról, ezek­nek feltételedről és a díjakról, jutalmaiéról. Erénye még a tűzetnek, hogy a KISZ általános problémáin belül Borsod megye helyi sa­játosságai, feladatai, célkitűzé­séi szerepelnék zömmel. Ilyen értelemben útmutató aseb- könyvneik is kitűnő esz a kiad­vány. Bőséges helyet szentelték a könyv szerkesztői a falusi KISZ -szervezetek feladatainak meghatározására. A füaeitet fényképeik, módszertani tütrms­Sz. Tóth Gyula csoport ja azt ajánlotta fel április 4 tisztele­tére, hogy a víztisztító beren­dezés lakatos és .szeictinderes munkált; március1 -30. • helyeit március 20-ra készíti' el.' Ha a Tiszai Vegyikombinát minden brigádja hasonlóan szép felajánlásokat tesz, és tel­jesíti is, akkor nem lesz aka­dálya annak, hogy a vegyi­kombinát ez év második ne­gyedévének végére megkezd­hesse a pröbaiizeanelést. Szirmai isi van elvtárs a Don Quijote bemutatóján Szombaton a Miskolci Nem­zeti Színház bemutatta Lunu- csarszkij Don Quijote című ironikus tragédiáját. A mű magyarországi ősbemutatóján megjelent. Szirma*. István, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Kíséretében volt dr. Bodnár Ferenc, a párt Bor­sod megyed bizottságának első titkára. Az érdekes vállalko­zást megtekintette G. 1. Tura- janica, a szovjet nagykövetség tanácsosa. A Színház- és Film- művészeti Főiskola újonnan Tíz éve varos 'Kazincbarcika Csépányi tájon Jfevtók egészjük itó. 1951-ben kezdték meg a Bor­sodi Vegyikombinát, a Köz­ponti Szénosztályozó, a Borso­di Hőerőmű, valamint a ka­zincbarcikai Békeváros építé­sét. Az egykori szántóföldeken hihetetlen gyorsasággal gyár­óriások és lakások emelkedtek. A gyors ütemű fejlődés le­hetővé tette, hogy 1954. febru­ár 1-el a Minisztertanács el­rendelte Kazincbarcika város­sá nyilvánítását. Néhány hét múlva. 1954. március 20-án ünnepélyesen megalakult a városi tanács. A tizedik évforduló, az ünnep egyúttal számvetést is jelent. Visszatekintünk eredménye­inkre, hibáinkra — s már előre is nézünk: további tennivalók várnak. A fejlődés illusztrálásául ime csak néhány adat: ma már 5496 lakás van Kazincbarci­kán. s a város állandó lakói­nak száma 22 ezer. Tíz év alatt 44 általános iskolai tanterem, modem vegyipari technikum épült itt; átadtak két, egyen­ként 75 férőhelyes, napköziott- hömos óvodák valamint egy 40 és egy 60 férőhelyes bölcsődét A második ötéves terv végéig közel 1500 újabb lakást, 12 tantermes általános iskolát, egy gimnáziumot, felsőfokú vegyipari technikumot, óvodát és bölcsődéket építenek majd a városban. I 1965-re befejeződik egy kor­szerű, 440 ágyas új kórház épí­tése. Jelentősen javul majd a SíjeresiípdekTQi áru^átóe is, idén és jövőre több iránt 1500 négyzetméter alapterületű ke­reskedelmi létesítményeket adnak át. A tervek között sze­repel a lakosság régi vágyá­nak megvalósítása; strand és vidámpark építése a városfej­lesztési alapból. társadalmi munka segítséggel. Jászay Dénes vb-titkar kinevezett főigazgatója, Nd&Ás- dy Kálmán ezúttal tanári mi­nőségben volt. jelen; Jurtát László (a Don Quijote rendező­je) diploma-rvandezését jött megtekinteni. A nagy érdeklődést; itivást*» ősbemutatón nagy számban jelen voltak még megyénk és városunk párt-, gazdasági, kul­turális irányítói. ■. Megkezdődtek a népfrontbizottságok válasz tégy ülései Az elmúlt napokban a me­gye községedben, varosaiban megkezdődtek *, népfrontbi- zottságok vMasztógyűlései. Ál­talában mindenütt szép szám­ban gyűltek össze a választók, hogy az elmúlt négy év tapasz­talatairól, valamint a követke ző évek feladatairól szóló be­számolók után szavazzanak, vagy ellesi véleményt;. mond jó­nak a jelöltekről. Eddig csak­nem harminc helységben <as> toítak népfront-gyűlésit, . X tervek szerint február 25-ig minden küldöttet megválaszta­nak a megyében. Nem ragadós az emberek keze T iszakarádon.. a moziteremben ültünk. Hallgattuk a Tiszapart Tennelöszövetkezet mezőgazdászának be­számolóját a premizálásról. Sorolta vég nélkül, hogy miért mennyi prémium járt. Egyszer csak a mezőőrökre került sor. — A mezőőrök prémiuma annak as értéknek tíz szá­zaléka, amit el akartak lopni, de ők a zsiványt elfogták — mondta a mezőgazdász. Mindenki figyelt és várt., hogy mondjon összeget is. Azaz tudni kívántuk: mennyi prémiu­mot kaptak a mezőőrök? De erről.nem szólt a krónika. Valaki aztán közbeszólt: — Mennyi hát a prémium,? — Semmi — felelte a mezőgazdász. — Mezőőreink nem fogtak zsiványt. Ejnye-bejnye — gondoltam. —, miféle mezőőrök lehet­nek itt, ha még a prémium se kell nekik. Mert. ugyebár azzal a. bizonyos tíz százalékkal a mezőőröket érdekeltté kívánták tenni a zsiványok elfogását illetően. Őrködtek is azok szorgalmasan, de zsivány csak nem került hurokra. Gyámoltalan emberek — véltem —, ha kerek egy esztendő alatt még egy zsiványt se tudtak fogni. Mondtam is as el­nöknek a közgyűlés után: — Le kell váltani ezeket a mező­őröket. — Nem kell — nyugtatott meg az elnök, — Jól őrköd­lek azok, de mit csináljunk, ha nálunk senkinek se ragadós « i. , i. ,,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents