Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

3 E^AKMAGYARORSZAG Szerda, 1964. február MBMBgMBBBMB—a—i Az Osztrák Néppárt Klaust jelölte kancellárnak tvorbach hivatalosan bejelentette lemondását Heves vita a miniszteri jelölésekről Két falu, amely alig tesz ki egyet Hétfőn, az esti órákban ért véget a7. Osztrák Néppárt ve­zetőségének tanácskozása, ame­lyen —- amint előre látható volt — a. lemondott Gorbach he­lyett Josef Klaust jelölték a kancellári tisztségre. Bár a kiadott közlemény sze­rint Klaus jelölése egyhangú volt, a kiszivárgott értesülések szerint többen tartózkodtak a sza­vazástól. Nagy vita volt a párt kormány­pozícióinak kiosztása körül, Egy mondaton KUBA forradalmi kormánya *<-. figyelembe véve, hogy az ; Egyesült Államok kormánya kötelezte magát a jogtalanul elfoglalt hajókról zsákmányolt kubai nemzeti zászlók vissza­adására, -r- visszaszolgáltatta azt az amerikai halászhajót, »melyet . D. . Cycby vezetett a havannai kikötőbe. CSEI CE-MTN, a Kínai Nép­köztársaság budapesti ’ nagy­követe kedden este vacsorát •adott a kínai tavasz ünnepe al­kalmából. AZ ..AMERIKAI külügymi­nisztérium hétfői bejelentése szerint bizottságot alakítottak „az Egyesült Államok dél-vi­etnami politikájának és had­műveleteinek koordinálására”. A TŰRÖK hatóságok hétfőn ette hivatalosan is vádat emel­tek Mesut Suna ellen, aki pén­teken merényletet kísérelt meg Inönü miniszterelnök ellen. MEGKEZDTE munkáját az ■ Afrikai Egység tanácsának ülésszaka. Zc-íáii aHan^ábara nines lénvsges változás . A budapesti urológiai kli­nika közleménye szerint Hor­váth Zoltán állapotában nincs lényeges változás. Szívműkö­dése változatlanul jó. • X, ahol a legkülönbözőbb csopor­tok érdekei csaptak össze. A néppárti kormányfrakció összeállítása körüli csatározá­sok. s a nagy vita után szüle­tett személyi döntések arra mutatnak, hogy bár a párt ko­rántsem sorakozik fel egysége­sen a Klaus és Withalm főtit­kár vezette szélsőjobboldali „reformisták” mögött, Klausók- nak minden esetre sikerült megszabadulniok több olyan prominens politikustól, aki le­galábbis fenntartással fogadta a „keményebb” irányzat hata­lomra kerülését. A Raab—Figl-féle mérsé­kelt irányzat hívei nyiitan kifejezésre juttatták, hogy csak a pártegység fenntar­tása érdekében egyeztek bele a kormányfrakció át­alakításába. Az új lista mindenképpen kompromisszumra utal: több, viszonylag fiatal és a szélesebb közvélemény előtt ■ szinte tel­jesen ismeretlen politikus ke­rült előtérbe, akiknek egy eset­leg ‘ rövid életű kormányban nincs vesztenivalójuk.“ Alfons Gorbach kancellár kedden délután hivatalo­san is benyújtotta lemon­Butler angol külügyminisz-’ tér elnökletével kedden dél­előtt ismét összeült a genfi le­szerelési értekezlet. Az érte­kezlet napirendjén az általános és teljés leszerelés kérdése áll. .Butler a tanácskozás meg­kezdése előtt megbeszélé­seket folytatott több kül­döttség’ vezetőive!, köztük Carapkinnal Is. A keddi ülés első felszólaló­ja is az angol külügyminiszter volt. Butler beszédében vég­eredményben. elutasította az általános és teljés leszerelés­ről előterjesztett új szovjet ja­vaslatokat, ugyanakkor lelke­elé számottevő akadályokat .gördít az Osztrák Szocialista Pártnak az az álláspontja, hogy mivel a. kormányválságot a Néppárt belviszálya idéz­te élő, a kormány szocia­lista tagjai Gorbach le­mondását nem tartják ma­gukra nézve is kötelező­nek. Az Osztrák Szocialista Párt vezetősége kedden tanácsko­zásra ült össze. Politikai meg­figyelők véleménye szerint \ a Néppárt és a Szocialista Párt vezetőinek hosszas tárgyalásá­ba van. kilátás és csak megfelelő komprom misszurn elérése esetén kezdheti meg a megalakítandó Klaus-kormány a gyakorlati munkát. Az AFP hírügynökség jól­értesült forrásokra hivatkozva közli, hogy Makariosz ciprusi elnök kedden újabb jegyzéket intézett Cyrill Pickardhoz, Naay-Bri- tannia ideiglenes ciprusi főbiz­tosához. A jegyzék sen dicsérte az amerikai lesze­relési javaslatokat. Carapkin, a Szovjetunió képviselője fenntartotta magá­nak azt a jogot, hogy később térjen kj Butjer kijelentéseire. Carapkin azonban rámutatott, hogy ’ ipár most meg lehet álla­pítani, hogy az úgyneve­zett „nemzetközi rendőri erők” megteremtése igen veszélyes lépés lenne. Carapkin utalt arra is, hogy a ..sokoldalú NATO-atpmhaderő felállítása” hozzájárulna a nukleáris fegyverek további elterjedéséhez. Az encsi járás kis falvainak rengetegében, fenn a Cserehát legtetején is túl, a Mánta- patak körüli dimbes-dombos vidéken található a szépnevű kis falu, Abaujsaolnok, s a tanácsilag hozzá tartozó, de vagy két kilométerrel odább épült Nyésta. Abaujszolnokon 360, Nyéstán pontosan fele a lélekszám. Postájuk nincs, a tel efon könyvijén js csak „Se- lyeb .2” alatt szerepelnek. Ha valaki véletlenül táviratot kap a faluban ((ottjártunkkor meg­történt a csoda), akkor a se- lyebi posta megtelefonálja a szöveget az egy szobányi kis tanácsra. Szabolcsik István ta­nácstitkár kis papírra jegyzi, s egy fürge asszonvka, aki a bivatelsegédi teendőket végzi, átugrik vele a szomszédba. ‘— Rólunk talán még sosem írt az újság, vagy ha írt is, néhány sort. csupán, s így ész­re se vettük — mondja moso­csapatok a helyi hatóságok tudta nclkiil ne tegyenek semmiféle intézkedést. Makariosz érsek amiatt is til­takozik,. hogy az angol csapatok az ő fel­hatalmazása nélkül erődít­ményeket emeltek, sőt ki­sajátítottak egy 'fegyver­raktárt. A ciprusi elnök végezetül azt hangoztatja; Ha az ENSZ csa­patokat indít Ciprusra, akkor az angol alakulatoknak fokoza­tosan el kell hagyniok a szige­tet. Ruhy-per . Jack Rubynak, Oswald gyil­kosának perében hétfőn foly­tatódott az esküdtek kiváloga­tása , A texasi legfelső bíróság elutasította a védelemnek azt a követelését, hogy ne fogadja- nak el esküdtnek' olyan sze­mélyt, aki Oswald meggyilko­lását televízión látta. , Kedden elfogadták a negye­dik és ötödik esküdtet. Egyi­kük Luther E. Dickerson dal­lasi üzletember, a másik Doug­las J. Sowell repülornérnök. lyogva a tanácstitkár —, pedig nekünk is vannak, milliós örö­meink és milliós gondjaink. ■ Röviden az Örömekről Az örömekről, amik valóban legalább egy milliót érnek, ha. nem -többet, csak röviden be­szél. A termelőszövetkezet be- kötoútjáról szól, ami egymaga négyszázezer forintot jelent, a korszerű vegyesboltról, és mel­lette az italboltról, ami szintén majdnem, új, s ilyenkor, tél­időn bizony jó, hogy van. Mond néhány apróságot, ami kellett a falunak, s amire fo­rint is került, majd a műve­lődési otthont említi, benne a könyvtárat, a televíziót, és mellette az orvosi rendelőt. Nem felejti ki azokat sem, amelyek a ma még gondokkal küzdő kis termelőszövetkezet jövőjét hivatottak megalapoz­ni. Elsőnek említi a selyebiek- kel közösen telepített, száz Ivóidnál is nagyobb gyümöl­csöst. S miközben a többit so­rolja, egy szép kötésű, vastag dossziét bontogat. Az ablakon kidobott tízezrek A szekrény aljában még több, hasonló csomag poroso­dik. — A nyéstaí útépítés tervei — mutatja a titkár. — Evek óta olyan állapotban van, hogy már alig járható. 1961- ben. amikor még az egykori szikszói járáshoz tartoztunk, ránk üzentek, hogy gyorsan készíttessük el az útépítés ter­vét, meglesz hozzá a szükséges millió. A tervért, ami különben jó, kifizették a 33 ezer forintot, több azóta sem történt. — Ha üt nincs is még. leg­alább az autóbuszra ne lenne annyi panasz a nyéstai részen. Hajnali fél 3-kor és este 5-kor jön be a. gyári járat. Ez az időpont sehogy se jó azoknak, aki írnek a. járáshoz, vagy a ’környékre keil utazníok. Nemcsak kér, ad is a falu — Nagyon szorgalmasak itt az emberek.’ Elmondja, mennyi társa­dalmi munkát végeztek. A megyei átlag valami 20—25 forint körül jár, s itt a társa­dalmi munka egy lakosra jutó értélre 32 forint 85 fillér volt az elmúlt évben. Nyéstán sza­bályozták a Mánta-patakoL 30 hold kaszáló termését men­tik meg ezzel, nem is szólva az épületek, a családok biz­tonságáról. Nyéstán külön kis otthon is készül a művelődni, akarók számára, s ehhez is együtt van már a szükséges gerenda, vagy 40 .szarufa és 30 ezer tégla.. Es hogy együtt van, az elsősorban a termelő­szövetkezet érdeme. Az eszvátákrőí és az erózióról A szomszédos, kis könyvtár­nak, ahol heti két alkalommal nagy a forgalom, az elmúlt télen volt egy érdekessége, Majd minden este összegyűl­tek itt az asszonyok és a lá­nyok. Egyikük iiangosan olva­sott, a többi guzsalyozott, pör­gette a rokkát. Sajnos, az idea, elmaradoztak. Talán majd jö­vőre ismét együtt lesz ez a.a olvasással kettős hasznot hajtó fonó. Mert hiszen kendert csak termelnek egy keveset, a majd minden házban akad esz- váta, amin olyan vászonholmit szőne]:, hogy az unokák is ne­hezen tudják elszaggatni. A szövés-fonás persze las­sacskán mégiscsak kimegy a j divatból, de álcád itt egy új ; „divat”, amelynek egyre több i a híve. Előbb hallottak, majd i beszéltek az erózió elleni harc- ; ról, s most ott tartanak, hogy mielőbb tenni is szeretnének ! valamit. Mert az eső, a hóié, a szél évtizedek óta pusztítja as abaujszoinoki és a nyestai ha­tár egyes részeit. Akad egy 69 holdas- rész, ami már legeié- j nek se jó, pedig az öregek I még emlékeznek rá, amikor i kövér kalászokat termett. A dombokon túl, az ügyes*-! j csak az encsi járáshoz tartozó I Bélus-patak völgyében több j mint 20 milliót fordítanak a.ö idén az erózió elleni védeke­zésre. a biztonságos termelésre, a gazdagabb jövő megalapozá­sára a társulatba tömörült termelőszövetkezetek. Előbbi I utóbb, de inkább holnap, mint i holnapután a Mánta völgyébe» ! is munkához látnak. Pozsonyi Sándor ®®ee®®©»eBeö»eeee»e»e®ee®<se>®®®aee©,se6®e®®ee®eee®e®®®® n«a«®e®ee®®®a®aeeeeeeeeeeeeeeee®eseeeeseeeeee«eeeseeeee®eeeeeeeeees®ee®eeeeee©® «• dúsát Adoif Schärf köztár­sasági elnöknek. A közeli kormányalakítás tiltakozik amiatt, hogy Anglia újabb csapatokat vezényel a szigetre, majd azt követeli, hogy a. farit, A gerrí íaszereSéss értekezlet ütése Makarius« ismét. tiltakozik ' I," Nincs nap a világsajtóban bonni keltezésű hír nélkül. ' S ’ nagyon ritka áz olyan nap, amikor a bonni keltezésű hír nem kelt ellenérzést a világbé­kéért aggódó olvasóban. Mert a hivatalos Nyugat-Németor- raag a ■ kapitalista világ- egyik legreakciösabb és legagresszí- ‘ vabb tényezője, amely , lebe- esülhetetlen gazdasági és poli­tikai erejével a fék és a gát szerepére vállalkozik a nem­zetközi helyzet . változásának, javulásának minden szakaszá­ban. minden fórumon. Ez a nagyon is egyértelmű kép azonban sok. és gyakran egy­másnak ig ellentmondó jelen­őéire, tünetre bomlik szét. ha a’ helyszínén, közeiről vizsgál­juk. Négy riportban négy je­lentős nyugatnémet városba^ a .Majna menti Frankfurtba, egy bánni „.iskolába,, Köln üzleti pegyecjébe, ,s a Rühr vidék. fő­városába, Essenbe kalauzolják el olvasóinkat, hogy megis­merkedjenek .azzal is. .ami, a j? y'.Uikaí rovat hírei . mö­gött van, a szövetségi köztár­saság hétköznapjaival. Melegből hidegbe... . Nyugat-Németország várat­lan és; kellemes meglepetéssel fogadott bennünket. Utazásunk első.. íjl lornáshelyőn, Frankfurt am 'Mainban éppen., magyar plakátkiál!ításí. rendeztek. . S hozzá még nem is akárhol! .En­nek a pezsgő, parádés keteske- 96 ■wárpsnák' és tui'isztil-cai ne­vezetességnek („Jöjjön el' a Majna Gyöngyébe. Goethe vá­rosába!”) kellős közepén, az ősi városházán, annak is híres Römer csarnokában, sok világ­hírű művész bemutatkozásá­nak színhelyén adtak-helyet a 70 magyar kiállítás-, színház-, hangverseny-, film- és turista­plakátnak. (Mert. politikai pla­kátjainkat érthetően nem na­gyon igénylik Nyugat-Német- országban...) Enyhülés magánkezdeményezésre örültünk, hogyne örültünk Volna már a kiállítás tényének is; s még inkább elégedettek voltunk, amikor tapasztaltuk, hogy á legkülönbözőbb látoga­tói körökben is elismerést, sőt olykor kifejezett lelkesedést, illetve csodálatot vált ki a gaz­dag anyag. Néhány példa: A megnyitón a várost, mármint a hivatalost, a • vezetőséget, protokoláris ■ udvariassággal, de bizonyos tartózkodással is, egy tanácsos képviselte. De azután híre ment, hogy nem akármilyen plakátokat mutat­nak be a magyarok, hanem az európai élvonalba illő munká­kat, s egyszerre csak egyszerű érdeklődőként megjelent a ki­állításon a főpolgármester is. Paul Weber, az ismert nyugat­német grafikus pedig így fog­lalta össze véleményét: „Hát Igen, Magyarországon komoly feladatokra szól a megrende­lés, s érért van művészi igény i®, Nálynk mindent elsöpör, a kommerciális reklám — a va­lódi művészek alig-alig jutnak megrendeléshez.” Nem akarunk egy ilyen, vég­ső fokon jnégiscsak szerény, ki­állítás megrendezéséből mesz- szemenő politikai következte­tést levonni. Annál kevésbé, mert nem állami, hivatalos, kulturális’ kapcsolat eredmé­nye, hanem néhány jóindulatú „privát ember” kezdeményezé­se. Érdemes a megemlítésre a Spiritus rector: Müller úr. a Nassauische Heimstätte nevű t-v-Lő vállalat igazga­tója. Müller úr 1962-ben egy nemzetközi építész kongresz- szuson járt nálunk és felfi­gyelt, a szószoros értelmében az utcán... — színvonalas, virágzó grafikai művészelünk­re. A vállalkozásnak, amelyet Müller igazgat, van egy „kul­turális szolgálata”, a Wohnen und Leben (lakni és élni), amely a vállalat által épített lakások bérlőinek szórakozta­tásáról, művelődéséről, művé­szeti neveléséről próbál gon­doskodni. (Megjegyzendő: igé­nyes, jó ’ művészetet adnak, következetes harcot folytatnak a giccs ellen •— vagyis, tiszte­letre méltó és feltétlenül prog­resszív irányú tevékenységet fejtenék ki az új lakótelepe­ken.) Ha véletlenszerű is és csu­pán .egy jószándékú ember kezdeményezésének köszönhe­tő ez, a frankfurti plakátkiállí­tás, valamit mégis csak jelez. Mondhatnánk így. is: a ma­gyar plakát a frankfurti Rő- merbea az idők jele. ’Kifeje­zője annak, hogy a nyugat-né­metországi politikai vezetésre és az ő hatásuk, befolyásuk nyomán, sajnos a közéletre is olyannyira jellemző merev, vagy a kellemetlen következ­mények félelmétől diktált el­zárkózás és elutasítás minden iránt, ami egy szocialista or­szágból jön — mintha enyhü­lőben, oldódóban volna. Mintha.. ; Mert !d tudja, hogyan is van igazán? Nyugat- Németországban az embernek a haladás, az enyhülés láttán érzett lelkesedését valami za­varó dolog mindig hamarosan lehűti. Frakfurt am Mainban is megkaptuk ezt a hidegzu­hanyt. Uszítás hivatalosan A Rőmertől, a magyar kiál­lítás helyétől talán száz mé­terre fekszik a Pál-temptom, amely arról nevezetes, hogy 1848-ban ott ülésezett a Pol­gári forradalom parlamentje. Igaz. hogy, amint azt Marx és Engels maró gúnnyal és ra­gyogó polémiával kimutatta., ez a tiszteletre méltó és jobb sorsra érdemes gyülekezet a forradalom ügyét végelátha­tatlan szócséplésbe fullasztva, elsinkófálta. de a hely mégis valamiféle demokratikus szel­lemet áraszt. Nos, a Pál-templom nagyon is korlátolt progressziójának hagyományát is megcsúfolva a katedrálisban, a magyar pia- kátkiállítással egy időben egy undorítóan uszító, a hideghá­ború legrosszabb időszakába illő kiállításon épülhetett Frankfurt népe. S care a kiál­lításra ingyenes volt a beme­net, ingyen osztogatták a mélynyomású, díszes kiállítá­sú propaganda-anyagokat is. Hiszen van elég pénze az össz- német ügyek szövetségi ' mi­nisztériumának, amely ezt a Falak és szögesdrótok mögött című, az NDK-t űtszéli han­gon rágalmazó hecckampányt prezentálta. S még talán az is hozzátartozik a. képhez: a bon­ni minisztérium által rendelt kiállítást viszik szerte min­denfelé az országba — a ma­gyar plakátkiállítás két hétig volt nyitva, o egyedül csak Frankinrtb an. Nem. hatásvadász propagan­da-ügyeskedés részünkről, hogy a két kiállítást, mint el­lentét-párt szembeállítottuk egymással. Szívünk szerint sokkal inkább csak a. politikai józan odás. enyhülés, a közele­dés jeleit sorolnánk. De ez így megtévesztő, hamis képet adna. Az említett két. frank­furti. kiállítás egymás mellett, helyükét, méreteiket, rendező­iket, propaganda lehetőségei­ket illetően, ,a valóságos hely­zetet, a nyugat-németországi valóságos közállapotokat tük­rözi. _ Különösen aki már többször járt ^ Ny ugat-N émécországb an jól érti, hogy valami megmoz­dult ott a közvéleményben, de még a politikai élet irányítói­nak körében is. A bigott elfo­gultságnak és a konok csökö­nyösségnek mindent uraló kö­de. mintha szakadozna. Privát beszélgetések alkalmával, még úgynevezett „mértékadó poli­tikai körök” is szívesen kacér­kodnak már az ilyen formu­lákkal: „szót kell értenünk Kelettel, mert a régi. merev álláspont csak az NSZK elszi­getelődéséhez vezet”, „felül kell vizsgálni a régi pozíció­kat”. „politikánk a nagy átér­tékelések és az új utak kere­sésének állapotában van” stb. Ilyen és még hasonló megjegy­zéseket e sorok írói unos-únta- lnn hallhattak bonni felelős emberek szájából. De ugyan­ezek a közéleti férfiak a fóru­mon, a. parlamentben, gyűlé­sekén, televízióban, a sajtó­ban; a régi nótát fújják. Pri­vát emberként, mint újat, üd- vözlik a magyar plakátkiállí­tást. hivatalos személyiség­ként -pedig a lejáratott régit; a Pál-templomban a hsodfeaB»-'; pányt szervezik:... Annál rosszabb a tényeknek-«, Hogy a görcs, amely: olyan torzra húzza a. nyugatnémet; politika, arculatát, milyen ne- j hezen oldható, azt a szociál- j demokrata párt egyik vezető-, jével, dr. Mommer képviselő» vei folytatott beszélgetésünk! mutatta. A szociáldemokraták parlamenti frakciójának ügy- j vezetője sok ötölée-hatolas j után végül is ki bökte a nyu->: Sajtnémet politika útkeresésé- ; nek, habozásának és kétarcú­ságának fő dilemmáját: „Hogy a Német Demokratikus Köz-! társaság létezik, azt ml is tud­juk, mi sem tagadjuk. De másrészt, ha elismerjük léte­zését. ezzel elfogadjuk azt tej hogy ennek a helyzetnek így is kell maradnia. Ezt pedig nem tehetjük eddSg hirdetett elveink feladása nélkül. Te- hát marad a régi politika, még : akkor is, ha egyelőre halvány reményét látjuk a mai ál- lapot megváltozásának, a. né-1 met egység létrej etténekrt „Annál rosszabb a tényék­nek” — ezt a filozófiai teteit1 egy német gondolkodó. Fichte’ hirdette meg. Bonnban, küld-: nősen annak vezető köreiben j ez a Fichte-fajta okoskodás, a strucc-politika az uralkodó —* ! s ezért olyan kiszámíthaiattartj! veszélyes, és nyugtalanító min- den, ami Nyugat-Németország- j ban történik.. Á mai Nyugat-Némétoarszá- I got nem ok nélkül tartják at i európai reakció fellegvárának ; világszerte. Annál izgalmasabb j. a kérdés, mit várhatunk a hol- : nap Nyugat-Némeiországátol. attól az új gondolattól, amely már a háború után születeti j és most készül fel az életre.-AJ j választ egy barmi grnmáauro-- I ban kerestük. (Következik-: óráski Történeimé ! ! 1 ] i s J fc ] í t { ( t \ í i t t l £ ; i * 1 e n 2 \ I s* 1 r t 2 KI \ é a I \ l p­i . í . f t "i t 6 fe r í s « E c t s d 3 1 ! t \ \ s « • $ '•fe p i * p 3 ! i ) 3 s 3' i 1 ^j^jdu János ~ János -

Next

/
Thumbnails
Contents