Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

ÉSZAKMAG YAROftSZ AO Pétitek, 1964. február .21, Téli hidegben az emődi könyvtárban Dermesztő hideg fogadott napokban .az emődi község könyvtár egyébként so nagyon barátságos helyiségében. A körijéfutó polcokon katonás ijqjdben'álltak ugyan a köny­vök, de a nagy könyvtárhelyi- »égben senki sem tartózkodott Nem is csoda, hiszen a szoba jelentékeny részét elfoglaló csehépkályha csak jelzi, hogy a beruházás- megtörtént, fűtő alkalmatossággal felszerelték a könyvtárat, de meleget nem, ad, befűteni nem lehel. A. köl­csönzésre benyitogató helybe liek: szinte futva válogatnak a szabad polcokon, gyorsan be­íratják a kiválasztott könyve két, és sietnek haza fiz otthon melegébe, A könyvtáros meg visszahúzódik "a kölcsönző te rém szomszédságában lévő, apróka, alig egy méter széles iroda, előkészítő, raktár és lomtár rendeltetésű, -roppant barátságtalan kuckóba, hogy folytassa .adminisztratív teen­dőit. A könyvtáros egyébként csizmát, báránybőr-békecsgft és szölmekucsmát visei. Hét es fél hónapja működik önálló intézményként ez a könyvtár, azóta van függetle- nitetl; vezetője a már említett, bekecses. csizmás ember sze­mélyében, Tóth, Eleknek hív­ják, a falu szülötte, itt. nőtt fel, az egész községnek, szinte mindem lakójának személyes, jó ismerője. Tőle tudjuk meg, hogy valójában másfél évtize­des múltra tekinthet vissza a könyvtár, ha ugyan elődnek fogadjuk ét a hajdani rozzant szekrényt, amely hol a tanács- házán, hol az iskolában, foly­tonos költözések közepette próbálta a falusi könyvtár fel­adatát betölteni. Ötezer kötet, 700 olvasó — Az emődi könyvtár állo­mánya az önállósítás óta két­ezer kötetről ötezerre emelke­dett, a beiratkozott, állandó olvasók szama hétszáz körül’ van. Van egy fiókkönyvtár a vasútállomás közelében, hogy a munkába járó, ezerhatszáz- nál több, naponta utazó dolgo­zót hasznos olvasnivalóval el­lássa az útra (ennyien járnak ugyanis naponta Miskolcra, •Diósgyőrbe, . Tis zapa Hton yára f.tb.), és van végül egy kisebb fiókkönyvtár á község túlsó oldalára eső István majorban. Az ötezerötszázas lélekszámú községben' egyébként kétszás- hartnincan tanulnak, a közép­Spsiivel felállítás Miskolcon A spanyol szolidaritási ak­ció során, rendezett és a spa­nyol nép hősi szabadságharcát bemutató vándorkiállítást, me­lyei: a napokban nyitottak meg Budapesten, Borsod megyébe is elhozzák. Á Szakszervezetek Megyei Tanácsa székhazának színházi előcsarnokában már­cius 16-án nyílik majd és a miskolci közönség tíz napig te­kintheti meg. ’ iskolák nappali és esti tagoza­tain, igen sokan végzik most a felnőttek közül az általános iskola felsőbb osztályait, végül a község lakosai közül ketlö- százhatvannégynek van érett­ségije, vágy magasabb iskolai végzettsége. Van ezen kívül függetlenített igazgató által vezetett községi művelődési otthon, de annak munkájáról szóljon majd más — foglalta össze a község művelődési helyzetét Tóth Elek. A fehér foltok Az íróasztalon nagyméretű füzet, érdekes ábrákkal. A község valamennyi utcájának külön lapot nyitottak, és azon felvázolták a község, illetve az utca valamennyi házát. Egyik- másik rajz be van satírozva. — Minden házat .felmérünk könyvtári kapcsolatok szem­pontjából — mondja a könyv­táros. — A. pirossal, satírozott házakban felnőtt olvasónk van. a kékkel színezettben pedig gyermekolvasó. A. satí- rozatlan, fehér foltok 'mulat­ják, hogy merre kell bővíte­nünk olvasöhálózatunkat. Ter­mészetesen. ebben a. saját könyvtárak nem szerepelnek. Ezzel kapcsolatosan van egy érdekes megfigyelésünk. Saj­nálatos módon a. suját házi könyvtár nem egy helyen in­kább a. takásdiss feladatát, mintsem, a tudatformálás esz­közének tisztét, tölti be. Ez nem általánosítható, de felméréseink nem egy esetben ezt mutatták. Sok még a fel­adatunk. Itt van például a mezőgazdasági szakirodalom helyzete. Az aktuális mezőgaz­dasági szakirodalom, kilenc­venöt százaléka megtalálható könyvtárunkban, a. statisztika szerint ki is kölcsönzik azokat, de nem mindig azok, akiknek szüJcséges lenne, hanem a min­dent elolvasó könyvbarátok. Szoros kapcsolatot tartunk az úttörőmozgalommal, és az a törekvésünk, hogy a szülő és iskolás gyermeke egyaránt ol­vasója legyen könyvtárunk­nak. Találomra megnézek egy la­pot a kölcsönzési naplóban. Február 6-an negyven kölcsön­ző fordult meg a jégbarlang- szerű könyvtárban, és százhu­szonhárom, könyvet kölcsön­zött 3d, Érdekes a megoszlás: társadalomtudományi három, természettudományi kettő, műszaki három, mezőgazdasá­gi. négy, egyéb ismeretterjesz­tő tizenöt:, szépirodalmi ötven­kettő, és végül gyermekiroda­lom negyvennégy. Egy polcun nyelvtanuláshoz szükséges hanglemezek. Két tanfolya­munk van; egy angol és cg}’ német, most szervezik az oroszt. Harminc folyóirat is jár a könyvtárba, de bizony a hidegben hónapok' óta senki­nek sincs kedve leülni és ol­vasgatni . Igen jelentős összeget juttat államunk az emődi községi könyvtár fenntartására és fejlesztésére. Áldozatos mun­kál. végez a könyvtáros és a néhány társadalmi segítő. De ilyen apró,.-műszaki jellegű hi­ba. mint a fűthetöséa megaka­dályozhat ja-e, hogy a könyvtár­nak juttatott anyagi áldozat és a sok-sok értékes munka ne hozza meg teljes gyümölcsét, és a község művelődési életé­nek jelentős bázisa a.téli hó­napokra nagyrészt kiessék a község művelődési éleiéből? Mert: igaz, hogy a kölcsönzők be-beszaladnak. de a barátsá­gos, meleg könyvtárban ott­hon is éreznék magukat', szo­rosabb barátságot kötnének a betűvel és a minden tudás for­rásával, a könyvvel. Ez pedig végül is a község szebb hol­napjában kamatozna. Benedek Miklós Filmek felszabadulásunk évforduiőtóra A Magyar Filmgyártó Válla­lat dokumentum filmstúdiója hazánk fel szabadulásánál: 20. évfordulójára három, köztük két egész estét betöltő, doku­mentum filmet készít. Lakatos Vince rendező vezetésével dolgoznak a Magyarország fel­szabadítása című. egész estét betöltő dokumentum film ösz- szeállításán. A filmet a máso­dik világháború haditudósítói­nak fennmaradt felvételeiből „vágják. össze” Az Itthon cí­mű alkotás azt mutatja majd be. hogyan élünk a felszaba­dulás után húsz évvel. A Szü­letésnap című film a felsza­badulás évében született — a fiatalok életéből ad szemelvé­nyeket. Az akadémiákról jól ági vi­Agrártörténeti archívum A Budapesti Mezőgazda Múzeumban megkezdték a lás első agrártörténett archí­vumának kiépítését, A gyűjte­mény legfontosabb, s ma már készülő része a mezőgazdasági m un-lcáeszk őstörténeti archí­vum lesz. Az előzetes számítá­sok szerint a gyűjtemény mint­egy százezer, archivtapból áll majd, s teljes áttekintést ad a magyar mezőgazdaság tech­nikai apparátusáról a legré­gibb Időktől kezdve napjain­kig. A muzeológusok eddig ötezer arclüvlapot állítottak ki. HuszoÉámer műszaki könyv 3 diósgyőri kohászok szakismereteinek bővítésére A Lenin Kohászati Müvek műszaki könyvtárában 23 ezer kötet könyv és mintegy 300 hazai és külföldi folyóirat, szaklap áll a dolgozók rendel­kezésére. A könyvtár állomá­nyát az idén további 2500 kö­tettel gyarapítják, hogy a dol­gozók a legújabb szaluroda- 1 ómmal is megismerkedhesse­nek. A- kutató munka, illetve a. műszaki fejlesztés segítésére a könyvtárban dokumentációs csoportot alakítottak, amely két havonként .könyvben fog­lalja össze a gyár időszerű és Export szá 1 lítmány Bodrogkcrcsztúrból Az idei év első exportszál­lítmányaként, 600 különböző, porcelánból készített, kézi fes­tésű figurát küldtek a bodrog- keresztűri Kerámia Klsz-ből Angliába. A. több mint ötven éve léte­sített kisüzem tíz esztendővel ezelőtt önálló szövetkezetté alakult. Azóta a kezdeti ölről 75-ro emelkedett, az ott fog­lalkoztatottak száma. A dol­gozók zöme uö. Ök. végzik a kiégetett tárgyak nagy hozzá­értést ess ügyességet követelő színezését és formázását, ko­Maríka, a hernádkércsi vb-titkár rongozását is. Közülük kerül­tek ki az üzem festő szakmun­kásai is. A Kerámia Ktsz' fennállása óta mintegy 120 féle különbö­ző dísztárgyat, vázát, különbö­ző figurákat, madár-félesége­ket gyárt Különlegessége a pálcika-vékony kaolin rudacs­kákból készített fonott kosár, amelynek elsősorban a nyuga­ti országokban van jelentős piaca. Három év óla dolgoz­nak exportra és készítményeik Angi Iában, H ollandiában, Ausztriában és a Szovjetunió­ban is keresett cikkek. Az idén több új, modern vo­nali: dohányzókészlet és dísz­tárgy készítését is megkezdik. távlati, terveinek, megvalósítá­sára szolgáló szakirodalmat, A dokumentációs csoport: a köz­vetlen üzemi feladatok meg­oldásán kívül segítséget nyújt a továbbtanuló dolgozók dip­lomaterveinek elkészítéséhez is. S ok szó esik manapság a tudatformálás egyik bevált módszeréről, az akadémiai formáról. Külö­nösen a mezőgazdaságban dolgozó érdeklődök fordítják nagy kedvvel figyelmüket a népszerű ismeretterjesztési lehetőség irányába. De sok jót hallottunk már a munká­sok. a nők akadémiájáról és az ifjúsági akadémiákról is. Persze, akadnak járások megyénkben, amelyekben nem tudott gyökeret ereszte­ni az akadémiai forma. Több­ször szóba hoztuk már a sze­rencsi járás népművelőinek hiába való próbálkozásait. Legutóbb a mezőkövesdi já­rás néhány községéből kap­tunk negatív előjelű híreket az akadémiák látogatottságá­val kapcsolatban. Az okok kipuliatolásának tanácskozásain, megbeszélé­sein sokan felemlítették az akadémia elnevezés elriasz­tó voltát. A felvetésben talá­lunk elgondolkoztató!. Bijkk- zséreen. Taktaharkányban ;t termelőszövetkezeti gazdák elmondották: félnek ettől a szótól, mert „magas oktatási formát” jelent, s nekik, egye­lőre szerényebb ismeretekre lenne szükségük. Országos szinten meditálnak már a cím felett, s megállapították: valóban hangzatos elnevezés kissé az akadémiai forma. De mindjárt hozzá is tették az érvelők: tulajdonképpen nem az. elnevezés itt a fontos, ha­nem az a. tartalmi munka, amely az; akadémiai forma mögött rejlik. Ezzel is egyet­érthetünk és bittel vallbat- jiík: túl a címeken, az elne­vezéseken, a tudat átformá­lásában tapasztalható lénye­ges változások a döntőek. A szellemi gyarapodás, az em­berségben. az erkölcsi, poli­tikai vonatkozásban történő növekedés. Az akad ért forma c célkitűzések zőfi nek tisztességgel meg is lelt. A in mégsem hiábaV az akadémia elnevezés „na képű” voltának fclemlegf se. Már azért sem, mert rasztságunk zöme hézagpó előadásokat, ismereteket tudatának alakításához, akadémiai előadások, bogi forma egységben legyen! tartalommal, nem egy cS ben magas szintű elméi kérdéseket boncolgatnak! azok is, akiket kezdett nem riasztott el túlságosan elnevezés, menet közben ,! morzsolódnak”, mert rtj rendelkeznek kellő feli szüUséggel az e!öadós-so zat megértéséhez. Termés lesen ez a. jelenség ott üti fejét, ahol az akadémiai f adások szervezői megtel1 kéznek a differenciálásról. Az » véleményünk, h< ** az elnevezés körül gyének abszolút mgahnaí népnevelőink, s- ahol bgt ságosnak tartják az ak» mlai elnevezést, ahol azal rlémiai előadássorozatnak bora van, ott továbbra használják a bevált eirt Ahol pedig az érdeklődő jobban vonzotta az „isbol a. tanfolyam, a gazdala,fl* lyani, a téli iskola stb, cl vezés, ott mellőzzék az «I démia név használatát, metélten hangsúlyozzuk: értelem, a, tudás gyáráért sa a, döntő. S azt sem S had szem elöl téveszti hogy ezt az igényt nag> sok helyen egyelőre bétí Pótló jelleggel kell szolgál Az ügynek csak így haszö hatunk, csak így csatlak1 hatnak újabb százezres megéli a teli iskolák, az 8» demiai előadás-sorozat hallgatóihoz. Párkány Laszl! Összeállították a gimnáziumok idei érettségi vizsgaanyagát A gimnáziumok Idei érettsé­gi vizsgaanyagát a napokban eljuttatják az iskoláknak. A. tételeket, az új vizsgaszabály­zatnak megfelelően, a minisz­tériumok által megjelölt anyagból, az érettségiztető ta­nárok «állítják majd össze. Az új vizsgaszabályzat egyébként előírja, hogy a szó­beli érettségi „A” tételeit a szaktanár legkésőbb március 15-ig közölje a tanulókkal. A. „B”, illetve a „C” altételeket a jelöltek csak a. szóbeli vizs­gán. ismerhetik meg. A. szóbe­li. illetve szóbeli és gyakor­lati vizsgán a tanulóik a szá­mozott tételeket: húzzák. Ha a jelölt a húzott tételből nem tud felelni, póttételt kaphat, aki azonban póttóteit húz, kö­zepesnél jobb osztályzatot nem nyerhet. Egy’ jelölt leg­feljebb két tantárgyból kaphat póttételt. A vizsgaszabályzat kimond­ja azt is, hogy az a diák, aki­nek írásbeli érettségi dolgoza­ta elégtelen, do szóbeli vizs­gára mehet, szigorított szóbe­lit tesz, A vizsgán póttételt nem húzhat, s közepesnél jobb osztályzatot a kérdéses tantárgyból nem kaphat. Egy-egy jelölt vizsgája egy tantárgyból legfeljebb 1.5 per­cig tarthat. Ez alól kivétel s.z az csel:, ha az. érettségiző' pót­tételt kap. Az előírások sze­rint az érettségi, vizsgán egy- egy tétel megoldása előtt a felkészülésre legalább húsz perc id ÖL kell a tanulónak biz­tosítani. — Az elnök elvtársat ké­réséül. —- Sajnos, nincs berni... — És a titkár? — •Tessek, én vagyok az! — S mosolyog máris, élvezi zavaromat az íróasztalnál ülő csinos, fiatal lány. Néz­tem volna adminisztrátornak még inkább: diáklánynak, de semmi esetre sem egy községi tanács vb-titkárának. Pedig Dudás Mária immár egy évé titkároskodik Her- uádkércsen. Próbálom „megsaccolni”, hány éves le­het: tizennyolc, tizenkilenc?-, de húsánál semmiképp se több.. ­— Ö, már huszonegy le­szek szeptemberben —- só­hajtja —, s ezen aztán jót nevetünk. Érettségi után pedagógus­nak készült. Jelentkezett is, hogy elmegy tanítani vala­hová, de ez nem sikerült. Aztán Csobádon, ahová való, került egy állás a tanácson: gazdasági előadó lett. Innen néhány hónap múlva Hal­maira helyezték hasonló be­osztásba. • Egy éve került Hernádkércsre — itt már tit­kár lett. Azóta is Csobádróí jár; te dolgozni, s minden este ha­zamegy. Különösen télen eléggé fárasztó ez az út. Dél­után szalad a buszhoz, Hal- májnál átszáll a vonatra. Előfordult, hogy reggel nem jött az autóbusz — akkor bi­zony gyalog vágott neki az útnak... — Az első néhány nap volt. csak nehéz. Azóta, megismer­tem itt mindenkit; tudom, kinek, mi a gondja, kin ho­gyan lehet segíteni. —■ De Marikát is nagyon megszerette ám a. falu — toldja hozzá a szobában ülő Tóth néni— Reméljük, itt is marad már nálunk ... Pedagógus akart lenni. Ta­nítani, nevelni akarta a gye­rekeket. Már nem készül a régen Választott hivatásra — ezt csinálja majd tovább. — Azért határoztam így, hogy ennél a munkánál ma­radok, mert hisz itt is taníta­ni kell: emberekkel foglal­kozni. Igaz: a felnőttekkel néha talán nehezebb bánni, szót érteni, mint a gyerekekkel — de Marikának sikerülni fog. Érez magában hozzá elég erőt, kedvet és hozzáértést — s ez a fontos,. .1 «Gyárfás Mindenki Sándor bácsija SZÍNHÁZ MISKOLCI NEMZET* szikh A február SÍ: Anna-bál (7). Sei Jer-bértef. Február 23: A.* ember traj?6df (3). Arany J. KJ. bérlet. ! Február 2S: Anna-bál (ffS ! Blaha-bérlet.. Február 23: Anna-bál UH). á E.-bérlet. Február SS: I.eányránár (3). Ü1 lelsKünet. Február S3: Don Quijote (fél! Shakespeare-bérlel. «AHARASZtNHASt Február 17—51-ig; Nincs előad- Február 22: Elveszem a fel«-' gém (7). Február 23: Bekopog á szerel* I A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának tnűsolj (A 188 méteres hullámhosszal 18—19 óráig.) Borsodi hangos újság. A második: félóv kezdetén. Bemutatjuk. Beliár: Fox Intermezzo. Kulturális krónika. Miskolci népművészek tép 1964-re. A jazz kedvelőinek. A hétvége megyei sportmüsff Várható időjárás ma csít Kevés felhő, száraz, hideg i/ lassan mérséklődé, helyenlíi erős északkeleti, keleti sí Erős éjszakai lehűlés. Várfal legmagasabb nappali hőnk séklet nulla fok körül. Ma Esitergomta sorsoljál a lottót A lottó 8. jáíékheti nyel; számait február 21-én. pénj ken délelőtt; tíz órai kezded Esztergomban sorsolja a Spot fogadási és Lottó Igazgatós! ßBTESITES Az Értelmiségi Klubtanács Sf.óíf hogy dr. Kemenes Bála taxiszén vesető egyetemi docens telim 51-re hirdetett előadása közbej^, akadályok miatt ebnarnd. Az el­adást 58-án, az Ügyvédi Kamat’ tan tartják meg. Gondoskodását mindenki ér­zi, legfőképpen nagyapa szó mefénye: a szőke, kékszemű, négy éves kisunoka, aki sok­szor elkísér: Sándor bácsit szervező útjaira, —- ahogy ő nevezi azokat. A huncut, kék- szemű, nevetős kisgyerek nagy buzgalommal segít nagyapának összeszedni, társadalmi mun­kára „csábítani” a falu apra­ját, nagyját, — Ez a gyerek lesz majd az utódom — mondogatja Sándor bácsi viccesen — csak az a baj: még sokat kell várnom, hogy felnőj jön. Nem is tudom, kitelik-e még az időmből. „. — Hogyne telne — nyugtat­ják meg ilyenkor a falubeliek —, hiszen Sándor bácsi nélkül mire jutnánk? Nem lehet olyan könnyen megszökni a feladatok elöl! Sándor bácsira még sok munka vár, még sokat keli tennie a község szépítésé­ért ! "Ilyenkor” ,^derül föárido" ___-_________ bácsi arca, mert b ár régóta érzi és tudja, mégis jólesik, hs mondják: szükségI van rá. j ■Iwítasas Jetiit I i Jönnek is Sándor bácsi hívá- ■ Sára. Minden vasárnap sok dol- : gos kéz építi, szépíti a falut. A társadalmi munkák vezeteset , is Sándor bácsira bízzák, ba más dolga van az elnöknek. .'-'agy n titkárnak. Mindennap bemegy a tanácsra, megkérde- . zi, mit segíthet, tájékozódik az új ügyekről, és hozzászól a vi­tás kérdésekhez. Mindig ezt mondogatja: —■ Azért, mert már a 75, évemet taposom, szeretek min­denről tudni, mindenhol ott lenni és segíteni, Sándor bácsit mindenre megkérhetnek, s szívesen is tesz eleget a kéréseknek. Dél­utánjait; a művelődési otthon­ban tölti.- A fiatalok nagyon szeretik, sok lcártyatrükkre és kártyajátékra megtanította már őket. A kultúrcsoport fog­lalkozásaira még szorgalma­sabban jár, mint a tagok. Né­zegeti őket, tanácsokat ad és nagyon örül, ha sikerük van. A szakkörökön, ha a tanítónak sürgős dolga akad, ö felügyel a „kisinasokra”. Sándor bácsi szervezi meg minden évben a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat a fa­luban, s ő äs értékeli­r . ’ | húsz esztendeje I él már Taktabá- jon Kiss Sándor. Vezetékneve lassan elmaradt, ma öreg. fia­tal egyaránt csak Sándor bá­csinak szólítja. A 75 éves, hófehér hajú, tisz­te, kekszeim! Sándor bácsiról messziről látszik, hogy erdész volt: zöld kabát van rajta, zöld nadrág, térdharisnya, bakancs — ebben jár télen-nyáron. Igaz, hogy 1957-től nyugdíjban van, de nem. lett hűtlen az er­dőhöz még most sem. Két sze­relme van,, az erdő és az em­berek. Lehet, hogy sablonosán és érzelgősen hangzik, de Kiss Sándor szereti az embereket, és törődik velük. Öt éve a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöke, s az új Választó gyűlésen megint csak őt jelölték, pedig nem is bánta volna már, ha fiatalabb kerül helyére. Azonban a meg­szokás nagy úr, és nem is olyan lenne már, ha nem Sándor bá­csi szólítgatná a taktabáji em­bereket: ~~ Vasárnap aztán elgyertek. mert kerítést építünkf Máskor meg: Aki jó úton akar járni, eljöjjön holnap reg­gel, merjt a járdát csináljuk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents