Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

§ Világ ptoletáríaíí, egyeBülietekl Film az isk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÜGYEI BIZOTTSÁGÁNAK RAIMA XX. évfolyam, 43. szám Ara 50 filler Pcnlek, 1964. február 21. 22L3 mi Ilié forint a Bélus-völgy ú ialaki tilsára Az iskolai szemléltető oktatás egyik leg­ered mén yesebb és legérdekesebb formája a filmvetítés. Az általános és középiskolákat az Iskolai Filmintézet látja el oldató és nevelő filmekkel. Az intézet 1957 óta készít és szerez be a népi demokratikus államokból különféle filmeket. Jelenleg 370 féle filmből több mint 20 ezer kópiát raktároznak. A kölcsönzés in­gyenes, mintegy kétezer iskola veszi rendsze­resen igénybe az. oktató filmeket. A szállítást és az, iskolai vetítőberendezések karbantartá­sát, javításának költségeit is az intézet: viseli. Azon a napon, amikor Mis­kolcon megkezdte ülését a Magyar Tudományos Akadé­mia ökonómiái és üzemszerve­zési bizottsága, amikor orszá­gos hírű szakemberek vitatni kezdték a lejtős területek hasznosításának kérdéseit, me­gyénkben. ahol számos úttörő kezdeményezés született a me­zőgazdaság e nagy gondjának megoldására. Ismét jelentős esemény történt. Móra község­ben. a Bélus-völgyi Vízgazdál­kodási és Talajvédelmi Társu­lat „székhelyén” tanácskozás­ra gyűltek össze a környező községek termelőszövetkezetei­nek és állami gazdaságainak vezetői. A tanácskozás ered­ménye: az eddigi 0000 holdról 35 e.zer holdra növekedett: a társulat érdekeltségi területe, s az eddigi öl tsz-hez további 23 Eialntaji iíemlsoiítöi a csehszlovák határig © Ölezsr hssití eiradáH fwSsíeí javításiak meg 15 termelőszövetkezet, és hét állami gazdaság csatlakozóit. Az. eredeti tervek szerint a társulat a Bélus-patak völgyé­ben, öt kis község határában, mintegy 5,5 millió forintos költséggel végzett volna az idén talajjavítási és vízrende­zési munkát A társulat terü­lete most már a halmaji dom­boktól egészen a csehszlovák határig terjed, s így sokkal nagyobb feladatokat, valósá­gos természetátalakító munká­kat is célul tűzhettek. Csobád, 1000 ember érdeke M iskola pereink érül etei­■ * nek kereskedelmi ellá­tása, közlekedése, úy viszo­nyai és sokszor vízellátása is problematikus. Bár a város­fejlesztési tervekben szerepel .ezek megoldása, s az utóbbi években jelentősen léptünk' is előre, korántsem állíthat­juk, hogy1 megoldottuk az ott lakó sok ezer ember gond­ját Általában elmondhatjuk, hogy az igények jobb kielégí­tése, a szolgáltatások végle­ges rendezése nem egy év feladata. Éppen ezért örül­nünk kellene annak, ami már megvan, óvni, ápolni, fejleszteni, hiszen minden létesítmény cin berek érdéltét szolgálja, Miskolcot teszi vá­rosiasabbá. Ez a bevezető feltétlenül ide .kívánkozik a Baross Gá­bor utcai lakásszövetkezet és az abban elhelyezett keres­kedelmi üzletek között már bírósági üggyé fajult vita is­mertetése elé. A környék jobb ellátása céljából (és a városrendezési terveket is fi­gyelembe véve) a városi ta­nács állami költségen önki­szolgáló boltot létesített a ház földszintjén. Később ugyanitt nyílt meg a Sajó kisvendéglő. Figyelembe vé­ve a modern építési elveket, valamint a lakóház sajátos elhelyezését, az üzletek rali- táraihoz szolgáló ajtókat, csúzdákat az udvar felőli ré­szen helyezték el. A lakók egy csoportjának ellenkezése ebből pattant ki. Ott ugyan­is társadalmi munkával par­kosították az udvart, s példá­sán rendbehozták a ház kör­nyékét is. El kell ismernünk, hogy a lakásszövetkezet ve­zetősége és mind a 66 lakó nagy gondot fordít házalójára, rend és tisztaság uralkodik: ©gjész tevékenységük rendsze- retetre vall. De ez a rendsze­retet, furcsamód, daccal és ellenkezéssel párosul. Köztudott, hogy ahol üzlet van, oda árut is kell szállí­tani, s ha már azokat a csúz- dákat úgy építették meg. az árut szállító jármüveknek is az udvarra kell beállniuk. Hiszen senki sem kívánhat­ja. hogy a rakodó munkások hóban, fagyban a keskeny járdán az ölükben hordjanak be mázsányí. terheket:. Meg­történt. hogy valamelyik ko- tsi kereke ráment a parkosí­tott területre. Figyelmeztet­ték a. vezetőt. Azóta vigyáz­nak, De egyes; teMk me ügy reagáltak, hogy valóság­gal hadüzenetet intéztek a bolt ellen, s lakattal ' lezárt sorompót helyeztek a kapu- bejárathoz; A kerület tanács­tagja. a vállalat' jogásza minden módot megadott, hogy rendezze a lakásszövet­kezet és az üzletelt közötti ellentétet. Hasztalan. Végül is a bíróság hozott ítéletet, mely szerint a sorompót le kell bontani. E lgondolkodtató az ügy folytatása is. A -bírósá­gi ítélettel szembeszálltak. Nem bontották el a sorom­pót, hanem ügyészségi óvást emeltek, és a Legfelsőbb Bí­rósághoz fordultak. Azóta napirenden vannak az össze­tűzések, a veszekedések. Ha áru.t szállítanak, minden esetben baltával, kalapáccsal kell a sorompóról a lakatot leverni (másnap már ott van helyette egy új); az áldatlan vitában egy üzletvezető ide­gei nulr tönkrementek, s a mostani boltvezető is úgy nyilatkozik, hogy ő sem bírja már sokáig. Amikor dr. Galambos Lász- lóné tanácstag, aki ez ügy­ben tavaly áprilisban a vá­rosi tanácsülésen is interpel­lált, a szerkesztőségben el­mondta panaszát, .elmentünk a helyszínre. Meggyőződ­tünk róla, hogy az üzletek árukészletének feltöltését nem lehet más módon meg­oldani; de arról is alkalmunk nyílt meggyőződni, hogy eb­ben a kérdésben a lakók sin­csenek egy véleményen. A kisebbség kardoskodik a bolt megszüntetése mellett, akik — mint, mondják — „bevá­sárlásaikat elvégzik munka­idő után, útban hazafelé”. Ez a kisebbség emelt ügvészi óvást, és folyamodott a Leg­felsőbb Bírósághoz is. A városi tanács több *• százezer forintot köl­tött az üzletek létrehozására, a lakásszövetkezet vezetősé­ge annak idején tudomásul vette, hogy ott holtok lesz­nek'. Mivégre hát ez az utó­lagos vita, amely végered­ményben „tyúkper maga nemében, és senkinek sem jó? Bármennyire is el akar­ják zárni a tervek megvaló­sításának útját, az állami költségén létrehozott bolt megszüntetését ezzel nem érik el. mert az ezer ember ellátását szolgálja. . Onodvárf Miklós Ináncs, Forró. Fancsal, Novaj- 'idrány, Hemádszurdok, Hidas- > németi, Tornyosnémeti és más, (környező községek gyakori 1 vízkárok, de főleg eróziós ká- ) rok sújtotta ha térrészeiben í további, mintegy 17 millió fo- < rintos talajvédelmi és vízren- ' dezési munkálatokra kerül sor az idén. A társulatba tömörült ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok a jelentős beruhá­zásokhoz holdanként csupán 20 forintos hozzájárulást fizet­nek. Az 1964. évi 22,5 'milliós munka zömét állami támoga­tással valósítják meg. Talaj­javításra és mélylazításra, tíz millió forintot költenek. Öt­ezer hold. erodált, savanyú föl­det javítanak meszezéssel és jelentős mennyiségű szerves- trágyával. Igen nagy jelentősé­gük van a több ezer holdon •sorra kerülő mélylazítási mim­ikáknak is. A lejtős területe­iken lévő 60 centiméter mélyen •fellazított földek sokkal job- 2ban befogadják és .megőrzik a­• téli és tavaszi csapadékot. Je­lentős összegeket költenek a ^patakok szabályozására, vlz­• ügyi műtárgyak építésére, fá- J stiásra, vízmosáskötő gátak ,*építésére is. 2 . Sor • került a. társulat* alap­• szabályának módosítására. A "munkák irányításával öt tagú •intéző bizottságot .bízlak meg. JA bizottság elnökéül Sándor eBarna métái tsz-elnököt vá­lasztották. Tagjai: Ple tengik 2Gyula, a csobádi. Csónö • László. a szalaszendi. Hoskó 2 Imre. a hidasnémeti és Sza- oiipszki András, a fancsali tsz •elnöke. Pásztor? .tartós rendező és Temesvár,!- György operatőr az fiszaki középhegység elinti színe* filmet forgatja a Bél kő lábánál. • ----------OQÖ~------­2 Vajdácskái íervek J A napokban tartotta tisztújí- „tó gyűlését a vajdácskái Ha­zafias Népfront bizottsága a ^kultúrotthon nagytermében. ®Dr. Erdélyi Imre elnök beszá- 2 mólt az elmúlt négy év mun.- •kájáról. A népfrontbizottság 2sokat segített a községfejleszté- •si tervek megvalósításában és 2 a termelőszövetkezet megerő­sítésében. • A beszámoló utón megtör • tent a választás* • Ezután Szűcs István; á bi • zottság új titkára ismertette az •ez évi terveket. Befejezik a »községről készülő monográfiát, •társadalmi munkával parkosít­ják a község belterületét. Mun- Jkalehetőséget. biztosítanak a «nyugdíjasoknak, a termelőszö­• vetkezet egy holdas aranyfűz 2telepet létesít, a termelt vesz «szőt az ügyeskezű öregek dol- Jgozzák-majd fel. A gyékényszö­• vési munkát is tovább folytat- J jélc, s a fiataloknak is új tan­folyamokat szerveznek. ® Szűcs István A Hwzsfgyirtós című oktató filmet vágják. Egy^ év alatt 147 millióval nőtt megyénkben a falusi üzletek forgalma Megyénk földművesszövet- kezeti kereskedelme az elmúlt évben összesen 1 milliárd 707 millió forint forgalmat bonyo­lított le. A borsodi falvakban 147 millió forinttal vásároltak több árut, mint 1962-ben. A földművesszövetkezeti kereske­delem 105.4 százalékra teljesí­tette tervét. Elsősorban a ru­házati cikkek és a vegyes ipar­cikkek forgalma növekedett a falvakban. A falusi vendéglátó • Acél-front m 2 Ä cím egy kicsit megtévesztő. Olyasmit sejtet, mintha az •acéltermelés alakulásáról lenne szó. Kétségtelenül ös&sefüg- •gésben van vele, de egész más vonatkozásban. 2 Nem is olyan régen a bányászok egy része, a faácsolás • hívei (s ez így van majdnem minden új dolog bevezetésénél) 2 nem valami nagy lelkesedéssel beszéltek az. acélbiztosításról. • 1962-ben az acélbiztosítással végzett fronthomlokok hossza a 2Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben alig közelítette meg •a hétszáz métert. Tavaly „frontáttörés” történt. A gyakorlat 2bebizonyította a faácsolattal szembeni előnyét, s így megszűnt ©a vele kapcsolatos ellenszenv. Tavaly az acélbiztosítást, az 2előbbi évihez viszonyítva, kevés híján duplájára „nyújtották”. • Az idén pedig megközelíti a kőt kilométert. így többéle között Jacéltámot alkalmaznak az idén a Szocialista üzem címért »küzdő alberttelepi, valamint az Ella II. aknában, Rudolftéte- •Pan. , Tervtárán, Kurityánban, valamint az Anna-aknában, ipar 342 milliós forgalmat bo­nyolított le egy év alatt. A falusi üzletekben jelentő­sen növekedett, a hitelakciós forgalom is. Az elmúlt évben csaknem 23 millió forint értékű közszükségleti cikket vásárolt a falusi lakosság. Gyümölcsfáról« épül Nyíriben Nyíri községben a Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága nagyon megbecsüli 90 holdas termő almáskertjét. Az idén csupán a MÉK útján 52 vagon almát értékesítettek. A jó gyü­mölcstermés egy-egy termelő­szövetkezeti tag évi átlagos jö­vedelmében csaknem négyezer forinlotjelentett. Még' nagyobb lehetett volna azonban az al­mából származó bevétel, ha megfelelő tároló helyiségekkel rendelkeznek. A MÉK-től kap­tak egy csővázas tároló színt, de ez sem volt végleges meg­oldás. Most egy 30 vagon be­fogadóképességű gyűmölestá- rolót építenek:. Megtörtént... Egészen újszerű módja is. van már az alkoholizmus el­leni küzdelemnek. Bizonyí­tásul hadd álljon itt. az alábbi kis eset. Egy jelentős, megyei kon­ferencián történt. Történel­mi borvidékünk, Tokaj- Hegyalja küldötte egy kis ajándékkal is megtoldotta felszólalását.. Az ajándék rendkívül stílusos volt. Em­berünk nagy aktatáskával vonult Iá az elnöki emel­vényhez. Belenyúlt egyszer, kétszer... hatszor, s e sza­vak kíséretében osztogatta a szépen csomagolt palacko­kat: — Fogyasszák egészséggel az elvtársak ezt a lris kós­tolót ... ! Tulajdonképp«! ezzel is nagy szolgálatot tesznek az antialkoholista mozgalomnak. Gondoljanak csak arra: hat üveggel már­is kevesebb jut a megrögzött iszákosoknak. . . Gy. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents