Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

C&SfiSstok, 1964. február 2Ü. ffSSAKTRAGTASOttSZiM 3 Tavaszra késza! a mezőkövesdi járás termelőszövetkezeti parasztsága Az idei mezőgazdasági terv ti. hozamok 4—5 %-os növeke­dését, s a felvásárlás 8,6 %-os emelkedését írja elő. Együtt­véve ez azt jelenti, hogy me­zőgazdaságunknak az idén mintegy 3 milliárd forinttal Síeli nagyobb értéket előállíta­nia. Megyénk mezőgazdasá­gában, mint a múlt esztendő­ben, 1964-ben is nagy felada­tok várnak a mezőkövesdi já­rás termelőszövetkezeteire, pa­rasztságára. A közelmúlt na­pokban aktivaülésen beszélték meg a tennivalókat. Az el­hangzottak alapján joggal kö­vetkeztethetünk rá, hogy a já­rás vezetői, kommunistái és egész dolgozó parasztsága egy­séges akarattal készülődik a tavasz érkezésére, s az idősze­rű munkákra. Jelentős íelatíaiuli 1964-ben Nem kis feladat előtt állnak. A járás területién a termelést 8—10, a felvásárlást pedig 10— 12 százalékkal kell növelni, s ez az országos előirányzat duplája. 1964-ben mintegy 42 millió forinttal több termékei kell előállílaniofc. Az aktíva- ülés részvevői ezért a legfon­tosabb tennivalót úgy határoz­ták meg, hogy a falusi párt- munka, s a tanácsi munka kö­zéppontjában az agrotechnikai célkitűzések megvalósítására irányuló tevékenységet kell állítani. A népgazdasági terv­ből eredő feladatainkat csak [jóit összehangolt gazdaságszer­vező munkával valósíthatjuk meg, s ennek alapvető felté­tele a cselekvési és gondolko­dási egység megteremtése. A megyei pártbizottság egy ko­rábbi értékelése során megál­lapította, hogy Borsod megye ísz-parasztsága, az állami gaz­daságok és gépállomások dol­gozói 1963-ban sikerrel dolgoz­tak a mezőgazdasági tervfel­adatok végrehajtásán. Az el­múlt év munkája — különösen az őszi munlta eredményei, ta­pasztalatai, azt mutatják, hogy •Megfelelő politikai és jó gaz­daságszervező munkával idei feladataink is sikeresen végre­hajthatók. A mezőkövesdi já­rás kommunistáinak aktíva- ülése is ezt az elvet vallotta, s ügy határozott, hogy a megnö­vekedett feladatok eredményes végrehajtásira, példamutató munkával mozgósítja a járás egész parasztságát. A tavaszi munkák kezdésé­ihez jó előjel, hogy az ősz fo­lyamán a kedvező időjárás, de sttesm utolsósorban a mezőgaz­dasági dolgozók szorgalmas munkája eredményeként idő­ben sikerült elvetni a gabona­féléket, s minden eddiginél na- ffltobb területen elvégezni a, •mélyszántást. Számoltak azon- ’'Oon azzal is, hogy e tényezők csak akkor éreztetik kedvezően hatásukat, ha a tavaszi mun­kákat az agrotechnika előírá- .rsainak megfelelően, időben végzik el. Fő elviként a ke­nyérgabona, a takarmányga­bona és a fontosabb ipari nö­vények jó terméseredményei­dre!: biztosítását szabták meg. Ezeket elérendő, sok közvetlen feladatot kell megoldani. Min­denekelőtt biztosítani a politi- laai és szervezeti feltételeket. A járás területén működő pártszervezetek, tanácsok és gazdaságvezetők elsődleges fel­adata most, hogy ismertessék fis adott üzem gazdaság felada­tait, megértessék a dolgozók­kal a népgazdasági és ezen be­lül az üzemi célkitűzéseket. Ki emelkedő fontosságot kell tulajdonítani a kenyérgabona vetések ápolásának, gondo­zásának. Itt az ideje, hogy mindenütt kidolgozzák a ga- bonaápoliási munkák intézke­dési tervét, s azokat maradék­talanul végre is hajtsák. A já- t'ás a korábbi évekhez viszo­nyítva nagyobb mennyiségű műtrágyát kapott. * „sztár* most is a kukorica... Közismert, hogy a mezőkö­vesdi járás megyénk aktív ku- koricatermő járásai közé tar­tozik. Nem közömbös tehát, hogy ez idei feladatokat e te^ leíntetben hogyan hajtják vég­re. Mindenekelőtt, figyelembe Véve a talajerőt, növelni kell a tőezámot. A múlt: évben is en­nek köszönhettek, hogy a tsz- ek és a háztáji gazdaságok ?*em küzdöttek afcrafctókar­mány-hiánnyal. A nagy kuko­ricaátlagok elérését három té­nyező befolyásolja. 1. Biztosí­tani a mélyszántást. 2. A hib­ridkukorica alkalmazása. 3. Háromszori kapálás. Az ehhez szükséges feltéte­lek a járás területén biztosítot­tak, de mindezeken túl döntő az optimális vetési idő be­tartása. A nagyüzemi tapaszta­latok és kísérletek ugyanis azt igazolják, hogy az április végé­ig elvetett kukorica .két héttel korábban érik be, és nagyobb termést ad. Mi ezzel kapcso­latban a legsürgősebb tenni­való? Már most hozzákezdeni a kukoricavetögépek megjaví­tásához, s általában a géppark felülvizsgálásához. A cél, hogy maradéktalanul kihasználják minden tsz-ben a rendelkezés­re álló gépkapacitást. A leg­több helyen sajnos, alkatrész- hiánnyal küzdenek, s ez joggal nyugtalanítja a termelőszövet­kezetek vezetőit és tagjait. A gépállomások most azzal se­gíthetnek, ha .azoknak az erő- és munkagépeknek (műtrágya­szóró, simító stb.) javítását he­lyezik előtérbe, amelyekre már kora tavasszal szükség lesz. A járás gépparkja ebben az évben tovább növekedik, vi­szont nem növekszik ezzel arányban a képzett traktoro­sok száma. Ez pedig akadálya a nyújtott és a kettős műsza­kok szervezésének. Az aktíva­ülés többek között a KISZ fel­adatává is tette, hogy szervez­ze a traktorosképzést, az is­kolára való jelentkezést. Ah­hoz, hogy a jövőben esedékes­sé váló feladatokat a termelő- szövetkezetek jól teljesítsék, 90 új traktorosra van szükség, s ezeket a járás termelőszövet­kezeteinek kell iskolára elkül­deniük. Az állattenyésztés jelentősége Ä takarmány termesztéssel egyenrangú fontosságot kell tulajdonítani az állattenyész­tésnek. Itt most: azon kell fáira, dozni, hogy az állományt vesz­teségmentesen átteleltessók. Ez fokozott gondosságot és kö­rültekintést igényéi —- különö­sen a téli hónapokban történő elletések és fiaztatások eseté­ben. Az aktívaülés felhívta a figyelmet a takarékosságra is, mert bár a járás területén a takarmányellátás biztosított, egyes helyeken, a meglevő készlet csak szűkösen fedezi a szükségletet. A szarvasmar­ha tenyésztésben a legfonto­sabb feladat a létszámcsökke­nés megakadályozása és a mi­nőség javítása. Természetesen, a jó állatte­nyésztés egyik feltétele a jó rét- és legelőgazdálkodás. A járás tei'ületén nagy kiterje­désű legelők vannak, de sok évtizedes mulasztás és helyte­len szemlélet akadályozza, hogy ezeket kellő módon ki­használják. A KISZ és a Ha­zafias Népfront aktívái a múlt évben jelentős munkát végez­te!: a legelői: gyomtalanításá­nál, de, ez még nem minden. Általános szemléletté kell ten­ni, hogy minden község min­den termelőszövetkezete egyen­lő fontosságot tulajdonítson ennek, mert a legtöbb helyen bizony még harmadrendű kér­désként kezelik. Egységesen felsorakozni Az aktívaülés rámutatott, hogy nem elég a feladatokat meghatározni, hanem a tervek megvalósításához az embere­ket is fel kell sorakoztatni. Az elmúlt évben a járás területén nemcsak gazdasági téren ér­tek el figyelemre méltó ered­ményeket, hanem a termelő­szövetkezeti tagság öntudata is sokat fejlődött. Erről adnak képet a zárszámadó közgyűlé­sek, amelyeken fegyelmezett, gondolkodó tagsággal találko­zunk, akik nem azt vitatják, hogy „miért csak ennyi”, ha­nem, hogy miért kellett egy adott üzemben a hibáknak elő­fordulniuk. Ez azt juttatja ki­fejezésre, hogy a tagság 1964- ben mindenütt többet vár a vezetéstől, s igényesebb lett önmagával szemben is. Éppen ezért figyelembe kell venni a tagság kezdeményező erejét, javaslatait, de messzemenően számolni leéli a tagság anyagi érdekeltségével is. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a he- lyes (és az adott viszonyokra alkalmazott) ösztönző rend­szerei: nagy hatással vannak a termelésre. * A továbbiakban a felvásár­lással, a vezetés színvonalá­nak javításával, a szakmai to­vábbképzéssel foglalkozott az aktívaértekezlet, A felszóla­lók részletesen elemezték a járás sajátos problémáit, az egyes termelőszövetkezetei: munkáját, s valamennyien hi­tet tették amellett, hogy — miként a múlt évben — 1964. tavaszán is jó munkával, szor­galommal és lelkesedéssel, ve­szik l:i részüket a népgazdasá­gi tervei: teljesítéséből. Ónod várj Miklós „Nyomkövetés” újítás ügyben —- Újításaim titka — mond­ja a BVK egyik ezüstérmes újítója — egy sajátos néző­pont. Bármilyen feladatról van szó, mindig arra gondo­lok; vajon, ha az üzem kizá­rólag az enyém lenne, s min­den forint, beruházás, kiadás az én zsebemre menne, akkor is így, vagy másként csinál­nám? És nem a BVK dolgozója az egyetlen, aki így, a gazda fe­jével gondolkozik. Borsodban sok száz, sok ezer ember töp­reng, rágódik, hogyan lehetne a maga és mások munkáját jobban megkönnyíteni, ész­szerűbb megoldásokat alkal­mazni. Tudatosan igyekeznek növelni a termelékenységet. Az újítások, találmányok hi­hetetlen eredményt hoztak és hoznak. Ha valaki kiszámolná, csak a megyére vonatkozóan is, hogy mennyi megtakarí­tást hozott és hoz, az ered­ményt csak milliárdban fejez­hetné ki. A nagy eredmény azonban nemcsak megnyugta­tó, hanem nyugtalanító is. Ar­ra a következtetésre vezet, hogy ha az eredmény ilyen nagy, mit hozna a mozgalom akkor, ha mindenütt, minden üzemben optimálisan kihasz­nálnák e rejtett tartalékot, ha sok esetben ridegséggel, közö­nyösséggel, bürokratikus hu- za-vonával nem vennél: el sok-sok újító kedvét. Sok he­lyen az újításokért csak ad­dig lelkesednek, amíg annak hasznosságáról van szó, de mihelyt arra kerül a sor, hogy a így is rengeteg megtakarításért az újítónak is ni való van. jár valami, sokszor megakad a dolog, nem egyszer bírósági üggyé fajul. Az utóbbi időben egyre több szó esik az újítások széleskörű propagálásáról Ennek vannak kezdeti ered­ményei. Így például Budapes­ten rendeztek egy országos jellegű tapasztalatcsere kiállí­tást, s ezt programszerűen kö­vette, az SZMT rendezésében, a borsodi kiállítás. A miskolci kiállítás igen meglepő ered­ményt hozott. Itt- 200 újítást mutattak be, s ezt kétezer lá­togató tekintette meg. A láto­gatók csaknem ezer újítás műszaki leírását vitték el. Ez már önmagában is sokat mond, elsősorban azt, amit az Újítók Lapja is megállapított, hogy a ..dolgozók érdeklődése az új eljárások iránt olyan mértékű, amire eddig a gaz­dasági szervek nem gondol­tak". E tény felismerése azon­ban önmagában véve kevés. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa egy lépéssel tovább halad előre: nemcsak gondos­kodott néhány újítás elisme­résre méltó propagálásáról, hanem nyomon kívánja követ­ni; mi lesz az elvitt műszaki leírások sorsa? Az adminisztráció (vissza­igazolások stb.) csak egy ké­sőbbi időpontban tud beszá­molni a leírások sorsáról. Mi megpróbáltuk e „hivatalos” utat megelőzni, s több nagy­üzemben érdeklődtünk a ki­állítás-tapasztalatcsere eddigi eredményeiről. Noha az ered­mény korántsem kielégítő, igen biztató a kezdet. A Lenin Kohászati Müvek dolgozói például 78 műszaki leírást vittek el. És hogy ebből mennyit hasznosítottak, s a gyár hány újítást fogadott el? A válasz: — Nem tudjuk kimutatni, nem gyűjtöttük külön, mert adminisztrál­Ez persze korántsem jelenti, hogy esetleg közönyösséget tanúsítanának az említett újí­tásokkal kapcsolatosan, de mindenesetre megnehezíti a „nyomkövetést”. Az Ózdi Ko­hászati Üzemek újítási irodá­jában pillanatok alatt közöl­ték: — Eddig 16 műszaki leírás ütött be a központi újítási rodába. Ebből ötöt elutasítot- imk, hat leíráshoz megkér­di: az illetékes üzemtől a Szakmai továbbképzés Rudabányán A Rudabányai Vasércbá­nyában már az elmúlt évek­ben is sokféle .szakmai tanfo­lyamon képezték tovább az üzemek dolgozóit Tavaly a tanfolyamokon kívül a dúsító­mű és a műhelyei: brigádjai a foglalkozásuknak megfelelő témákból előadás-sorozatokat, és vitáikat is tartottak. Az idén szintén lesznek ilyen előadás-sorozatod: és viták, s még 45 szakmai továbbképző tanfolyamom is tanulhatnak a dolgozók. Különösen jelentős, hogy a balesetelhárításról és az első­segélynyújtásról 10 tanfolya­mot szerveznék ez évben a vasércbányában. Ezenkívül például a robbantó vájárok, az omlasztó-, a segédvájárok, a gépkezelők, a kapcsolótábla- kezelők, a motorszerelők és a többi szakmunkások is tanfo­lyamokon tanulhatnak tovább. Mi történt az SZMT kiállításon bemutatott műszaki leírásokkal? rajzokat, öt újítást pedig már elfogadtunk. És az ózdiakat is több üzem­ből megkérték: (alig bírják »z igényeket kielégíteni) küldje­nek rajzoltai. A „primadonna” a sodronykötélvágó készülék, amely iránt, s ez érthető, a bányák tanúsítanak nagy ér­deklődést. A Diósgyőri Gép­gyárban 19 újítás bevezetésé­re tettek javaslatot, ebből né­gyet elfogadtak, s ezeket — mint Hubai Sáridor közölte — a hónap második felében el is készítik, s átadják rendel tető­sének. A kiállítás látogatói között a TVK két újítása, a müanyagragasztó, (amely al­kalmas fémek, üveg, porcelán stb ragasztására), s a nagy mechanikai szilárdságú lakk- festék váltott ki nagy érdek­lődést, Az előbbiből eddig hét, az utóbbiból nyolc üzem­be kértek pontos, részletes tá­jékoztatást. A Borsodi Szén- bányászati Trösztnél különö­sen a kábelsaru szorító fogó (Ózdi Kohászati Üzemek újí­tása) és a tranzisztoros nyoni- vonalkereső és lehallgató iránt érdeklődnek élénken. A bemutatott újításokkal kapcsolatosan van egy érde­kes jelenség. Több olyan újí­tás akad, amely egyik-másik üzemben, eredeti formájában nem alkalmazható. A kiállítás az ötletek szülöanyja is lett. Itt van például a uyo- matél;kulcs. Ez a hengerfej- csavar meghúzására alkal­mas. A Csepeli Autógyár mü­ve. Kicsi lámpa jelzi, hogy a csavart a kívánt erőkifejtéssel húzták meg. A további műve­let esetleg menet- vagy csa­varszakadást idéz elő. Ä Bor­sodi Szénbányászati Trösztnél az újítás alapján készítik el a TH csavarmeghúzót. Ugyanis, ha a TH csavart nem húzzál: meg megfelelően, a vágat ösz- s becsúszik, ha erősebben húz- .zál: meg a szükségesnél, akkor viszont a TH deformálódhat. Ugyanígy használja fel, illet­ve dolgozza át az Ózdi Kohá­szati Üzemek a BÁEV elekt­romos fűtésű PVC hegesstő- pisztolyét a gyár sajátosságai­nak megfelelően. Az első eredmények még nem adják a teljes képet. Ugyanis vannak újításod amelyeknek sorsa még isme­retlen. Vannak olyanok, ame­lyeket a benyújtó ötletnek, ki­indulópontnak tekint, s meg­felelően korszerűsíti, átdolgoz­za. Csorba Bants tt) Iskébázsk MrakoEMk *• tpOtoek immo-SxahaUiiszk Lénia steájábMk Érdekes megemlíteni, hogy Csehov, a nagy orosz író. alá 1890-ben járt a Szahaltnon, még iróniával irt róla, ho­gyan létesített mezőgazdasági farmot a sziget közigazgatásá­nak vezetősége. Az ide szám­űzött emberek három álló esztendőn át irtották az erdőt, építették a házakat, szárítot­tál: a mocsarakat, vágtak az utakat, művelték a földet. Arn büntetésük kitöltése után mégsem akartak a szigeten maradni, és engedélyért folya­modtak, hogy visszatérhesse­nek a kontinensre, mert a föl­deken nem termett meg szá­mukra a legszükségesebb sem. Csehov tanúsította, hogy a* egyik járásban a helybeli la­kosok a ,szó szoros értelmében éheznek. Ha az író ma elláto­gathatna a vidékre, aligha is­merné meg. úgy megváltozott. Ma szovhozok működnél: itt, amelyek lejjel, hússal, burgo­nyával és zöldségfélével lát­ják el a sziget városait és mun kás-1 a k ó t el epei t. Szahalin és a Kurili-szige- tek lakói reggelente az elsők között köszöntik az új napot. Moszkvában ilyenkor még éj­fél van. de itt az emberek™már javában dolgoznál:. Több mint tízezer kilométer választja el a szigetet a szovjet fővárostól, de a modern légi közlekedés felborította a távolságokról al­kotott korábbi elképzelésein­él- A messzi Szahilin ma már közel van, és meghódították az emberek, A szovjet emberek munkája nyomán az egykor el­vadult táj fejlett gazdaság és kultúra központja lesz. B. Percberm «APN» jet Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetének is. A szahaliniak nagy sikere­ket értek el a mezőgazdaság­ban is. A helybeli lakosság burgonya, zöldség, tej és hús szükségletét ma már jórészt helybeli termékekből elégítik 1:1, Tíz esztendővel ezelőtt még szenzációként hatott a hír, hogy az egyik kísérleti gazda­ságban sikerült szőlőt szüre­telni, de ma már mindennapos íolog. hogy a Szahalinon meg­terem a szőlő, az alma. a kör­te. de még a málna és a föl- iieper js. , rosában (a térképen: Juzsno­- Szahalinszík) már több mint s százezer ember telepedett, le. t Modem város ez, több emele­tes házakkal, fákkal övezett, 1 aszfaltozott sugárutakkal. Sza­- halin „fővárosának” nemcsak > alsó- és középfokú iskolái, Icultúrházai, klubjai és könyv­tárai vannak, hanem van pró- 1 zai színháza, pedagógiái főis­- kólája, sőt, otthont ad a Szov­A SZAHALIN MA v vasat, rezet, ezüstöt, aranyat foszCori toltál. márványt, lcvar citokat, ként, mészkövet é még sok-sok hasznos ásvány rejt. Szahalin napjainkban min< jobban benépesedik. Sok em bért vonz a Szovjetunió mű vidékeiről, az oroszországi fő derációból. Ukrajnából, Belő russziából. Azerbajdzsánból Moldavából. A terület köz pontjában, Dél-Szahalinsák vá Két Sza halint ismer a tör­ténelem. Az egyik, még a cá­rizmus idején, a száműzetés és a kényszermunka szigete volt. A másik: napjaink Sza- halinja, az új élet előretolt bástyája a Csendes-óceánon. A forradalom előtti Szahalin vad, szinte még ősállapotban lévő táj volt. ahol csak kevés leutaló fordult meg. Természe­ti kincseit nem aknázták ki. Az 1904—1905. évi háborút kö­vetően a sziget déli felét a ja­pánok kaparintották meg, hogy aztan négy évtizeden át ural­kodjanak felette. Az imperia­listák barbár módon irtottál: a nagyszerű erdőket, rablógaz­dálkodást folytattak a szénbá­nyászatban: csak azokat a ré­tegeket tárták fel, amelyek a lofíííei z da g a b b a,l\ volta k. 1945. augusztusában a szöv­et hadsereg felszabadította Del-Szabi lmt és a Kurili-szi- geteket, 1947. elején pedig az OSZSZK kebelén belül felállí­tották az önálló Szahalini Te­rületet. amely a Kurili-szige- teket is magában foglalja. Ez a Szovjetunió egyetlen ilyen jellegű, önálló közigazgatási egysége, amely sziget. A szovjet hatalom létrehoz­ta mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesei: voltak Szahalin termelő erőinek gyors fejlesztéséhez, tenné- szeti kincseinek tervszerű és ésszerű kiaknázásához. A szi­get természeti kincsei szinte mesébe illőéi:. A parti vizek­ben sók az értékes, ipari fel­dolgozásra alkalmas halfajta, Szahalin és a Kurili-szigetek méhe pedig kőolajat, szenet,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents