Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? Ahol a gyógyszerek készülnek A MAGI AK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 41. szánt ÁRA: 50 fillér Szerda, 1964. február 19. O lvasom az új 'törvény- erejű rendeletét és a kormány állal kiadott végre­hajtási utasítást a munka- védelmi tevékenységről. s közben egy évekkel ezelőtt lá­tott plakátra gondolok. Ayita­tív céllal ragasztották a falra, a könnyes szemű gyermeket ábrázoló illusztrációt, s fi­gyelmeztetőül két mondatot írtak a papírra. A gyermek kérdezi: Miért nem jött haza édesapám? — s valami látha- tallan válaszadó feleli: Bal­eset ellen védekezz!... Hát igen, akkoriban — töb­bek között — úgy igyekeztünk elejét venni az üzemi balese­teknek, a munkavédelmi elő­írások megszegésének, hogy plakátokat, feliratokat; figyel­meztető jelmondatokat ragasz­tottunk az üzemek fakó falai­ra, a műhelyek oldalára. jVIost törvényerőre emeljük mindazt, amit akkor a falra festettünk, plakátra írtunk; napjában többször is elmond­tunk! Törvényerőre emeljük a munkásvédelem fon tosságát, az emberek testi épségének megóvását, a biztonságos, egészséges, ideális munkakö­rülmények kialakítását, meg­teremtését. A rendelkezés gyakorlati megvalósítása során lényege­sen megnövekszik a szakszer­vezetek jogköre és egyben fel­adata is. Szó van róla, hogy az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvaló­sításával kapcsolatos felada­tok irányítását, összehangolá­sát ff Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának kézéin' lesü­ssük. Ugyancsak a SZOT lesz a felelőse e munka ellenőrzé­sének és irányításának. JCz kétségkívül nagy mun­kát jelent a szakszervezetek­nek. De egyben elismerése is az áldozatkész, szívós és szak­szerű munkának. Növeli a szakszervezetek felelősségét, kiterjeszti jogkörét, egyszóval lehetőséget biztosít arra, hogy tovább javuljanak a munka- körülmények. Félreértés ne essék, a tör­vény nem azt mondja, hogy a munkás védelemnek minden gov.dja.-baja. most már a szak­szervezetek nyakába szakad. Nem, erről szó sincs! Sokkal inkább arról, hogy a jogkör kiterjesztése elsősorban a bel­ső irányításra, a munkavédel­mi felügyelők jogaira vonat­kozik, viszont továbbra is megmaradnak, sót némely te­rületen növekszenek az irá­nyító szervek és vállalatok, egyszóval a gazdasági vezetés ilyen természetű feladatai. Ez­zel kapcsolatban a törvény: az egészséges és biztonságos munkakörülmények megte­remtésének szervezése és irá­nyítása o felügyelete alá tar­tozó vállalatoknál, a■ minisz­ter feladata. Nos, e paragrafus egyértelműen érzékelteti, hogy tulajdonképpen közös munká­ról, közös összefogásról van azó. IRT érdezhetné valaki: jeleni- ^ ^ c változást a jogkör 'kiterjesztése a. szakszervezetek munkastílusában? Természe­tesen • változásoknak feltétle­nül kell jelentkezniük. Még­pedig abban, hogy a jö­vőben felelősségteljesebben, még inkább szakszervezeti módon, a dolgozók széleskörű bevonásával kell munkálkod­ni. Ebből kitűnik az is, hogy egyre inkább társadalmi ügy- gyé, valamennyiünk ügyévé kell tenni a dolgozók egészsé­gének és testi épségének vé­delmét, megóvását. Szükséges ez? — Feltétlenül! A napokban megyei adato­kat nézegettem, s bizony is­mét eszembe jutott a törvény- erejű rendelkezés gyakorlati átültetése, mindennapi meg­valósítása. Az SZMT statisz­tikai adataiból ugyanis ki­tűnt, hogy a három napon tök gyógyuló üzemi balesetek, mind az iparban, mind, a me­zőgazdaságban. ha minimáli­san is,’ de növekedtek 1963- ban. Különösen a vas-, acél­os fémgyártó iparban elgon­dolkodtató a helyzet. A Lenin Kohászati Művekben például radikális intézkedésekre van szükség. A gépiparban a Diós­győri Gépgyár állított fel saj­nálatos ..rekordot”. Nem ki­elégítő a helyzet az építő­anyagiparban és sok tennivaló van még az állami gazdasá­goknál is. Egyetlen hely a bá­nyászat, ezen belül is első­sorban o szénbányászat, ahol lényeges javulás tapasztalható egy esztendő alatt. Mi ennek a magyarázata? Amikor a megyei pártbizott­ság és a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa napirendre tűz­te a munkásvédelem helyze­tét, több olyan határozatot, hoztak, amelyek azóta meg­valósultak bányaüzemeinknél. Sokat fáradozott a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség is, hogy bányászaink biztonságo­sabb, ideálisabb munkahelye­ken vájjak a szenet, az ércet, a követ. A gazdasági vezetők az anyagi ösztönzést alkal­mazták eredményesen, míg a munkavédelmi örök komplex módon gyakoroltak hatást e fontos tényező kedvező alaku­lására. Ez a helyzet a három napon túl gyógyuló sérüléseknél. Az ezer főre eső baleset sem mu­tat valami kedvező képet. Megyei szinten egy esztendő alatt csaknem 1 százalékkal növekedett, így azután Borsod jóval az országos átlag fölött van. Ilyen adatok birtokában a munkásvédelem sajnos ismé­telten aktuális téma. Aktuá­lis, mert a mi társadalmunk­ban nem hangzatos frázis, ha­nem mély tartalommal telí­tett megállapítás az: legna­gyobb érték az ember. Többet kell hát tennünk a balesetek elhárításáért. Ha valamiféle fontossági sorrendet akarnánk kialakítani a tennivalók kö­zött, azt kellene mondani: le­gyen első helyen a biztonsá­gos, az egészségre nem ártal­mas technológiák és munka­szervezési formák kialakítása. Es csak akkor alkalmazzunk védőintézkedéseket., ha. a ko­rábban. említettekkel nem le­het a veszélyt elhárítani. Fontos, ez azért, mert az üzemekben vannak emberek, akik azt gondolják, hogy fel­szereltek egy védőrácsot, s megoldották feladatukat. Ez csak formális, látszatmegol­dás, hiszen a rendelkezés is azt mondja: a, védelem, lehető legmagasabb fokát kell alkal­mazni. Ez pedig a veszély- mentes technológia, és csak ott kell védőberendezéseket alkalmazni, ahol ilyen folya­matokra nincs lehetőség. mikor a munkásvéde­lemmel kapcsolatos pa­ragrafus betartásáról beszé­lünk, olyan törvényekről van S-O. amely az emberért van. így kezeljük hát ezt a témát, es ilyen tisztelettel foglalkoz­zunk az összes olyan kérdés­sel, az összes olyan feladattal, amely lehetővé teszi, hogy ke­vesebb bannt és több öröm le­gyen a mindennapi munká­ban. Sokféle eszköze van an­nak, hogy balesetmentesen dolgozzunk. Van, ahol a szem­léleten kell változtatni, meg kell győzni vezetőket és beosz­tottakat saját _ létük -biztonsá­gosságáról. Másutt kemény in­tézkedésekre, néha adminiszt­ratív jellegű felelősségrevonás- ra van szükség. A helyzet gon­dos elemzése alapján kell eldön­teni, mikor, milyen eszközök a célravezetők. Itt is embere válogatja a módszereket. A cél azonban változatlanul egy ; a biztonságos, egészségre nem ártalmas, ideális munkahelyek megteremtése. P*n teríts A-ffOsán* Falusi töprengések 9 bemutatjuk a miskolci szimfonikusokat 9 Tizenkél ével kapóit a Tiszai pályaudvari tesz-e változás megyénk és Miskolc vendéglátóiparának munkájában ? 12 gépkocsi a szerencsés nyerteseknek . KépfrasifgyüSés TiszalűcoR A napokban tartották meg Tiszalucon a Hazafias Nép­front újjáválasztó gyűlését. Herczeg Zoltán, a helyi nép- frontbizottság elnöke beszá­molt az elmúlt négy év mun­kájáról és eredményeiről. A beszámoló után Fabók, János országgyűlési képviselő a Ha­zafias Nénfi-ontrmozgalpm 'je­lentőségét méltatta, és tájékoz­tatta az egybegyűlteket: az or. szággyűlésen tárgyalt, 1904. évi költségvetés alakulásáról. Tó’/cés László Tiszahic Megyénk gyógyszertári köz­ponti laboratóriumában szak­képzett gyógyszerészek és la­boránsok készítik a szükséges anyagokat. A központi anyag­raktár igénye szerint folyadé­kot. kúpot, kenősök tablettát, mérőoldatot. valamint az or­vosi vizsgálatokhoz szükséges reagenseket állítanak elő. Felső kép: Vascsák Jánosáé laboráns kenőcs alapanyagot hengerel a gyógyszertárak el­látására. Alsó kép: H. Kovács Izabella szalicilszeszf csomagol. őlo: Szabados György. Folytatta munkáját a Magyar Tudományos Akadémia ökonómiai és üzemszervezési bizottságának munkaértekezlete Kedden a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székházában folytatta' munká­ját a Magyar Tudományos Akadémia ökonómiai és üzem- szervezési bizottságának kibő­vített munkaértekezlete. A délelőtti ülésen Horváth Lajos tudományos kutatóintézeti osztályvezető elnökölt A munkaértekezlet folytatta az első napirendi pont, a hegy­es dombvidéki gazdálkodás megoldásra váró feladatai fe­letti vitát Az értékes yitában számos szakember fejtette ki véleményét Felszólalt többek között dr. Tóth Mihály egye­temi docens, dr. Cselőtei László tanszékvezető egyetemi tanár. Szemes Lajos tsz íő- agronómus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Gönczi Iván egyetemi docens, F aragó Tibor kutatóintézeti osztályvezető, dr. Csete László kutatóintézet i osztályvezető, dr. Manczel Jenő egyetemi docens, Szalad György, a korii- polti kutatóintézet igazgatója, dr. Nagy Lóránd kutatóintéze­ti osztályvezető, Dezső Imre egyetemi docens és több más tudományos kutató. A meghí­vott borsodi vendégek közül felszólalt Rozgonyi András, az encsi járási tanács vb-elnök- helyetteSe és Szalipszki And­rás, a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, akik számos helyi adattal és tapasztalattal bizonyították Romany Pál és iMczkó István Előadás a párt és a tömegek kapcsolatának időszerű kérdéseiről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod megyei Bizott­ságának Politikai Akadémiá­ján tegnap, kedden délután Veres Sándor elvtárs. a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője tartott előadást a párt és a tömegek kapcsolatának idő­szerű kérdéseiről. Bevezetőjé­ben elvileg a lenini útmutatá­sok szellemében foglalkozott a párt és a tömegek viszonyá­val. ezután azt fejtegette, ho­gyan alakult ez a kapcsolat, a félszabadulást követő törté­nelmi; fejlődés különböző sza­kaszaiban. Kész'!élesen foglal­kozott a politikai tömegmunka időszerű kérdéseivel, a külön­böző tömegszervezetek tevé- Ikénységéveh Számos megyei példával és a borsodi heljcae*­kép megrajzolásával mutatta be, hogy a dolgozó tömegek egyetértenek és támogatják pártunk politikáját, a párt és tömegek kapcsolata egyre szorosabbá, gazdagabbá válik, és az alkotó munka új meg új sikereiben, a szocialista építés feladatainak megoldásában gyümölcsözik. Pártunk Vili. kongresszusa b atározatainak végreha j tusá­ban továbbra is sarkalatos elvként kell érvényesülnie a politikai tömegmunka erősíté­sének, a párt és a tömegek kapcsolata fejlesztésének. A nagy érdeklődéssel kísért előadást Verne László elvtárs, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője nyitotta meg és sáífe be. vitaindító előadásainak he­lyességét,. A vita lezárása után került sor a második napirendi pont, a gyenge termelőszövetkeze­tek megerősítésének gazdasá­gi problémáiról szóló kérdés megtárgyalására. Elsőnek Király Ernő föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa tartott vita­indító előadást. A délutáni ülésen, amelyen dr. Csele László kutatóintéze­ti osztályvezető elnökölt, dr. Fekete Ferenc kutatóintézeti osztályvezető adott szóbeli ki­egészítést az Erdei Ferenc akadémikussal, az MTA fő­titkárával közösen készítet 1, írásban előzetesen kiadott tó-, zisekhez. Ezt követte a vita, amelyet, ma, szerdán reggel folytatnak, a munkaértekezlet részvevői. A sátoraljaújhelyi gimnazisták jubileumi szavalóversenye Fennállásának 175. évfordu­lóját ünnepli a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium. Ez alka­lomból tehetségkutató jubile­umi szavalóversenyt rendez­tek. Az osztályonkénti selejte­ző után. amelyre több mint félezer diák jelentkezett, 35 leány és fiúi jutott tovább. A döntőt a napokban rendezték meg a, városi művelődési ház előadó termében. A bevezetőt Palásthy József gimnáziumi tanár mondta el. Ezután megkezdődött a ver­seny. A Shakespeare-évfordu- lóra való tekintettel kötelező vers a LXXV. szonett volt, amely már önmagában is ma­gasra emelte á mércét, A sza­badon választott versek között •a magyar- és a világirodalom legszebb alkotásai szerepeltek. A közönség nagy érdeklődés­sel hallgatta végig a csaknem három órás műsort, isInnK inhiMiino -aa—A1 ~ mából alapított vándorserle­get az első gimnazista Bodnár Judit nyerte. Helyezést ért még el Sirchich Györgyi, Var­ga Uniós. Seres Erzsébet. Ádám Regina és Kocsis Ildikó. Kováis Dániel igazgató,-helye Ucs FÉL FÜLLEL — Most már hamaro­san tavasz lesz! — mondja társnőjének mellettem egy kis. pi­sze, fiatal lány. — Hornion ilyen biztosan? tudod- No hallod? Jönnek a szépiáim — így a pi­sze, s gondterhelten só­hajt. Térvény az emberért

Next

/
Thumbnails
Contents