Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

QOKtm, rast. Sanufe U\ M politikai munka zárszámadása is! MS««!**» fermelöszövetke- Mtnaen 7j0tb0ll megkezd­<USt az elmúlt esztendő gazdál­kodási mérlegének készítését. Az eredmények ismertek, csak as összeadás, a végső summá­vá® hiányzik. Éppen ezért a (zárszámadások politikai jelen­tősége ilyenkai’ a gazdasági jelentőségnél, is nagyobb. Ali­inál inkább, mivel a mostani Kárszámadási eredmények a következő esztendőben jelen­tősen befolyásolják az egyes termelőszövetkezetek _ egész xnunkaszellemét, politikai han­gulatát. Az összegezendő, a_mérlegre tett esztendő tehát már mögöt­tünk van, s a végzett munkát az adatok, a tények tükrözik. De egyben tükrözik tus elmúlt övben végzett politikai mxm- íiát is, mert tévedés lenne azt hinni, hogs’- a zárszámadás 'csalt a gazdasági ténykedések eredményeinek összegezése. Wem. A számok, az elért ered­mények mögött ott van a mi politikai munkánk hatékony­ságúnak eredménye is. Jól dol­goztunk, vagy rosszul? Ezt nem lehet majd számokkal ügy kimutatni, hogy ennyi és ennyi millió forint, vagy ennyi és ennyi mázsa termény, hús a politikai munka ered­ménye. - Nem. Ilyen számok nincsenek, és nem is lehetnek. De pillanatig sem kétséges, hogy ahol a gazdasági munkát a pártszervezet és a tömeg­szervezetek, a tanács, a nőta- nács, a KISZ jó politikai tény­kedéssel, az emljorek mozgó­sításával, a hibák feltárásával, a félreértések tisztázásával, az emberek sorsának megértésé­vel és intézésével, az országos és világesemények magyarázá- j sóval egészítették ki — ott as elmúlt esztendőben járultok a gazdálkodási eredmények és épült, erősödött maga a közös gazdaság is. Ilyenformán politikai munkánk mérlege is. Nézzük csak nyugodtan. A mérleget és gondoljunk vissza, mit tettünk azért, hogy most több a terméshozam, ha több, hogy nőtt a közös vagyon, ha . nőtt, és emelkedett a munka­egység értéke, az emberek kö­zösből származó jövedelme, ha emelkedett. Kérdezze meg .magától minden kommunista, minden tömegszervezeti aktíva és minden agitátor: tettem én ezért valamit? Es mennyit tettünk közösen? Valamennyi és valamilyen eredmény minden faluban van. És a szárszámadó köz­gyűléseken ezt is meg kell említeni. Csak egy-két mon­dattal, de ne hagyjuk ki be­lőle. Ha pedig hibák voltak, ha a párlvezetőseg, a pártszer­vezet és (személyenként a párttagok rosszul dolgoztait — azt is mondjuk meg. Igaz, hogy a zárszámadó közgyűlés nem párttaggyűlés. De az igazi kommunista olyan ember, hogy mindenütt szívesen fo­gadja a kritikát és mindig ta­nul belőle. A zárszámadó közgyűlésen pedig éppenséggel mondjuk el, mert a kommu­nisták nemcsak a párt, hanem az egész közösség, az egész nép előtt felelősek tetteikért, jól, vagy rosszul végzett mun­kájukért. Ha jó szót érdemel­nek .— ne sajnálja a vezetőség. De azt se titkolja el, ha töb­bet várt a pártszervezettől, a kommunistáktól. Csak így lesz a mostani zárszámadás a falusi politikai munka mérlegelése is. És ezzel egy időben: a párt- szervezetek, a kommunisták most se várjanak arra, hogy mi lesz a. zárszámadási ered­mény. A politikai munka most legalább olyan fontos, mint a nagv munkák idején. Mi most a legfontosabb po­litikai munka? Egyetlen mon­datban : a zárszámadási munka segítése és a zárszámadő köz­gyűlés előkészítése. Egyrészt: a kommunisták ügyeljenek ar­ra. hogy ne legyen susmus, ^ ideírás, odaírás, szépítgetés, áthozat vagy álcázás. Mert lehet az eredményeket szépí­teni és csúnyítani is. Egyiket se szabad megengedni! A té­nyekkel, vagyis az elért ered­ményekkel való őszinte szem­benézés, még akkor is, ha gyengék az eredmények, töb­bet ér mindenféle kendőzés­nél, vagy magyarázkodásnál. Maradjanak csak a tiszta té­nyek. A reális helyzetet csak ezek alapján lehet felmérni. A pártszervezetek feladata most. az is, hogy az embereket előkészítsék a zár- számadó közgyűlésre. El kell érni, hogy azon minden szö­vetkezeti tag részt vegyen. Lehetőleg ismertetni kell már a zárszámadás részeredmé­nyeit is, hogy azok ismereté­ben az embereit jobban felké­szülhessenek. Biztosítani kell a megfelelően nyugodt hangu­latot még altkor is, ha az ered­mények rosszabbak a beterve­zettnél, még akkor is, ha a ve­zetőségnek súlyos hibákról, fo­gyatékosságokról kell számot adnia. Az eredményes, tanul­ságos zárszámadó közgyűlés csakis higgadt légkörben kép­zelhető el. Pártszervezeteink, de elsősorban a falusi pártve­zetőségek erről ne feledkezze­nek el. Másrészt: éppen a pártszer­vezet, a párttagok bíztassák az embereket arra, hogy a zárszámadó közgyűlésen ne passzív hallgatók, hanem ak­tív’' részvevők legyenek. Mond­ja él mindenki véleményét és javaslatait, Egy-egy ilyen köz­gyűlés a- egész gazdálkodás ■menetét is megfordíthatja, ha jól előkészítik, ha az emberek mindennel törődnek. S termé­szetesen, ilyen értelemben is jó, ha a kommunisták példát mutatnak. Kezdjék a hozzá­szólást;, s ha szükséges, a vitát ők. Arra való a zárszámadó közgyűlés, liogy ott; az egész esztendő kerüljön terítékre, ügy, ahogy volt, a jó és a. rossz együtt A zárszámadő legfontosabb tényezője, szinte alapja: a. maximális demokra­tizmus. Kendőaés, személyek­re, beosztásra való tekintet nélkül bíráljon, aki kifogá­solja ezt, vagy azt. A kommu­nisták erre különösen vigyáz­zanak. Jó, ha már előre be­szélgetnek az emberekkel .és elmondják: aki nálunk meg­sérti ü demokratizmust, az a lehető legnagyobb hibát kö­veit el. Nyíltan hát, kollektí­vában élő, mindenkor minden­kivel egyenrangú, szabad, szo­cialista gondolkozásé embe­rekhez méltóan. És ebben a „méltóan-’ szóban az is benne van. hogy aki bírálni tud va­lamit, az bíráljon, mondja el, ami nem tetszik neki, de senki se rágalmazzon. A kommunis­ták erre is vigyázzanak. Különösen fontos, a ránk­váró gazdasági feladatok tel­jesítéséhez elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a zár- számadó közgyűlések egyben a hasznos javaslatok széles fó­rumai, legyenek. Minél több hasznos javaslat hangzik el —- annál eredményesebbnek tekinthetjük a közgyűlést. És ez megint a politikai munka értékétől függ, azon is múlik, hoey eddig és a köz®vűlésig milyen politikái munkát vé­geznek pártszervezeteink. Ä közgyűlései';? idő. Most a mezei munka sem köti le az embereket. Otthon tartózkodnak, mindenkit meg lehet találni a tahiban. El kell menni hozzájuk. Mert minél több emberrel beszélnek — annál eredményesebb a köz­gyűlés, és nem utolsósorban: a következő időszakban még jobb munka várható. A kom­munistákon, a jó politikai munkán is múlik tehát a zár­számadások sikere, a zárszám­adó közgyűlések eredményes­sége. A zárszámadás — az el­végzett politikai munka zár­számadása is. Sz. J. Baleseti járőr a hómezőkön... ‘ 5>rs\Vv:«v >v.>- ,-,-M v.. \. :/■ Hevenyészett hordágyra — silécre — helyezik a sérültet, akinek vagy eltöri, vagy ki-. ficamodéit a bokája. Befejezéshez közeledik az újborok fejtése T pkaj-Hegyalján Toka j-Hegy alja pincészetei­ben befejezéshez közeledik az ősszel szűrt borok első fejtése. Mintegy 70 ezer hektoliter újbor, furmint, pecsenye; va­lamint száraz szamorodnit fejtenek. Az édes szamorodni borok, amelyek magas cukor- tartalmuknál fogva lassabban erjednek, majd csak február­ban . kerülnek itj hordókba. A Tárcáit. ' valamint a Tolcsvai Állami Gazdaság mintegy 15 ezer hektoliter új borának fiO százaléka száraz szamorodni jellegű. A pince­mestereik véleménye szerint nemcsak aszúsodásban volt a múlt esztendő az évszázad legjelentősebb évjárata, ha­nem a borok minőségét te­kintve is. Már az új boroknál is erőteljesen jelentkezik a jellegzetes hegyaljai jelleg, a kitűnő zamat és au egyedül­álló íz. Az első borkezelés után mintegy három hónapig pihentetik a borokat, és azután ismét átfejtik. Ekkor döntik el véglegesen, melyek kerülnek közülük további iskolázásra. A Tokaj-Hegyaljai Állami Pincegazdaság több mint 55 000 hektoliter bort vásárolt fel szüret idején a szőlősgaz­dáktól, a hegyközségektől és a szakcsoportoktól; A híres tolcsvaí, mádi pincészetekben, valamint a szinte pincelabirin- tusnalc számító sátoraljaúj­helyi Ungár-pincékben érlelik és fejtik most az új borokat. A tapasztalat az, ■ hogy sok termelő nem teljes egészében szedte külön az aszúszemeket* ezek egy része bennmaradt a borkészítésre szolgáló szőlő­ben, s most igen jó minősé­gűek. magas cukortartalmúak az asztali borok Is. Öríopcd-rehabilsiációs osztály kezdte meg működését a miskolci kórházvárosban « A Szenlpéteri-kapuban lévő kórházvárosban megkezdte munkáját az ortopéd-rehabili­tációs osztály. A több mint 15 millió forintos beruházással lé­tesített. korszerű módszerek­kel felszerelt gyógyító részleg­ben a közlekedési és üzemi bal­eseteket szenvedetteket kezelik majd. A 70 ágyas ortopéd osz­tályon elsősorban a műtétre szoruló betegek, míg a 117 ágyas rehabilitációs részlegben pedig a már gyógyuló betegek kapnak szakszerű gondozást. A rehabilitációs részleg el­sődleges hivatása, hogy a cson­kult betegek foglalkoztatását megoldja. Fiziko- és hidrothe- rápiai részleg, gyógytorna té­rem, erre a célra különlegesen képzett ápolókkal segíti majd a csonkult betegeket, hogy is­mét visszaszerezzék Önbizal­mukat, újra megtalálják helyü­ket az életben. A testi gyógyu­lás után gondoskodnak róla, hogy új, testi állapotuknak megfelelő szakmát tanuljanak ki. Ebből a célból tervezik egy mühelyrészleg felállítását, ahol négy szakmára, könyvköté­szetre, szőnyegszövésre, elek - tromos és műszerész, valamint aszlalos és lakatos mesterségre képezik át őket. ÜR H HIV &S R! Ft y tű D 9 SU K R3 MURIS IX SVRRBS HŰK KB ■■■■■■■ ■■»■■■■BBBBMBBKBBBBBBBBBBBBBHBBBBBBBB SZENDREI JÓZSEF: Sokszor elmondtuk már és sokszor megmagyaráztuk, mi­ért olyan a tokaj-hegyaljai bor, mint amilyen. Egyes (szakmunkák tanulmányozása után most mégis szeretnénk, talán ismételten is, hivatkozni néhány tényezőre. Arra min­denekelőtt. hogy a szőlőgazdál- Üíodás sikere, kiváltképpen a termelt borok minősége három fontos, tényezőtől függ: éghaj­lati viszonyoktól, talajtól és a talaj fekvésétől. Tudjuk, hogy általában a mérsékelt égöv alatt minél délibb, minél me­legebb a vidék, éghajlata, an­nál több cukor, színanyag, csersav és fajtazamat van a szőlő levében, de annál kisebb az illatanyag és az értékes sa­vak. Északibb vidékeken ke­vesebb a cukor és a zamat, de nagyobb a savtartalom és gaz­dagabb az illat. Ez nemesebb összhangot és nagyobb íinoni- ßägot ad a boroknak. A ten- fgerszint feletti magasság is jelentős tényező a szőlőműve­lésben. Minél melegebb a vi­dék éghajlata, annál maga­sabbra mehetünk a szőlővel. Nálunk a szőlő még ötszáz miéter tengerszint fölötti ma­gasságban is megterem, de igazán jó borokat csak a 130— 330 méter magasságokon ad. Eötvös Károly szavaival kife­jezve: „Ott terem a jó bor, ahol a hegy veséje van, vagy az alatt.” Nos, hát ez a Tokaj- Hegyalja egyik titka. A mi he- jgyeink, a tokaji kúp kivételé­{cJjß-kaf szlllőöejizel... vei, 350 méternél mind alacso­nyabbak, vagyis pontosan az ideális 130—330 méter magas­ságot érik el, és szőlőtermelés­re kiválóan alkalmasak. Rá­adásul északon vannak, ahol a szőlő leve savasabb és illato­sabb, mint délen. De Tokaj- Hegyalja meleg is. napfényes is, mert egyrészt alacsony hegység, másrészt az Alföld szélén .terpeszkedik el. s így éghajlatát az alföldi éghajlat is befolyásolja. Ez pedig több meleget, több napot, jelent — a szőlőben pedig több cukrot. Nos, hát e tényezőkből ered mindaz, ami a tokaj-hegyaljai borokat különlegessé teszi. Ilyen éghajlati viszonyok kö- zött a világon sehol sem ter­melnek szőlőt. A szőlőtermesztés következő meghatározója a talaj. Sok­szor elmondtuk már, hogy a tokaj-hegyaljai talaj ■— főleg, ha meg is védjük és termőere­jét folyamatosan pótoljuk — csakis szőlőnek való. A har­madik tényező: a fekvés szin­tén a lehető legkedvezőbb. A Toka j -Hegyalj át északról hegyláncok védik, s ezek meg­akadályozzák a hideg szelek betörését. Délről viszont To- kaj-Hegyalja általában tagolt, nyitott, s így a Nap jól besüt­het. valamin!; az alföldi meleg levegő ?s gyorsan beórnrnlik. A hegyek általában száz mé­ter tengerszint, fölötti magas­ságban kezdődnek. így a lej­tőkről a hideg léfut a síkságra és a hegyek oldalán nem fagy ki a szőlő. Tokaj-hegyalja ta­goltsága és nyitottsága bizto­sítja a megfelelő szellőzést is, ami a gomba-betegségek ellen védi a kultúrát.. Mindent összevetve: Tokaj- Hegyalja a természet ajándé­ka. Ennél ideálisabb szőlőter­melő vidéket nem találunk sení hazán belül, sem hazán kívül. A páratlan ízű és illatú tokaj-hegyaljai bor az itteni föld és napsugár harmonikus szerelmének gyümölcse. Ez a bor tökéletes zamatéval, érett édességével és az alkotórészek párját ritkító összhangjával élvezetet ad annak, aki issza. Nem véletlen, hogy a hegyal­jai ember felbonthatatlan szö­vetséget kötött ezzel a borral. o Tolíaj-Hegyalján. ssenény számításak szerint is, kilenc­szer annyi bort lehetne ter­melni, mint amennyi az idén termett. (Jó közepes termés volt.) De ezek valóban szerény számításokr a jelenlegi termő terület báanswsenrosét (kb, 23 Hl. ezer holdat) és a mostani ter­méshozamok. á holdankénti 12 —13 hektoliter meghároms'po­rozását jelentik. Ezt a korsze­rű nagyüzemi telepítéssel és műveléssel könnyedén el lehet érni. Az új telepítésű állami gazdasági szőlők ennél többet is teremnek. ■ De van Tokaj- Hegyaljának még egy kincse, amit ki lehet és ki is kell ak­názni. Ez pedig a Bodrog. Ka­pás ’ Pál, a Tolcsvai Állami Gazdaság igazgatója ezt így fo­galmazta meg; „A Bodrog vi­zét ugyanis fel kell vezetni a hegyekre.” Nos. ez sem valami ördöngös feladat. A Bodrog vi­zét fel lehet vezetni a hegyek­re. Nem csatornákon, nem is valami új mfederréndszérrel, hanem egyszerűen csöveken. Nemrég olvastam, hogy szak­embereink új. olcsó és nagyon praktikus öntözési módszert mutattak be. Lényege, hogy műanyag és műbőr csöveken oda vezetik a' Vizet, ahová akarják. A csövek átmérője különböző lehet. És az öntözés színhelyén se kell csatornákat, vagy barázdákat ásni. Ott, ahol öntözni kell, egyszerűen ki lyukdalt csöveket fektetnek le a növénysorok közé és a víz a lehető legrövidebb úton árasztja el a területet. így még a párolgás is sokkal kevesebb,, ami jelentősen csökkenti az öntözés költségeit. Nos, hát a tokaji hegyek öntözése ilyen műanyag és műbőr csöveken könnyen megvalósítható. A megoldás lehet többféle. Az egyik az, hogy a vizet előbb felnyomatják a hegytetőre, ahol zárt tárolóba érkezik, s onnan egyszerűen a gravitáció elviszi oda, ahová kívánjuk. Másik: a már említett, mű­anyag és műbőr csövek fel- használása. így: a fővezetékből sok-sok vékony roel lékvezeték ágazna szét és a vizet nem is kellene tárolni, hanem a nyo­másra felhasznált erővel elvé­geznék az öntözést is. Ä víz­nek ugyanis mindegy, hogy egy vastag, vagy több vékony cső­ben halad — a nyomásra fel­használt energia is azonos mennyiségű marad. öntözzük-e szőlőhegyein xet, vagy sem? — ez nem is lehet' probléma. A szőlő a nyár kö­zepéig vízigényes növény és meghálálja az öntözést is. Ké­sőbb, amikor elsősorban meleg­re van szüksége, csak altkor kell öntözni, ha az a termés­hozam érdekében feltétlenül gazdaságos. Például: tartós aszály idején igen sokat ér egy-két öntözés. Az öntözés megvalósításával együtt megoldódná egy sor egyéb probléma is. Például a permetezés. Köztudomású, hogy a permetezéshez rengeteg víz kell, s ezt ma még csak a völgyekben találjuk meg. A vizet, mint permetlevet, óriási költséggel szállítjuk a hegyek­be. öntözéses gazdálkodás esetén a víz nem okozná prob­lémát. sem külön költséget. Sót, esetleg az öntöző csövekét (a műbőr és műanyag csövek­re gondolok) úgy lehetne elké­szíteni, hogy azokat' permete­zésre is felhasználhassuk. Do ez már túlságosan szakmai fel­adat, nem kívánom részletez­ni. Csupán azt mondom még el, amit országszerte tapasz­taltam, hogy a csőrendszerü öntözéssel egy időben . el lehet végezni a műtrágyázást is. Ez nagyon egyszerű. A szükséges műtrágyákat belekeverik -az öntöző vízbe, az ott azonnal oldódik, mert a bomlási- folya­mat nem a talajban megy vég­be. Hogy ez a módszer meny­nyire bevált és mennyire olcsó, tudják a szakemberek, hiszen az Alföldön, főleg a 'Duna—. Tisza közén már jelentős terü­leten öntözik a szőlőket és' á gyümölcsösöket A tokaj-hegyaljai rekons­trukcióval kapcsolatban tehát gondolnunk kell az öntözésre is. Víz van. Ott a Bodrog. ICi kell mozdítani öreg medréből és szolgálja ő is a Tokáj-Hegy- alját. " (FoitfiatfUkf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents