Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

■em ESEAKIWAGYARORSZAG Vasárnap, ISCsí. jSann&r Ü; Walter Vlbrieht beszéde a berlini nagygyűlésen A Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottsága pén­teken ünnepi ülést hívott ösz- sze a Német Kommunista Párt megalakulásának 45. évfordu­lója alkalmából. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke az ülésen elhangzott beszámo­lójában hangsúlyozta, hogy a Német Kommunista Párt meg­alakítása Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg vezetésével fordulópontot jelenteit a német munkásmozgalom történeté­ben. A jelenlegi nemzetközi hely­zetről szólva, Walter Ulbricht üdvözölte a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló békeszerető szovjet politikát. Osztjuk Hruscsov elvtárs­nak azt az álláspontját, hogy az 1984-bcn megol­dást követelő elsőrendű problémák közé tartozik mindenekelőtt a második világháború maradványai­nak felszámolása Európá­ban — mondotta. A máj németországi helyzet­re áttérve, az enyhülés megte­remtésére a következő javasla­tokat terjesztette elő; A kereskedelem normalizálá­sa és fejlesztése a két német állam és Nyugat-Berlin között. Msikaarlössz ellenzi Ciprit« kettéosztását Makariosz ciprusi elnök pénteken sajtóértekezletet tar­tott s ezen kifejtette a ciprusi kérdés békés rendezésére vo­natkozó álláspontját. Makariosz hevesen szembe­fordult azzal a követeléssel, hogy a szigetet kettéosszák. Mindazonáltal — mutatott rá. — az utóbbi napok tragikus eseményei azt jelezték, hogy radikális módon meg kell vál­toztatni a jelenlegi kormány­zási rendszert. Ez persze egy­általán nem jelenti azt, hogy a ciprusi görögök meg akarják fosztani jogaitól a török ki­sebbséget. Ezeket a jogokat biztosítani kell. viszont az ál­lamnak is demokratikus alkot- mánvt kell adni — mondotta. A Reuter New York-i jelen­tésében elmondja, hogy Rosszi- desz. Ciprus ENSZ-delegátusa pénteken újabb sajtóértekezle­tet tartott. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Ciprusi Köztársaság területi integritá­sát veszélyezteti bármiféle olyan indítvány, hogy a szige­tet osszák fel. A török kor­mánynak az lenne a köteles­sége, hogy megakadálvozza az események ilyen alakulását. A német népet meg kell vé­deni az atomkatasztrófától, ez­ért a két német állam kössön szerződést arról, hogy le­mond az atomfegyverkezés- ről. nem állít elő atom­fegyvereket, és nem vesz részt a multilaterális atomfegyverkezésben. Csökkentsék a háborús ve­szedelmet és a fegyverkezési kiadásokat azzal is, hogy meg­állapodnak: nem fokozzák to­vább a fegyverkezést és le­mondanak a katonai kiadások növeléséről. Az NDK és az NSZK, meg­bízottjaik útján való tárgyalá­sokkal normalizálják egymás­közti kapcsolataikat. Nyugat- Berlint illetően, építsék le a hidegháborús propagandát, szüntessék meg az amerikai megszálló katonaság RIAS ne­vű rádiójának működését, hagyják abba a rádióállomás úszító adásait. A két német állam békés együttélésének biztosítása és a feszültség enyhüléséhez vezető űt egyeneefose céljából hasznos lenne a két német kormánf és Nvugat-Berlin képviselőiből álló közös bizottságokat alakí­tani. A Johnson-farm Két és fél millió dollár átépítésre Brazíliában kiiHoltak egy indián lakit A brazíliai Mato Grosso ál­lamban. az Amazonas meden­céjében novemberben lerom­boltak egy indián települést és lakóit lemészárolták — jelen­tette az új év első napjaiban a brazíliai államügyészségnek az . indiánvédelmi szolgálat igazgatója, dr. Noel Jutels. A „cintas largas” (nagy övék) törzshöz tartozó indiá­A pápa a Közel-Keletre érkezett VI. Pál %ápa szombaton délután Ámmanba, közél-ke­leti útjának első állomáshe­lyére érkezett. A pápa megér­kezésekor Ammanban ködös és .igen hideg idő volt. A vá­rosban valóságos orkán dü­höngött és magával sodorta az üdvözlésére kitűzött zász­lók egy részét is. Pál pápa üdvözlésére' a re­pülőtéren a többi között megjelent Husszein király és B Jordániái miniszterelnök. A pápa ezután Jeruzsálem­be indult, A Jordán folyó partjánál rövid ideig időzött azop a helyen, ahol a biblia szerint Krisztust megkeresz­telték. VI. Pált a jeruzsálemi Da­maszkuszi-kapunál hatalmas tömeg fogadta. A 18 kocsiból álló autókaraván csak nagy üggyel-bajjal tudott előre­haladni. Az angol sajtó jeruzsálemi jelentése szerint Pál pápa za­rándoklatának előestéjén a kereszténység legszentebb ut­cája a legnagyobb fekete­piac központja lett. Turisták, zazándokok és mindenekelőtt a világsajtó odasereglett fotó­riporterei hatalmas összege­ket fizettek minden talpalat­nyi helyért a via Doloros.an, ahol a katolikus egyház feje kíséretével elvonult. nők Mato Grosso állam észa­ki részén az Aripuana folyó partján táboroztak és az volt a szándékuk, hogy állandó fa­lut építenek maguknak. A falu helyének kiválasztásánál az in­diánok számára döntő szem­pont volt, hogy távol esett a lakott településektől: legalább háromnapnyi járóföldre; A tömegmészárlást egy An­tonio J unqueira nevű gumi­gyáros szervezte meg, hogy „megtisztítsa” az őserdőt. A „vad indiánok” ugyanis veszé­lyeztették volnafa kaucsuk-íák értékes nedvénék lecsapolásá- val foglalkozó „seringueiro”-k munkáját. A mészárlás részle­teit az akciót végrehajtó öttagú csoport egyik letartóztatott résztvevője mondotta el. A cso­port egy Cessna típusú kis re­pülőgépen érkezett a helyszín­re. Tagjai állig fel voltak fegy­verezve pisztolyokkal, géppisz­tolyokkal és kézigránátokkal. Az öt bérgyilkos a terület „megtisztításáért” 800 dollárt kapott. A jelentés felhívja az állam- ügyész figyelmét arra, hogy Maranhau államban hasonló mészárlások fenyegetnek ha a hatóságok nem hoznak azonnal megfelelő ellenintézkedéseket Az Egyesült Államok új el­nöke elődjéhez hasonlóan nem­csak a Fehér Házban, hanem vidéki lakosztályán is fogad vendégeket. Erhard nyugatné­met kancellárt már a texasi Austin várostól nem messze lévő Johnson-farmon fogadta. Johnson váratlanul lett elnök, ezért korábban nem sokat tet­tek a farm megfelelő átalakí­tására. Hiányoztak -a minden időben megbízható telefonösz- szejcöttetősek, a farmhoz veze­tő jó utak, sőt, még az átjelzé­sek is. Az elnök azonban min­dent megfett. hogy a farm ugyanolyan fontos találkozó- hely legyen, mint Kennedy idejében Hyannis Port és Palm Beach volt Floridában. Austin város Texas állam közigazgatási központja, egye­teme is van. A Colorado folyó közelében, enyhén emelkedő hegyoldalon terül el. Ha a lá­togató Daliásból érkezik, fel­tűnik neki a két város közti el­lentét. Dallasban élénk a for­galom, nagy a zaj. az üzleti te­vékenység. Dallas tipikus vad­nyugati város. Austin ezzel szemben dél i város, még mi i- rlig érezhetők a hagyományok. Jóval szegényebb, mint Dallas. Uav tűnik, hogy a város lakos­sága csak lassan, sőt közöm­bösen veszi tudomásul az újabb ppyntjsiási változásokat és lehe tŐ'é'Wket. Ftórt az Austinba érkező külföldi diplomaták első texasi benyomása nem a leghitele­sebb. A város legrégibb és leg­szebb szállodáiéban, ahol va­lószínűleg o Johnsonhoz láto­gató vendégek is megszállnak, nz egykori, híres texasi szemé­lyiségek arcképei láthatók. Útépítés — két és félmillióért Az Austinból a Johnson- farmra vezető út az évnek eb­ben az időszakában aszályos, puszta -vidékeken halad át. A vidék a dél-afrikai, értéktelen pusztákra emlékeztet. Az út mellett csak elvétve látható va­lamilyen felirat. Egy viharvert feliraton az áll, hogy az utast örömmel; fogadja ’a dombos és hegyes falusi vidék. Ezután né­hány mérföldön át semmi jel, majd egy másik felirat, ame­lyen az áll, hogy az utas gyor­san forduljon vissza. Egyetlen jelzés sem mutat­engedély nélkül belépni tilos. Az utas elé érkező első ember titkos ügynök. Ha az utas Austinban gépkocsit bérel, a sofőr rendszerint idegesen rán­gatja elő a hadseregtől kapott elbocsátó igazolványát, amely- lyel állam iránti hűségét bizo­nyítja. Most még az ügynöknek vélt személy egy texasi polgár, akinek legfőbb feladata bocsá­natot kérni az utastól, aki ilyen nagy utat tett meg, és még mindig nem sokat láthat. A farm ugyanis meglepően kicsi, külvárosi jellegzetessé­gekkel, a fák ágai közt elhe- 1 vezeti hangszórókkal. A köze­lében egy nagy műanyag búra látható, télen ezzel vonják be a nem éppen nagy' úszómeden­cét. Az épület egyáltalán nem olyan, mint amilyennek a te­xasi jószágfarmokat elképzel­nénk. A látogató engedély nélkül nem léphet be, sőt, még az épület másik felét sem nézheti meg. Az egyetlen látnivaló, az épület élőül kisebb térség, amelynek cementkockáiba Johnson elnök eddigi látogatói írták nevüket. Csak kevés a fontos személyiség, de már megtalálható az amerikai űr­hajósok és Allen Dulles neve, a bejárathoz legközelebb levő cementkockán pedig ez olvas­ható: John Kennedy, 1960. Az ügynök ezután közli a lá­togatóval. hogy valami fonto­sat még nem mutatott meg. Csakhogy most sem enged be az épületbe, hárem egy külön­álló, távolabbi épületre mutat. Közli, hogy ott született Lyn­don Johnson. Az épület fából van és eléggé elhanyagolt. A közelben van a család te­metkezési helye is. A bejárat­nál egy fémlapon Gray angol költő híres Elégiájának első négy sora olvasható. Tizenöt mérfölddel távolabb terül el, a Johnson City nevú városkái, amelyet az elnök elő­dei 1879-ben alapítottak. A vá­roskában egy idősebb asszony fáradhatatlanul irányítja a postaszolgálatot, ő a helyi lap tulajdonosa, egyedül ír min­dent a lapban. Megmutatja a ia a Johnson-farmra vezető.,,, , . ___.__, ,. - , u tat. Az eddigi helyzetre abból is következtethetünk. hogy Johnson . elnökké választása után most lázas sietséggel két és félmillió dollár értékű út­építési vállalkozásba kezdtek, hogv az elnököt Összeköttetés­be hozzák Austinnal és a vi­lág többi részével. Titkos ügynök a gazdaságban A farm bejáratánál egy fel­irat áll, arra figyelmeztet, hogy Lyndon Johnson, melyik isko­lába járt. Elmondja, hogy az elnök ma már gazdag ember, de semmit sem örökölt. A Johnsonok sohasem voltak va­lami gazdagok, a jelenlegi el­nök elődei Iris farmerok, taní­tók. esetleg politikusok voltok. Rendkívüli ütés a Kereskedelmi Kamarában: Johnson City lakossága ügy látszik megérti, hogy Lyndon Johnson elnöksége milyen nagy gazdasági hasznot hajthat a városka számára. A lakosság eddig jószágtenyésztésből élt» A város Kereskedelmi Kama­rája a napokban rendkívüli ülést tartott és elhatározta ( hogy hatalmas fényreklámokat állít fel a város felé vezető há­rom út mentén, Lyndon B; Johnson felirattal. Kívülállónak szokatlan, hogy a városka lakossága ezelőtt, nem kezdte reklámcélokra ki­használni Johnson hírnévéi. Elvégre Lyndon Johnson az el­múlt három év alatt alelnök volt, azelőtt pedig, egyesek szerint, a szenátus legbefolyá­sosabb személyisége. Ez a fogyatékosság egyálta­lán nem valami íeledékenység- ből származik. Azzal magya­rázható, hogy az egész vidék már hosszú ideje a köztársaság pártiak erős támasza és még azt sem tartotta hízelgőnek, hogy egyik demokrata fia az Egyesült Államok alelnöke. A. texasiak Johnson alelnökségo idején úgy vélték, hogy az aí- elnökség fabatkát sem ér. Egy másik ok talán az, hogy a Johnson-farm ég Johnson City egy olyan vidéken terül el, amelyet 1848. táján német be­vándorlók népesítettek be. A bevándorlók nemzedékeken, üt önmagukba zárkóztak, saját nyelvüket, szokásaikat ápolták, külön újságuk voít. Még a vá­rosba telepedett négerek is megtanultak németül. A lakosság német jellegére nagy hatással volt az első vi­lágháború éveiben kialakult texasi németellenes érzület:. A város polgárai csakhamar sza­kítottak minden német szokás­sal és hagyománnyal. A további fejlemények Johnson Cityben attól függnek, hogy az elnök milyen mérték­ben igyekszik farmjával he­lyettesíteni a Fehér Házak A napokban még nem sok válto­zás volt látható a városban. A kisebb kávéházakban a fiatal, pincérlányok niég mindig ősz- szedugjáic fejüket a sarokban és megbámulják a bevetődő idegeneket. Sok férfi még min­dig széles karimájú kalapot vi­sel. Valószínű azonban, hogy a Johnson-farm hatással lesz a városra is és a lakosság alig­ha huny szemet ^ kínálkozó le. he tőségek előli. (Observer) Ellentétek Bonn és Párizs között Vadász ferenc JurenfuuHnadiiiféL Argoud kiadását a nyugatné­met hatóságoknak. Helyi politikai körök szerint azonban az Argoud-eset nem egyéb, mint a Bonn és Párizs között régen érlelődő ellenté­tek nyílt megjelenési formája. Nem véletlen, hogy ez az ügy csaknem egy évvel Argoud elrablása után került a fel­színre. A szövetség összelákolásával. az angol gyarmatosítóknak az. volt a céljuk, hogy biztosítsák Adent, a brit birodalom legna­gyobb délarábiai haditengeré­szeti támaszpontját, A hercegségek, szultánságok és Aden lakossága azonban he­vesen tiltakozott a szövetség létrehozása ellen és követeli feloszlatását. Súlyos vasúti szerencsétlenség Beigrád közeiében Eelgrádtól 14 kilométernyire szállítását a környékbeli üzem dolgozóinak segítségével hala­déktalanul megkezdték, de a súlyos sebesültek közül sokan belehaltak sérüléseikbe. A leg­utóbbi, nem hivatalos hírügy­nökségi jelentések szerint a szerencsétlenségnek 66 halálos és 303 sebesült áldozata vám Tito elnök részvétéi: nyilvání­totta az áldozatok hozzátarto­zóinak — jelenti a Tanju*. XXXIV. A Wampetícsnél K urimszkynak a Városli­getben találkozója volt az egyik új elosztóval. Havazott, de nem állt meg a hó, mindjárt elolvadt, ahogy földet ért. Ö kora reggel jött el Pestújhelyről. Ott, a Bank utcai kertben minden fehér volt, azt hitte, hideg nap. lesz. Bricsesz nadrágba bújt, csiz­mát húzott, kalapot tett a fejé­re. Egy pillantást vetett a tü­körbe és elnevette magát. Kedve lett volna bemutatkoz­ni a fura külsejű legénynek. .De sietnie kellett. Nagy munka várta, több helyre kel­lett anyagot vinni: röplap ké­szült a rákospalotai ínségmun­kásoknak, akik késznek látsza­nák, hogy tegyenek valamit magukért. Közben még kimen­nek a nyomdába, azonkívül, ha jól megy — gondolta — délután megkeresi végre a Fémlemezipar sejtjéből azt az új fiút, Papp Ferit, akinek se­gítséget kell nyújtani különbö- «5. dolgok beszerzéséhez. Nem Kérdezte, de Pista szavaiból, ő bízta meg, keressen Pappal kapcsolatot, arra következtet, hogy az ifik is új nyomdát szerveznek. Jelszó nincs. Az élvtárs, aki vár rá, a helynek és a körül­ményeknek megfelelően, azt fütyörészi majd, hogy: „A Wampetícsnél voltam vacsorázni és hallgattam a katonazenét... A trom-trom-trom, a trombitás .. így szól a megállapodás és valahogy így hangzik a nóta, amely egyúttal a jelszót is he­lyettesíti. A vendéglőnek csőállványos terasza volt. Télen üresen, el­hagyottan állt, tócsák fénylői­tek egy-két kint hagyott, roz­zant nádszék és a tört lábú asztalok körül, kupacokba hordta a szél a sáros falevél- __ maradványokat. Keskeny ösvény vezetett a földalatti végállomásához. Ci­gi a Hősök tere felől érkezett, átment a hídon, befordult a Vajdahunyad-vára udvarára. Várt egy ideig, aztán tovább ment. Megállt a tartóhídnál. Nézelődött. Kissé eltávolodott a .Hermina út irányába, onnan kilátás nyílt a Széchenyi für­dőhöz. Távolról jól szemügyn vette a találkozó helyét: nyol< órakor kellett odaérnie. M ár messziről megismertt Beke Zolit. Éppen le­szállt a kerékpárról. Sái lepte a bakancsát, . nadrágjai magasan a térde alatt szorítot ta össze a csiptető.. Cigi megtorpant. Rossz érzé­se támadt: ez a fiú nemrég le­bukott a Pálmában — gondol­ta —, bent tartották néhány napig. Ha nem is volt ellené bizonyíték, az nyilvánvaló, hogy a gyanúsak listájára ke­rült, s akkor majdnem bizo­nyos, hogy megfigyelés alatt tartják. Egyszóval: fekete. Ki­nek jutott eszébe, hogy ilyen kényes munkát bízzon rá? Elhatározta: vár néhány per­cet. Tekintete ösztönösen vé- gigsiklott a kerékpámyomon, amely Beke Zoli útirányát mutatta. S akkor észrevette: Zolit mintegy ötven méternyi­re egy kerékpáros követte. Ci­gi éles szeme pontosan felmér­te a közeledő tekintetét: az is­meretlen, ahogy meglátta a kerékpárról leszálló fiút — az nem vette észre, háttal 'állt ne­ki, s éppen lehajolt, hogymeg­c c igazítsa nadrágszárát —, hirte-c len kanyart vett, a pedálba ta-* posott és befordult egy parti* ösvényen. , Mit tegyen? Cigi csak né-' hány másodpercig töprengett,, a kerékpáros eltűnt, ő gyors« léptekkel odament a fiúhoz.; Beke Zoli felismerte: rögtöno rájött, hogy már találkoztak' valahol. De azért kínnal-baj-« jal hozzákezdett a fütyüléshez.J Kissé mókás látvány volt: ao hidegben inkább vastag párát* engedett ki ajkai közül, mint-, sem dallamot. „ ® — Veled kellett volna to-» lálkoznom tegnapelőtt is? —® kérdezte Kurimszky « — Hol? ; — A Mexikói úton, a beke-® rített teleknél, a nagy reklám-* ragasztó tábla mellett. • — Velem. ® — Miért nem jöttél? . • — Ott voltam, de úgy^ lát- „ szik, eltévesztettük az időt. ® •— Mikor voltál ott? ® — Ebéd után. o N em mondott igazat. Cigi» tudta, hogy nem volt® ott. ' A megállapodás* úgy szólt, hogy aki várni fog, J könyökmagasságban ceruzával, vonalat húz a plakátokra. 0» késő délután járt ott, a plaká-J tokon semmiféle jelzést nem* látott. A biztonság kedvéért® másnap reggel újra megnézte...# — Nem hoztam semmit —$ mondta Cigi hirtelen fogant* eJtetár-ozással. — Nincs anyag. • (Folytatjuk.) Súlyos válságba került a francia—nyugatnémet „egyet­értés”.. Közvetlen okot, adott.- erre az OAS-ista Argoud ügye, akit múlt év februárjában francia ügynökök elraboltak egy müncheni szállodából és a francia bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt. A nyu­gatnémet külügyminisztérium­ban már harmadik napja rend­kívül ideges légkörben készítik az újabb jegyzéket Párizshoz, amely kereken visszautasította

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents