Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

ESZÄKHfAGYARÖRSZÄG ' ««ür, ¥»»►?. '4*nt&r rat S Sikeresen helytálltak Bár aj: új év első tíz napjá­ban a hőmérő higanyszála Miskolcon átlagosan mínusz 15 fok körül mozgott, a Lenin Kohászati Művek dolgozói si­keresen birkóztak meg , felada­taikkal. Különösen kitettek magukért az 1-es és 2-es kohó olvasztirai, akik 122, illetve 107.3 százalékra teljesítették január 3-től 10-ig esedékes elő-, irányzatukat. Ezzel a nagyol­vasztóim"; az új év első tíz nap­jában terven felül 610 tonna nyersvasat csapolt. Kísérleti munka Folytatódik a mnnhavérseny m m esa ft ág b a n méter parkosított területet lé­tesítenek. Balajt, Komjáti és Sze ndrö új közkutat, Szín két új iskolai tantermet. Bódva- iszilas szép sportöltözöt kap ■ebben az esztendőben. Két- kézségben, Aggteleken és Szögíigctén 520, illetve 300 , ezer forintot fordítanak a mű­velődési otthon felújítására, s Boldván is 300 ezer forint áll 5—10 százalékos túlteljesítését kell vállalniuk, konkrét meny- nyiségben meghatározva. A termelési feltételeken. kívül mindhárom cím elnyeréséhez különböző közösségi munkát, tanulást, lendszeres tovább­képzést vállalnak a verseny­ben résztvevő munkacsapatok és brigádok. A járás, illetve a megye leg­jobbjait jutalmazzák. Hasznos lenne, ha a termelőszövetkeze­tek is erkölcsi és anyagi elis­merésben részesítenék mun­kacsapataikat és brigádjaikat A versenyformák szervezése minden párt. tömegszervezeti, gazdasági vezető feladata és kötelessége, mert a verseny célja a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása és a tagság művelődésének segí­tései <J. J.) Fénycső hajhtússal kísérletezik Vig' Ferenc uvegtechníkus. a miskolci neon-vizem dolgozója. Ha *. kísérletek sikerrel járnak, az eddiginél szebb fényreklámok dísxííik majd az esti városképei­Foto: Szabados Györg? A lengyel mezőgazdaság gépesítése A lengyel mezőgazdasági körök ismertették a mezőgaz­daság 1964—65. évi gépesítési programját. A programot a LEMP Központi Bizottsága 12. plenáris ülése határozatának szellemében dolgozták ki. Lé­nyege, hogy kiválasztott falu­közösségekbe összpontosítják a gépi felszerelést. A mezőgazdasági köt ök veze­tőségei a területi szervekkel együttműködve, körülbelül 1.3Ó0 faluközösséget választot­tak ki. Ide összpontosítják majd a traktorokat, 1965-ig lt)00-re emelkedik azoknak az üzemeknek szánta,* amelyek biztosítják a mezőgazdasági körük gépeinek javítását. A faluközösségek területén több mint 13 000 falu található A mezőgazdasági körök 9400 faluban működnek, összesen 5800 mezőgazdasági kör rendel­kezik traktorokkal. Az 1965-ig szóló előirányzat szerint a falu- közösségek traktórállománya 32 000-re, a mezőgazdasági kö­röké 55 000-re emelkedik. A ir r tr rrj t t -y jószívű lignsek Levél érkezett szerkesztősé­günkbe özv. Gecse Lajosnétői, Vattáról. A levélben arra kér bennünket, tolmácsoljuk köszö­netét a 4610. számú, Szemere Bertalan iskola Tigris őrsének. A kis úttörők áz idős asszony háza elől ellapátolták a havat, megjavították a kerítését, ame­lyet felelőtlen emberek kidü- töttek. A levelet így fejezte be özv. Gecse Lajosné: „Fogadják há­lás köszönetemet a tanítók is, akik ilyen derék úttörőket ne­velnek”. A dicséretet és a köszönetét szívesen tolmácsoljuk, a jószí­vű. segítőkész úttörők megér­demlik. Ebben a hidegbe:!, amikor mindenki igyekszik mielőbb meleg szobába jutni, segítettek az öreg néninek, aki egyedül nem tudta volna meg­javítani a kerítést, sem a ha­vat eltakarítani. Ezzel is bizo­nyítékát adták annak, hogy tudják, milyenek az igazi út­törők. s hogy fogadalmukat: Az úttörő ahol tud, segít, ’— nem felejtették és nem felej­tik el. T okaj híres hegyének ár­nyékában születtem, itt. nőttem fel. mégpedig úgy, hogy házunkból kilépve, a Ti­szára bomló síkság ölében, mindig ezt az óriás, szénabog- lyáhoi hasonló hegyet láttam. Nem lúlzás talán, ha azt mon­dom, hogy életem összenőtt vele, bármerre csavarogtam országban-világban, a tokaji hegy képe elkísért, s nemcsak büszkén emlegettem, hanem képzeletem magával hordozta, b ha akartam, láttam is. Nincs, sohasem volt szőlőnk, egy tö­ke sem, de Tokaj-Hegyaljára mindig büszke voltam, véd­tem. ha bárki becsmérelni merte, s úgy beszéltem róla, mint ahogyan a szeretett szü­lőföldről szoktunk. Mert azt is itt tanultam ég értettem meg. a tokaji hegy árnyéká­ban, hogy aki szülőföldjét nem tudja szeretni, az csatan­golhat bárhol a világon — se­hol sem talál igazi hazát. 0 E me vallomásszerű, beve­zetés után talán érthe­tőbb lesz. ha szenvedélyesen beszélek Tokaj-Hegyaljáról. e vidék sorsáról, jelenéről és jö­vőjéről. Nem tudok ugyanis megnyugodni. Most már külö­nösen nem. hogy tizenöt évi csatangolás után ismét vissza­tértem szülőföldemre, Tokaj hegyének ^ árnyékába. Ismét naponta látom e tájat, s mivel ismerem sorsát, népét, sőt egész történelmét — bicska­ként szurkai bennem a fájda­lom, szorongat a türelmetlen­ség. mert tudom, hogy e vi­déknek szebb és gazdagabb sorsot szánt az emberi érte­lem de valami valahol meg­rekedt. Félek, hogy a szebb somokat mérő emberi érte­lemnek, a cselekvő bátorság­nak egy másik, félrecsavart, gyáva, a bürokrácia _ gúzsaival körülfont emberi értelmezés állja útját. Mert gondoljunk csak vissza a közeli időkre: több mint tűs esz.lendcjo, kö­SZENDREI JÓZSEF: rülbelül 1950 óin, mezőgazda- sági körökben és mezőgazda­sági programokban egyetlen tétel ismétlődik újra és újra: a tokaj-hegyaljai rekonstruk­ció. Ne hessegessü'k el a fele­lősséget: a sültgalamb nem fog berepülni a szánkba, a to­kaj-hegyaljai rekonstrukciót senki sem csinálja meg he­lyettünk, az elsősorban a mi feladatunk, sőt, szégyen-gyalá­zat, lenne, ha mások csinálnák meg. Persze: van mire hivatkozni — objektív nehézségek, egyéb fontos problémák, anyagi fel­tételek. Sőt, igen sokáig hivat­koztak Borsodban az iparo­sítási feladatokra is. De ha mindig csak ezekre hivatko­zunk. a problémák megmarad­nak, és rekonstrukciónk sose lesz. Dobjuk hát sutba a ká­ros, az elfogult gondoskodást. Legjobb tudomásom szerint a kormány és az FM ma már nemcsak segítséget igér, ha­nem követeli is, hogy gyor­sítsuk meg a rekonstrukciós munkát. Ehhez a legfontosab­bat: a pénzt is biztosítja. A problémákat viszont nekünk, itteni embereknek kell meg­oldanunk, mert ezeket mi is­merjük legjobban. Mások be­segíthetnek, de a munka teljes egészében, teljes bonyolultsá­gában ránk vár. 0 K ezdeném talán azzal, hogy a tokaj-hegyaljai rekon­strukció nem egyetlen ilyen munka az országban. Hazunk minden zuga egy-egy híres borvidék, s valamennyi felújí­tásra vár, mert történelmi ta­pasztalat, hogy a nehéz idők mindig érzékenyen pusztítjuk a mezőgazdaság kényesebb kultúráit. Ilyen nehéz idő el­sősorban * bábosain ameSy, mindig pusztította a magyar szőlőkultúrákat. A második vi­lágháború pedig úgy ért, ben­nünket, lrogy szőlőkultúránk még az első világháború pusz­tításait sem heverte ki. Lénye­gében tehát két világháború és a második világháborút kö­vető kuszáit korszak pusztítá­sait kell pótolnunk országszer­te. Dolgoznak a szőlőrekon­strukciókon a Balaton-Felvi- déken, Badacsonytól Füredig; Mór környékén az Ezerjót: akarják felvirágoztatni. Gyön­gyös és Eger is a klasszikus kultúra visszaállításáért küzd. De még az olyan kicsi és je­lentéktelen területen is. re­konstrukcióról beszélnek — és csinálják is — mint például a Vas megyei őrség vidéke. A Duna—Tisza köze pedig külön program, amely már jna is je­lentős, távlataiban pedig egye­nesen szédületes. Nem Túlzás: a Duna—Tisza köze. éppen a szőlő- és gyümölcskultúrával, húsz év múlva hazánk éden- kertje, talán leggazdagabb vi­déke lesz. A vad homokra, az egykori „Magyar Szaharába” telepítik itt a szóló és gyü­mölcs százezer holdjait. De te­lepítik — és ez a lényeg. A z összes történelmi múltú borvidéket rekonstruál­ják. Mindenütt vannak problé­mák és befejezett, lényegében megoldott rekonstrukcióról még csak a szekszárdi borvi­déken beszélhetünk. Itt ma már azt mondják; a telepítés kész. A korszerű szőlő- és bor­termeléshez szükséges beruhá­zásokat 1964-ben befejezzük. Négy év múlva teljes kapaci­tással termel a szekszárdi bor­vidék ... AsnéSkcur *sfc MMtea» — SsSW sóhajtottam: ő. mikor fogjuk mi ezt: a Tokaj-Hegyalján el­mondani!? őszintén szólva; irigyeltem a szekszárdiakat. Azt is megkérdeztem: hogyan csinálják? Sok átfogó és rész­letfeladat elvégzéséről beszél­tek. de a következő tanulságot szűrtem le: hozzáfogtak, ren­dezték a birtokviszonyokat, el­készítették a terveket, kiosz­tották a feladatokat, megkap­ták az állami támogatást és megcsinálták. Leegyszerűsítve ugyanis nem történt más. De történt még az. hogy az egész rekonstrukciós munkát lénye­gében egy ember kezében összpontosították. Ez az ember irányította azt a bizottságot, amely meggy őrsi tóttá és lebo­nyolította a munkát. Termé­szetesen: a pari. és állami szer­vek teljes erejükkel és tudá­sukkal segítették a rekonstruk­ciót. Elgondolkoztam. Igaz. hogy a szekszárdi borvidék kisebb, mint a tokaj-hegyaljai. De lé­nyegében itt, Borsodban is ha­sonlóan kellene tenni. Véle­ményem szerint már hozzá­kezdeni is fél győzelem lenne. Arra. amire Tolna megye ki­sebb mértékben képes volt —- Borsod nagyobb mértékben is i-dpes lenne. És: ha Tolnának megérte — nekünk igazán megérné. Mert gondoljuk csak el: a szekszárdi bor általában negyedrészét éri a tokajinak. Vagy még annyit sem. A szek­szárdi bor értékét csak cen­tekben mérik, de a tokaji bo­rért dollárokat adnak. Tudják ezt a pénzügyi emberek és a borkereskedők. De tudják a termelők is. Van olyan tokaj- hegyaljai bor, amelynek lite­réért tizenegy* dollárt fizetnek. És a tokaj-hegyaljai bort. ke­resőt, a szekszárdiból csak weesnek külföldön,, Néhány elfogult helyi em­beren kívül senki sem "tagadja, hogy a tokaj-hegyaljai bor a legjobb, a legértékesebb az egész világon. Nem elfogult­ság, nem sovinizmus, hogy a mi tokaj-hegyaljai boraink versenyen kívüliek a világ­piacon. Aszúinkat és a szamo­rodninkat nem is hasonlítják más országok híres boraihoz. A „Tokaji” — fogalom. Ennek bizonysága egy nemrég lezaj­lott, sután lebonyolított és su­tán sikerült per is. Az olaszok piacra dobtak egy borfajtát „Tokaji” elnevezéssel, óriási mennyiséget adtak el belőle. A kereskedők azt hitték: magyar „Tokaji”. A csalás persze ki­derült. Illetékes szerveink pe­reltek, mert vannak védett bo­rok és ilyen a „Tokaji” is. De csak a magyar „Tokaji” — más nem. A pert mégis elvesz­tettük. Ügyes ügyvédek vették közükbe az ügyet és a nemzet­közi jog útvesztőiben kiját­szottak a magyar „Felperest”. Bebizonyították ugyanis, hogy az a bor is „Tokaji”. Hogyan? Ü gy, hogy a kapitalista üz­letember szemérmetlen és pénzt csinál a hideg vízből is. Olaszországban van egy kis folyócska, amelynek Tokaj a neve. A csalás innen ered. A folyócska vidékén igen jó borok teremne1.! és. a gátlásta­lan, de lényegében ügyest olasz kereskedők a folyócskáról ne­vezték boraikat „Tokaji -nak. Jó üzletet csináltak. De ez az üzlet csak azért sikerülhetett, mert a világpiacon évszázadok óta ismernek egy „Tokaji” ne­vet. amely, mint az elmondott eset is bizonyítja, varázserővel hat a kereskedőkre. Persze, ha lenne a világpiacon annyi igazi ^Tokaji’* bcs^ , »»ennyi kell és amennyi lehetne — senki sem tudna visszaélni ve­le. Márpedig lehetne elegendő tokaji bor. Csak a rekonstruk­ciót kellene megcsinálni, csak szőlőt kellene telepíteni min­denüvé, ahol a híres és igazi „Tokaji” megterem. Akkor lenne nekünk borunk is. pén­zünk is, mert kérdezzük csak meg a szakembereket. ök mondják, hogy korszerű tele­pítéssel, korszerű termelési módszerekkel egymillió hekto­liter különböző „Tokaji” bort termelhetnénk évente. Egy­millió hektoliter — ez száz­millió liter. És egy liter igazi „Tokaji” átlagosan három dol­lárt ér a világpiacon. Hát mi vagy számolni nem tudunk, vagy olyan erős nálunk az an- tialkoholizmus, hogy saját pénzünkön (kárunkon) akar­juk megmenteni a világot az iszákosságtól. T okaj-Hegyalja, mint bor­* termő vidék, elsősorban azért a legfontosabb az összes hazai vidékek közt, mett borai páratlanok, egyszerűen; meg­közelíthetett enek. Piaci, első­sorban világpiaci szempontból viszont a minőség mindig fon­tosabb, mint a mennyiség. De mi nemcsak minőséget tudunk produkálni, hanem mennyisé­get is. Tokaj -Hegyalja ugyan­is, a Duna—Tisza közét nem számítva, az ország legnagyobb területű borvidéke. Optimista, de reális számítások szerint legalább 30 ezer holdon, lehel­ne itt. szőlőt, termelni. Ez pe­dig közel tized része az ország összes szőlőterületének, bele­értve a homoki szőlőket is. Te­hát a Tokaj-Hegyalján nagy mennyiségű minőségi borodat lehetne termelni. Éppen ezért és mindent összevetve — To- kaj-Hegyalja az ország legfon­tosabb szőlőtermő területe. £a ha a Duna—Tisza közi homok­tengerből lehet édenkertet va­rázsolni — hogyne lehetne Tö- kaj-Hegyaljából. amely több évezredes dicső történelemre tekint vissza? UFcAvtsüjtía T (Tudósítónktól.) Régi múlttal rendelkező, nagy bányász községek, kis ■hegyi falvak, idegenforgal­mukról ismert kirándulóhe­lyek, Bódva-völgyi apró rnező- -gaadasági települések, de vala­mennyire egyformán jellemző, hogy ismét fejlődnek, ismét .gazdagodnak valamivel. Az 1964. évi községfejlesztési ter­vek az edelényi járás minden •településének adnak valami újat. Megvalósulnak a lakos­ság kívánságai, kérései. Per­sze nem megy minden egy­szerre, de ahol a lakosság maga is részt vállal a község- fejlesztésből, ahol sok a tár- ysadalmi munka, ott gyorsab- 'ban valósulnak meg a kérések. A járásban az idén mint­egy tíz millió forint értékű községfejlesztési munkát sze­detnének megvalósítani. A feözségfejlesztési alapból nyolc ■millió 119 ezer forint áll a helyi tanácsok rendelkezésére, ® mintegy fél millió forint ér­tékű helyi anyaggal is ren­delkeznék. A többit a lakos­ság; vállalta társadalmi mun­kában. A községfejlesztés 1964. évi terveiben nemcsak apró mun­kák, a sportkörök, a könyv- tórák, az iskolai szertárak gyarapítása, szépítgetése, esi- j nosítgatása,. hanem egész sor | jelentős létesítmény megva- j lósítása is szerepel. Az ede- , lényi járás ialvaiban például ; mintegy egymillió 600 ezer, ■forintos összegből huszonkét it,ilométer új betonjárdát; épí- j fenek. A községi utak íelúji- \ .tására, javítására is kereken • egy milliót fordítanak. Kuda- ■ bányán, Szuhogyon, Aggtele­ken bővítik a villanyhálóza­tot, FelsÓnyárádon autóbusz- várót építenek, Edelényben, Boldván. Szennrőben. Kaka­óén csaknem tízezer négyzet- • méter parkosított területet lé- j tesítenek. Balajt, Komjáti és Szendrő új közkutat, Szín két J új iskolai tantermet. Bódva- iszilas szép sportöltözöt kap ■ebben az esztendőben. Két községben, Aggteleken és Szögíigetén 520, illetve 300 - ezer forintot fordítanak a mű­velődési otthon felújítására, s A' korszerű nagyüzemi gaz- i dálkodás létrejöttével a mező- ! gazdaságban is szükségessé vált : a szocialista versenymozgalom • megteremtése. A munkaver- i seny a mezőgazdaságban all terméshozamok emelését, a - modern agro- és zootechnikai : módszerek elterjedését, a szc- 1 cialista gondolkozásmód kiala- c látását segíti. A mezőgazdasági verseny­mozgalmakban eddig elsősor- ; ban az asszonyok és a fiatalok j vettek részt. Munkájuk szép , eredményekét hozott. A megyei nőtanács, a Haza- ' tins Népfronttal és a KISZ-bi- 1 zottsággal együtt, kidolgozta javaslatait az 1964-es verseny- j mozgalomra vonatkozóan. Fel- { adatul tűzték ki az élenjáró, ki- i váló és szocialista cím elnye- , réséért indított versenylói- , mák, továbbá a baromfi- és to- . jástermelési verseny szervező- j sél. Az élenjáró címért küzdő munkacsapatokat és brigádokat jlsősorban a gyenge termelő- izövetkezetekben kell megszer­vezni. Feltétele a termelési j érv teljesítése, a munkák idő- , jeni elvégzése és az alapvető i igro- és zootechnikai módsze- 3 :ek alkalmazása; J A kiváló címért a munkacsa- t iátok konkrétan, katasztrális j Holdban, mázsában, vagy fo- •intban határozzák meg válla- ! ásaikat. A szocialista címért ölyó verseny csak megszilár- 1 iuít, erős, több éves termelő- t szövetkezetben szervezhető 1 meg. A tervezett termésátlag i iraÉÉt Moaiéler járda, úi raOveSidési síitek, orvosi rendeli, parkosítás Kösségffejlesxtés «* edelényi Japánban 1 rendelkezésre, hogy telket vá- I súroljanak, s megkezdjék a kultúra hajlékának íelépíté- ■ sét. Felső te] ekésen és Hangá- : csőn a lakosságnak az a nagy I kívánsága teljesül, hogy kap- {.ion a falu korszerű orvosi i rendelőt, s legyen orvoslaká­suk is. Bódvarákon 80 ezer forintos költséggel pedagógus- ; lakást létesítenek. Dr. Vodila Barmt szőlőseidéi...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents