Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

Tasámap. Í36Í. január 19.

ESZAKMAGVARORSZAG

s

Zárszámadási készülődés Putnokon

A zárszámadás,,

1 szetesen elsősorban a könyvelők és ad pjinisztrátorok dolga, de gyak Tan belekapcsolódnak a vezetők is, az elnök csakúgy, mint a mezőgazdász. Kovács Pálné pedig, aki egyébként növény- termesztő, most állandóan az irodában dolgozik. Ö ugvanis a putnoki Győzelem Tsz ellenőrző bizottságának az elnöke. Asszony, de kemény, határoséit és fáradhatatlan.

Az elnök: Bém Józsi bácsi csendes, nyugodt. Néha bele- kérdez á számadatokba, megkapja a választ, elgondolkozik 6 azután megnyugodva ennyit mond:

—• No jó. Rendben ;

Nem túlságosan nagy, kereken ezer holdas közös gazdaság egyéves munkájáról kell majd számot adnia a közgyűlésen. Hát ezért érdeklődik. Ml meg tőle érdeklődtünk.

— Mi sikerült legjobban?

Kicsit érdekesen válaszolt.

— Az emberek — mondta «— Mármint az emberek mozgósítása. Három ember kivételével, minden tagunk becsületesen dolgozott az elmúlt esztendőben. Azt hiszem, ez a legfontosabb és a legszebb adat az idei zárszámadásban .««

Nagyon nagy igazságot mondott ezzel az elnök. Mert ahol az emberek nem dolgoztak becsületesen, ott ugyan miről lehet számot adni? Emberek nélkül ugyanis, kevés az eredmény, a haszon. Putnokon nincs ilyen probléma. A Győzelem Termelőszövetkezet tagjai dolgoztak a nekik van is miről számot, adni, ami egyben azt is jelenti, hogy hasznosan gazdálkodtak.

termé-kaegységet szereztek, mégis

A szövetkezet,

mint mondottam, nem nagy s ennek megfelelően alakulnak a számok, tételek is. Nézzük .csak. Elsősorban a 1 fí0 hold kapás. Azt mind becsületesen megművelték, termett is kielégítően. A már elterjedt. jövedelmezési módszert alkalmazták, vagyis n jóváírt munkaegységek mellett, a termés 20 százalékával ösztönözték jobb eredményekre az embereket. Nem is volt probléma. Még többéi; is bekapáltak volna. 1963-ban eredményes volt a hizlalás is: 1*13 darab sertést és 14 darab®« szarvasmarhát hizlaltak meg.® Az állattenyésztés összesen, aj tehenészettel és a juhászaitól# együtt, az összbevétel 60 százalékát adta. Ez már jó arány. Bizonyítja, hogy a termelőszö-J vetkezet igyekszik kihasználni* n lehetőségeket és belterjesen# gazdálkodik. *

Az elnök dicsérte a növény-* termesztőket. Jól dolgoztak,® meg is keresték a magukét,« mert a természetbeni premizá-# íás sokat jelentett. De a hiány J mégis a növénytermesztésben» mutatkozik. Ötszáz mázsa bú-®f za... «1

i© r

— Ez a legfájdalmasabb té-.ej

tel — mondta Bein Józsj bácsi.®, — Intenzív búzából tizennégy, #( hazaiból meg tizenkettő mázsa •, termés! terveztünk holdun- *j ként. Ez nem sikerült. Három •; mázsával kevesebb lett, és ezj, hiányzik... ®i

Hiányzik bizony. Hiányzik nz®'! ország kenyeréből és a mun- ® * kaegység értékéből is. A mun-®1 kaégységre igen szépen tervez-Jl tele: 38 Ft 16 fillért. Ennyi nem#: lesz. Talán 32 forint. Persze, ez“1 sem rossz. «{

— De nem olyan egyszerű#, ez, — mondta az elnök. — A 32„1 forint csak egy szám. Válója-®'' ban nem annyit ér egy munka-®1 egység. Mi ugyanis, a munka-® 1 egység értékének hatvan szá-# yalékát természetben adtuk lri,2‘ ti azt hivatalos áron számít-® j juk. De a piaci ár sokkal ma- ® \ gasabb. Ezen kívül minden# i munkát premizáltunk. így az-® • tán, ha mindent összevetünk, J ; és mindent a nap; áron számi- J i •tunk, eléri a munkaegység ér-®:

teke a 45 forintot is. « 1

• :

A keresettel, a m,un^a“J1

• egyseg er- % tőkével nincs is baj a putnoki*: Győzelem Termelőszövetkezei-J« ben. Nagyobb baj az, hogy bi-# ’ zonyos. egyenetlenségek mutat-® • koznak. A növénytermesztők *J például, bárt kevesebb mun-#]

megtalálták a számításukat, mert ők az össztermésből is részesednek. Az állattenyésztők sem panaszkodhatnak. Inkább a gazdasági, belső munkások és az alkalmi munkások kerestek gyengébben. Putnok ugyanis iparvidék. Az- átlagos napi kereset az iparban 50 forint. A termelőszövetkezet nem tudta ezt a keresetet biztosítani s így, például a.takar- mányosok, belső munkások keresete nincs arányban a többiével. Ezen 1964-ben úgy akarnak változtatni, hogy állandó, fix fizetést biztosítanak a belső munkásoknak. Havi 1600—1800 forintra gondolnak. De ez még a közgyűlés dolga. A vezetőség csak javaslatot tesz. A közgyűlés szavaz...

Kovács Pálnéval, az ellenőrző bizottság elnökével is beszélgettünk. Kikkel volt a legtöbb baj. kiket kellett leginkább ellenőrizni?

— A fuvarozó brigád fogáio- sait — felelte. — Még előfordult a fekete fuvar. Velük ugyanis úgy számoljuk el a munkát, hogy 120 forint napi bekereset után jóváírunk egy munkaegységet. A 120 forinton felüli napi bekeresett összeg fele a fuvarosé. Lehet így is keresni, de azért a fekete fuvar többet, hoz. Az egyik feladatunk éppen az, hogy a fuvarozó brigád tagjainak olyan normát dolgozzunk ki. amellyel kiküszöböljük a fekete fuvarok lehetösé- ét. És. persze, az ellenőrzést is lehet javítani. Az sosem árt..:

Ekkor az elnök ts közbeszólt.

.— Ha már a fuvarozó brigádról beszélünk, szóvá tennék valamit — mondta. — Egy kicsit panasz, egy kicsit sérelem. Az itt a helyzet, hogy Putnokon sok még a maszek fuvaros. Mi, mármint a termelőszövetkezet, 15 százalék forgalmi adót fizetünk a fuvarozással keresett haszon után. Ez nern is baj, mi szívesen megfizetjük. De a maszekok egy fillért sem fizetnek, és az állami vállalatok mégsem támogatják a termelőszövetkezetet. Mi sokkal több fuvart is el tudnánk végezni, ha szólnának. De inkább a maszeknak szólnak. Hát ezt bizony sérelmezzük.

A zárszámadásból az is kiderül, kik dolgoztak legjobban. Az igazság az, hogy mindenki jól dolgozott, de a jók között mindig vannak legjobbak. Bar- nóczky Andrásné tehenész alighanem győztes lesz a munkaegységszerzésben. 960 munkaegységet szerzett az elmúlt esztendőben. Az elnök csak bólintott s halkan szólt:

— Meg is érdemli. — Aztán felsorolt néhány nevet. I-Iu- nyák Andrásné tehenész. 013 egység. Idős Máté István. 430 egység. Szép teljesítmény ez egy 68 éves embertől. Csák István, a juhász 570 munkaegységet szerzett Búzás Lászlóné sertés- gondozó 480 egységet.

— És végül az agronómu- sunk, Varga Elemér. Igen derék, becsületes ember. Nagy szorgalom lakik benne, pedig nem is keres sokat. Rendes tagként dolgozik a szövetkezetben és c -senkitől sem kap kiegészítő jövedelmet. Negyven munkaegység a havi taksája, ami bizony nem sok, ha más szakemberek jövedelméhez hasonlítjuk.

Hiányossájiok,

vannak. Lesznek is. Ez az élet, a munka rendje. De látni és felismerni a bajokat, hiányos- ságokat — már biztosíték arra. hogy meg is tudják szüntetni. Putnokon pedig úgy láttuk, hogy az eredmények melleit, látják a bajokat, a hibás jelenségeket is. Ez külön tetszett. A zárszámadó közgyűlésen majd ezekről is beszélnek. Mert: a hibákat is könnyebb kijavítani, ha mindenki ismeri, ha mindenki tesz érte valamit.

— És mikor lesz a zárszámadó közgyűlés? — Erre Kocsis Istvánná főkönyvelő és Harzsó Józsefné adminisztrátor kezében is megállt a ceruza, ök ugyanis közben papír fölé hajolva dolgoztain Most egymásra. néztek.

— Mikor is?. — kérdezte a főkönyvelő. — Mi két hét múlva készen leszünk. Február elején számot adhatunk a tagságnak . s ,

S*cndrtí József

Ostornyelcs lámpatartó oszlopok — elörefeszített vasbetonból

Megyénk új üzemében, az Alsózsolcai Épületelem gyárban jól felkészültek a téli hónapokra, de a mostani dermesztőén hideg időjárásra nem számítottak. A napok óta tartó kemény fagy, különösen a cementellátásban okoz nagy gondokat. A gyártáshoz szükséges napi 160 tonna cementet eddig tartály- kocsikban kapták Bélapátfalváról. Most. hogy a cementgyár nagyjavításra leállt, az építőanyagot a Komárom megírni Lábatlanról szállítják AI- sózsolcára. A hosszú útról sokszor késve érkeznek a cement- szállító vonatok, s emiatt az üzemben gyakran 2—3 óráig is szünetel a termelés. Ezért az előirányzottnál mintegy 10—15 százalékkal kevesebb építőelemet: naponta „csak” 900 vasúti aljat. 150 villamos távvezeték tartó oszlopot és 270 négyzet- méter födémpanelt gyártanak. Az üzem műszaki vezetői azonban már a tavaszra készülnek. Az idén uffvanis új étvártménv- ként előrefeszített vasbetonból különböző lámpatartó oszlopokat készítenek a városok és községek csinosítására. Ezek gyártási technológiáját már kidolgozták és az év végéig többek között 5 ezer darab korszerű. ostornyeles és ökörszarvas, karcsú vasbetonoszlopot adnak át a kereskedelemnek.

KISZ-védn okség a diósgyőri rekonstrukcióért

3600 fiatal dolgozik a Lenin Kohászati Művekben, s közülük 2400 KISZ-iag. A

♦ fiatalok (KISZ-korosztályba tartozó, vagyis 26 éven aluli dolgozóikat értsünk most)

J munka versenyekben, brigád- mozgalmakban már eddig is sokszor bebizonyították: ösz- szcíogasukkal meglepően kiemelkedő eredményeket (adnak elérni.

Amikor évekkel ezelőtt ismertették előttük a terveket, amelyek szerint 1964-ben sor

♦ kerül a Lenin Kohászati Művek durvaliengcrdéjenek rekonstrukciójára, a fiatalok már akkor is felajánlották segítségüket. Társadalmi munkában több ezer órát dolgoztak a terület felszabadításán, az anyagszállításban és -rendezésben.

A rekonstrukció során az átépítés döntő szakaszát 1 hónap és 23 nap alatt kell. elkészíteni. Óriási jelentőségű munka ez. A blokk- és buga- sor felépítésével ugyanis a két hengersor termelése a jelenleginek kétszerese lesz. Ezzel pedig lehetővé válik az acélmű termelési kapacitásának teljes kihasználása, az ország legnagyobb félkész hengerművének, a középheu- gerdének teljes leterhelése, az LKM sok valutát igénylő búzaimportjának megszüntetése és a gépipar jobb ellátása bugával,

♦ árakkal,

A fiatalok megértettek ennek a munkának fontosságát, tudják, hogy a rekonstrukció után a durvahengerműben 1 óra termelési érteke több mint 1 millió forint lesz. Értik tehát, hogy ha határidő előtt készül el a nagy munka, ez óránként is óriási értéket jelent az országnak, ha pedig késnek, nagy kárt okoznak népgazdaságunknak.

A Lenin Kohászati Művek KISZ-szervezete és a megyei KISZ-bizottság mindezek tudatában védnökséget vállalt a durvahengermű rekonstrukciója fölött. Operatív bizottságot hoztak létre, amelyben műszaki és szervezési feladatokhoz értő, az ifjúsági munkákat összefogó KISZ- tagok vannak.

A fiatalok védnökség! munkáját Holló Aladár, a KISZ Központi Bizottságának szemezője irányítja. Az intézkedés! terv szerint a KISZ Központi Bizottsága január végén összehívja a rekonstrukcióban közreműködő 54 vállalat KlSZ-titká- rait, hogy együtt beszéljék meg a legfontosabb teendőket. Különösen a Diósgyőri Gépgyár és a Borsodi Mélyépítő V állalat kíszcseitől várnak sok segítséget.

Az LKM ifjúmunkásai rekonstrukciós naplót vezetnek. amelyben soron követ- finomabb acél- hetjük a nagy átépítési munka minden mozzanatát. (K. A.)

Csaknem 4 ezer iieSdra kelőitek már zöldség-temetési szerződést a bmműl termelőszövetkezetek

A Borsod megyei Mezőgazda- sági Értékesítő Központ a borsodi iparvidék friss zöldségfélékkel történő ellátására eddig már csaknem 4 ezer holdnyi területre kötött a tsz-ekkel szerződést. A termeltetési elv az. hogy egy-egy termelőszövetkezet ne sokféle, hanem adottságainak legjobban megfelelő, kevésszámú zöldségfélét termeljen. így nap? táblákon, a gépesítés előnyeit kihasználva. egységes árut tud forgalomba hozni, ami, önköltség és árbevétel szempontjából egyaránt előnyös.

A korábbi évek tapasztalatai alapján egyes zöldségféleságekre termőtájak szerint kötöttek szerződést. A déli fekvésű mezőkövesdi és mezőcsáti járásban elsősorban paradicsomot. paprikát, valamint vöröshagymát termeltetnek. Talajadottságaikat és az éghajlati viszonyokat tekintve ugyanis, ez a legelőnyösebb a tsz-ek- nek. A mezőcsáti járásban az idén mintegy 150 holdon termelnek korai újburgonyát is, ami a miskolci, az ózdi és a kazincbarcikai iparvidék ellátásúra, a viszonylag rövid szállítási távolság miatt igen előnyös. A taktoközi és a bodrogközi tsz-ekkel „újdonságokra”, salátára, retekre, azonkívül

uborkára, valamint dinnyére kötöttek szerződést. A borsodi iparvidék zömmel innen kapja majd a karalábét, valamint a korai káposztát is. A Sajó és a Bódva völgyi tsz-ek elsősorban téli káposztát, valamint téli burgonyát termelnek majd. Az encsi járásból érkezik a zöldborsó nemcsak a borsodi iparvidék, hanem az ország jelentős területére is, mert itt akkor érik be a kedvelt zöldségféle, amikor az ország más terüleíe- in már „lefutott”:

A leszerződött terület mintegy 30 százaléka öntözött kertészet

. „o-ossutn-díjas igazgatója a minősítéssel kapcsolatban elmondta; az a helyes, ha a vezetők az úgynevezett „apróságokat”, a mellékkörülményeket is figyelembe veszik és hosszas megfigyelés alapján alkotnak véleményt, objektiv véleményt az emberekről. Hozzáfűzte még azt is; mindenkiről azon a szinten kell véleményt mondani, ahonnan tevékenysége a legjobban lemérhető, áttekinthető. S ilyen alkalmakkor mellőzni kell a hangulatot, a ■ részrehajlást, amely egyébként összeegyeztethetetlen a minősítéssel. A jó minősítés alapja, a tárgyilagos, részleges elemzés, a szinte szervezett értékelés.

Ankétünkön — dr. Szabó László előadásában — szó esett arról is, hogy az összes vezetői hibáiénak az a foiTá- suk: a. felsorolt kilenc funkciót nem eléggé, vagy túlzott mér- tékben gyakorolják. Receptet kiadni, vagy valamiféle százalékos arányban meghatározni az operatív és a szabályozó tevékenységet, nem leltet Emberé válogatja. Ankétúnknak elsősorban az volt a célja, hogy megvitassuk azokat a vezetési funkciókat amelyek gyakorlása nélkül a holnap egyre növekvő feladatait szinte lehetetlen megoldani.

S

orozatunk első neszében azt mondtuk; nem „divatos hóbortból” és nem szokásból beszélünk manapság egyre többet, a vezetés színvonalának emeléséről, hanem azért, mert ezt követeli a fejlődés, ezt parancsolja az élet! Hogy, ez mennyire . így van. az egyértelműen beigazolódott tanácskozásunkon is. hiszen alapjában véve „elméleti” kérdésekről volt szó, mégis gyakorlatiasan, alkotóan vitáztak c gondokról a tanácslcozás résztvevői.

Fodor László Paulovils Agosfo’- (VégcJ

vagy jellemzés alkalmával a

legnagyobb jóhiszeműség mellett is torz véleményt alkothatunk. emberekről, ha emlékezetünket. tekintjük a minősítés egyetlen alapjának. S ez nem valamiféle rosszindulatból. vagy ellenségeskedésből adódik, csupán abból, hogy ítéletünket bizonyos, időbeni perspektíva befolyásolta.

H

allhattunk olyan esetekről. amikor egy művezető szinte éveken át kiválóan dolgozott. Egyszer azután családi problémái miatt ingerülten viselkedett vezetőjével, vagy munkája az. utolsó három hónapban elhalványo- dott s ez súlyosan deformálta, a róla alkotott, összképet, A közeli hibák ugyanis mindig nagyobbaknak látszanak, mint a távolabbink. Vannak azután úgynevezett ,,pt-émiumfinise- lök". Ezek ügyesén kiszámítják a jutalmazások időszakát, s előtte nagyszerűen dolgoznak, valóságos hajrázásba kezdenek. s így kedvező minősítést alkothatnak róluk. .

Kérdezhetné valaki: miért kell ezzel ilyen részletesen foglalkozni. A válasz: mert a legtöbbet dolgozó, tervét, becsületesen, egyenletesen teljesítő emberek gyakran rosszul járnak a, szubjektív és nem rendszerezett minősítés miatt.. Ezek ugyanis nem okoznak nagy bajt, de nem is övezi homlokukat „időszakos dicsfény”. Akár harminc^ esztendőn keresztül is kitűnően dolgoznak. s érdemük, ha csak a pártszervezet, vagy a szakszervezet nem tartja nyilván, a vezetöváltozások sorún elves:. Ezért fontos hát, s szinte minimális feltétele az emberekről alkotott véleménynek, hogy a vezetők valamilyen feljegyzés formájában minősítést készítsenek beosztottaikról. Megéri ez a munka, mert így nem csak a vezetőknek lesz más véleményük beosztottaikról, hanem fordítva is.

VaZkó Márton otvi-ára. se

IA vezeíésp«I-¥e*eíőknek

m

* ................................. . ...

sége nfl.fi ahhoz, hogy feladatát elvégezze A „statisztikai tükör”, vagy sok esetben személyes tapasztalatok nélkül a vezetők kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. És ebből adódik az, hogy esetenként időzavarba kerülnek, mert egy-egy, az áttekintéshez szükséges adat baszei’zéséért órákon át futkosnak, míg vannak olyan vezetek is, akik munkájuk megkönnyítéséhez olyasfajta „kisokos” jegyzeteket készítenek, s ebből pillanatok alatt áttekintenek termelő folyamatokat, gazdasági kihatásokat és különféle tervmutatókat. Ilyen áttekintést biztosító adatokra nemcsak az igazgatóknak van szükségük, Iranern a főosztály- vezetőknek, az üzemvezetőknek és a művezetőknek is. Akár megköveteli a Statisztikai Hivatal, akár nem.

V

égül az utolsó vezetői funkció, ff. minősítés, vagy értékelés. Ez az egyik legnehezebb tevékenysége a jó vezetésnek. Hiszen minősíteni nemcsak szervezeti egységeket leéli, hanem az ott dolgozó embereket, az ott tevékenykedő vezetőket. Adott tehát a kérdés; milyen alapon lehet a leghelyesebben minősíteni? Nyilván egy komplex ellenőrzés alapján, vagy a telte sitin cnyek nyomán.

Köztudott, hogy manapság igen sokfajta minősítési rendszer alakult ki. Mégis, mint általános jelenséget el lehet mondani; hiányos a vezetők minősítési, tevékenysége. Ez elsősorban abból adódik, hogy vannak vezetők, akik „emlékezet. után” minősítenek. Ez alapjában véve helytelen, hiszen az embernek nemcsak térben van perspektívája — a távolabbi dolgok kisebbnek látszanak —, hanem időben is. Jutalmazást, préniiunxosztá®

az utasítás végrehajtásához, és észrevételük,- az ellenőrzések során szinte elengedhetetlen. Márpedig a számviteli ellenőrzéseknél erre nincs lehetőség. Annál inkább a napjainkban előtérbe kerülő komplex ellenőrzéseknél.

Ilyenkor ugyanis a számviteli alapon kimutatott fogyatékosságok műszaki és egyéb forrásait is szemügyre veszik. A komplex ellenőrzéseknél esetenként, megvizsgálják, hogy az eredmény szakmailag kielégítő-e, gazdaságilag kifize- iödő-e, jogilag szabályos-e, megvan-e a folyamat bizonylati fegyelme, s . ez a.z egész komplexum hogyan hatott a termelésben résztvevő em.be- rekre. Ez utóbbi eset, elsősorban szociális meggondolások miatt, jelentős. Az ilyen ellenőrzések nagyban hozzájárulnak egv-egy feladat eredményes megoldásához.

A

z ellenőrzési-öl tehát, elmondhatjuk, hogy köz- , ismert tevékenység. Nem áll ugyanez az áttekintésre. Jóllehet, ez ugyancsak szerves része az „aranyszabályban” foglalt kilenc vezetési funkciónak. Anélkül ugyanis aligha képzelhető ek jó vezetés, hogy az igazgató vagy a főmérnök nem ismeri a vállalatot érintő kérdéseket, a szervezeti egységedére vonatkozó tulajdonságokat, egyszóval nincs áttekintése „saját házalóján”. Az ilyen fogyatékosságok esetenként, súlyos hibaforrásokat reitenek magukban, nem is beszélve arról, hogy az áttekintés tu la időn kennen a vállalat belső statisztikai rendje.

Voltaképpen ezen a területen is van fejlődés, de sok fogyatékosság is fellelhető. Mindenkinek ismernie kell azokat az adatokat amelyekre szükr

5.

As ellenőrzés, us áttekintés és a minősítés

H

árom utasítást is kiadott •a vállalat vezetője egy feladat végrehajtására, s úgy gondolta, ezzel megtett mindent az ügy érdekében. Talán többet is tett, mint kellett volna, mert egy ügyben elég egy utasítás, de az legyen alapos és biztosítsuk a végrehajtás feltételeit. Mégis, az imént említett vezető nem tett. meg mindent, a feladat megoldása érdekében, mert egy igen fontos tényezőről, az utasításban foglaltak ellenőrzéséről megfeledkezett. így fordulhatott elő, hogy amit papírra vetett és véleménye szerint elméletben tökéletes, jó volt, az a. gyakorlatban objektív vagy szubjektív tényezők befolyására nem valósult meg. Az ilyen esetek -elkerülése.végett szükséges a korábbi vezetési funkciókkal egyenrangúan kezelni az olyan tevékenységet, mint az ellenőrzés.

Ankétünkön e témával kapcsolatban dr. Szabó László elvtáis elmondta, hogy vállalatainknál, üzemeinkben, intézményeinknél egyre inkább kialakulnak az ellenőrzések sajátos módszerei. Egyre többet foglalkoznak a vezetők az irányelvekben, határozatokban, utasításokban foglalt szempontok megvalósításával, igaz. hogy ezeknek az ellenőrzéseknek van egy negatív oldaluk; többsémikben számviteli természetűek, A számok pedig, bái-mennyire is sokatmondónk, „beszédesek” és konkrétak, néha eltakarnak bizonyos negatív, vagy pozitív jelenségeket, melyek egyébként szorosan hozzátartoznak